Pávatáncok, ledöbbenések, malőrök: 2022 közéleti legjei

Legfontosabb

2022. december 30. – 13:01

frissítve

Pávatáncok, ledöbbenések, malőrök: 2022 közéleti legjei
Orbán Viktor Tusványoson – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

2021 végén még abban reménykedtünk, hogy 2022 – végre! – egy normális év lesz. Nem lett az. Az orosz-ukrán háborúval egy még brutálisabb fejezete kezdődött el a mindennapjainknak, amelyben azzal is szembe kellett néznünk, hogy Putyin bármikor bevetheti a nukleáris fegyvert. Hárommillió ukrán menekült lépett be idén az országba, az infláció az egekbe szökött, az energiaárak úgyszintén. Magyarországon mégis az országgyűlési választások számítanak az év eseményének, Romániában pedig... a schengeni csatlakozás lett volna, de ezúttal is elmaradt. Szubjektív leltárt készítettünk 2022 közéleti történéseiről.

Azt már az év elején tudtuk, hogy 2022 első hónapjait a magyar országgyűlési választások kampánya, majd azt követően az erőterek átrendeződése fogja meghatározni. Az orosz-ukrán válság kitörése előtt sokan úgy gondolták, hogy némi esély mutatkozik a Fidesz kétharmados hegemóniájának a megdöntésére, mert az elmúlt 12 év alatt Magyarország folyamatosan sokat veszített: gazdasági hullámvölgyben van már évek óta, a nemzetközi presztízsét teljesen felmorzsolta Orbán harca az EU-val és a nemzetközi demokratikus intézményekkel. A választások megnyerése létkérdés lett a Fidesz számára, és ezt a nyomást Erdélyben is éreztük: a kormánypárt megbízottjai egyre-másra jöttek: sajtótájékoztattak, találkoztak, avattak, átadtak, díjaztak, újabb támogatásokat ígértek – és azt is megmondták, hogy mi a feltétele mindennek.

Az év politikai erődemonstrációja: a Fidesz kampánya Erdélyben

A teljes NER-spektrum beszállt az éve eleji országgyűlési kampányba és Erdély valóságos szőnyegbombázásnak volt kitéve: a politikum, az egyházak, civil szervezetek és a párthű sajtó, mind úgy kampányolt a Fidesznek, mintha nem lenne holnap.

Az egyenlőtlen erőtérben abszolút a Fidesznek lejtett a pálya és a vele szorosan együttműködő RMDSZ is tett róla, hogy a magyarországi ellenzéki pártok képviselőinek esélyük se legyen párbeszédet folytatni az erdélyi magyarokkal.

A kampány összefoglalója nem volna teljes az elégetett marosvásárhelyi levélszavazatok esete nélkül. Teljesen felforgatta a közvéleményt a hír, amelyről az erdélyi magyar sajtóban elsőkként tudósítottunk, hogy több félig elégetett szavazólapot találtak építési törmelékek között a Maros megyei Jedd mellett. A fényképeken az volt látható, hogy a szavazólapok egy részével az ellenzéki pártszövetség, illetve a Mi Hazánk országos listájára szavaztak. A Maros Megyei Rendőrség hivatalból eljárást indított: a kibontott borítékokat és a szavazólapokat elszállították, a helyszínen talált bizonyítékokat átadták a marosvásárhelyi ügyészségnek.

A nyomozás eredményeként júliusban azt nyilatkozta az ügyészség, hogy valószínesíthető, hogy valójában választási csalás látszatát akarták kelteni azok, akik értesítették a sajtót a levélszavazatok megtalálásáról. A szavazólapokat postaládákból vehette ki az elkövető, majd részben elégette őket, azt a látszatot keltve, hogy meg akarták azokat semmisíteni.

Az év embere: az ukrán menekülteket segítő önkéntes

A legfrissebb összesítés szerint több mint hárommillió ukrán állampolgár érkezett Romániába idén, és egy részük az országban maradt – ezt az év végi kormányülésen közölte a román miniszterelnök, aki arról is beszélt, hogy a háború elől menekülő ukrajnaiak befogadása az együttérzés és szolidaritás egyértelmű megnyilvánulása volt. A háború kirobbanását követő első napokban már elindult a menekültáradat a román határ irányába is, az első ukrajnaiakról, akik átlépték a máramarosszigeti határátkelőt, március 3-án tudósítottunk.

