Orbán Viktor kimondta a kulcsszavát: kimaradni

Több okból is különlegesnek tekinthető Orbán Viktor idei tusványosi beszéde, amelynek percről percre közvetítését itt tudja visszaolvasni.

Egyrészt egy olyan politikai helyzetben rendezték a mostani Tusványost, amelyben a rezsicsökkentés csökkentését volt kénytelen bejelenteni a kormány, így véletlenül sem beszélhettek a fideszes politikusok biztató közeljövőről. Másrészt az is régen fordult elő, hogy a rendezvény tagadhatatlan fénypontjának számító miniszterelnöki fellépést valaki megzavarja.

Amikor Orbán arról beszélt, hogy „Jó okunk van, hogy Fidesz fröccsöt igyunk, az kétharmad-egyharmad”, néhányan egy román feliratú molinót tartottak fel. „Ceva este etern: Transilvania, pământ românesc!” Vagyis Valami örök: Erdély román föld! Ez volt ráírva románul a molinóra. Többen köréjük gyűlve esernyővel takarták el a feliratot, némi kiabálás után leültették, majd kivezették a két felelőst. A jelenet egy percig se tartott, Orbán a színpadról egy aktuálpolitikai célzással kommentálta: „udvariasan, mint a budapesti rendőrök a hidakon a narkósokkal”.

A beszéd után rákérdeztünk Havasi Bertalannál, kire gondolt a miniszterelnök pontosan. „Narkósnak a miniszterelnök azokat tartja, akiket kábítószer-fogyasztás gyanújával állítottak elő a rend őrei” – írta a miniszterelnök sajtófőnöke, ezek szerint a Kutyapárt egyik vezetőjére utalva.

A közjáték után Orbán belekezdett a valódi mondanivalójába, amely öt fő témacsoport köré épült, ezeket egyenként is végigvesszük. Orbán az egyes kihívásoknál azt is hosszan fejtegette, hogy szerinte a nyugat rendre rossz válaszokat ad ezekre a kérdésekre.

1. Demográfia és az elvesző Nyugat

Orbán szerint a veszélyek korába léptünk, és korábban megrendíthetetlennek hitt oszlopai repedeznek a nyugati civilizációnak. Három ilyet idézett: korábban azt gondoltuk, a tudomány védőburkában élünk, de jött egy vírus, Európában nem lehet háború, a szomszédban az van, és azt gondoltuk a hidegháború nem térhet vissza, de most sokan dolgoznak mégis azon, hogy blokkvilágba szervezzék az életünket.

Orbán először a nyugat hanyatlásáról beszélt. Szerinte ami most van, az nem szellemi és demográfiai hanyatlás, mint 100 éve, hanem anyagi és hatalmi hanyatlás is. „A rivális civilizációk kitanulták a nyugati technológiákat, de az értékrendszert nem vették át” – foglalta össze. A legfájóbb ebben az a miniszterelnök szerint, hogy elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést.

A Nyugat elveszíti az anyagcsatát, mondta Orbán.

A világ energiahordozóinak és erőforrásainak nagy része a nyugati civilizáción kívül esik. A mi helyzetünk pedig duplán nehéz.

2013-ban az USA a kitermelés új technológiáját indították meg, ami erősebb pozíciót jelent a nemzetközi biztonság terén, mondták, tehát külpolitikai fegyverként használják, fordította le Orbán. Bátrabb szankciós politikát alkalmaznak, és nekiálltak hogy erőteljesen ösztönözzék a szövetségeseket az USA-ból érkező szállítmányok megvásárlására.

Az európai értékekről szólva Orbán arról beszélt, az EU mindenki gázfogyasztását csökkenteni akarja. Orbán nem tudja, hogy lehetne, ezt kivitelezni, de ezt mondta „erre van német know-how”. A miniszterelnök szerint a terv az, hogy akinek elfogy a gáza, az elvegye attól, akinek van, amit nemes egyszerűséggel Einstandnak neveznek. A nyugat kezében nincs tehát többé nyersanyag, csupán katonai erő és tőke.

Orbán szerint ebben a helyzetben az első és legfontosabb kihívás a népesedés, demográfia. „Jóval több a temetés, mint a keresztelő.” A világ népeit két csoportba lehet sorolni: akik képesek a biológiai fenntartásra, mi a másikba tartozunk. A helyzetünk javult, de fordulat nincs, pedig mindennek ez az alfája és ómegája. „Ha nem lesz fordulat, ellakják tőlünk Kárpát-medencét.”

