Barna Gergő szociológus a népszámlálásról: versenyhelyzetben vagyunk a románokkal

2022. május 12. – 07:46

Barna Gergő szociológus a népszámlálásról: versenyhelyzetben vagyunk a románokkal
Barna Gergő – Fotó: Gönczy Tamás/az RMDSZ Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Azért nem mindegy, hogy hány magyarnak a nemzetiségét sikerül rögzíteni a népszámláláson, mert most már törvénybe foglalták, hogy az etnikai arányokat azoknak a száma alapján számítják ki, akik ténylegesen válaszoltak a kérdőívre – mondta el a Transtelexnek Barna Gergő, a népszámlálás.ro kampány koordinátora. „Annak ellenére, hogy mi nyilván korrekt népszámlálásról szeretünk beszélni, voltaképpen versenyhelyzetben vagyunk a románokkal” – jelentette ki a szociológus.

A népszámlálás önkitöltős szakaszának utolsó hetében vagyunk. Olyan a hangulat, mint négyévente a választási kampányban és a szavazás napján: az RMDSZ és a népszámlálás.ro oldal csapata minél nagyobb „részvételre” buzdít. Mi a tét? Miért fontos, hogy május 15-ig minél több romániai magyar éljen az online adatrögzítés lehetőségével?

Ez több szempontból is fontos. Elsősorban azért, mert a számlálóbiztosok számát alultervezték. A legutóbbi, 2011-es népszámláláskor százezer számlálóbiztost alkalmaztak, most mindössze körülbelül húszezret. Ha nagyon alacsony marad az online kitöltés aránya egy-egy településen, akkor nagyon nagy volumenű munka marad a számlálóbiztosokra, és teljesen irreális, hogy le tudják kérdezni a teljes lakosságot. Pedig a cél az, hogy a számlálóbiztosok mindenkihez eljussanak. Legutóbb, 2011-ben a lakosság 6 százalékát, mintegy 1,2 millió személyt, köztük becsléseink szerint körülbelül 50 ezer magyart nem sikerült lekérdezni, az adataikat pedig utólag, különféle hivatalos nyilvántartásokból „emelték be” a statisztikákba. De ennek az 1,2 millió embernek a nemzetiségét vagy a felekezetét a mai napig nem ismerjük.

A másik szempont: annak ellenére, hogy mi nyilván korrekt népszámlálásról szeretünk beszélni, voltaképpen versenyhelyzetben vagyunk a románokkal. Ez a népszámlálás módszertanából következik. Ha nem kérdeznek le mindenkit egy-egy településen, akkor nem mindegy, hogy hány magyarnak a nemzetiségét sikerült rögzíteni, ugyanis az etnikai arányokat csak azoknak a száma alapján számítják ki, akik ténylegesen válaszoltak a kérdőívre. Tehát ha egy adott településen a magyarok a románoknál nagyobb arányban töltötték ki a kérdőíveket, illetve nagyobb arányban jutott el hozzájuk számlálóbiztos, akkor helyzetelőnybe kerülhetnek, mert a jelenleginél nagyobbra nőhet a hivatalos arányuk. Ez fordítva is igaz. A valósnál alacsonyabb szintre csökkenhet a magyarok hivatalos aránya a településen, ha az ott élő románok körében nagyobb a nemzetiségükről nyilatkozók aránya, mint a magyar közösségben.

Ez korábban is így volt, hogy az etnikai arányokat annak a sokaságnak az alapján számolják ki, akik a legutóbbi népszámláláson megadták a nemzetiségüket is?

Igen. De eddig ez csak egy módszertani gyakorlata volt a statisztikai intézetnek. Az újdonság az, hogy ez az elv az RMDSZ javaslatára bekerült a népszámlálási törvénybe is. Ez nagyon fontos, mert sokszor bírósági per tárgya az, hogy egy adott településen a magyarok aránya meghaladja-e azt a bizonyos 20 százalékot, amely fölött anyanyelvhasználatra jogosult a közösség. És most már törvényi alap van az etnikai arányok kiszámolására, és erre a bíróságon hivatkozni lehet. Ezért is fontos, hogy minél több magyar nemzetisége kerüljön be a statisztikákba. Amikor mi azt mondjuk, hogy legyen korrekt a népszámlálás, nyilván először arra gondolunk, hogy a magyarok legyenek mind megszámolva. De ha Románia szintjén mindenkit korrektül megszámolnak, akkor ez a helyzeti előnye a magyar közösségnek úgymond elolvadna. Ezért a módszertan és a törvény adta lehetőséget megpróbáljuk maximálisan kihasználni.

