Felmérés: Romániában a magyarok, az AUR-szavazók és az alacsonyabban iskolázottak szimpatizálnak leginkább Oroszországgal

Legfontosabb

2022. december 20. – 15:07

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A romániaiak nagy többsége nyugatpárti maradt a koronavírus-járvánnyal és a háborúval érkező szociális problémák, álhírek és a populista, nyugatellenes propaganda ellenére is.

Három különböző időpontban mérte fel a romániaiak Oroszországról, az EU-ról, az Amerikai Egyesült Államokról és a NATO-ról alkotott véleményét a Politikai és Közigazgatási Tudományok Nemzeti Főiskolája (SNSPA) keretében működő Polgári Részvétel és Demokrácia Központ (Center for Civic Participation and Democracy – CPD). A Covid-járvány előtt, után, illetve a háború kitörése után több mint fél évvel elvégzett kutatás érdekes képet fest a román társadalom attitűdjeiről. Kiderült: a kor, a tájékozottság, a szociális helyzet és az iskolai végzettség mellett a nemzetiség is befolyásoló tényező, legalábbis ami a magyar kisebbséget illeti.

A kutatás készítői például külön kiemelik az ország központi régiójából származó adatsornál, hogy itt élnek a legnagyobb számban magyarok – egyfajta magyarázatként arra, hogy miért feltűnően magas az Oroszországba vetett bizalom szintje az ország egyik legfejlettebb vidékén.

Az eredményekből kiderült, hogy a románok túlnyomó többsége nyugatpárti maradt a Covid-járvánnyal és a háborúval érkező szociális problémák, álhírek és a populista propaganda ellenére is. Az országos átlagot tekintve Románia lakosságának több mint fele bízik a Nyugatban, míg az Oroszországba vetett bizalom lényegében „összeomlott”, miután Oroszország elindította az Ukrajna elleni invázióját.

Az Oroszországba, az Egyesült Államokba, az EU-ba és a NATO-ba vetett bizalom változása 2012 és 2022 augusztusa között. Magyarázó szöveg: a Nyugatba vetett bizalom dominál, de észrevehetünk egy különbséget a háború kitörésének első hónapjai és a jelenlegi helyzet között. – Forrás: CPD
Az Oroszországba, az Egyesült Államokba, az EU-ba és a NATO-ba vetett bizalom változása 2012 és 2022 augusztusa között. Magyarázó szöveg: a Nyugatba vetett bizalom dominál, de észrevehetünk egy különbséget a háború kitörésének első hónapjai és a jelenlegi helyzet között. – Forrás: CPD

A baloldali és jobboldali szavazók között nincsenek jelentős különbségek: a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szavazói átlagon felüli mértékben bíznak a NATO-ban és Amerikában is. Ugyanakkor a nacionalista, szélsőjobboldali és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) iránti szimpátia mértéke egyenes arányban áll az Oroszországba vetett bizalom szintjével. Nagyjából ugyanez mondható el a romániai magyarokról is:

az AUR és a RMDSZ szavazói azok, akik az átlagtól nagyobb mértékben szimpatizálnak Oroszországgal.

Az is látszik ugyanakkor, hogy mindkét szavazótábor tagjainak körében csökkent az arány a 2021-es adatokhoz képest.

Az Oroszországban bízók aránya a pártpreferenciák szerint a következőképpen alakult az elmúlt három évben:

PSD-szavazók: 2019: 13%, 2021: 22%, 2022: 6%;

PNL-szavazók: 2019: 13%, 2021: 22%, 2022: 2%;

USR-szavazók: 2019: 11%, 2021: 13%, 2022: 3%;

RMDSZ-szavazók: 2019: 19%, 2021: 13%, 2022: 10%;

Bizonytalanok: 2019: 22%, 2021: 14%, 2022: 3%.

AUR: (2019-ben még nem létezett az alakulat), 2021: 30%, 2022: 17%;

Az iskolázottsági szint, a hírfogyasztási szokások és a populista üzenetekkel szembeni attitűd is kimutatható különbségeket eredményez. Akik magasabb szintű végzettséggel rendelkeznek, rendszeresen tájékozódnak (főleg internetes forrásokból), illetve fenntartásokkal kezelik a populista üzeneteket, inkább bíznak a Nyugatban.

