Kelemen: „Orbán Viktort nem kell megvédeni”

2022. augusztus 22. – 18:46

frissítve

Kelemen: „Orbán Viktort nem kell megvédeni”
Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Fülbemászó címmel és laza hangvétellel próbálták az RMDSZ PR-osai eladhatóvá csomagolni Kelemen Hunor szövetségi elnök fellépését a Kolozsvári Magyar Napokon. „Mi a bajod a politikával? Mondd el Hunornak!” – ezzel a hívószóval terelgették volna befelé az érdeklődőket, azonban RMDSZ Oázis-sátrában megrendezett beszélgetésen a fotók tanúsága szerint többnyire a politikai alakulathoz szorosabban vagy lazábban fűződő arcok töltötték be a helyeket, újságíró elvétve akadt, és a „rázósabb kérdések” is mintha megrendelésre lettek volna feltéve.

A résztvevők több mint egy órán keresztül kérdezhettek „Hunortól”, és az érintett témák között ott volt a tusványosi Orbán-beszéd és az azt követő reakciók, a Fidesz és az RMDSZ kapcsolata, az anyanyelvi oktatás helyzete, sőt, látszólag azt is sikerült megbeszélni, hogy mit csinált jól/rosszul az RMDSZ a létrejötte óta elmúlt bő három évtizedben. A feltett kérdések és az azokra érkezett válaszok nem tartalmaztak sok újdonságot, Kelemen nagyjából ugyanazokat a paneleket mondta fel, amelyeket az említett témákban többször elismételt, azonban a jól megrendezett esemény azt az érzést keltette, hogy az RMDSZ elnöke valóban elérhető és élő kapcsolatot tart fenn a szavazópolgárokkal.

Mit nem szeret Kelemen Hunor a politikában?

Boga Balázs egyetemi hallgató, moderátor első kérdésére az RMDSZ elnöke beismerte, hogy intellektuálisan fárasztó számára ugyanazoknak a gondolatoknak az ismételgetése, ugyanakkor azonban azt is bevallota, hogy alapjában véve nincs baja a politikával, sőt profi politikusként hivatkozott magára és munkájára: „Ha lényeges problémám vagy bajom lenne a politikával, akkor abba kellene hagynom a politikát. Összességében, nyilván, minden szakma képviselőjének a saját szakmájával kapcsolatosan is lehetnek problémái. (…) A politikában rengeteget kell ismételni valamit, hogy eljusson a közönséghez, és ez időnként fárasztó. Intellektuálisan ugyanazt mondod, ismétled, ismétled, ismétled, holott azt gondolod, hogy már rég túl kellene ezen lenni.”

Kelemen szerint a másik zavaró tényező hogy időnként – például a kisebbségi jogok esetében – újra kell kezdeni a harcot. „Ez megint egy olyasmi, amit mondjuk én nem különösebben szeretek, mert úgy gondolom, akkor lennének rendben a dolgok, hogyha valamiben megegyeztünk, akkor az az egyezség – ha nem változik meg olyan mértékben a környezet, a világ – akkor nem kell még egyszer megkötni azt az egyezséget” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Mit csinál jól az RMDSZ? És mit csinál rosszul?

Mi a titka annak, hogy évtizedeken keresztül sikerült megőriznie a szövetségnek a támogatottságot, amely biztosítja a parlamentbe való bejutást, kérdezte a moderátor, és a szövetségi elnök maga vetette föl, hogy bizonyos ellenzéki hangok szerint ciklusról ciklusra egyre kevesebben szavaznak az RMDSZ-re, azonban az ő meglátása szerint itt inkább egy általános jelenségről, trendről van szó. Az nem derült ki, hogy a szavazók mit értékelnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tevékenységében, mert a válaszban a szövetségi elnök inkább a koalíciós partnerekkel való jó viszonyt emelte ki. Kelemen Hunor szerint a jelenlegi kormánykoalícióban az RMDSZ megbízhatóságát értékelik a kormányzó pártok.

„Nem lehet azt mondani, hogy erre vagy arra kilengtünk, ezért megbízhatónak tartottak, illetve, ha velünk valamiben megegyeztek, akkor azt az egyezséget mi betartottuk. Nem nagyon fordult elő, hogy ma megegyeztünk, és holnap reggel nem emlékeztünk arra, amiben megegyeztünk. Volt olyan koalíciós partnerünk, aki egyébként így viselkedett. Ezért is van az, hogy bennünket megbízható partnerként tartanak számon, és a szakmai tudásunkat most nyilván a minisztériumokban, ahol jelen vagyunk miniszterekkel, államtitkárokkal, azt is értékelik. Tehát azért ez fontos a politikában, fontos egy olyan helyzetben, amiben mi politizálunk, most már idestova 32 esztendeje, mert enélkül nem igazán tudsz előre lépni” – mondta Kelemen.

