Kihasadt a kisgömböc? Nagy gondok vannak az Erdélyi Médiatérnél, miután elapadni látszanak a magyarországi támogatások

2022. október 20. – 17:17

frissítve

Kihasadt a kisgömböc? Nagy gondok vannak az Erdélyi Médiatérnél, miután elapadni látszanak a magyarországi támogatások
Az Erdélyi Médiatér Egyesület nyomtatott lapjai – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Egyelőre nagy a titkolózás és a bizonytalanság az Erdélyi Médiatér Egyesület körül azt követően, hogy kedden a médiatröszthöz tartozó Prima Press Kft. bejelentette: megszűnnek az általa kiadott nyomtatott lapok, december 30. után többek között a Székelyhon és a Krónika napilapok is csak online lesznek elérhetők, a terjesztői és kézbesítői hálózat működtetését pedig felfüggesztik. De a jelek szerint ez csak a kezdet lehet – a magyarországi támogatások elapadása miatt várhatóan tovább fog zsugorodni a Médiatér alá csoportosított erdélyi sajtó.

Bár egy ideje voltak erre vonatkozó találgatások, mégis váratlanul érte a lapok munkaközösségeit a hír, miszerint megszűnnek az Erdélyi Médiatér Egyesülethez tartozó cég által kiadott lapok, a Krónika, a Székelyhon, a Székely Hírmondó, a Heti Hirdető valamint a Nőileg havilap nyomtatott verziói. A döntésről az érintettek kedden egy online gyűlésen értesültek Nemes László ügyvezető igazgatótól. Noha egy ideje lehetett hallani arról, hogy „karcsúsítások” várhatók, a lapoknál dolgozók mégsem voltak felkészülve erre a drasztikus lépésre. Erről tanúskodik, hogy az október 17-i álláshirdetésekben a nemrég bekebelezett Székely Hírmondó még terjesztési koordinátort keresett, a Médiatér pedig egy kézdivásárhelyi lapkézbesítőt.

A Székelyhon nyomtatott verziójának megszüntetése sok, főleg vidéki olvasót érint, hiszen a lap nyolcezer példányban jelent meg, és ez még romániai viszonylatban sem nevezhető elhanyagolhatónak. Információnk szerint ugyanakkor az Erdély-szerte terjesztett Krónikát mindössze 2500 példányban nyomtatták.

Egyelőre nagyon keveset tudni a „karcsúsítás” mértékéről

A lapnyomtatás beszüntetését közlő tájékoztatásban ugyanakkor nem szerepel, hogy a döntés hány alkalmazottat érint, hiszen a terjesztői hálózaton túl egyéb munkakörök is érintettek, például laptördelők maradhatnak állás nélkül. Többek között erről is megkérdeztük volna Nemes Lászlót, a Médiatér ügyvezető igazgatóját, azonban nem sok információt osztott meg velünk. Megkeresésünkre elmondta, egyelőre az átszervezés folyamatban van, nem tud újdonsággal szolgálni ahhoz képest, ami már a közleményben is megjelent. Szerinte később sem fog tudni érdemben válaszolni, amíg a folyamat le nem zárul. Szüszer Róbertet, a Székelyhon főszerkesztőjét is hiába kerestük, nem válaszolt hívásunkra.

A Krónika napilap 1999-es indulása óta jelenik meg erdélyi terjesztésű nyomtatott napilapként. Rostás Szabolcsot, a lap vezető szerkesztőjét is megkerestük, hogy megtudjuk, a nyomtatott újság megszüntetése körülbelül hány munkatársat érint majd, hány alkalmazott maradhat állás nélkül. Rostás elmondta, részletesebb információval ő sem szolgálhat, annyit közölt, hogy a leépítésekről csak ezután dönt majd a vezetőség. Rostás arra a kérdésünkre sem adott választ, hogy a Krónika napilapot hány példányban értékesítették az elmúlt időszakban.

