Etnikai színezetű vita robbant ki Bánffyhunyadon a magyar állami támogatásból épült óvoda miatt

2022. augusztus 11. – 19:27

frissítve

Etnikai színezetű vita robbant ki Bánffyhunyadon a magyar állami támogatásból épült óvoda miatt
A bánffyhunyadi óvodaépület ünnepélyes átadása – Fotó: Kiss Gábor / reformatus.ro

Másolás

Vágólapra másolva

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program milliárdjaiból Bánffyhunyadra is jutott: 300 millió forintból épített itt óvodát az Erdélyi Református Egyházkerület. A helyi szociáldemokrata tanácsosok azonban megakadályoznák, hogy az ingatlanban kizárólag magyar tannyelvű óvoda működjön. Kijelentették, ha a román gyerekek nem mehetnek oda, akkor nem támogatják azt, hogy az intézmény önkormányzati fenntartásúvá váljon. A magyar állam által finanszírozott és az egyház által felépített ingatlanokat eddig minden önkormányzat jól fogadta, azonban Orbán Viktor tusványosi beszéde óta más szelek fújnak.

A magyar állam azért finanszírozta a bánffyhunyadi óvoda-projektet, hogy a kalotaszegi gyerekek korszerű, magyar tannyelvű óvodába járhassanak: a református egyházközség telkén fel is épült az ingatlan, az ünnepélyes átadás is megtörtént, azonban mielőtt az önkormányzati képviselők szavazással dönthettek volna arról, hogy használatba veszik az épületet, és ott magyar óvodát működtetnek, etnikai színezetű vita robbant ki.

Orbán Viktor tusványosi beszédének hatása Bánffyhunyadon is érezhető

Oana Goga, szociáldemokrata helyi tanácsostól pattant ki a szikra, azonban egy nevét elhallgatni kívánó bánffyhunyadi interjúalanyunk szerint a feszültség az elmúlt hetekben tapasztalható magyarellenes hangulat eredménye.

Orbán Viktor tusványosi beszédét követően a kormányon lévő liberális és szociáldemokrata politikusok élesen bírálták az elhangzott kijelentéseket, majd azt követően a román sajtó is egyre erőteljesebben kezdte támadni a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t. Kelemen Hunor szövetségi elnök csak hosszas hallgatás után szólalt meg az ügyben, akkor pedig bevédte Orbán Viktort, ami újabb elégedetlenséget szült, egyes politikusok már az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kizárását is elkezdték követelni. Ezt követően a Magyarországról érkező támogatások kerültek a román sajtó célkeresztjébe, főként azok az alapítványok, amelyeknek kuratóriumában RMDSZ-es politikusok is találhatók. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, akit kezdetben amiatt támadtak, hogy megtapsolta Tusványoson Orbán Viktor beszédét, majd azért, hogy nem határolódott el az elhangzottaktól, végül pedig a magyarországi támogatásokból működő Mens Sana Alapítványnál betöltött elnöki tisztsége miatt, kénytelen volt felvenni a kesztyűt, és a román sajtó előtt tisztázni helyzetét. Azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ soha nem részesült magyarországi támogatásban, soha nem használt fel Magyarországtól származó pénzt politikai tevékenységekre, és nincs összefüggés az Orbán Viktor kormányától kapott támogatás és az RMDSZ-es politikusoknak az Orbán tusványosi beszédével kapcsolatos hallgatása között. Továbbá arra is kitért, hogy nem csak az erdélyi magyarok profitálnak ezekből a támogatásokból.

Annak ellenére, hogy a politikai elemzők szerint a bukaresti politikusok többnyire külső nyomásra bírálják az RMDSZ-t, és nem fogják kitessékelni a kormányból, olyan hírek is felröppentek az elmúlt napokban, hogy Novák Eduárd sportminisztert meneszteni fogják. Azt is rebesgették, hogy a Nemzeti Liberális Párt egyenesen Cseke Attila fejlesztési minisztert váltaná le.

A mosolyszünet nemcsak a kormány folyosóin következett be, hanem általánosan érzékelhető egy RMDSZ-ellenes légkör. A bánffyhunyadi momentum ennek a része – jelentette ki interjúalanyunk.

