Román, magyar – két jóbarát? A politikai elemzők szerint a normalitás korszaka köszönt be a Bukarest-Budapest tengelyen

2022. szeptember 08. – 16:21

frissítve

Román, magyar – két jóbarát? A politikai elemzők szerint a normalitás korszaka köszönt be a Bukarest-Budapest tengelyen
Novák Katalin a bukaresti látogatásán Klaus Iohannis társaságában, 2022. szept. 7-én – Fotó: presidency.ro

Másolás

Vágólapra másolva

Novák Katalin bukaresti látogatásának napján a román sajtó lelkiismeretesen tudósított a hivatalos vizit fontos momentumairól, azonban ezt követően nem születtek különösebben mélyreható elemzések arról, hogy mit is jelent, hogy 12 év után először érkezik hivatalos látogatásra magyar államfő Bukarestbe. Novák májusban még félreérthető posztokkal keltette a hangulatot Erdélyben, mára azonban mindez a múlté, mindkét fél a „pragmatikus politizálást” helyezte előtérbe. Székely István Gergő politológus szerint óvatos közeledésnek lehetünk tanúi az elkövetkező periódusban, és az RFI által megszólaltatott Valentin Naumescu külpolitikai elemző is ezen a véleményen van. Mi az ára az új normalitásnak? Igennel szavazás Románia schengeni és OECD-csatlakozására Magyarország részéről, illetve az Erdélybe érkező támogatásoknak az átkalibrálása úgy, hogy azok ne legyenek „etnikai színezetűek”.

A bukaresti hatóságok tiltakozását kiváltó romániai magánlátogatása után, amikor Novák Katalin végigturnézta Erdélyt Kolozsvártól Gyulafehérvárig, most a magyar köztársasági elnök hivatalos látogatásra tért vissza Romániába. 2010 óta nem járt magyar államfő a román fővárosban, Székely István Gergő politológus szerint a látogatás annak a jele, hogy „a két ország között normalizálódni fognak a viszonyok”. Az elemző szerint a magyar elnök látogatása egy nemzetközileg feszült időszakban történik, amikor Budapest egyre inkább elszigetelődik az oroszországi kapcsolatai miatt, és a Bukaresttel való viszonya sem volt éppen békés az elmúlt hónapokban.

Az elmúlt hónapokban érzékelhető etnikai feszültség fő oka a magyar miniszterelnök kijelentése volt

Orbán Viktor Tusnádon tett rasszista, NATO- és EU-ellenes kijelentései feszültséget keltettek a román kormánykoalícióban, amelynek az RMDSZ is tagja, és a nemzetközi nyomás hatására a román politikusok is lépéskényszerbe kerültek.

Orbán tusványosi beszédét követően a kormányon lévő liberális és szociáldemokrata politikusok élesen bírálták az elhangzott kijelentéseket, majd azt követően a román sajtó is egyre erőteljesebben kezdte támadni a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t. Kelemen Hunor szövetségi elnök csak hosszas hallgatás után szólalt meg az ügyben, akkor pedig megvédte Orbán Viktort, ami újabb elégedetlenséget szült. Egyes politikusok már az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kizárását is elkezdték követelni.

Ezt követően a Magyarországról érkező támogatások kerültek a román sajtó célkeresztjébe, főként azok az alapítványok, amelyeknek kuratóriumában RMDSZ-es politikusok is találhatók. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, akit kezdetben amiatt támadtak, hogy megtapsolta Tusványoson Orbán Viktor beszédét, majd azért, hogy nem határolódott el az elhangzottaktól, végül pedig a magyarországi támogatásokból működő Mens Sana Alapítványnál betöltött elnöki tisztsége miatt, kénytelen volt felvenni a kesztyűt, és a román sajtó előtt tisztázni a helyzetét. Azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ soha nem részesült magyarországi támogatásban, soha nem használt fel Magyarországtól származó pénzt politikai tevékenységekre, és nincs összefüggés az Orbán Viktor kormányától kapott támogatás és az RMDSZ-es politikusoknak az Orbán tusványosi beszédével kapcsolatos hallgatása között. Továbbá arra is kitért, hogy nem csak az erdélyi magyarok profitálnak ezekből a támogatásokból.