Ukrán menekültek lépik át a határt Ukrajnából Romániába, ahol különböző szervezetek fogadják őket, akik meleg ruhát, élelmet és szállást adnak nekik – Fotó: Giulio Paletta / Getty Images
Ukrán menekültek lépik át a határt Ukrajnából Romániába, ahol különböző szervezetek fogadják őket, akik meleg ruhát, élelmet és szállást adnak nekik – Fotó: Giulio Paletta / Getty Images

A romániaiak pedig azonnal példát mutattak a menekültek iránti szolidaritásból: a határátkelőknél szervezkedtek és ételt, italt, takarót osztogattak, lakhatást, utazást biztosítottak, gyógyszerekkel, orvosi vizsgálattal segítettek. Az átutazó családok számára a vasútállomásokon rendeztek be étkezdét, pihenőhelyeket, de sokan családokat fogadtak be saját otthonukba, és voltak, akik a panziójukat ajánlották fel ingyenesen a háború elől menekülőknek. Napi több ezer anya és gyerek érkezett az országba, Háromszéken is többen találtak menedékre, áprilisban például az első ukrán kisbaba is megszületett Sepsiszentgyörgyön. Ukrán óvodák, iskolák kezdtek el működni, délutáni foglalkozást tartottak a gyerekeknek, ingyenes boltot nyitottak a számukra több településen is, egyszóval mindenki azzal igyekezett segíteni, amivel csak tudott.

Az ukrán menekülteket látogatta meg Romániában Jill Biden first lady is. Joe Biden amerikai elnök felesége egy ukrán menekülteket befogadó iskolát keresett fel, ahol megnézte, hogyan zajlanak a foglalkozások a gyermekek számára. Az amerikai first lady is elismerően nyilatkozott arról a szolidaritásról, amellyel a romániai emberek otthonaikba fogadják és segítik az ukrán menekülteket.

Az év pávatánca: amit az RMDSZ Orbánnal együtt járt

A tavaszi kampányhajrában egyre inkább teret hódított Erdélyben is az euroszkepticizmus, a Brüsszel-ellenesség, a putyinizmus – azok a narratívák, amelyek kiemelt helyet foglaltak el a Fidesz diskurzusában. Az RMDSZ-nek viszont a román kormány koalíciós tagjaként az uniós politika és a NATO támogatójaként kellett megnyilvánulnia. Miközben Orbán Viktor Brüsszel és Moszkva között próbált lavírozni, az RMDSZ ugyanezt tette Bukarest és Budapest között. Az elemzők azt találgatták, hogy meddig lehet tartani ezt a kettős kommunikációt, és milyen következményei lehetnek? Cristian Pîrvulescu már arról beszélt a Transtelexnek, hogy az RMDSZ a progresszió fékje lett Romániában: a közvetítésével exportálják Bukarestbe Budapest illiberális politikáját.

A választások után leginkább az orosz-ukrán háború kapcsán lehetett mindezt lemérni: a kormányhű médiacsatornákon érkező üzeneteknek sikerült a székelyföldi magyarságot ebben a kérdésben a függetlenségéért küzdő, lerohant Ukrajna ellen hangolni. Annak ellenére, hogy az RMDSZ hivatalos állásfoglalásaiban mindvégig hangsúlyozta, elítélik az orosz agressziót, ez mit sem ért, mert év végére már egy felmérésből is egyértelműen kiderült, hogy Romániában az AUR és az RMDSZ szavazói azok, akik az átlagnál nagyobb mértékben szimpatizálnak Oroszországgal.

Az RMDSZ-nek azonban nem okozott gondot, hogy az Orbán által képviselt pro putyinista, euroszkeptikus, szuverenista vonal elfogadása alááshatja az erdélyi magyarságnak, mint más országban élő nemzeti kisebbségnek az érdekeit. Mindaddig „járták a táncot”, amíg a bebetonozottnak tűnő kormányzati pozícióikat is kezdte fenyegetni: Tusványoson történt meg, hogy túl jóra sikeredett a mutatvány, a nagy pörgésben Orbán a román politikusoknak is a tyúkszemére lépett, és a beszédét követően sorra érkeztek az elmarasztaló nyilatkozatok.

