Év végére lopásgátló dobozba került a vaj, de földgáz legalább van – 2022 legjei a Pénzcsinálók szerint

Az év ábrája: az energiaválságot is jól mutató földgáz-árfolyam

Az ukrajnai háború kitörése mellett 2022 az energiaválság éve is volt. Hirtelen nem az vált a központi kérdéssé, hogy Európa országai milyen áron szerzik például a földgázt, hanem sokkal inkább az, hogy egyáltalán képesek lesznek-e hozzájutni elegendő mennyiséghez a téli fűtésszezon kezdete előtt. Korábban felelőtlenül elhanyagolt témákat kellett újra napirendre tűzni. Például azt, hogy miért volt jó a régió megannyi országának – köztük Romániának is – annyi éven keresztül egyre kiszolgáltatottabbá válni egy olyan szereplővel szemben, amely szemrebbenés nélkül használja zsarolási eszközként, vagy akár egy háború finanszírozására a földgázat vagy a kőolajat, illetve az abból származó bevételeket.

A számok is jól mutatják, hogy nem akármilyen időszak van mögöttünk az energiapiacon: miközben év elején még 73 dollár volt földgáz határidős árfolyama a legrelevánsabbnak tartott holland TTF-tőzsdén, addig a legrosszabb nyári napokon rémisztő magasságokba, 345 dollárra is felkúszott az árfolyam, hogy aztán december végére újra 83 dollár körül stabilizálódjon. A visszaesés oka szakértők szerint, hogy a kulcsmomentumban nagyjából megteltek a földgáztárolók. Aki viszont az alábbi ábrából azt olvassa ki, hogy vége van az energiaválságnak, jó eséllyel csalódni fog 2023-ban.

Az év rekordere, amiről már szinte el is felejtettük, hogy mire képes: az infláció

Az energiaárak drasztikus emelkedésével persze az a baj, hogy láncreakciót indítanak el a gazdaságban, hiszen kevés olyan termék van, amelynek végső árára az energiahordozókkal kapcsolatos költségek ne lennének hatással. Az évet egyébként is régen nem látott, 8% feletti éves pénzromlásról szóló adatokkal kezdtük, az energia- és élelmiszerárak emelkedésének pedig idén is oroszlánrészük volt abban, hogy 16% körüli infláció mellett zárhatjuk 2022-t. Ez persze a fizetésünk reálértékének is fájni fog.

Mit jelent a magas infláció hétköznapokban? Egy pár hónapja végzett felmérésünk szerint ugyanaz az alaptermékekből álló termékkosár megvásárlása közel 40%-kal került többe idén nyáron, mint tavaly ősszel. A lopásgátló dobozba tett vajon pedig már azt sem tudjuk, hogy sírni vagy nevetni kellene.

Az év „kiegészítője”: a sapka

Sok verziója jött újra divatba és nem csak nálunk. Az viszont ismételten bebizonyosodott, hogy legfeljebb szezonális jelleggel van némi haszna, a túlzott viselése hosszabb távon visszafelé sül el.

Természetesen a különböző hatósági árkorlátozásokról, ársapkákról beszélünk. Romániában a legnagyobb hatása a villamos energiára és a földgázra kivetett ársapkáknak volt – a kormány és a parlament általában hosszan dolgozott azon, hogy végül olyan intézkedéseket fogadjon el, amelyekre kétségtelenül nagy szüksége volt a háztartásoknak és vállalatoknak, de a jogszabályokat gyakran nemhogy az ügyfelek, hanem még az energiaszolgáltatók sem igazán tudták értelmezni. Emlékezetes marad idénről még a tűzifa árát korlátozó rendelet is, amely még érvénybe se lépett, de a kereskedők máris közölték, hogy hogyan fogják kijátszani. (Nem akarunk ötleteket adni, de egy korábbi cikkünkből kiderül.)

Az év részmunkaidős foglalkozása: a csencselés

A Magyarországon bevezetett „üzemanyagárstop” az év elején egy újfajta ügyeskedési hullámot indított el: a határmenti romániaiak közül sokan nem sajnálták a fáradtságot, hogy átlépjék a határt, csordultig tankolják az autójukat, és még néhány kannányi üzemanyagot vegyenek az otthoni vevőiknek is. A még tavasszal készült helyszíni riportunkban olyan csencselővel is beszélgettünk, aki Máramaros megyéből járt át Magyarországra „tankolni”, és elmondása szerint egyetlen körrel akár 200 lejt is keresett a két országban tapasztalható eltérő árak miatt. Az ügyeskedésnek végül az vetett véget, hogy a magyar kormány úgy döntött május végén, csak magyar rendszámú autók tankolhatnak hatósági áras benzint. (Magyarországon a hatósági árat egyébként év végén az üzemanyagellátási problémák miatt kivezették.)