Arra, hogy mit csinál rosszul az RMDSZ, a szövetségi elnök nem akart válaszolni, átengedte a lehetőséget a hallgatóságnak. Hantz Péter fizikus megragadta az alkalmat, és megkérdezte, hogy milyen az RMDSZ és a különféle helyi szervezett bűnözői csoportoknak a viszonya. Kérdése hátterében az áll, magyarázta a kutató, hogy az elmúlt időszakban a Gyilkos-tónál dolgozott nagyon sokat, és azt kellett látnia, hogy a tó körüli infrastruktúra katasztrofális állapotban van. „Az emberek rettegnek egy bizonyos üzleti körtől, amelyek gyakorlatilag kiszipolyozzák a Gyilkos-tót, és a tó teljes jövedelmét a saját zsebükbe rakják, a háttérben pedig a helyi RMDSZ-es polgármester, illetőleg a megyei tanácsnak szintén RMDSZ-es vezetője áll. Most már annyit sikerült elérni, hogy a városi tanács 12 tagjából 11 a maffia ellen foglalt állást, és megpróbálják ennek a társaságnak elapasztani a forrásait” – vázolta fel a helyzetet Hantz, hozzátéve, hogy az esetben nyilvános tiltakozás is indult számos külföldi és belföldi aláíróval.

„A hír nyilván eljutott az RMDSZ felsővezetéséhez, miért nem vonják meg a politikai bizalmat egy ilyen polgármestertől, illetőleg egy ilyen megyei tanácselnöktől, aki ráadásul bebetonozta Hargita megye utolsó körüli pozícióját, nagyon sok országos fejlettségi listában is. Tehát Hargita megye sereghajtóvá vált tulajdonképpen.” A kérdésfelvetésre Kelemen Hunor gyakorlatilag nem válaszolt: „nem ismerem a történetet, de bármi ilyen esetben a rendőrséghez és az ügyészséghez kell fordulni. Tehát én ilyesmiről nem is tudok, és nem is tolerálok. Tedd meg a följelentést, és ez szerintem attól arrafelé a hatóságok dolga” – zárta le röviden a székelyföldi ügyet az RMDSZ elnöke.

Mi az RMDSZ legnagyobb eredménye?

A Gyilkos-tó helyzete körüli intermezzo után a moderátor az előkészített kérdései közül föltette a következőt, amely alkalmat adott a válaszolónak arra, hogy ismét a kormányzási eredményekről beszéljen. A szövetségi elnök szerint ugyanis a politikai szervezetnek legnagyobb eredménye, hogy az RMDSZ ismét kormányzati szerephez jutott néhány válságos év után. „2016-ban visszajöttünk, ezt 2020-ban megőriztük, és azt mondhatom, hogy ennek az időszaknak is az egyik eredménye, hogy olyan kormányzati pozíciót tudtunk megszerezni, amire nem nagyon volt példa az elmúlt 30-32 esztendőben.”

Boga Balázs szerint ez a visszajövetel „elég erős pálfordulásokhoz vezetett”, az RMDSZ néha olyanokkal is koalícióra lépett, akikkel évekkel azelőtt csúnyán összeveszett. „Ezek a változások ténylegesen – úgymond – a magyar közösség érdekei miatt történtek így, tehát azért politizál így az RMDSZ, mert a magyar közösség ezt megkívánja, vagy sokkal inkább ez egy más cél által vezetett döntés?” – kérdezett rá a moderátor.

Kelemen Hunor ezúttal azt hangsúlyozta, hogy „a politikában nincsenek örök szövetségesek, a román politikában meg végképp”. A szövetségi elnök szerint a romániai magyar politikának mindig szüksége van partnerekre a román pártok között. „A politikát többségi szavazásra játsszák. Matematikai kérdés, hogyha a 7 százalékhoz nem tudsz hozzátenni 43-at, lehetsz okos, lehetsz csinos, lehet zseniális, egyszerűen nem vagy eredményes. És a politikában azért fontos, hogy legyenek eredményeink. Mi az elmúlt 32 esztendőben voltunk szövetségben mindenkivel szinte, de nem voltunk mindig kormányon, ahogy azt sokan szokták állítani, ezek ilyen városi legendák.

A szociáldemokratákkal voltunk a legkevesebbet szövetségben. Ez is egy ilyen téves városi legenda, hogy mi így meg úgy a PSD-vel”

– említette meg Kelemen azt a kritikát, amelyet a legtöbbször kapott meg az RMDSZ. Az elnök elismerte, hogy voltak váltások, de ezek mindig azért voltak, hogy valamilyen formában tudják biztosítani a többséget.