Az év mérgezett mondata: Orbán tusványosi rasszista kijelentése

Azt már tudják az újságírók, hogy ha Orbán Viktor Tusványoson van, akkor ott valaminek történnie kell. Idén annyira nagyra sikerült a jelenet, hogy egy időre legalábbis érezhetően romlott a román-magyar viszony miatta. Orbán többek között arról is beszélt, hogy a Kárpát-medencében élő népek nem kevert fajúak, hanem a saját európai otthonukban élő népeknek a keverékei.

„És amikor szerencsés a csillagállás, és jó a széljárás, akkor ezek a népek ráadásul egy ilyen hungaro-pannon mártásban össze is olvadnak, egy saját, új európai kultúrát hozva létre. Ezért harcoltunk mindig. Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni”

– jelentette ki a magyar kormányfő. A rasszista kijelentést még megfejelte pár NATO- és EU-ellenes kinyilatkoztatással is, hogy biztos legyen a sikerben. Beszédét követően a kormányon lévő liberális és szociáldemokrata politikusok élesen bírálták az elhangzott kijelentéseket, majd azt követően a román sajtó is egyre erőteljesebben kezdte támadni a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t. Kelemen Hunor szövetségi elnök csak hosszas hallgatás után szólalt meg az ügyben, akkor pedig bevédte a magyar miniszterelnököt, ami újabb elégedetlenségeket szült. Egyes politikusok már az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kizárását is elkezdték követelni.

Ezt követően a Magyarországról érkező támogatások kerültek a román sajtó célkeresztjébe, főként azok az alapítványok, amelyeknek kuratóriumában RMDSZ-es politikusok is találhatók. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, akit kezdetben amiatt támadtak, hogy megtapsolta Tusványoson Orbán Viktor beszédét, majd azért, hogy nem határolódott el az elhangzottaktól, végül pedig a magyarországi támogatásokból működő Mens Sana Alapítványnál betöltött elnöki tisztsége miatt, kénytelen volt felvenni a kesztyűt. Azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ soha nem részesült magyarországi támogatásban, soha nem használt fel Magyarországtól származó pénzt politikai tevékenységekre, és nincs összefüggés az Orbán Viktor kormányától kapott támogatás és az RMDSZ-es politikusok a tusványosi beszéddel kapcsolatos hallgatása között. Továbbá arra is kitért, hogy nem csak az erdélyi magyarok profitálnak ezekből a támogatásokból.

Miközben a kormánykoalícióban lassan lecsillapodtak a kedélyek, Orbán nyilatkozatának ügye az Országos Diszkriminációellenes Tanács elé került. A testület húzta-halasztotta, de végül kimondta, hogy Orbán kijelentései „ellenséges és megalázó” légkört teremtettek, azonban a magyar kormányfő nem szankcionálható Romániában, mert a hatályos szabályozások értelmében Románia területén mentelmi joga van.

Kelemen Hunor és Orbán Viktor a Várkert Bazárban megrendezett Magyar Állandó Értekezleten 2022 novemberében – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Kelemen Hunor és Orbán Viktor a Várkert Bazárban megrendezett Magyar Állandó Értekezleten 2022 novemberében – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Azt hozzá kell tennünk, hogy a nemzetközi reakciók hatására, alig egy héttel az elhangzott kijelentés után Orbán elmagyarázta, hogy mindaz, amit mondott, nem úgy értendő, és előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmaz. Július 28-i bécsi látogatásán Karl Nehammer osztrák kancellár felvetésére a korábbi fajkeveredési fejtegetéséről azt mondta, hogy itt „nem rasszizmusról van szó, hanem kulturális különbségekről” és hogy: „biológiai megközelítés nincsen a politikánkban”. Egyébként ezzel magyarázta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is itthon az orbáni mondatot, hozzátéve, hogy nem azért mondja, mert Orbánnak szüksége volna arra, hogy megvédje őt. „Kontextusból bármit kiragadva, el lehet egy-egy mondattal játszani akár hetekig is, és ezzel a mondattal ez történt. Kontextualizálva ő nem biológiai, nem genetikai értelemben mondta, amit mondott, de ez egy félreérthető mondat volt” – mondta Kelemen.