Miközben a koalícióban egyelőre lecsillapodni látszanak a kedélyek, Orbán nyilatkozatának ügye a diszkriminációellenes tanács elé került. Magyarország Bukaresti Nagykövetsége a szeptember 1-jei meghallgatásra sem képviseletet, sem írásos álláspontot nem küldött. Az ügyben döntés körülbelül egy hónapon belül várható, tájékoztatta a Transtelexet Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, aki egyébként kivonását kérte az ügyből.

„A magyar az magyar, s pont”

Orbán előtt azonban maga Novák Katalin váltott ki felháborodást Bukarestben, a magánlátogatása idején közzétett Facebook-bejegyzése kicsapta a biztosítékot a román külügynél. Novák, aki az Erdélyi Református Egyházkerület meghívására érkezett Erdélybe, azt írta, hogy „köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont.”

Bogdan Aurescu tárcavezető a nemzetközi jogra és az államközi egyezményekre hivatkozva válaszolta, hogy egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban. A román külügyminisztérium szerint a magyar köztársasági elnök nyilatkozata nem felelt meg az európai szabványoknak, és nem volt összhangban sem az 1996-ban Temesváron megkötött magyar–román alapszerződés, sem a húsz éve aláírt magyar–román 21. századi stratégiai partnerségi nyilatkozat szellemével.

A „stratégiai partnerség” 10 éve takaréklángra van állítva

A két dokumentum, amelyre a román fél folyamatosan hivatkozik, mondja Székely István Gergő politológus, csak a kulturális támogatások jogosultságát szögezi le, és egyáltalán nem tér ki a gazdasági projektekre, ingatlanbefektetésekre.

Az elemző szerint elképzelhető, hogy az előző szociáldemokrata kormánnyal volt egy hallgatólagos egyezség a gazdasági támogatásokat illetően, azonban ezekről soha nem született egy írásos dokumentum.

Az elmúlt hónapok feszültségei közepette pedig jogosan merültek fel azok a kérdések, amelyek megjelentek a román sajtóban: hogyan érkeznek magyar kormányzati pénzek az erdélyi civil szervezetekhez, az RMDSZ közeli alapítványokhoz, és főként mennyire átlátható ez a finanszírozási rendszer? Az elemző egyébként az átláthatóság kérdése kapcsán úgy véli, hogy elképzelhetetlen, hogy a hírszerző szolgálatok munkájának köszönhetően, a román államnak ne volna pontos képe arról, hogy a magyar kormány milyen befektetéseket eszközöl Romániában, hogyan áramlik szét a Magyarországról érkező pénz, illetve kik a kedvezményezettjei a projekteknek.

Székely arra is rámutatott, hogy az EU biztosítja a javak szabad áramlását, egyszóval a magyarországi befektetéseket nem lehet leállítani. Iohannis nyilatkozata sem ebbe az irányba mutat, a román államfő hangsúlyozottan „az etnikai alapú befektetéseket” nehezményezte. A politológus szerint inkább egy „átkalibrálásról” lehet szó a továbbiakban, vagyis az eddig főként Székelyföldre, azaz Maros, Kovászna, Hargita megyékbe érkező gazdasági támogatások nagyobb hányada lesz etnikailag vegyes területekre átirányítva. „Egyébként a Maros megyei támogatások egy része a mezőségi mezőgazdasági finanszírozásokat teszi ki” – hívta fel a figyelmet Székely István Gergő, aki szerint az elkövetkező periódusban valószínű papírformája is lesz ennek a határon átívelő támogatási rendszernek. Ugyanis Szijjártó Péter legutóbbi bukaresti látogatásai során a román diplomácia vezetője többször szóba hozta egy olyan megállapodás aláírását, amely „legalizálja” a budapesti segítségnyújtást.

Románia számára fontos Magyarország támogatása a schengeni és OECD csatlakozási ügyekben

Még ha Magyarország köztársasági elnöke nem is játszik olyan fontos szerepet országa alkotmányfilozófiájában, látogatása nem is olyan lényegtelen, mint amilyennek tűnik, hívta fel a figyelmet Székely István Gergő arra, hogy a látogatás időzítése Románia számára fontos kontextusban történik. Az országnak ugyanis két nagy célt kell elérnie, amelyekben Magyarországnak is szavazati joga van: a schengeni integrációt, amelyről a tagállamok egyhangúlag döntenek, és az OECD-hez való csatlakozást.

