Beidézi a diszkriminációllenes tanács Orbán Viktor miniszterelnököt meghallgatásra a tusványosi beszéd miatt

2022. augusztus 12. – 17:04

Beidézi a diszkriminációllenes tanács Orbán Viktor miniszterelnököt meghallgatásra a tusványosi beszéd miatt
Orbán Viktor és Németh Zsolt Tusványos főszínpadán – Fotó: Tusványos Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Alexandru Muraru képviselő feljelentése nyomán beidézi Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) – jelentette ki a Transtelexnek Asztalos Csaba az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Iaşi megyei szervezetének elnöke a magyar miniszterelnök tusványoson tett „rasszista és idegengyűlölő kijelentései” miatt tett feljelentést. A liberális politikus szerint Orbán beszéde „olyan faji ideológiákból merít, amelyek több millió áldozatot követeltek a 20. században”. Szerinte a magyar kormányfő diplomáciai immunitása a nyilatkozataira nem terjed ki, ugyanakkor a diplomáciai immunitás csak akkor illeti meg, ha hivatalos látogatáson tartózkodik az országban, nem magánlátogatáson, amint ez esetben történt.

Ennek kapcsán kérdéseinkkel megkerestük Asztalos Csabát, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökét, aki szerint Orbán Viktor, azaz egy másik állam miniszterelnökének beidézése példátlan a diszkriminációellenes tanács történetében. Ő pedig továbbra is tartja magát ahhoz a kijelentéséhez, hogy Orbán Viktor mentelmi jogot élvez, ezért nem lehet ellene elindítani az eljárást.

Elmondása szerint ha lehetett volna, hivatalból maga indította volna el az eljárást Orbán Viktor beszéde kapcsán, mint minden olyan esetben is tette, amikor a közérdek megkívánta, hogy a diszkriminációellenes tanács tisztázza az ügyet.

„Nem értem Muraru képviselő szándékát, hisz a román igazságszolgáltatás nem tudja átírni a nemzetközi jog alapját. A szokásjog alapján egyértelmű: az államfők, a miniszterelnökök immunitást élveznek. Függetlenül attól, hogy magán vagy hivatalos látogatáson vesznek részt egy másik ország területén, az illető ország igazságszolgáltatásával és hatóságaival szemben immunitást élveznek. Miért van ez? Mert a miniszterelnökök és az államfők az adott állam szuverenitásának a jelképei és képviselői, így immunitást élveznek, amikor külföldön tartózkodnak. Hogyha ezt nem tartanánk be, akkor az aláásná a nemzetközi kapcsolatokat”

- mutatott rá Asztalos.

Hozzátette, nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „magánlátogatásán” a román állam biztosította számára a védelmet. Mint mondta, csodálkozik azon, hogy Muraru képviselő nem ismer alapvető szabályokat, a nemzetközi jogot és az immunitásra vonatkozó szabályzásokat, miközben a testvére nagykövet Washingtonban.

„Nem nagyon értem ezt a megközelítést, de ha már letették a kérést, akkor azt orvosolni kell. Meglátjuk, hogy mi lesz a bizottság döntése azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor immunitást élvez-e, lehet-e ellene eljárást indítani” – mondta az elnök.

Az eljárás menetéről azt mondta, hogy a nagykövetségen keresztül elküldik az idézést, és adott esetben meghallgatják a feleket, aztán amennyiben a diszkriminációellenes tanács bizottsága körében nem születik egyértelmű döntés a kérdésben, többségi szavazattal döntenek arról, hogy Orbán Viktornak valóban mentessége, immunitása van-e, ha ezt megállapítják, az ügy további kivizsgálása leáll. Ha viszont a tanácstagok többsége a jog ismeretében úgy ítélné meg, hogy Orbán nem élvez mentességet, akkor a diszkriminációellenes tanács véleményt fog mondani és döntést fog hozni a tusványosi beszéd kifogásolt részei kapcsán is. A végeredménytől függetlenül pedig ez a döntés bírósági úton támadható lesz.

Asztalos Csaba elmondása szerint a papírformát követik azzal, hogy beidézik Orbán Viktor magyar miniszterelnököt kihallgatásra, ugyanis a törvényes eljárás előírja, hogy bármilyen panasz vagy beadvány megtárgyalását a felek beidézésével és meghallgatásával kell kezdeniük. A törvény pedig ilyen tekintetben nem tesz különbséget a beadványok között. Minden panasz esetén a kilenctagú diszkriminációellenes tanács leosztja maga között, hogy ki foglalkozzon a beadvánnyal, és az intézmény nevében beidézi a panaszost és a bepanaszolt személyt is, meghallgatja a feleket, és ezek alapján indulhat meg a vizsgálat további fázisa, ami véget érhet figyelmeztetéssel és pénzbírsággal is, ahogy az Klaus Iohannis államfő esetében is történt.

A jelenlét viszont nem kötelező, és a felek képviseltethetik magukat valaki által vagy írásban is elmondhatják véleményüket, de a tanács nem kötelezheti a feleket nyilatkozattételre.