Az év látogatása: Novák Katalin Romániában

„A magyar az magyar, s pont” – írta le Novák Katalin államfő, aki ezzel már Orbán tusványosi jelenése előtt aktivizálta a bukaresti érzékenységeket. Az erdélyi magánlátogatásra érkezett elnök azt írta, hogy:

„Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont.”

A román külügyminisztériumnál viszont ezzel kicsapta a biztosítékot, szerintük a magyar köztársasági elnök nyilatkozata nem felelt meg az európai szabványoknak. Bogdan Aurescu tárcavezető a nemzetközi jogra és az államközi egyezményekre hivatkozva azt válaszolta, hogy egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban.

A magyar köztársasági elnök a kolozsvári sétatéri kocogás közben – Fotó: Bartos Gyula / Novák Katalin Facebook-oldala
A magyar köztársasági elnök a kolozsvári sétatéri kocogás közben – Fotó: Bartos Gyula / Novák Katalin Facebook-oldala

Azonban a bukaresti hatóságok tiltakozását kiváltó erdélyi magánlátogatása és az Orbán tusványosi beszéde által keltett kisebb cunami után a magyar köztársasági elnök szeptemberben végül Iohannis meghívására hivatalos látogatásra tért vissza Romániába.

Itt már teljesen más hangot ütöttek meg a két ország politikusai, és a látogatásnak azért is ott a helye az év legjei között, mert 2010 óta nem járt magyar államfő a román fővárosban.

A látogatás egy nemzetközileg feszült időszakban történt, amikor Budapest egyre inkább elszigetelődött az oroszországi kapcsolatai miatt, és a Bukaresttel való viszonya sem volt éppen békés az elmúlt hónapokban, azonban ezt követően mindkét fél a „pragmatikus politizálást” helyezte előtérbe, és egy óvatos közeledésnek lehettünk tanúi. Mi volt az ára az „új normalitásnak”? Románia be akarta biztosítani magát, hogy Magyarország részéről számíthat egy-egy igenre a schengeni és OECD-csatlakozási szavazásokat illetően. De azért szóvá tette, hogy nem bánná, ha az Erdélybe érkező támogatásokat úgy kalibrálná át a magyar kormány, hogy azok semmiképp ne legyenek „etnikai színezetűek”.

Az év legnagyobb vállalkozása: a népszámlálás

Az ígéretek szerint december végén közzétették a 2022-es népszámlálás előzetes eredményeit, amelyet július 31-én zártak le, több hosszabbítás után. Az Országos statisztikai Intézet azt állapította meg a számok alapján, amit mi szabad szemmel is látunk: folytatódik a népesség 1990 óta tartó csökkenésének tendenciája: az 1992-es és 2002-es népszámlálás között 1,2 millióval, a 2002-es és 2011-es népszámlálás között 1,5 millióval, 2022-ig pedig újabb 1 millióval zsugorodott a lakosság. Az INS elnöke egyébként már korábban megsaccolta, hogy jelenleg legalább egymillióval kevesebben élnek Romániában mint tíz évvel ezelőtt.

A romániai magyar népesség felszusszanhat: az egymilliós pszichológiai határ fölött vagyunk még mindig, 10 évre visszasüppedhetünk a Csipkerózsika álomba.

Az adatok azt mutatják, hogy 1992 és 2022 között 11,73 százalékos, 2002 és 2011 között pedig 14,41 százalékos csökkenést mutatott a romániai magyarok száma, 11 évvel ezelőtt pontosan 1 227 623-an vallották magukat magyarnak a népszámláláson. Az Erdélystat 1,19 millióra, míg Hablicsek László, Tóth Pál Péter és Veres Valér Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzetéről szóló előrejelzésében 1,09 millióra becsülte a romániai magyarok számát. Mindkét becsült adat fölé lőtt a most közölt számnak.

A legfrissebb infó szerint 1.002.200-an vagyunk romániai magyarok. Egyébként ez némi árnyalásra szorul, mert mindössze 977.450 voltak azok, akik emellett magyar anyanyelvűeknek is vallották magukat. A fennmaradó 22 353 román polgár valójában román anyanyelvűként vallotta magát magyarnak.