Magyarországnak is érdeke, hogy Románia minél hamarabb schengeni tagállammá váljon, véli Székelyi István Gergő, ugyanis a két állam közötti határellenőrzés felszámolásával a szimbolikus nemzetegyesítés is teljesebbé válik, illetve a külső határ áttolódása Magyarország tehermentesítését jelenti.

Novák Katalint katonai tiszteletadással fogadják a Cotroceni-palotában, 2022. szept. 7-én – Fotó: presidency.ro
Novák Katalint katonai tiszteletadással fogadják a Cotroceni-palotában, 2022. szept. 7-én – Fotó: presidency.ro

Az OECD kényesebb ügy, fejtette ki a politológus, ugyanis Budapest 2017-ben megvonta a támogatását Romániától, miután felfüggesztették a marosvásárhelyi katolikus gimnázium létrehozásáról szóló döntést. Ezt követően Magyarország átgondolta álláspontját, és bejelentette, hogy támogatja Románia jelöltségét. Ellenben, akárcsak öt évvel ezelőtt, ismét terítéken van a marosvásárhelyi iskola ügye.

Mindkét fél számára konkrét pozitív hozadéka lehet annak, ha az a bizonyos „stratégiai partnerség” valóban elkezd működni – vonta le a következtetést Székely István Gergő, aki szerint „bár holnap, holnapután még nem fognak semmiféle új együttműködési szerződést aláírni, mégis elindult valami. Magyarország nem akar elszigetelődni, ez fontos egyrészt az energiaforrások diverzifikációja szempontjából is, másrészt a V4-ek csoportjában akadozik a kommunikáció, nincs szükség egy újabb feszültségi faktorra. A románoknak sem érdekük, hogy tovább romoljanak a Magyarországgal való kapcsolatok akkor, amikor a szomszédban zajlik a háború.”

Román politológus az RFI-nek: Back to normal

Az RFI rádió is felteszi a kérdést, hogy hogyan lehet értelmezni ezt a 12 év után bekövetkező államfői látogatást? Belépés a normalitásba – jelentette ki Valentin Naumescu, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Európai tanulmányok karának nemzetközi kapcsolatok oktatója, akivel interjút készítettek Novák Katalin bukaresti tartózkodása kapcsán.

„Még ha furcsának is tűnhet és kevesen gondolták volna, hogy Románia és Magyarország között stratégiai partnerség van – mert az elmúlt években nem igazán láttuk ennek jelét –, mégis fontos, hogy Közép-Európában két szomszédos országnak, két EU-s tagállamnak, két NATO-szövetségesnek, ha nem is jó vagy nagyon jó, de legalább is ”normális„ kétoldalú kapcsolata legyen. Ebben az európai háborús kontextusban úgy gondolom, hogy üdvözlendő a magyar elnök hivatalos romániai látogatása. Ez a kétoldalú kapcsolatok légkörének lecsendesítéséhez vezet az Orbán Viktor miniszterelnök radikális, nem odavaló kijelentései által kiváltott felháborodás után” – nyilatkozta a politológus.

Ugyanakkor leszögezte, hogy bár továbbra is sok különbség mutatkozik a két állam stratégiája és politikája között – például ideológiai kérdésekben, az Oroszországgal vagy más illiberális, revizionista hatalmakkal fenntartott kapcsolatok terén – de ezeken a különbségeken túl ott vannak a közös projektek, és most azt láthattuk, hogy a kétoldalú kapcsolatok pragmatikus jellegére tevődött a hangsúly: a gazdasági együttműködésekre, az energetikai infrastruktúrára, az esetleges élelmiszerválság megoldására. Románia és Magyarország együtt sok mindent megtehet ilyen téren, vélekedett.

Az Orbán Viktor tusványosi kijelentései kapcsán, amelyek meglehetősen nagy visszhangot keltettek a romániai politikai életben is, a szakértő azon a véleményen volt, hogy a romániai politikusok valójában csak kényszerből szólaltak meg. Legszívesebben elsiklottak volna ezek fölött a kijelentések fölött, mivel azokat a miniszterelnök egy magánlátogatása során tette, és nem voltak hivatalos nyilatkozatok.