Az egyik érintett lapnál dolgozó, nevét elhallgatni kívánó székelyföldi újságíró arról számolt be, hogy a vezetőségi döntés váratlanul érte őket: „Annyit tudok mondani, hogy kedden délben értesültünk erről az egészről egy Zoom-gyűlésen, ahol az ügyvezetőnk, Nemes László bejelentette: »akkor ennyi volt, januártól megszűnnek a printek«. Bár ott volt a levegőben, hogy lesz valamiféle karcsúsítás, teljesen váratlanul ért minket, azóta sem tudunk ennél többet. Nem tudjuk, hogy kiket küldenek el, kik maradnak az online-ban, várjuk, hogy meghozzák és kiközöljék ezeket a döntéseket a feletteseink. Akiket elküldenek, azok állítólag kapnak végkielégítést, akik maradnak, azoknak újra kell gombolni a kabátot a jövőt illetően” – nyilatkozta forrásunk, aki szerint sejthető volt, hogy nem lesz mindig pénz.

„Ha őszinték akarunk lenni magunkkal, akkor egyértelmű volt, hogy hosszú időn keresztül nem lesz fenntartható ez az egész” – tette hozzá. Úgy véli, az alkalmazottak körében is egyértelmű volt, hogy a lapeladásból származó bevételek nem fedezik a költségeiket, de a reklámbevétel sem volt elég.

A Székely Hírmondó alig egy hónapja sorolt a Médiatérhez, akkor még nem erről szóltak az ígéretek

A Kovászna megyei Székely Hírmondó alig egy hónappal ezelőtt, szeptember elején jelentette be, hogy besorol a Médiatér ernyője alá. Az elsősorban Kézdiszék környékén terjesztett lap főként az online világban nem jártas idős emberek számára szolgált elsődleges hírforrásként. Akkor a főszerkesztő a Transtelexnek azt nyilatkozta, a szóbeszéddel ellentétben a kiadványt nem fenyegeti annak a veszélye, hogy nyomtatott verziója megszűnik, és arról is szó volt, hogy a szerkesztőség struktúrája a régi marad. Az ígéretekkel ellentétben most mégis jelentős változások állnak be a lapnál: értesüléseink szerint jelentős leépítés várható az újságírók körében is, akár a sajtós munkatársak háromnegyedét is szélnek eresztheti az új kiadó. Nem hivatalos forrásaink szerint a lapot egy másik újság háromszéki rovatává alakíthatják át.

Kocsis Károly főszerkesztő szerint a nyomtatott sajtó megszűnése elkerülhetetlenül létszámcsökkentést eredményez, hiszen például

tördelőkre, terjesztőkre, lapkihordókra nem lesz szükség, és azt sem tartja valószínűnek, hogy az online média a teljes újságírói gárdát „megbírja”, de ilyen vonatkozásban egyelőre semmilyen információt nem kaptak a cégvezetéstől.

Arra a kérdésünkre, hogy a Hírmondó másik újság rovatává válhat-e, mint azt több Hargita megyei lapnál láthattuk, és ő tisztségben marad-e, Kocsis azt mondta, a zoomos értekezleten kizárólag a nyomtatott sajtótermékekről esett szó, online médiáról, rádiókról nem, így erre a kérdésére nem tud válaszolni, és nem is tartozik a hatáskörébe. „Ugyanígy természetesen az én jövőbeni státuszom sem került szóba, mint ahogy a többi munkatársé sem” – tette hozzá a főszerkesztő, és elmondta, nem kizárt, hogy a továbbiakban az ő munkájára sem lesz szükség.

A Székely Hírmondó október 17-i álláshirdetése – Forrás: Erdélyi Médiatér Egyesület
A Székely Hírmondó október 17-i álláshirdetése – Forrás: Erdélyi Médiatér Egyesület

Egy jelenlegi alkalmazott, akinek az állása forog most kockán, a Transtelexnek azt mondta, egyelőre annyit tudnak, hogy megszűnik a nyomtatott újság. Saját sorsukról és ennek körülményeiről csak a következő napokra ígértek nekik információkat.

Azt, hogy mennyire érte váratlanul az alkalmazottakat a bejelentés, jól érzékelteti, hogy a Hírmondó márkosfalvi terjesztője, Juga Magdolna a Transtelextől értesült arról, hogy veszélybe került az állása.