A számokon túl fontos elemzések várnak a szociológusokra a következő évben, hogy többet tudhassunk meg arról, hogyan is él ez az egymillió magyar ember. Ami a népszámlálás menetét illeti, ismét fölvetődtek a szokásos identitásmegjelölési problémák: miután az eredeti űrlapon csak a magyar nemzetiségi megjelölés szerepelt opcióként, a székely tiltakozás hatására az RMDSZ kénytelen volt módosítani ezen, és végül be lehetett jelölni a székely identitást is külön etnikai kategóriaként. Azonban ez nem történt meg a csángók esetében is, akiknél kérdéses, hogy végül ki milyen etnikai hovatartozást jelölt be, és ugyanez a probléma merült föl a magyar identitású romák vonatkozásában is. A népszámlálás tétjéről sok szó esett, a Transtelex a cenzus lezárásakor Torockón járt, mert az emblematikus település számára létfontosságú volt, hogy tudjanak „összeírni” legalább ezer magyar embert.

Az év malőrje: a bánffyhunyadi magyar óvoda ügye

Orbán Viktor tusványosi beszédének hatása látszólag nemcsak a bukaresti parlamenti vagy kormányfolyosókon tette meg a hatását, hanem legyűrűzött a helyi politikusok közé is, és a Kolozs megyei Bánffyhunyadon is érezhetővé vált az etnikai feszültség. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program milliárdjaiból Bánffyhunyadra is jutott: 300 millió forintból építtetett itt óvodát az Erdélyi Református Egyházkerület.

Az ünnepélyes átadás is megtörtént, azonban mielőtt az önkormányzati képviselők szavazással dönthettek volna arról, hogy használatba veszik az épületet, és ott magyar óvodát működtetnek, etnikai színezetű vita robbant ki.

A helyi szociáldemokrata és liberális tanácsosok végül megakadályozták, hogy az ingatlanban magyar tannyelvű óvoda működhessen. Kijelentették, ha a román gyerekek nem mehetnek oda, akkor nem támogatják azt, hogy az intézmény önkormányzati fenntartásúvá váljon. A magyar állam által finanszírozott és az egyház által felépített ingatlanokat eddig a pontig minden önkormányzat jól fogadta, ezért ért mindenkit váratlanul a döntés.

A magyar állam azért finanszírozta a bánffyhunyadi óvoda-projektet, hogy a kalotaszegi gyerekek korszerű, magyar tannyelvű óvodába járhassanak: a román többség azonban szegregációra hivatkozott, és nem fogadta el a felajánlott épületet, amelyben csak magyar gyerekek tanulhattak volna.

Az óvoda ünnepélyes felavatása, amelyen az RMDSZ-es politikusok, a református egyház képviselői és a magyar kormányküldöttek is részt vettek. Akkor még senki sem sejtette, hogy üresen marad az épület – Fotó: Kiss Gábor / reformatus.ro
Az óvoda ünnepélyes felavatása, amelyen az RMDSZ-es politikusok, a református egyház képviselői és a magyar kormányküldöttek is részt vettek. Akkor még senki sem sejtette, hogy üresen marad az épület – Fotó: Kiss Gábor / reformatus.ro

A valóság az, hogy mindkét közösség jól járt volna azzal, ha az önkormányzat használatba veszi az épületet, mert a most működő óvodák túlzsúfoltak, így a magyar csoportok kiköltözésével mindenki felszusszanhatott volna. És talán, ha a polgármesteri hivatal betervez egy kis felújítást a régi épületekben is, akkor a román szülők és gyerekek is jókedvvel várhatták volna a tanévkezdést.

Az év ledöbbenése: a Böjte atya otthonainak bántalmazó nevelője

A bíróság 30 évre ítélt egy pedofil nevelőt, aki Böjte Csaba két nevelőotthonában tíz éven át zavartalanul szexuálisan zaklathatta és brutálisan bántalmazhatta a rábízott gyermekeket. A ferences rendi szerzetes évek óta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik emblematikus figurája is, aki keményen kivette részét a tavaszi választási kampányból és akit Kásler Miklós miniszter Nobel-békedíjra jelölt. Böjte a hírnevét éppen az árva és nehéz sorsú gyerekek felkarolásának köszönheti, a hivatalos propagandában már a nemzet megmentőjeként emlegetik.