Emlegette, hogy azoknak az adatait, akik nem töltötték ki a kérdőívet, vagy nem jutott el hozzájuk a számlálóbiztos, a hivatalos nyilvántartásokból „emelik be” a statisztikákba. Ez mit jelent?

Azoknak az adatait lehet a statisztikákba beemelni, akiknek a hivatalos nyilvántartásokban valamiféle „lábnyoma” van. Kezdve attól, hogy adót fizettek, szociális segélyt, gazdatámogatást kaptak, egészen odáig, hogy van-e hivatalosan bejegyzett lakcímük, részesültek-e egészségügyi szolgáltatásban, szerepelnek-e az oktatási rendszerben. Tehát nagyon sok nyilvántartást meg lehet vizsgálni. És ha a statisztikai intézetnek úgy tűnik, hogy egy adott személynek volt valamiféle aktivitása az elmúlt évben, de nem töltötte ki a kérdőívet, vagy nem találta meg a számlálóbiztos, akkor beemelik ebbe az adatbázisba. Ezekben az esetekben viszont az etnikumra, az anyanyelvre és a felekezetre vonatkozó adatok nem emelhetők át. Részben azért, mert nem is szerepelnek ezekben az nyilvántartásokban, részben meg a törvény is tiltja, mert ez egy bevalláson alapuló változó, ami akár időben is módosulhat. Ha valaki születésekor református volt, nem biztos, hogy negyven évesen is ugyanaz lesz a felekezete.

Az önkitöltős népszámlálási kérdőív etnokulturális adatokra vonatkozó részénél az útmutató szövegben a magyar nemzetiség jelenik meg fő kategóriaként, a székely ennek alkategóriájaként, zárójelben szerepel. Viszont a legördülő sávban a magyar és a székely két különálló kategóriaként jelenik meg. Ezt hogy kell értelmezni?

Az RMDSZ-nek az volt a javaslata, hogy a nemzetiségre vonatkozó legördülő sávban jelenjenek meg az etnikai alkategóriák, de legyen mellettük zárójelben a fő kategória. Az elképzelés szerint tehát a magyar (magyar) és a székely (magyar) jelent volna meg a legördülő sávban. Erre ígéretet is tett a statisztikai intézet, viszont a kérdőív végső verziójában a zárójelek, vagyis a fő nemzetiségi kategóriák elmaradtak. Így most két külön kategória van a legördülő sávban, a magyar és a székely, és ugyanígy, külön szerepelnek a többi nemzetiség alkategóriái is. A válaszadó nem látja, hogy ezek az alkategóriák milyen főkategóriákhoz tartoznak.

És mi történik az adatok összesítésekor azokkal, akik a székely kategóriát választják?

Ők majd a statisztikákban nagy valószínűséggel magyarként fognak megjelenni, mert csak a fő kategóriák szerinti megoszlást teszik közzé. De nem is ez volt nekünk a fő problémánk. A fő gond az, hogy ha megmarad ez a két külön kategória, akkor bármikor a későbbiekben lehet egy olyan döntés, hogy a székelyeket külön etnikumként kezeljék. Magyarországon is volt egy kezdeményezés, hogy a székelyeket külön etnikumként ismerjék el, igaz, akkor a Magyar Tudományos erre nemet mondott. Az a kérdés, hogy ha Romániában is lesz egy ilyen kezdeményezés, akkor például a Román Akadémia mit fog erre mondani. Tehát egyfajta kockázatot próbáltunk elkerülni azzal, amikor a népszámlálási kampány elején azt mondtuk: azért biztosabb a magyar, és nem a székely nemzetiséget választani, mert ezzel meg tudod akadályozni azt, hogy utólag mesterségesen szétválasszák a két nemzetiségi kategóriát, és megosszák a romániai magyar közösséget.

A népszámlálási kérdőív nemzetiségre vonatkozó része
A népszámlálási kérdőív nemzetiségre vonatkozó része

Imént úgy fogalmazott: a magukat népszámláskor székelyeknek vallók a statisztikákban majd nagy valószínűséggel magyarként fognak megjelenni. Tehát nem száz százalékosan biztos ebben?