Miközben a város magyar alpolgármestere, Búzás-Fekete Mária szerint egy roppant fontos beruházásról van szó, amely tényleg segítené a magyar gyerekeket abban, hogy korszerű körülmények között tanuljanak, hajszálon múlik, hogy az augusztus végén esedékes önkormányzati ülésig megnyugszanak-e a kedélyek.

Tervek, pénzek, megvalósítások – így működött a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program

A magyar kormány 2016 novemberében hirdette meg a Kárpát-medencei óvoda- és bölcsődefejlesztő programot, melynek első számú kedvezményezettje Erdély lett, ahol 103 új óvoda és bölcsőde épült meg és további 380 felújítása zajlott. Erre a célra 100 millió eurót különített el több részletben a magyar kormány. A legtöbb kész tervvel az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) pályázott, de bekapcsolódott a programba a többi történelmi magyar egyház is.

Kelemen Hunor, Soltész Miklós, Kató Béla és Búzás-Fekete Mária az óvodaépület átadásakor, július 17-én – Fotó: Kiss Gábor / MTI
Kelemen Hunor, Soltész Miklós, Kató Béla és Búzás-Fekete Mária az óvodaépület átadásakor, július 17-én – Fotó: Kiss Gábor / MTI

Az Átlátszó Erdély a program indulása előtt, amikor az első 26 millió euró elkülönítéséről döntött a BGA, megpróbálta felmérni, hogy történt-e bármilyen előzetes felmérés annak érdekében, hogy a megfelelő településeket válasszák ki az egyházak. Az Erdélyi Református Egyházkerület részéről Ballai Zoltán nyilatkozott:

„Stratégiánk lényege az, hogy olyan településeken is indulhasson bölcsődei vagy óvodai csoport, ahol azok különféle okok miatt nem léteznek. (…)

Azokon a helyszíneken, ahol már jól és jó körülmények között működnek ilyen jellegű intézmények, természetesen nem tervezünk párhuzamos intézményt indítani” – fogalmazott az EREK akkori gazdasági előadó-tanácsosa. Az interjúból kiderült, hogy a legtöbb esetben a helyszínek tulajdonosa a helyi egyházközösség, amely felajánlotta telkét és/vagy épületét a célra. A terv az volt, hogy az ingatlan felépítése után a helyi önkormányzatokkal partnerségben működtessék az óvodákat-bölcsődéket „a helyi magyar közösségek javára”.

Az egyházi tanácsos szerint stratégiájuk kapcsán a Romániai Magyar Pedagógusszövetséggel és az RMDSZ oktatási főosztályával egyeztettek, a helyszíneket az Iskolák veszélyben program adatai és az egyházi ingatlanok adottságai alapján határozták meg.

Az RMDSZ részéről Horváth Anna, önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök vett részt az óvoda- és bölcsődefejlesztési projektmenedzsmentben.

A program jól haladt, a legutóbbi országgyűlési választásokat megelőző kampányidőszakban az Eurotrans Alapítvány több videót is készített, amelyben elmondták az erdélyi kettős állampolgároknak, hogy hol, milyen településeken működnek már az óvodák, bölcsődék, eezel is arra buzdítva a kettős államplogárságú erdélyi magyarokat, hogy regisztráljanak a választásra. Íme, az egyik:

Grezsa István, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program kormánybiztosa többször elmondta, hogy 2022 végén zárul a magyar kormány 2016-ban indult programja. Az általa közölt adatok szerint a program indulása előtt 1664 óvodába járt magyar ajkú gyerek, de a programon belül 176 új intézményt építettek, valamint felújítottak 772 óvodát, s közel 400 helyen épültek játszóterek. Ezenkívül „megszámlálhatatlan mennyiségű” didaktikai eszközzel látták el az intézményeket. „A program összköltségvetése 61 milliárd forint, a gazdaságfejlesztési programok mellett Trianon óta ez a legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai beavatkozás, és a források több mint fele Erdélyben kerül hasznosításra, a 176 új intézmény közül 103 ebben a hatalmas nemzetrészünkben épül” – mondta el Grezsa.