„Mi csak szeptembertől kerültünk ehhez a kiadóhoz, ezért is hihetetlen az egész. Miért vették meg, ha eddig tartott? Ez a kérdés, amire nem tudjuk a választ”

- tette hozzá. Tofán Levente tördelő szerint, mivel eddig csak átalakításról beszéltek nekik, az sem biztos, hogy a Hírmondó online lapként fog tovább működni. Szerinte a legrosszabb forgatókönyv nem az, hogy a nyomtatott lap és az online verziónál már nem szükséges alkalmazottak állása megszűnhet. Akár az is megtörténhet, hogy a többi megyei laphoz hasonlóan a Hírmondót is beolvasztják például a Székelyhon lapcsaládba. Ő viszont sem hisz abban, hogy a nyomtatott lap felfüggesztése ideiglenes lenne.

„Már elég rég nyomtatott sajtóban dolgozom, de olyat még nem láttam, hogy valamit lezárnak, aztán újra is indítanak. Ami a szerkesztőségi hangulatot illeti, azt úgy írhatnám le egy szóban, hogy döbbenet. Nem is tudom, hogy mindenki magához tért-e már. Nyilván senki, de senki nem számított erre, hiszen most vették meg az újságot. Miért vették volna meg augusztusban egy rakat pénzért, hogy miután az alkalmazottak csatlakoztak az új kiadóhoz, egy hónap után azt mondják nekik, hogy ennyi volt?”

- panaszolta a tördelő. Elmondása szerint, akik nem tudnak elhelyezkedni valahol, azok december 30. után, ameddig a Székely Hírmondó utolsó lapszáma megjelenik, munkanélküliek lesznek. Vannak köztük olyan nagycsaládosok is, akiknek ez volt az egyetlen bevétele, és most karácsony és szilveszter előtt, ebben a gazdasági helyzetben kell új megélhetési lehetőség után nézniük. „Ez elég borzasztó, kilátástalan helyzet” – tette hozzá.

Tóth István lapkihordó szerint jó néhány olvasónak nem tetszik, hogy megszűnik a nyomtatott lap. A Székely Hírmondó vezető szerkesztője, Dimény H. Árpád lapunknak azt mondta, egyelőre még semmit sem tudnak, mert számukra is hirtelen jött a bejelentés, és érthetetlen az egész. Nem tudják biztosan azt sem, hogy mekkora lesz az átalakítás mértéke.

Egy volt alkalmazott, Nagy Sz. Attila szerint az új kiadóhoz csatlakozni rossz döntés volt a szerkesztőség részéről, de egyáltalán nem biztos, hogy bármibe is lenne beleszólása a szerkesztőség vezetésének, és különösen azóta nincs, amióta az RMDSZ kezéből a magyar kormány médiatrösztjébe kerültek át. Ráadásul, amíg még az RMDSZ berkeiben mozogtak, és Tamás Sándor megyei tanácselnök, illetve Olosz Gergely Magyarországon bujkáló exszenátor érdekszférájába tartoztak, addig úgy látja, a helyzetük stabilabb is volt. Az RMDSZ-nek szerinte érdekében állt a Hírmondót „életben tartani”, mert más tartalmai mellett a polgármesterek és helyi képviselők fontos szócsöveként szolgált.

„A magyar kormány viszont nagyban gondolkodik, és nem tartja olyan fontosnak, hogy a helyi politikusok reklámozva legyenek a kistelepüléseken, ott ahol egyébként legfőbb szavazóbázisuk, az idősek és nyugdíjasok élnek. Az idősek azonban nem fogják online olvasni sem a Hírmondót, sem egyéb hasonló újságot. A helyi hírek nem fognak akkora látogatottságot hozni a Hírmondónak, mert szerinte inkább az olyan erdélyi újságokat fogják olvasni, mint a Transtelex” – mutatott rá.

Egy másik volt alkalmazott szerint a Hírmondó olvasóinak 90 százaléka 50-60 évnél idősebb, akiknek jelentős részét elveszíthetik az online működés alatt.

