Összeroppant a Fidesz erdélyi sajtóbirodalma, 70 százalékos leépítések lesznek a Médiatér lapjainál

Alkalmazottainak mintegy hetven százalékától válik meg január elsejétől a legnagyobb romániai magyar sajtótröszt. Az Erdélyi Médiatér Egyesület által működtetett cégcsoportnak a várakozásoktól eltérően nem csak a nyomtatott lapjainál lesznek leépítések, a nagy arányú elbocsátások érintik az online kiadványokat és a rádiókat is – erősítette meg több forrásunk.

A magyarországi adófizetők pénzéből finanszírozott médiatröszt legnagyobb vállalata, a székelyudvarhelyi Prima Press Kft. bő két hete jelentette be, hogy 2022. december 30-tól felfüggeszti print termékeinek – Krónika, Székelyhon, Székely Hírmondó, Heti Hirdető, Nőileg – a kiadását, a lapterjesztést, kézbesítést és a lapkereskedelmet. Így az nem volt meglepetés, hogy a tördelőket, olvasószerkesztőket, korrektorokat, a nyomtatott lapokkal kapcsolatos műszaki dolgozókat és a lapterjesztőket elbocsátják. De úgy tudjuk, hogy a tartalomgyártást is takaréklángon működtetik januártól: a mintegy kilencven főállású újságírónak alig egyharmada maradhat állásban a számtalan lapot és több rádiót is működtető médiaholdingnál.

Információink szerint még nem végleges az elbocsátottak ismeretlen kritériumok szerint összeállított listája, de azt például már tudni lehet, hogy az 1999-ben indult, nagy múltú napilapnál,

a Krónikánál a 17 főállású újságíróból 6 folytathatja a munkát jövőre online üzemmódban. Az újságnak a kolozsvári szerkesztőségét is felszámolják.

A Székelyhon napilapnál és hírportálnál is jelentősek lesznek a karcsúsítások. Pontos adatokat nem tudunk, de a leépítési arányokat jól jelzi, hogy a három marosvásárhelyi újságíró közül csak egynek tartanak igényt a munkájára januártól, és a marosvásárhelyi szerkesztőséget is felszámolják. A mindössze néhány hete felvásárolt Székely Hírmondó napilap egy tucatnyi főállású újságírójából értesüléseink szerint csak kettőnek nem bontják fel a munkaszerződését. De nem kerüli el az elbocsátáshullám a Főtér.ro portált sem.

A Magyar Hang információi szerint a nyomtatott lapoknál és az online oldalaknál dolgozó fotósokat is elküldik, de még az elméletileg nyereséges rádióknál is jelentős elbocsátások lesznek: a marosvásárhelyi Gaga Rádiónál például megválnak legalább két hírszerkesztő-bemondótól és a hétvégi műsorok teljes stábjától. A sepsiszentgyörgyi Gaga Rádiónál legalább három emberrel közölték, hogy januártól nem számítanak rájuk, de a gyergyószentmiklósi Gagánál is lesznek leépítések.

Megkerestük az elbocsátások kapcsán több érintett lap vezetőjét is. A Krónika főszerkesztője, Rostás Szabolcs nem kívánt nyilatkozni a Transtelexnek, a Főtér.ro főszerkesztője, Fall Sándor pedig a cégcsoport vezetőségéhez irányított. A Székelyhon főszerkesztőjét, Szüszer Róbertet nem tudtuk elérni, a Székely Hírmondó főszerkesztője, Kocsis Károly viszont megerősítette, hogy a lapnál csak két újságíró őrizheti meg az állását.