„A romániai magyar embereknek nagy többsége – akárcsak a politikusok nagy többsége – kormányzáspárti, de nem mindenáron. Tehát hogyha a közvélemény-kutatások szerint mennénk, akkor általában arra kellene törekednünk, hogy kormányon legyünk. Azért, mert az emberek megtapasztalták, hogyha kormányon vagyunk, akkor vannak eredményeink” – taglalta a koalíciós logikát az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ és a nagytesó viszonya

A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amelyben a szövetség és a Fidesz közötti kapcsolatról, együttműködésről nyilatkozott Kelemen. A moderátor ugyanis fölvetette, hogy mi történt volna, ha az ellenzék nyeri meg az országgyűlési választásokat. „Mondjuk, hogy 2022. április 3-án vagyunk most, amikor Magyarországon országgyűlési választások voltak. Tegyük fel, hogy nem a Fidesz győzött volna ismét kétharmaddal, hanem az ellenzék. Hogyan közeledett volna az RMDSZ az új kormányhoz és az új ellenzékhez?” – kérdezte Boga Balázs.
„Erre a forgatókönyvre azért nem készültünk, mert az akkori ellenzéknek, annak a bonyolult ellenzéknek, vagy nem is tudom, minek kell nevezni őket, nem volt semmi esélye a nyereségre” – jelentette ki kategorikusan Kelemen.

Ezt követően a beszélgetés Orbán Viktor tusványosi beszédére terelődött, és az RMDSZ elnöke elmondta, hogy

„Orbán elrendezte, lerendezte ezt a kérdést, nem kell nekünk lerendezni.

Bécsben elmondta, hogy félreérthető volt az a mondat, és ez igaz, félreérthető mondat volt. Ez az egyik állítás. A másik, hogy kontextusból bármit kiragadva, lehet egy-egy mondattal játszani, akár hetekig is, és ezzel a mondattal ez történt. Kontextualizálva ő nem biológiai, nem genetikai értelemben mondta, amit mondott, de ez egy félreérthető mondat volt. Ugye én nem voltam ott a tusványosi beszéden, én olvastam a szöveget, és amikor elolvastam, az első reakcióm az volt, hogy semmiről nem, csak erről az egy mondatról fognak beszélni. A mondanivalónak a többi része teljesen ennek az árnyékába kerül, és ezért gondolom, hogy ez nem is volt szándékos az Orbán részéről, mert a mondanivalója annak az előadásnak, ha elolvassa valaki a szöveget, akkor nem ez volt” – fejtette kis ismét véleményét a tusványosi beszédről.

A beszéd romániai sajtóvisszhangjának kapcsán Kelemen kitért arra, hogy az ellene, illetve a szövetség ellen intézett támadásnak az volt a célja, hogy az RMDSZ-t eltávolítsák a koalícióból. Mindezt úgy, hogy nem a saját nyilatkozataikért vagy tetteikért vonták felelősségre, sőt Orbán szavait is kiforgatták. „Engem azért támadtak, mert én megvédtem Orbán Viktort. Egyrészt nekem Orbánt nem kell megvédenem, ő meg tudja védeni magát.

Semmilyen formában nem szabad elfogadni azt, hogy mások – teljesen mindegy, hogy ki az a más – nyilatkozataiért, bennünket felelősségre vonjanak. A mi nyilatkozatainkért természetesen felelősséggel tartozunk, másrészt kontextusból nem szabad kiragadni az elhangzottakat. Ha félre akarjuk érteni, az természetesen egy másik történet. Ma már mindenkit divat rasszistának nevezni.

(…) Az egész támadással, amit indítottak ellenünk az volt a cél, hogy az RMDSZ-t vagy engem legalább a kormányból kinyomjanak, és ez nem egy új történet. Ezeket a helyzeteket ürügyként használják föl. Néhány hónappal ezelőtt a székely himnusz volt egy ilyen ürügy, egy jégkorong mérkőzés kapcsán, és akkor azt mondták, hogy azért kell az RMDSZ-nek a kormányból kilépnie. Én azt mondtam, hogy ha a kormánykoalíciós megállapodással, a kormányprogrammal kapcsolatosan az ország általános vagy specifikus érdekeivel szemben tettünk valamit, akkor erről beszéljünk” – mondta Kelemen.

A hallgatóság azt is megtudhatta a miniszterelnök-helyettestől, hogy a koalícióban egyébként összesen öt percet beszéltek hatszemközt erről a kérdésről. „Ez nem úgy volt, hogy ültünk egy egész délután, és erről beszéltünk. A koalíciós tárgyalás végén hárman félrevonultunk, a három elnök, öt percet beszéltünk erről.” A politikus azt is elmondta, hogy véleménye szerint a SIIJ -jel, a különleges ügyészséggel kapcsolatos RMDSZ-es álláspontot nem hajlandók megbocsájtani a politikai ellenfelek, és ezért indították el a sajtóban a támadássorozatot. „Amikor a különleges ügyészséget fölszámoltuk, akkor nem egyeztünk bele, hogy úgy történjen, ahogy ők szerették volna. Ez egy megbocsáthatatlan bűn, és ettől a pillanattól kezdve folyik ez a történet, és ezután is fognak keresni ürügyet arra, hogy megpróbáljanak bennünket a kormánykoalícióból kinyomni” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Mi volt még? Anyanyelvű oktatás, gendertéma, politikai tanácsadás stb.