A Nőileg szerkesztői sem számítottak a döntésre

Megkerestük Sebestyén Kingát, a Nőileg magazin főszerkesztőjét is, aki elmondta: a hír őket is váratlanul érte, de nem „ásták még el teljesen” a lapot, hiszen online továbbra is folytatják a munkát. Mint kifejtette, a magazinnak nem voltak állandó munkatársai, így náluk értelemszerűen nem lesznek leépítések sem. Amikor a magazin példányszámáról érdeklődtünk, a főszerkesztő nem tudott „konkrét számokat” mondani, de annyit elmondott, hogy az utóbbi időben egyre többet értékesítettek, tehát „náluk nem csökkent az eladás”. Sebestyén úgy értékelte, hogy az erdélyi piacon számítani lehetett a nyomtatott újságok beszüntetésére.

Mit mutatnak a számok?

Ha az Erdélyi Médiatér Egyesület portfóliójába tartozó lapokat működtető társaságok üzleti számait nézzük, akkor még különösebbnek, sőt kifejezetten radikálisnak tűnik a döntés a nyomtatott lapok megszűnéséről. Mind a Székelyudvarhelyen bejegyzett, 2021 végén 159 alkalmazottal rendelkező Prima Press Kft. esetében, mind a nagyváradi székhelyű, reklámokat értékesítő Transversum Kft. esetében is nyereséges volt a működés a 2018-as időszakra tehető nagy átalakítások után. A Prima Press tavalyi üzleti forgalma (a 2021-s pénzügyi adatok a legfrissebbek) meghaladta a 6,1 millió lejt, a cég tavalyi profitja pedig 68 ezer lejre rúgott (igaz, a cég adósságai is növekedtek közben). Szintén nem volt rossz pénzügyi éve a Transversumnak, a portfólióhoz tartozó lapok reklámfelületeit értékesítő cég 2,1 millió lejes üzleti forgalom mellett kifejezetten szép, 338 ezer lejes nyereséget ért el.

Az persze más kérdés, hogy főleg a médiatrösztben amolyan zászlóshajó szerepet betöltő Prima Press elsősorban annak köszönhette a nyereséges működését, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület feltehetően évente jelentős összeggel támogatta azokból a Magyarországról érkezett támogatásokból, amiknek a felhasználásáról keveset tudunk. A magyar kormány ugyanis 2017 utolsó napjaiban az erdélyi média dimenzióiban addig felfoghatatlanul nagy összegnek számító, nagyságrendileg 4,5 millió euróra rúgó támogatást adott az Erdélyi Médiatér Egyesületnek az akkor is nagy bajban lévő Székelyhon körüli lapcsalád megmentésére. Azonban három és fél év alatt, tavaly nyárig összesen 7,45 milliárd forintnyi (kb. 20 millió eurónyi) támogatás érkezett az egyesülethez Magyarországról.

A bőkezű támogatást kevésbé érezhette meg a médiatröszt alkalmazottainak nagy része, de a beígért nagy fejlesztések sem igazán látszottak. Információink szerint még az amúgy is alacsonynak számító romániai fizetésekhez képest is keveset keresnek a sajtómunkások: a tördelők fizetése nagyjából 2200-2600 lej között mozgott, míg a terjesztők a kézbesített példányszám függvényében 1200 lej körül keresnek. A terjesztési koordinátor fizetése 2600 lej körüli lehet az alkalmazottak szerint.

Ha a kapott támogatást a mostani üzleti számokkal összevetjük (például a Prima Press üzleti forgalmával), akkor a legkézenfekvőbb magyarázatnak az tűnik, hogy egyszerűen elfogyott a pénz, és a költségvetési szempontból látványosan nehézségekkel küzdő magyar kormány pedig egyszerűen elzárta a pénzcsapot.

A megmaradt erdélyi magyar napilapok jelenleg a Hargita Népe, a Háromszék, a Szabadság, a Bihari Napló és a Népújság. Az RMDSZ-es érdekeltségbe tartozó Szatmári Friss Újság épp nemrégiben szűnt meg, ugyancsak váratlanul.