RSS
Megszakították a Declic aktivistái a nemzeti parkok védelmének fontosságára figyelmeztető székelyföldi karavánjukat azt követően, hogy Csíkszentkirályon, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szülőfalujában kitámadták őket. Antoniu Bumb aktivista beszámolt a helyszínen átéltekről, és elmondta, érthetetlen számára, hogy Tánczos miért játszotta ki az etnikai kártyát.
A településre rendszeresen visszajáró példányok piros pontot kapnának, hogy biztosan tudják őket azonosítani a beavatkozások esetén.
A BBTE alaposabban felmérné a városban élő vadméheket, és várja önkéntesek csatlakozását egy izgalmas projekthez. Nem kell mást tenni, mint egy méhecskehotelt kihelyezni és fotózni a jámbor lakókat.
Emberre és állatra is veszélyesek lehetnek a tervezett autópályákon a balesetek, ezért megfelelő kerítéseket és vadátkelőket kell kialakítani, szakszerű tervek alapján. Domokos Csabát kérdeztük a kilátásokról.
A munkálatok 100 millió lejbe kerülnek, a megvalósítás több évig fog tartani.
Szerintük a környezetvédelmi miniszter nem óvja kellőképpen a romániai erdőket.
Gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral is bejárható a Via Transilvanica.
A jelenlegi egészségügyi rendelet nem kötelezi a gyógyszertárakat arra, hogy a lejárt szavatosságú készítményeket begyűjtsék a lakosságtól, pedig nagy szükség lenne rá. Kipróbáltuk, mennyire segítőkészek a kolozsvári patikák.
A spanyolországi Mar Menor lagúna jogainak garantálása „forradalom, amely korlátozni fogja a jelenlegi gazdasági rendszert, amely elpusztítja a bolygót”.
Szakértőket küldtek a térségbe, hogy mentsék, ami menthető.
Magyarországon ugyan nincsenek nagyon magas hegyek, de az ország körül igen, a folyók 95 százaléka pedig más országban ered.
A legtöbb érintett országot az aszály sújtja, 18 millió ember került az éhhalál szélére.
„Ne hagyjátok meghalni Ceaușescu elvtárs álmait” – írták a plakátjukra, utalva arra, hogy a vízi erőművek meggondolatlan építése a múlt rendszer súlyos természetpusztító gyakorlatát követné.
Az ismert kolozsvári civil aktivistát, volt USR-s képviselőt választották a Zöld Párt ügyvezető elnökévé. De mit is fed az új, balközép zöld program, amit meghirdetett az alakulat? Interjú.
Pakisztán a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás kevesebb mint 1%-áért felelős, de idén már 50 Celsius fokos hőhullámmal, két pusztító erdőtűzzel és humanitárius katasztrófát okozó árvizekkel szembesült.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint a lap számos valótlanságot állít, különösen Romániával kapcsolatban. Elismerte viszont, hogy az energiaválság miatt fokozódik a természetre nehezedő nyomás.
A horvátországi vagy görögországi nyaralások hangulata most már itthon is megidézhető: Erdély több településén is hallható az utóbbi pár évben a mediterrán térségekre jellemző hangos kabócaciripelés. Biológusokat kérdeztünk a jelenségről.
A nyérc mára a kontinens legritkább és legveszélyeztetettebb menyétféléje. Romániában a Duna-delta maradt számukra az utolsó menedékhely, ahol viszonylag távol maradhatnak az emberektől.
A Hargita megyei juhász által a Facebookon közzétett véres videó a hatóságok ingerküszöbét is elérte.
Nem medvékből van több, hanem mi, emberek vagyunk kevésbé toleránsak. Először szerveztek Tusnádfürdőn medvefesztivált és konferenciát, ahol a medve és ember együttélésének kihívásairól közösen gondolkodtak természetvédők, civilek és vadászok.
A medve Romániában védett állatnak számít, aki megöli, az 40 ezer eurós bírságot kockáztat.
Miközben sokan vérengző szuperragadozóknak tekintik a házi macskákat és a tömeges irtásukat követelik, egyre többen állítják: ingatag lábakon áll a hisztéria mögötti érvelés.
Az iparosított mezőgazdaság egyre több vegyszert használ. Az élő szervezetre káros növényvédőszerek listája olyan hosszú, hogy az egyes hatóanyagok mennyiségének csökkentésére irányuló intézkedések már nem képesek megvédeni sem az emberi egészséget, sem az élővilágot. Rajcsányi Tímea írása.
Hartel Tiborral arról beszélgettünk, hogy hogyan hat a klímaváltozás – például az utóbbi időszakban tapasztalható aszály – az élővilágra, az emberre, és arról is megkérdeztük, milyen következményekkel kell számolnunk, és mit tehetünk a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.
A Bizottság 2030-as céljai szerint Románia mindössze 35%-kal kellene csökkentse a növényvédőszer-használatot, míg Olaszország pl. 62%-kal. Magyarország is az 50%-os küszöb alá kerülne.
A Transtelex által megkérdezett falugazdászok egyöntetű véleménye, hogy az idei szárazság főként a tavaszi vetésnek ártott, azok jártak igazán rosszul, akik csak kukoricát vetettek. Összefoglalónkban kitérünk még a kompenzációs mechanizmusokra, de az öntözőrendszerek körül kialakult vitákra is.
A térségben az átlagos szén-dioxid-kibocsátáshoz képest az idei koncentráció megkétszereződött, 2003-as rekord dőlt meg.
Képregényt adtak ki, drónok segítségével tartanak leckéket, és jövőtől a politikai döntéshozatalt is befolyásolná a Fenntartható Fejlődésért Igazgatóság. Borbély Lászlóval, a hatóság vezetőjével, volt környezetvédelmi miniszterrel beszélgettünk.
Tavaly a tűlevelű erdők területe 3000 hektárral nőtt, a lombhullatóké pedig 2000 hektárral csökkent 2020-hoz képest.