2. Migráció és poszt-nyugat

A másik téma, amelyet hosszan elemzett Orbán, a migráció témája, amely szerinte kettéválasztotta Európát. Az egyik fele egy olyan világ, ahol európai és azon kívüli népek élnek együtt.

„Ezek az országok nem nemzetek, népek konglomerátuma. Nem a Nyugat, hanem a poszt-nyugat. És 2050 körül be is következik a végső demográfiai váltás.”

„Európa másik fele, mi, közép-európaiak vagyunk.” A két fél között egy csata zajlik. Mi ugyan tettünk ajánlatot, hogy hagyjuk békén egymást, mindenki döntsön maga arról, kivel szeretne élni, de visszautasították, és csata zajlik, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint ők. Brüsszel a Soros-csapatokkal ránk akarják kényszeríteni a migránsokat – mondta Orbán.

Orbán szerint bár most kevesebb szó esik a migrációról, de a helyzet változatlan, „Soros György és a brüsszeli erők még mindig ránk akarják kényszeríteni a migrációt”, bíróság elé citálták Magyarországot, „el is vagyunk ítélve” – mondta a miniszterelnök, aki szerint ezt az ítéletet eddig csak az ukrán válság miatt nem kezdték el végrehajtani. „Mi csak azt kérjük, hogy ők ne akarják ránk kényszeríteni azt a sorsot, amit mi nem sorsnak, hanem végzetnek látunk egy nemzet számára.”

A miniszterelnök szerint az internacionalista baloldal csele, hogy Európában eleve kevert népesség él. Orbán azt mondta, ez szemfényvesztés. Van, ahol európai és Európán kívüli népek keverednek, és ahol európai népek keverednek, mint a Kárpát-medence. „Mi nem vagyunk kevert fajúak” – mondta, és nem is akarunk azok lenni.

3. Genderkérdés és nyugati bolondéria

A következő téma Orbán előadásában a gender kérdése volt. „Kevesebb szó esik erről, de ebben az ügyben is bíróság elé vittek minket, várjuk az eredményeket” – utalt a gyermekvédelminek nevezett törvénnyel kapcsolatos uniós eljárásra.

Soha nem lesz annak a nyugati bolondériának itt többsége.

A magyar ember haja alá nem megy be. Vannak itt ezek a gendermicsodák, de mi maximum egy Transilvaniát tudunk kimondani – fogalmazott Orbán.

4. Háború és a poszt-nyugati égő istálló

Az igazi kérdés nem a háború, hanem a migráció és a gender – jelentette ki a miniszterelnök, ennek ellenére a leghosszabban erről a témáról beszélt.

Orbán szerint a poszt-nyugatiak folyamatosan fel akarták törni a kelet-közép-európai országok szövetségét, a V4-et is. Ebben a háború is segítségükre van, a magyarok és a lengyelek például ugyanazt gondolják alapkérdésekben, mégis közénk áll a háború. A miniszterelnök szerint ez szívkérdés, hiszen magyar szemszögből a háború két szláv nép konfliktusa, amiből szeretnénk kimaradni, míg a lengyelek úgy érzik, benne vannak. Ezért a magyar-lengyel viszonyt most nem szívvel, hanem ésszel kell átmenteni ebben a helyzetben

A szlovákokról és a csehekről szólva Orbán azt mondta, ők most a poszt-nyugatiakkal tartanak, de ez a miniszterelnök szerint olyan, mint amikor „az ember beköti a lovait egy égő istállóba”.

Orbán szerint vannak országok, akik bírálnak minket, hogy nem vagyunk eléggé elkötelezettek az ukránok mellett, de ők messze vannak, és pénzt vagy fegyvert adnak, de mi érintettek vagyunk, 86 magyar ember halt meg abban a háborúban. „Csak mi adtunk vért abban a háborúban, a kritizálók nem” – mondta.

Orbán ezután a régóta ismételt fideszes panelt hozta elő. „Ez nem a mi háborúnk. Magyarország NATO-tag, a NATO erősebb, mint Oroszország és Oroszország soha nem fogja megtámadni a NATO-t” – mondta.