A nézők kérdései közül több vonatkozott a marosvásárhelyi magyar nyelvű oktatásra, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetére, a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzésre. Kelemen Hunor elmondta, hogy minden egyes esztendőben a beiskolázási számok körül vita van, az egyetem kevesebb helyet kér, mint amennyire igény van. Úgy vélte, az egyik kiút az lehet, hogy megteremtik a klinikai oktatáshoz az infrastruktúrát, mert nagyon gyakran az a kifogás hangzik el Marosvásárhelyen, hogy nem elegendő az infrastruktúra.

A jelenlévők arra is kíváncsiak voltak, hogy mi a szövetségi elnök véleménye a genderkérdésről. Kelemen Hunor úgy vélte, nem szabad ebből a kérdésből ideológiát csinálni. „Sem a szexualitás, sem a szexualitás egyik vagy másik formája nem lehet egy ideológiai kérdés. Azon kívül pedig azt gondolom, hogy akkor, amikor ezekről a kérdésekről beszélünk, akkor érdemes a legracionálisabban viszonyulni hozzá, és nem hiszem, hogy ebből szabad állampolitikát vagy közpolitikát csinálni. Ez nem egy közpolitikai kérdés” – jelentette ki Kelemen.

A hallgatóság egyik tagja arra is rákérdezett, hogy miért van, hogy az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának tagjai többnyire 50 év feletti politikusok. A szövetségi elnök szerint a szakemberhiány a legnagyobb gond, mert fiatalítás mindig zajlik az RMDSZ-ben.

A beszélgetésen a Szatmárnémetiben, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ közötti szakítás is szóba került. Az RMDSZ elnöke azt állította, hogy bár volt arról tudomása, hogy létezik Szatmárnémetiben egy évek óta tartó helyi szintű konfliktus, magáról a helyzetről csak néhány napja értesült, amikor már bekövetkezett a liberálisok kilépése. Szerinte Adrian Cozma, a PNL Szatmár megyei elnöke nem tudta megbocsátani azt, hogy 2016-ban, amikor az RMDSZ megnyerte a választást, nem ő, hanem egy liberális kollégája lett a megyei önkormányzat alelnöke. Kelemen szerint az RMDSZ-szel való szakítás arról szól, hogy Cozma készül a 2024-es önkormányzati választásra.

Szintén a közönségből érkezett a kérdés arra vonatkozóan, hogy szerencsésnek érzi-e a szövetségi elnök azt, hogy 32 év alatt mindössze három elnöke volt az RMDSZ-nek. a kérdést a jövőre esedékes tisztújító választások kapcsán tették fel, ugyanis régóta foglalkoztatja a közvéleményt, hogy ki lesz Kelemen utódja. A11 éve regnáló elnök szerint stabilitást adott a szervezetnek, hogy egy-egy elnök hosszabb időt töltött a szövetség élén. „Domokosnak volt három éve. Ennyit vállalt, ennyi volt. Markónak volt tizennyolc éve, nekem a jövő év lesz a tizenkettedik. Nem hiszem, hogy ez amúgy szokássá kell váljon, eddig ez így működött. Az erdélyi magyar közösség döntötte el egyébként. Nem más döntötte el” – mondta Kelemen.

Egyike az utolsó kérdéseknek arra vonatkozott, hogy melyek a szervezet prioritásai, és kik a szövetségi elnök tanácsadói. „A szülőföldön való megmaradás magyar közösségként, erős közösségként, ezek most már így közhelyek, de ugye ez az a vízió, amit meghatároztunk, és amihez ragaszkodunk. És nyilván ezen belül van néhány olyan ügy, amit szeretnénk érvényesíteni. Ahhoz, hogy megmaradjunk a szülőföldön, olyan intézményrendszer kell, amely az identitás megőrzését, újratermelését biztosítja” – emelte ki a szövetség elnöke. A tanácsadókra vonatkozó kérdés kapcsán azt mondta, nagyon sok emberrel egyeztet, ezek közül egyesek hivatalos tanácsadói. „Azt szeretem, hogyha egy-egy kérdésben sok embertől kapok véleményt, és sok embernek a véleményét meghallgatva alakítok ki egy olyan álláspontot, amit én képviselhetőnek tartok. Viszont azt soha nem gondolom, hogy egy politikusnak a tanácsadók kell megmondják, hogy mit csináljon. Mert a felelősség a politikusé” – jelentette ki Kelemen.