Emiatt is váltott ki óriási döbbenetet a hír, hogy a csíkszeredai bíróság elítélte a rábízott kiskorú fiúk rendszeres szexuális és fizikai bántalmazása miatt a tusnádfürdői Szent László Gyermekvédelmi Központ és a kászonaltízi Szent Katalin Otthon egyik volt nevelőjét.

Mint azt az anyagunkban feltártuk, az abúzusok elkövetésének gyaníthatóan kedveztek a Böjte-hálózat működésének rendszerszintű hiányosságai.

Az országos, sőt nemzetközi szintű felháborodás közepette Böjte Teréz anya gondolataival és egy gólyát fiókáival ábrázoló fotóval reagált a gyermekeket bántalmazó volt alkalmazottja ügyére. Blogbejegyzésében a ferences rendi szerzetes emlékeztetett arra, hat évvel ezelőtt maga is hallott „rossz dolgokat” az egyik gyerektől a nevelőjével kapcsolatban, és végül ő maga kérte a hatóság segítségét az ügy feltárásához. A rend végül eltiltotta Böjtét attól, hogy az ügyről bármit is nyilatkozzon, a hivatalos közlések szerint egy saját, belső ankétot folytatnak le, és annak eredményét majd nyilvánosságra hozzák.

Az év közösségi traumája: Molnár Beáta meggyilkolása

Románia élen jár a nőket éríntő diszkrimináció tekintetében. Rendszerint a nők elleni erőszak elleni fellépés napján kerülnek elő azok a statisztikák, amelyekből kiderül, hogy milyen gyakran válnak családon belüli erőszak áldozatává: 2019-ben 51 nő vesztette életét ilyen körülmények között, 2021-ben 40. Nyolc év alatt 426 nőt gyilkolt meg férje, élettársa vagy valamelyik családtagja Romániában. Vagyis szinte minden hétre jut egy ilyen halál, egy nőnek a halála. Sokan nem tudnak szabadulni agresszoraiktól, elszigeteltek, rosszul fizetettek, hátrányos helyzetűek.

Ezek nem üres szavak, hanem hivatalos statisztikák, amelyek arról is beszélnek, hogy milyen a romániai társadalom viszonya a családon belüli erőszakhoz, a nők bántalmazásához. Európában a 27 tagországból a 26. helyen állunk a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete rangsorában. „10 megkérdezett emberből 6 úgy véli, hogy a nő helye a konyhában van” – ezt éppen a családügyi miniszter, Gabriela Firea jelentette ki, amikor jóváhagyta a kormány a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség előmozdításáról, valamint a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló 2022-2027-es országos stratégiát.

Molnár Beátát május 21-én gyilkolta meg Boné Ferenc, akit korábban már felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság az akkori párja elleni súlyos fizikai erőszak miatt. „Hogy tud a bíró a tükörbe nézni? Döntött: felfüggesztett. És most meghalt egy nő. Megölte egy pszichopata, aki előzőleg évtizedekig nőket bántalmazott. Meghalt egy nő. Molnár Beának hívták. Nem ismertem. De nem felejtem el soha. Ha akarnám se tudnám...” – írta a Transtelexen Deme Ilona pszichológus. A tragédia valóságos társadalmi sokkot okozott a romániai magyarság körében. Ugron Nóra a Transtelexen közölt publicisztikájában arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalmi felelősség alól nem szabad kibújnunk, ha azt szeretnénk, hogy ezek az esetek ne ismétlődjenek meg, mert az erőszak véget vetése közös ügyünk.

Az év árulása: a Fidesz erdélyi sajtóbirodalmának leépítése

„A mór megtette kötelességét, a mór mehet!” – az üzenetet október közepén hozta a posta, amikor a magyarországi adófizetők pénzéből finanszírozott médiatröszt legnagyobb vállalata, a székelyudvarhelyi Prima Press Kft. bejelentette, hogy 2022. december 30-tól felfüggeszti print termékeinek a kiadását, a lapterjesztést, kézbesítést és a lapkereskedelmet. Ez olyan nyomtatott lapokat érint, mint a Krónika, Székelyhon, Székely Hírmondó, Heti Hirdető és a Nőileg.