A miniszterelnök arról is beszélt, szerinte miért tört ki igazából az orosz-ukrán háború. Arról beszélt, hogy az oroszok világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, ezt le is írták, elküldték az amerikaiaknak és a NATO-nak is. Az oroszok azt kérték, hogy Ukrajna sose legyen NATO-tag. Ezt a nyugat elutasította, azt mondták, a NATO a nyitott akták politikáját folytatja, bárki kérheti a felvételét. Orbán szerint ez a visszautasítás okozta, hogy most az oroszok fegyverrel akarnak érvényt szerezni annak, aminek tárgyalással nem tudtak.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy ha a kritikus pillanatban Trump lett volna az amerikai elnök, és Angela Merkel a német kancellár, akkor ma nem lenne háború.

A háborúban a nyugati stratégia 4 pillérre épül, mondta Orbán:

• az első, hogy Ukrajna angolszász kiképzőkkel, nyugati fegyverekkel háborút nyerhet Oroszország ellen;
• a második, hogy a szankciók legyengítik Oroszországot, destabilizálják a vezetést;
• a szankciók gazdasági következményeit kezeljük, nekik fáj jobban, nekünk kevésbé;
• a világ felsorakozik majd mögöttünk, mert nekünk van igazunk.

Helyette úgy áll, hogy olyan kocsiban ülünk, aminek mind a négy kereke defektet kapott – fogalmazott. Nyilvánvaló, hogy a háborút így nem lehet megnyerni. Az ukránok sosem fognak háborút nyerni nyugati kiképzőkkel, nyugati fegyverekkel az oroszokkal szemben. A világ pedig nemhogy nincs velünk, hanem demonstratívan nincs velünk, mondta.

Azt az illúziót nem érdemes dédelgetni, hogy befolyásoljuk a tanácsainkkal, de minden vitában morális kérdés: meg kell próbálni elmondani, és megpróbálni rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát. Mind a négy defektes kereket ki kell cserélni, utalt a korábbi mondatára.

Béketárgyalás, jó békeajánlat – erre lenne szükség szerinte. Az Uniónak nem az a dolga, hogy az oroszok vagy ukránok oldalára álljon, hanem, hogy közé álljon, mondta.

Mi fog történni? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. „Az oroszok ilyen régi nyelvet beszélnek (…), de ez nem azt jelenti, hogy nincs értelme annak, amit mondanak.” Az orosz képviselő néhány napja azt mondta, addig fognak nyomulni, amíg a front olyan messzire nem kerül, amilyen messziről Ukrajna területéről nem lehet belőni Oroszország területére. Eszerint pedig minél nagyobb hatótávolságú fegyvereket adunk Ukrajnának, annál hosszabb lesz a háború.

Oroszország biztonsági garanciákat akar, ezért csak akkor lesz béke, ha orosz-amerikai tárgyalások lesznek – állította a miniszterelnök.

Európa eljátszotta a mediátori esélyeit 2014-ben, amikor megkötötték ugyan a minszki megállapodást német és francia garanciákkal, de ezt ez a két ország nem tudta kikényszeríteni Ukrajnával szemben, ezért az oroszok már nem az EU-val, hanem az amerikaiakkal akarnak tárgyalni.

A második világháború után itt tart Európa, hogy megint az amerikaiaknak és az oroszoknak lesz szava, folytatta Orbán. Hozzátette, hogy micsoda veszély az a javaslat, hogy a tagállamok külpolitikai döntéshozatali rendszert alakítsuk át, hogy egyszerű többséggel is lehessen európai külpolitikát csinálni. Ha egy országra rákényszerítenek egy külpolitikát, amit nem akar, azt imperializmusnak kell nevezni. Európa azért nem tud világpolitikai tényezővé válni, mert a saját háza táján sem tud rendet tartani.

A miniszterelnök szerint az EU a saját határait sem tudja megvédeni. „Európának nem világpolitikai szerepre kell törekednie”, csak azt a szerény célt kellene megvalósítania, hogy a saját háza táján rendet tud tartani.

5. A következő 2+2 év terve: KIMARADNI

A miniszterelnök a beszéde utolsó részében a magyar belpolitikai kérdésekkel foglalkozott.