Nem tudok politikai döntésekre előrejelzést bocsátani.

A népszámlálás.ro hétfői becslése szerint a magyarok közül 190 ezren egyénileg otthonról, további 310 ezren pedig összeíró pontokon töltötték ki az online kérdőívet. Ez arra utal, hogy nagyon sokan nem boldogulnak az önkitöltéssel.

Országosan körülbelül 60 százalék feletti azoknak a kérdőíveknek az aránya, amit összeíró pontokon töltenek ki. Ezen nincs mit titkolni: az online kérdőív szerintem is egy nehézkesen működő, nem felhasználóbarát felület lett. A lakosságnak körülbelül a 15 százaléka képes önállóan kitölteni. A statisztikai intézet azt fogja majd mondani, hogy Románia élen jár a digitális kompetenciákban, mert az emberek 40 százaléka regisztrált a népszámlálás önkitöltős szakaszában. De valójában nagyon sokan kértek segítséget az önkormányzatoknál működő összeíró pontoktól, mert egyedül nem boldogultak a kérdőívvel.

A visszajelzések alapján milyen akadályokba ütköztek a leggyakrabban az online kérdőív kitöltésekor a válaszadók?

A lakhelyre vonatkozó adatok bevitele okozza a legtöbb zavart. A statisztikai intézet azt akarja felmérni, hogy a lakosság ténylegesen hol élt az elmúlt egy évben, teljesen függetlenül attól, hogy hova szól a személyi igazolványa. Ez nagyon megzavarta az embereket. Mert felmerült bennük a kérdés: ha máshol lakom, mint ahova a személyim szól, akkor mit írjak be? Ezt el kell nekik magyarázni. További gondot jelent, hogy akkor is be lehet küldeni a kérdőívet, ha nem válaszoltál minden kérdésre, sőt teljesen üres kérdőívet is be lehet küldeni. Nagyon sokan megtették ezt, de ezeket a kérdőíveket nem fogják érvényesíteni. Az érvénytelen kérdőívek aránya jelenlegi becsléseink szerint körülbelül 6-8 százalék. Ezért is kérjük arra az embereket, ellenőrizzék a kitöltés után a dovrec.insse.ro oldalon, hogy érvényesítették-e a kérdőívüket. Ha ezen a héten ellenőrzik, és kiderül, hogy nem érvényesítették, akkor vasárnapig még ki tudják tölteni. A munkahelyi szabadnapot is az érvényesítés alapján lehet igényelni, és ez alapján lehet részt venni a népszámlálás.ro nyereményjátékában is. Másrészt akinek nem érvényesítették a kérdőívet, számíthat arra, hogy május 15. után a számlálóbiztos is fel fog keresni.

Mit tanácsol azoknak, akik elakadnak a kérdőívben?

A nepszamlalas.ro oldalt mindenképpen ajánlani tudom, ezen a honlapon nagyon sok felmerülő kérdésükre választ kaphatnak az emberek. Közvetlen segítséget nyújt számukra a reggel 9-től 23 óráig hívható telefonos ügyfélszolgálatunk. Már tényleg nagyon nagy tapasztalatunk van, tudunk segíteni.

A népszámlálás.ro telefonos segítségét magam is igénybe vettem az interjú készítése előtt néhány órával. Én ott akadtam el, hogy regisztrálásom után nem kaptam meg azonnal e-mailen az online kérdőív linkjét. A népszámlálás.ro oldalon megadott számon egy készséges hölgy megnyugtatott: meg fogom kapni a linket, de most nagyon leterhelt, ezért akadozik a rendszer. Ezek szerint mindenkinek most jutott eszébe kitölteni a kérdőívet?

Igen. Már a múlt héten szinte megduplázódott a kitöltők száma az előző hetekhez képest. Nagyon sokan halogatták, utolsó hétre hagyták. Ma (kedden, május 11-én – szerk. megj.) állítólag valamit fejlesztettek a rendszeren. Úgy tűnik, hogy most működik. Mindenesetre én azt ajánlom az embereknek, hogy inkább a délutáni, esti órákban próbálkozzanak újra, mert akkor már nem dolgoznak az összeíró pontok, és nem annyira leterhelt a rendszer.