A Demeter Szilárd által összegrundolt médiakonglomerátum négy év alatt akkorára hízott, mint a népmesék kisgömböce. Fölfalta a helyi nyomtatott lapokat, online portálokat, rádióadókat és minden olyan médiaterméket, amelyre szemet vetett.

Ezzel a médiatúlsúllyal sikerült feltétel nélküli Fidesz-támogatóvá gyúrni az erdélyi magyarság jelentős részét. Azonban a nehéz gazdasági helyzetben a források hirtelen elapadni látszanak és az eddigi bőkezű támogatók nem nyúltak alá a médiatrösztnek, hogy megakadályozzák a szabadesést. A tartalomgyártást is takaréklángon működtetik januártól: a Médiatér tröszt megválik a lapjainál dolgozó újságírók kétharmadától, a cégcsoport szintjén pedig 70 százalékos leépítések lesznek. A mintegy kilencven főállású újságírónak alig egyharmada maradhat állásban a számtalan lapot és több rádiót is működtető médiaholdingnál.

Az év legveszélyesebb foglalkozása: a független és hatalomkritikus újságírás

A Marosvásárhelyi Rádió munkatársának, Parászka Borókának a felakasztásáról beszélt hallgatósága előtt egy Sepsiszentgyörgyön tartott beszélgetésen Bartha Barna, a Mi Hazánk nemzetpolitikai kabinetjének vezetője. A pár fős közönségben ott ült a Transtelex újságírója is, aki hangfelvételt készített a szélsőjobbos politikus cigányellenes kirohanásáról és arról, hogy az erdélyi magyar újságíró akasztásáról kezdett el beszélni:

„Vagy meg lehet nézni egy Parászka Borókát, meg lehet hallgatni a Marosvásárhelyi Rádióból, hát (ha) az ilyeneket a magyarok nem tudják felakasztani, maguk közül nem tudják kiiktatni, akkor nem csoda, hogy oda jutunk, ahova jutunk.”

Az eset széleskörű tiltakozást váltott ki, a szakmai szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy a független, a hatalmat, kormányokat ellenőrző és bíráló újságírók fenyegetettsége egyre növekszik, a női újságírók helyzete pedig a szakmán belül is sokszor különösen megterhelő. Az ellehetetlenítés, fizikai bántalmazás, halállal való fenyegetés célja a leigázás és mindannak a szimbolikus és fizikai megsemmisítése, amit egy független újságíró képviselhet – esélyegyenlőség, demokratikus érték, függetlenség, szolidaritás.

Parászka Boróka és Emilia Șercan újságírók a kolozsvári sajtóegyesület által szervezett eseményen, ahol az őket ért támadásokról számoltak be, és elmondták, hogy milyen védelmi intézkedéseket hoznak saját biztonságuk érdekében – Fotó: az egyesület Facebook-oldala
Parászka Boróka és Emilia Șercan újságírók a kolozsvári sajtóegyesület által szervezett eseményen, ahol az őket ért támadásokról számoltak be, és elmondták, hogy milyen védelmi intézkedéseket hoznak saját biztonságuk érdekében – Fotó: az egyesület Facebook-oldala

Erről Emilia Șercan újságíróval is beszélgettünk, akit szintén többször is megfenyegettek, sőt egy kompromat-akció is indult ellene. Az elmúlt hét év során ugyanis Emilia Șercan mintegy 50 olyan plágiumügyet tárt fel, amelyekben fontos politikusok érintettek: olyan minisztereket, ügyészeket és bírákat leplezett le, akik megszegték a szabályokat könyvek, tudományos cikkek vagy doktori disszertációk közzétételekor. Legutóbb Nicolae Ciucă román miniszterelnök és Lucian Bode belügyminiszter, illetve Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter kerültek a vizsgálódásai középpontjába – ez utóbbi esetben az ügy a politikus lemondásával végződött.