Elsősorban a szórványtelepüléseket célozták meg a programmal, és a Kolozs megyei Bánffyhunyad, Kalotaszeg „fővárosa” is annak számít: a 9300 lakosú városban közel 30 százalék a magyarok aránya. Igaz, a város vonzáskörében többnyire magyar többségű falvak találhatók.

Egyelőre kétséges, hogy beköltözhetnek-e a gyerekek a bánffyhunyadi óvodába

Három évvel ezelőtt kezdődött el a református egyházközség telkén az új óvodának a felépítése. A Transtelex arról kérdezte Búzás-Fekete Máriát, a város alpolgármesterét, hogy az építkezés elkezdésének pillanatában volt-e egyeztetés az önkormányzattal arról, milyen rendeltetése lesz az épületnek, az egyháznak mi a szándéka az épülettel. A település elöljárója szerint nem voltak ilyen megbeszélések, és nem is volt erre szükség, lévén, hogy a terület, illetve az épülő ingatlan a református egyház tulajdonaként nem képezhette tárgyát az önkormányzati érdeklődésnek.

A három évvel ezelőtti híradásokban azonban ennek az ellenkezőjét találtuk: az Erdélyi Naplóban arról írtak, hogy a projekt felelősei mindent idejében végigbeszéltek minden érdekelt féllel, így a helyi közösség az ügy mellé állt. Másrészt találtunk olyan nyilatkozatot Horváth Anna részéről, amelyben azt mondja, hogy a romániai hatóságok nem fogadták tapsviharral a programot. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy szórványvidéken nehezen születnek meg a helyi önkormányzat által láttamozott építési engedélyek, a hatóságok betűről betűre betartják az ide vágó normatívákat. Még akkor is, ha a magyar finanszírozású új óvodák és bölcsődék minőségben és berendezésben messze fölötte állnak a legtöbb állami oktatási intézménynek.

Horváth Anna már akkor azon a véleményen volt, hogy „ezen siránkozni felesleges, ezeket a harcokat meg kell vívni”. Önkormányzatért felelős országos alelnökként felhívta a figyelmet, hogy elengedhetetlennek tartja, hogy a helyi magyar tanácsosok teljes mellszélességgel kiálljanak a program mellett.

A 300 millió forintból felépített kétszintes bánffyhunyadi épületet három héttel ezelőtt, július 17-én avatták fel. Az eseményen részt vett az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kató Béla, Kelemen Hunor, RMDSZ elnök, Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár. Nemcsak az óvoda épületét adták át, hanem letették az alapkövét annak a magyar tannyelvű iskolának is, amelyet szintén az egyház építene fel másfél év alatt. Búzás-Fekete Mária alpolgármester az óvodaavatón azt hangsúlyozta: a városban több emberöltő óta nem volt olyan nap, amikor a magyar közösség ilyen jelentős eredményeket ünnepelhetett volna. Megjegyezte: az utolsó bánffyhunyadi magyar iskola – melynek az édesapja volt az igazgatója – 71 évvel ezelőtt zárta be kapuját.

Az óvodaépület átadásakor az új iskola alapkövét is letették – Fotó: Kiss Gábor / MTI
Az óvodaépület átadásakor az új iskola alapkövét is letették – Fotó: Kiss Gábor / MTI

Az átadást logikus sorrendben a beüzemelés követné, azonban ehhez szükséges egy önkormányzati határozat, amelyben a helyi tanácsosok elfogadják azt, hogy használati szerződést kötnek a református egyházzal, és oda költöztetik a magyar csoportokat. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke május 18-án írásbeli megkereséssel fordult az önkormányzathoz, és felajánlotta, hogy kössenek az óvodaépületre vonatkozó használati szerződést. Azt is megemlítette, hogy 4 óvodai és 1 bölcsődei csoport befogadására alkalmas ingatlanról van szó, azaz a városban szétszórtan található magyar óvodai csoportokat át lehet költöztetni az új épületbe, ha megtörténik a használatba vétel; illetve létre lehet hozni a bölcsődei csoportot, ugyanis magyar nyelvű bölcsőde mindeddig nem volt Bánffyhunyadon. A használatba vételről szóló önkormányzati határozat alapján az óvoda, mint intézmény az állami oktatási rendszerben működne, és az önkormányzat fizetné a személyzetet és a fenntartási költségeket.