Mivel azonban az amerikai vezetők erélyesen és egyértelműen reagáltak, határozottan elutasítva ezeket a kijelentéseket, és állásfoglalást követeltek az európai partnereiktől is, így a román politikusoknak nem volt más választásuk. Naumescu elmondta, azt is tudni kell, hogy a magyar elnöknek a mostani hivatalos látogatása már akkor le volt rögzítve, hónapokkal korábban kitűzték az időpontot és készültek rá, így a román félnek sem volt érdeke túlzottan felszítani ezt a botrányt. A két elnök hangneméből pedig az érződik, hogy azt szeretnék, ha ezt a témát lezártnak tekintenék – tette hozzá.

Koncentráljunk inkább a pragmatikus viszonyra

A riporter azon kérdésére, hogy mennyire számít megbízható partnernek Magyarország abban a kontextusban, hogy nem teljesen tiszta, hogy az európai utat akarja-e járni, a politológus leszögezte, hogy

„az Európai Unió szintjén már egyértelmű, hogy sem mi, sem az Európai Unió többi tagállama, sem az EU egésze nem számíthat Magyarországra”.

Magyarország már rég nem elkötelezett és nem is lojális az alapvető európai értékekkel szemben. Ráadásul ezt egyértelműen ki is jelenti, sőt, egyenesen dicsekszik is azzal, hogy az európai uniós alapszerződésben rögzített értékeket megkérdőjelezi. Ez a kérdés azonban csak az európai politikai színtéren, illetve Budapest illiberális, revizionista államokkal ápolt barátsága (mint például Oroszország vagy Kína) szintjén jelenik meg. De az oktató szerint ettől függetlenül a kétoldalú kapcsolatok és a konkrét projektek szintjén „ha akarjuk, ha nem, bíznunk kell egymásban”, mert ezt szolgálja mindkét ország érdekeit.

„Figyelmesen elolvastam az államelnöki hivatal sajtóközleményét. Úgy látom, hogy nem történik bennük utalás az európai szellemiségére, az EU európai értékeire. Kizárólag csak a román-magyar kétoldalú kapcsolatok minőségéről van szó, amit pragmatikus szellemben kívánnak folytatni” – vonta le a következtetést ennek kapcsán.

Szabad Európa Rádió: kérdés marad Magyarország Oroszországhoz való viszonya

A Szabad Európa Rádió tudósításában a találkozón felmerült témák közül ír az energetikai kérdésekről is, vagyis az energia árával kapcsolatos problémákról. „Az Európai Unió válaszának összehangoltnak és egységesnek kell lennie” – idézik Klaus Iohannis kijelentését.

A rádió ennek kontextusaként azt emelte ki, hogy a magyar kormány éppen a múlt hónap végén írt alá egy újabb megállapodást Moszkvával, amelyben növeli az oroszországi gázvásárlást, akkor, amikor az Európai Unió megpróbálja megszüntetni az unió orosz gáztól való függőségét. „Budapest a Kreml leghangosabb védelmezője az uniós országok közül” – idézik a Politico állítását is. Hozzáteszik: Magyarország gyakran ellenzi azokat a szankciókat, amelyeket az Európai Unió Oroszországgal szemben akar bevezetni.

Ugyancsak megjegyzik, hogy bár Orbán Viktor miniszterelnök júliusi, Tusnádfürdőn tett „rasszista” kijelentései kapcsán az elnöki hivatal és a kormány is magyarázatot kért az RMDSZ vezetőitől, ez a számonkérés nem eredményezett érdemi válaszokat, csak olyanokat, amelyek elhárították a felelősséget, viszont a kormánykoalíción belül ez végül semmilyen következményekkel nem járt az RMDSZ-re nézve.

Digi24: apropó magyar állami támogatások

A digi24.ro szintén idézi Iohannis kijelentéseit, beszámolójukban azonban a Magyarországról Romániába érkező támogatások kérdésén van a hangsúly. Mint írják, az államfő nyomatékosította: ezek a projektek nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és tiszteletben kell tartaniuk a romániai, az európai és a nemzetközi jogot.

Kiemelni, hogy a nemrégiben megjelent cikkükben részletesen bemutatták, hogyan pumpál a magyar kormány hosszú évek óta több száz millió eurós összeget magyar állami forrásokból egy hatalmas erdélyi, alapítványokból és magánszemélyekből álló hálózatba. Ennek az írásnak az állításait korábban itt foglaltuk össze részletesebben.