Ugyanakkor az inaktív fiatalok (alacsony iskolázottsági szinttel rendelkezők és/vagy munkanélküliek) kiszolgáltatottak a nyugatellenes propagandával és a populista szólamokkal szemben, így az Oroszországgal szembeni bizalom is magasabb a körükben. Foglalkozás tekintetében négy csoportot különítettek el: nyugdíjasok, kétkezi munkások, inaktívak illetve aktív, felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A bizalmi átlag 2019-ban 12,5%-os volt, az inaktívak körében pedig 16%; 2021-ben az átlag 23% volt, míg az inaktívak körében 37%; 2022-ben az országos átlag 7,75% volt, az inaktívak körében pedig 19%.

Amint az adatsorokból szintén kiderül: míg 2019-ben és 2021-ben az Oroszországgal szimpatizálók körében viszonylag magas volt a fiatalok aránya, ez a tendencia 2022-re megszűnt. A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok elvesztették a bizalmukat a háborút indító országgal szemben. Ugyanakkor míg 2019-ben a munkások körében is az átlagnál nagyobb mértékű bizalmi szintet mutattak ki, 2022-ben már nem volt eltérés az említett csoport és az országos átlag között.

Az országos viszonylatban fejlettnek származó központi régióban élők körében hasonló értékeket mértek, mint az inaktív fiatalok, illetve a kevésbé tájékozottak esetén. A felmérés készítői itt kihangsúlyozzák: arányaiban a központi régióban rendelkezik a magyar kisebbség a legmagasabb reprezentációval, azaz itt élnek a legtöbben.

"Az Oroszországba vetett bizalom – fejlesztési régiók és évek szerint. A Központi Fejlesztési Régióban (amely a magyar kisebbség által leginkább lakott területeket is magában foglalja) az Oroszországba vetett bizalom szintje magas 2022-ben. Az összes többi régióban a bizalmi szint alacsony." – Forrás: CPD
"Az Oroszországba vetett bizalom – fejlesztési régiók és évek szerint. A Központi Fejlesztési Régióban (amely a magyar kisebbség által leginkább lakott területeket is magában foglalja) az Oroszországba vetett bizalom szintje magas 2022-ben. Az összes többi régióban a bizalmi szint alacsony." – Forrás: CPD

Kikértük Kiss Tamás szociológus véleményét is az eredményekkel kapcsolatban, aki elmondta: nem kívánja a szóban forgó, mások által készített felmérés eredményeit kommentálni. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója viszont felhívta a figyelmünket, hogy maguk is kutatják ezt a kérdést, és ahogy arra egy nemrégiben a Maszolnak adott interjújában bővebben kitért, olyan a következtetésre jutottak, hogy az erdélyi magyarok valóban megengedőbbek az orosz törekvésekkel szemben, mint a románok.

Mint kifejtette, egyrészt, a magyar nemzeti identitás szempontjából hagyományosan kisebb az orosz reláció – vagy ha úgy tetszik, az oroszellenesség –, szerepe. 1849 vagy 1956 fontos, de múló epizódok, a magyar nemzettudat pedig elsősorban nem az oroszokkal való szembenállásban alakult ki. Másrészt, a Putyinhoz vagy az ukrajnai háborúhoz való viszonyulás nem önmagában, hanem a nyugati, vagy liberális mainstreamhez való viszony összefüggésében értelmezhető. Ez utóbbival szemben az erdélyi magyarok meglehetősen kritikusak, ami nem függetleníthető a magyarországi média és a Fidesz által az utóbbi évtizedben kifejtett propagandától. Akik Putyinhoz megengedőbben viszonyulnak, azokat elsősorban a nyugati, illetve liberális fősodorral szembeni ellenszenvük hajtja, ami egyébként Orbán, vagy a magyarországi kormányzati média viszonyulását is meghatározza, érvelt a szociológus.

Elmondta továbbá, hogy így értelmezhető az is, hogy sok erdélyi magyar szerint nem egyedül Oroszország felelős a háborúért, hanem a Nyugat is, amely úgymond „kiprovokálta” ezt a konfliktust. Meglátása szerint ez az elképzelés szemben áll az RMDSZ által propagált és az erdélyi magyar sajtóban is domináns, a nyugati-liberális fősodorral kompatibilis állásponttal, amit a Szövetség elsősorban nem a magyarországi, hanem a romániai erőviszonyokra való tekintettel alakított ki. Az RMDSZ eszközei azonban, hogy az erdélyi magyar közvéleményt (a magyarországi kormánypropagandával szemben) alakítsa ebben az esetben (is) meglehetősen korlátozottak.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!