Elsőként a rezsicsökkéntésről beszélt. Mi a rezsicsökkentés jövője Magyarországon? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Szerinte jól működött 10 évig, de a háború kibillentette. A feladat ezt megvédeni, amit úgy lát, sikerülni is fog. (Azt nem említette, hogy sokaknál ez költségnövekedéssel jár.)

Számszerűsítette is Orbán: 2021-ben az az összeg, amit a magyar állam fizetett ki a különbözet miatt 296 milliárd volt, 2022-ben – ha mostani árak maradnak év végéig –, akkor 2051 milliárdot. Hétszeres összeget, amit nyilvánvalóan a magyar gazdaság így nem bír ki – mondta.

A megindult állami beruházásokat befejezik, de amit nem kezdtek el, azt egyelőre nem is kezdik, mert nem tudni, be tudják-e fejezni – mondta a miniszterelnök az állami spórolásról.

„Le kell jönni a gázról, mert az áram sokkal kisebb terhet jelent Magyarországnak” –

tette hozzá az energiamixről szólva, indoklása szerint Paks segít az áramtermelésben, ezért azt olcsóbban tudjuk adni. A másik lehetőség a biomassza, „ahogy a tűzifát hívják modernül”.

A következő téma a gazdasági visszaesés volt. Orbán szerint a forint gyengülését automatikusan okozza, hogy a dollár erősödik az euróval szemben. Ennek ellenére a magyar gazdaság az előrejelzések szerint nőni fog. Közben Európa több országa visszaesik, ami politikai instabilitást eredményez. A magyar dilemma ebben a helyzetben az, lehetséges-e lokális kivétel a globális recesszió alól. A magyar cél az, hogy Magyarország az legyen.

A következő 2+2 évre is elmondta az ország terveit Orbán, de hozzátette a távolabbiakat is.

Kimaradni, ez a kulcsszó – mondta. Magyarországnak akkor sikerül megőrizni a sikereinket gazdasági értelemben, ha kimaradunk a háborúból a migrációból, a genderőrületből, a globális adóból, és az európai általános recesszióból.

2010-ben sikerült, 2020-ban is sikerült a járvány idején. Minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk – mondta. Szerinte új megállapodást kell kötni az Unióval, új megállapodást kell kötni Kínával és az USA-val is. Ha ezt sikerül megoldanunk, akkor vissza tudunk kapaszkodni 2024-ben a régi növekedési és fejlődési pályára.

Érdemes megemlíteni, hogy az idei beszédből teljesen kimaradt minden belpolitikai csatározás. A hazai ellenzéket Orbán csak egy előadása után feltett kérdésre válaszolva említette: „egyetlen feladatunk van a baloldallal; ellenzékben kell őket tartani”.

„De valójában 2030-ra gyúrunk”

– mondta Orbán. Ekkora fog felhalmozódni a nyugati világ problémái. Komoly válság lesz Amerikában, és az eurozóna össze problémája is ekkorra fog csúcsra jutni; a déli eladósodás, az északiak kifizetése – nem lesz fenntartható, ha így marad. És az unióban újabb politikai erővonalak is lesznek: nettó befizetők leszünk például a jobb gazdasági fejlődés miatt.

Azok a tényezők, amikre építeni lehet, Orbán szerint az alábbiak:

határvédelem, a családok védelme, hadseregfejlesztés, az energiaforrások diverzifikálása, a technológiai váltás kihasználása, a külföldi tőke beáramlása, a tranzitország-státusz, a politikai stabilitás, a kétharmad, a szellemi alapok és az ambíció.

A technológiai váltásról azt mondta, az elektromos autók korszaka következik, és mi mi leszünk a 3. legnagyobb akkumulátorgyártók a világon. A tranzitország státusz az, ami miatt elleneznünk kell minden blokkosodást, mivel akkor periféria leszünk. A stabilitásról a politikai vezetésben bekövetkezett nemzedékváltást is kiemelte, azt mondta:

„A magam korabeliek Európában még csak kezdik a politikai pályafutásukat, én már éppen kifele megyek.”

Az ambíció pedig abból fakad, hogy mi, magyarok „mindig többet adtunk, mint kaptunk”, „jobbak, szorgalmasabbak és tehetségesebbek vagyunk, mint ahol tartunk” és hogy „a világ nekünk tartozik és ezt a tartozást be is akarjuk, és be is fogjuk vasalni”.