RSS
Hol ér véget a vita és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd? címmel rendezzük meg az új évad első beszélgetését. A Korunk-vitából kiindulva, de azon túlmutatva szeretnénk körüljárni a témát.
Érintett félként kívánt hozzászólni a Transtelexen zajló Korunk-vitához Németh György. Szerkesztőségünknek küldött szövegét módosítások nélkül közöljük.
Ahogy a szerbek számára Koszovó múltjuk és nemzetük meghatározó része, amiért sok véráldozatot hoztak, a magyarok számára Erdély, a független fejedelemség volt Mohácstól az 1848-ban kimondott Unióig...
„Nem mutogathatunk ujjal a »whistleblower«-ekre, vagy azokra akik meggyújtják a lármafákat, hanem velük együtt kell felszólalnunk a kirekesztés, az elnyomás és egyenlőtlenség ellen, közösségünk,...
Ennyire veszik komolyan a romák mint kirekesztett csoport helyzetét, a tudományt, a vitát és az érveket, és nem utolsó sorban saját magukat? Borbély András hozzászólása a Korunk-vitához.
Egy tudományos igényű felmérés eredményeinek félremagyarázásával próbálják meg feltornázni a Romániában élő medvék számát 8 ezerre, holott csak 3 ezer példány létét sikerült eddig bizonyítani.
„Padlóra köpni tilos. De van egy nyelvi viselkedés, amelynek ha a minimumát elsajátítja valaki, akkor udvariatlanság őt válasz nélkül hagyni.” Balázs Imre József hozzászólása a Korunk-vitához.
„Továbbra is fontosnak érzem, hogy lelkiismeretem szerint, és ne politikailag besorolva beszéljek.” Fosztó László hozzászólása a Korunk-vitához.
A problémát abban látom, hogy ez a Magyarországról átgyűrűző logika, illetve a közvetlenül pártpolitikai és minden létező diszciplináris szabályt semmibe vevő nézőpont itt van a nyakunkon, nem csak...
Abból a szempontból szólnék hozzá a Korunk-vitához, hogy mikor jött el az a pillanat, amikor ezzel lehet megvádolni ezt a folyóiratot.