Magyar óvoda helyett „multikulturális létesítmény”?

A kisváros képviselőtestületét péntekre hívták össze rendkívüli ülésre, hogy elfogadja az óvoda ingyenes használatba vételéről szóló határozatot. Már a szavazásra bocsátandó határozattervezet is elkészült, amikor kirobbant a vita. A településen ellenzékben levő Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi elnöke, Oana Goga a Facebookon adott hangot elégedetlenségének a határozattal kapcsolatban.

Kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy csak magyar tannyelvű óvoda és bölcsőde működjön az új épületben. Kijelentette: a PSD önkormányzati képviselői akkor szavazzák meg a határozatot, ha az intézmény nemzetiségtől függetlenül minden gyermeket befogad, hiszen a városi költségvetéshez is mindenki egyformán járul hozzá, a források szétosztásakor sem lehet különbséget tenni.

A PSD kérése az, hogy az új ingatlanba költözzenek be a két, rozoga állapotú óvodaépületbe járó gyermekek is, ezáltal Bánffyhunyadon egy multikulturális, multietnikus, román és magyar nyelvű intézmény jöjjön létre.

Jelenleg a magyar óvodai csoportokba mintegy 80 gyerek jár, az induló bölcsődés csoporttal együtt közel 100 gyereket érint az, hogy hogyan fog dönteni a bánffyhunyadi önkormányzat.

Búzás-Fekete Mária, Bánffyhunyad RMDSZ-es alpolgármesterétől úgy tudjuk, betegség miatt halasztották a péntekre tervezett rendkívüli tanácsülést, így az épület használatba vételéről az augusztus végi tanácsülésen szavazhat az önkormányzati testület. (A jegyző megbetegedése „a legjobbkor” történt, tennénk hozzá mi, mert félő, hogy az ülésen nem sikerült volna megszavaztatni a határozattervezetet.) Az alpolgármester a Transtelexnek elmondta, abban reménykedik, a két hét elegendő időt jelent arra, hogy a kedélyek lecsillapodjanak, az emberek megnyugodjanak, és mindenki felelősségteljesen szavazzon. Ő abban bízik, hogy működni fog a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ által alkotott helyi koalíció. Ebben az esetben sikerülne pozitív eredményre jutni, mert a 15 tagú önkormányzati testületben a PNL-nek hat, az RMDSZ-nek és a PSD-nek három-három, a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) két képviselője van, és egy képviselő függetlenként tevékenykedik.

Az ellenzékben politizáló szociáldemokraták és USR-s tanácsosok szavazata nem volna elegendő ahhoz, hogy meggátolhassák, hogy a bánffyhunyadi magyar óvoda és bölcsőde elkezdhesse működését.

Névtelenül nyilatkozó RMDSZ-es forrásunktól megtudtuk, hogy azoknak az eddig átadott óvodáknak az esetében, amelyek szintén román többségű településeken működnek – Torda, Déva, Dés, Balánbánya – sehol nem tapasztaltak ilyen elutasítást, minden településen sikerült meggyőzni a helyi önkormányzatot a projekt hasznosságáról. A bánffyhunyadi elakadás nem befolyásolja a többi településen működő óvodák jövőjét egyelőre, ugyanis mindenhol több évre köttettek meg a használatba vételi szerződések. Az Erdélyi Református Egyházkerület óvodaprojektje végére hamarosan pont kerül: az építkezések-felújítások mind elkészültek, már csak néhány intézmény vár átadásra. Abban az esetben, ha a bánffyhunyadi önkormányzat nem kíván élni a lehetőséggel, és elutasítja a használatba vételt, akkor az egyház tulajdonosként eldöntheti, hogy saját erőforrásait felhasználva kívánja-e működtetni azt.

A Transtelex megkereste az Erdélyi Református Egyházkerületet is az eset kapcsán, a püspöki hivatal munkatársai közölték, hogy sajtóközleményben reagálnak majd a történtekre, cikkünk lezárásáig a kilátásba helyezett szöveg nem érkezett meg.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!