Szerkesztőségünk számára is rendkívüli év volt 2022: március 29-én elindult a Transtelex, miután február 15-én felállt a Transindex teljes csapata, mert nem voltunk hajlandók a munkánkat semmiféle politikai erő elvárásai szerint végezni. 23 évig a Transindex volt a „Napos oldal”, idén márciustól a Transtelex vette át a helyét.

Az év megalázása: a schengeni csatlakozás vétója

Egész évben a schengeni csatlakozásra gyúrt Románia, jöttek-mentek a delegációk, röpködtek az ígéretek, elköteleződések, már a hollandok is beadták derekukat, és akkor… Ausztria egy teljesen váratlan manőverrel elállta a bejáratot.

Mit nézhetett be a román diplomácia? Mi okozta Ausztria 180 fokos fordulatát, ami Románia schengeni csatlakozását illeti? Számtalan forgatókönyv látott már napvilágot, tény az, hogy a sokféle ok között lehetnek belpolitikai érdekek és a migráció megfékezését kierőszakolni kívánó zsarolás is. Hiába voltak az uniós szintű erőfeszítések, hiába sikerült legyőzni Hollandia és Svédország ellenállását, az osztrákok hajthatatlanok maradtak.

Klaus Iohannis elnök igazságtalanságról, Nicolae Ciucă miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy „a döntést nem érdemeltük meg”, Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint pedig karácsonyi ajándék volt Vlagyimir Putyinnak a Románia elleni vétó. Aztán azt is közölték, hogy a román külügy berendelte Ausztria bukaresti nagykövetét.

Az már a sírva-nevetős része a történetnek, hogy a szavazást követően voltak, akik osztrák vállalatokat listáztak és bojkottáltak, és olyan is, aki újabb merényletet tervezett a bécsi hattyúk ellen. Romániaiak százai lepték el Karl Nehammer osztrák kancellár Facebook-oldalát, a bepöccent tömeg hol angolul, hol németül, de sokan románul közölték a politikussal a véleményüket. Egyesek siettek felszámolni a bankfolyószámláikat, amelyeket osztrák pénzintézeteknél nyitottak, de olyanok is akadtak, akik téli síelős vakációjukról mondtak le, hogy ne az osztrák Alpokban érje őket a boldog új év.

Az év kilövési engedélye: a medvék településen kívüli megölése

Idén sikerült a Kárpátok szimbólumának számító barnamedve helyzetét a lehető legnagyobb mértékben lerontani, legalábbis ami a faj jogi státuszát illeti. Júliusban lépett érvénybe az a törvény, amely szerint bárhol és bármilyen körülmények között meg lehet ölni az egyébként védett fajnak számító vadállatot. Korábban „csak” azt engedték meg a jogszabályok, hogy a „veszélyes” medvéket a települések területén megöljék, nyártól viszont kiterjesztették a törvény hatályát, így bárhol megölhető a medve.

Csak annyi kell hozzá, hogy valaki azt állítsa: veszélyben érezte magát az állat jelenléte miatt. Az eljárás azonban nem tűnik korrektnek, mert a medvéknek esélyük sincs nyilatkozni arról, hogy valójában mi volt a szándékuk. A hatóságok „medvetámadásokról” (amelyek valójában inkább balesetek) szóló közleményeiből nem lehet megtudni, hogyan alakult ki az adott medve-ember konfliktus. (A ritkán hozzáférhető részletek viszont inkább a bocsot ittasan gyámbászó turistákról, illetve olyan esetekről szólnak, amikor a részeg „áldozat” bemászik a barlangba, ahol a bocsos anyamedve végül „rátámad”.)

A zernyesti medverezervátumban fürdőző medve – Fotó: Moirenc Camille / AFP
A zernyesti medverezervátumban fürdőző medve – Fotó: Moirenc Camille / AFP

A medveügy kapcsán meg kell említeni azt a hosszú ideje tartó uszítókampányt is, amit a vadászok és a politikusok folytattak a faj ellen azóta, hogy 2016-tól betiltották a vadászatát Romániában. Hogy ez mennyire sikeres volt, arra sajnos a legjobb példa az a videó, amit egy Hargita megyei juhász büszkén töltött fel a Facebookra, arról, ahogy a hat juhászkutyája széttép egy medvebocsot. A felvételt a hatalmas felháborodást követően végül törölte.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!