A romák nélkül nem lennének olyan jók a magyarlakta megyék termékenységi mutatói

A székelyföldi megyék termékenységi mutatói magasabbak az országos átlagnál, de nem tudják ellensúlyozni az erdélyi magyar népesség jelentős mértékű elöregedését

– mutatott rá Veres Valér szociológus. Az egyetemi tanár, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociálismunkás-képző Karának dékánhelyettese a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottságának (KAB) meghívására tartott online előadást hétfő este a romániai demográfiai folyamatokról.

Ezekről a folyamatokról hamarosan még többet tudunk majd – ha az ígéretek szerint decemberben közzéteszik a 2022-es népszámlálás előzetes eredményeit –, de az már most borítékolható, hogy folytatódik a népesség 1990 óta tartó csökkenésének tendenciája: az 1992-es és 2002-es népszámlálás között 1,2 millióval, a 2002-es és 2011-es népszámlálás között pedig 1,5 millióval zsugorodott a lakosság. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke korábban úgy becsülte, jelenleg legalább egymillióval kevesebben élnek Romániában mint tíz évvel ezelőtt.

A romániai magyar népesség 1992 és 2022 között 11,73 százalékos, 2002 és 2011 között pedig 14,41 százalékos csökkenést mutatott, ekkor 1 227 623-an vallották magukat magyarnak a népszámláláson.

A szakértők arra számítanak, hogy a 2022-es népszámláláson 1 millió fölött lesz a romániai magyarok száma.

Az Erdélystat 2021-re 1,19 millióra, míg Hablicsek László, Tóth Pál Péter és Veres Valér Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzetéről szóló előrejelzésében 2021-re 1,09 millióra becsülte a romániai magyarok számát.

Veres Valér arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország népességének általános csökkenése miatt a romániai magyarság aránya jelentősen nem változott. Ahol látványosan változtak az arányok, azok a szórványmegyék, ahol a romániai magyarság mintegy 20 százaléka él: Máramaros megyében például 29,47 százalékos, Hunyad megyében 37,21 százalékos, Temes megyében pedig 31,36 százalékos volt a magyar lakosság lélekszámának a csökkenése 2002 és 2011 között.

A romániai magyar népesség csökkenése becslések szerint 50,6 százalékban a negatív természetes szaporodásnak tudható be, 46,1 százalékban a kivándorlásnak, a fennmaradó 3,3 százalékban az asszimilációnak. Az asszimiláció azonban nem mutatható ki mindig közvetlenül, valójában akár 10 százalékosra is tehető, jegyezte meg Veres Valér.

A tömbmagyar megyékben több gyermek születik

A szociológus a felsorolt okok közül a negatív természetes szaporodás romániai magyarokat érintő összetevőivel kapcsolatban mutatott rá még néhány érdekes következtetésre.

A tömbmagyar, székelyföldi megyék a teljes termékenységi arányszám szempontjából a jól teljesítő régióhoz tartoznak. 2013-ban például itt meghaladta az 1,4-et az egy termékeny nőre jutó gyermekek száma, bár ez még mindig alacsonyabb, mint a reprodukcióhoz szükséges 2,05-ös arányszám.

A legfrissebb adatok alapján az általános termékenységi arányszám – ami azt mutatja, hogy az adott évben hány élveszületés jut 1000 15-49 éves nőre, és ahhoz, hogy a népesség reprodukálja önmagát, 60 körülinek kellene lennie – Romániában 2021-ben csak 42,6 volt. A székelyföldi megyékben ennél valamivel magasabb ez a szám: Kovászna megyében 46,1, Hargita megyében 44,4, Maros megyében pedig 44,3.

Az erdélyi magyarság az országos átlagnál jobban el van öregedve

Az öregedési index, ami azt mutatja, hogy hány 65 évnél idősebb jut 100 14 évesnél fiatalabbra, Romániában 101,8, míg az erdélyi magyarság körében jóval magasabb, 143,7. A román népesség öregedési indexe 116,8, a roma népességé pedig mindössze 11,4.

Mivel a romániai magyarság öregedési indexe lényegesen magasabb az országos átlagnál, a halandósági mutatók is jobban érintik, és ez kihat a termékenységi adatokra is, hiszen a termékeny korú lakosság aránya is kisebb, magyarázta a szociológus.

„Ezért van az, hogy az országos átlagban egyébként elég magas termékenység az erdélyi magyarlakta megyékben nem tud olyan nagy pluszt hozni, mint, amit hozhatna, mert a korszerkezetből adódó sajátosságok ezt visszafogják. Nincs olyan sok erdélyi magyar nő, aki gyermeket vállaljon, hogy az egyébként érzékelhetően magas termékenység ténylegesen a népességnövekedésben visszaköszönjön” – fogalmazott Veres Valér.

A romák nélkül nem lenne az átlagosnál magasabb a termékenység a székely megyékben

A roma népesség rendkívül alacsony öregedési indexe mind a magas gyermekszámnak, mind az alacsony várható élettartamnak a következménye, mondta el a hallgatóság köréből érkezett kérdésre az előadó. „A rossz életkörülmények miatt egy-egy telepen olyan nagy arányban elhaláloznak az idős romák, hogy alig találunk 70 év felettit, márpedig ezt a képletet a 65 év felettiekkel számoljuk” – mondta.

A magyarlakta megyék termékenységi arányai nem lennének az országos átlag fölött, amennyiben nem javítanának rajtuk a magukat magyarnak valló romák termékenységi arányai, válaszolta a szakember egy másik hallgatói kérdésre.

Veres Valér becslése szerint a romák fertilitási mutatói nélkül legalább 0,2 ponttal csökkenne a teljes termékenységi arányszám ebben a régióban.

„Ha magyar iskolákba járnak, akkor van értelme, hogy egybe számoljuk, csak akkor a társadalmi inklúzióban is kicsit előbbre kellene járni. Az egész magyar közösség nyitottabb kellene legyen, mert szükségünk van rájuk, ezt mutatják ezek az adatok is” – tette hozzá a szociológus.