„Januártól online folytatjuk a munkát, de a jelenlegi információim szerint csak ketten maradunk. Ha ez így marad, a felmondásomat fontolgatom azért, hogy átadjam a helyet egy kollégának”

– jelentette ki a kézdivásárhelyi napilap főszerkesztője a Transtelexnek. Úgy tudjuk, hogy a cégcsoport humánerőforrás részlege a múlt hét óta sorra értesíti az érintett alkalmazottakat az elbocsátásukról. Van, akit személyesen hívnak fel telefonon, akad, akivel a főszerkesztője közölte, hogy januártól más állás után nézhet. Az elbocsátott alkalmazottak egy havi fizetésüknek megfelelő végkielégítést kapnak. Vannak olyan újságírók, akiknek felajánlották, hogy januártól szerzői jogdíjas szerződéssel maradjanak munkatársak. Az egyik érintett a Transtelexnek azt nyilatkozta: elutasította ezt az ajánlatot, mert csak nagyon alacsony jövedelmet biztosítana számára. A sajtótrösztnél egyébként most sem nagyok a fizetések: egy tapasztaltabb, nem vezető beosztású újságíró legtöbb nettó 3 ezer lejt keres havonta.

Több alkalmazott azt nyilatkozta a Transtelexnek, hogy nem a leépítések ténye, hanem a mértéke jelentetett számára kellemetlen meglepetést. „Több mint két hete tudjuk, hogy elbocsátások lesznek. De arra nem számítottunk, hogy ilyen sok embertől megválnak. Az indoklás pedig egyszerűen az, hogy nincs pénz” – jelentette ki egyikük. Egy másik forrásunk pedig azt nevezte elszomorítónak, hogy a nyomtatott lapok bezárásának bejelentése óta olyan értékes újságírók is távoztak a médiatröszttől más állás után nézve, akiket amúgy nem érintettek volna leépítések.

„Ezeket az embereket a bizonytalanság riasztotta el. Semmilyen garancia nincs ugyanis arra, hogy a hetven százalékos leépítéseket nem követik jövőre újabb elbocsátások. Nekünk csak annyit mondtak, hogy újratervezés lesz a lapcsaládnál. De az igazság az, hogy az erdélyi magyar médiaholding összeroppant. Az új körülmények között nagyon nehéz lesz minőségi újságírói munkát végezni” – mondta a név nélkül nyilatkozó forrásunk.

A médiatröszt zászlóshajójának számító, többek között a Krónikát és a Székelyhont is kiadó Prima Press Kft. ügyvezetője, Nemes László a Transtelexnek azt nyilatkozta: még nem dőlt el, hogy hány alkalmazottól válnak meg január elsejétől.

„A hetven százalék nem egy pontos szám, csak egy nagyságrend. Az átszervezés jelenleg is zajlik. De a nagy arányú elbocsátások magyarázata az, hogy a nyomtatott lapok megszűnésével felszámoljuk a lapkihordó-hálózatunkat” – jelentette ki. Amikor szembesítettük azzal, hogy nem csak a lapterjesztőktől válnak meg, hanem értesüléseink szerint az újságírók kétharmadától is, Nemes László rövidre zárta a beszélgetést.

„A két héttel ezelőtti közleményünk világosan fogalmaz. Megszüntetjük a printet, illetve a cégcsoport átszervezésen megy keresztül. További nyilatkozatot most nem áll módomban tenni, mert végérvényes álláspont nincs” – mondta a Prima Press Kft. ügyvezetője.

Ha lehetőséget adott volna rá, azt is megkérdeztük volna Nemes Lászlótól: mivel magyarázza a sajtótröszt menedzsmentje, hogy a korábbi hangzatos ígéretek és az igencsak bőkezű – eddig mintegy húszmillió euróra rúgó – budapesti támogatások ellenére életképtelennek bizonyult ez a médiavállalkozás. Az összeomlás mindenesetre szoros összefüggésben állhat azzal, hogy a cégcsoport a 2018-as létrejötte után nem volt képes saját lábra állni, és továbbra is a magyarországi költségvetési pénzekre támaszkodik. Budapest azonban már tavaly elkezdte a pénzcsapok elzárását, és tekintettel a magyar gazdaság helyzetére, a jövő évi kilátások még borúsabbak az Erdélyi Médiatér Egyesület számára.