Az év kacsája: egy éjszaka alatt 11 lejre emelkedik a benzin ára

Nehéz rekonstruálni, hogy pontosan mi történt idén március 9-én. A kora tavaszi napon már délután hosszan kígyózó sorok alakultak ki a benzinkutak környékén, mert terjedni kezdett – főleg a közösségi médiában – , hogy a következő naptól jelentősen, bő 3 lejjel megemelkedik majd a benzin és a gázolaj ára.

A pánikot az okozhatta, hogy a Mol egyik magyarországi kőolaj-finomítójának üzemzavara miatt üzemanyaghiány lépett fel a vállalat bizonyos romániai töltőállomásainál is, főleg a román-magyar határ közelében. Az ellátási problémák miatt a Mol egyik partner-töltőállomásánál 11 lejes árak kerültek fel a kút totemoszlopára, az arról készült képek pedig a közösségi médiában kezdtek terjedni, és onnantól már nem volt megállás: a miniszterelnöknek, az energiaügyi miniszternek, és még az energiavállalatok vezetőinek is nyugtatnia kellett a pánikba esett tömeget.

Az év lezárása: az offshore-törvény

A geopolitikai helyzet és az energiapiaci feszültségek tükrében tavasszal kifejezetten sürgős lett a parlamenti pártok számára is, hogy a Románia energetikai függetlenségének zálogaként emlegetett, sokáig csak nacionalista hangvételű politikai odakiabálásokra jó offshore-törvény végre olyan formába kerüljön, hogy az energetikai cégek is érdekeltek legyenek a fekete-tengeri energiahordozók – azért igencsak költségesnek számító – kitermelésében. A fontos jogszabályt végül májusban módosították, az új feltételekkel első körben úgy tűnt, hogy az energiacégek is elégedettek, különösebb kapkodás viszont a tengeri földgázmező-projektek terén ezidáig sem igazán tapasztalható. Optimizmus viszont van: még a New York Times is arról írt a törvény elfogadása után, hogy Románia energia-nagyhatalommá válhat a régióban.

Az év tranzakciója: a Romgaz részesedést szerez a Neptun Deep földgázmezőben

Az előző ponthoz erősen kapcsolódik, és nem is feltétlenül az adásvétel összege, mintsem a jelentősége miatt került fel erre a listára. A részben állami tulajdonban lévő Romgaz ebben az évben 1,06 milliárd dollárt fizetett az amerikai ExxonMobilnak a fekete-tengeri Neptun Deep elnevezésű földgázmezőben birtokolt 50 százalékos tulajdonrészének megszerzéséért. A másik 50 százalékos részesedés az osztrák OMV-nél van. A tranzakció tétje 42-84 milliárd köbméter közöttire becsült földgáztartalék a parttól 170 kilométernyire lévő mélytengeri térségben. Románia éves becsült földgáz felhasználása 10-11 milliárd köbméter között van.

Az év száma: 13,7

Ennyi kilométer autópályát adtak át idén abban az országban, ahol ez a téma még mindig komoly társadalmi frusztrációkat okoz. De ami még a széleskörű elégedetlenségnél is nagyobb baj, hogy Románia infrastrukturális hiányosságai aláássák az ország versenyképességét, hozzájárulnak a régiók közti jóléti és gazdasági szakadékok megmaradásához, nem is beszélve a közúti balesetekkel kapcsolatos statisztikákról, amelyekben minden évben messze a legrosszabb helyen állunk az EU-ban. Ennek ellenére valahogy ez az év sem az áttörésről szólt, a szállítási minisztériumtól viszont ígéretet kaptunk, hogy majd jövőre. (A Nagyszeben és Bojca közötti sztrádaszakasz mellett ebben az évben átadtak még 40 kilométernyi gyorsforgalmi utat Craiova és Pitești között.)

Az év nagy visszatérője: az adózási változások

Adózási változások szempontjából a járvány kitörése utáni időszak – érthető okokból – viszonylag unalmasra sikerült, a kormánykoalíciót adó pártok idén viszont több jelentős módosításra is rászánták magukat. Januártól változik az osztalékadó, az engedélyezett magánszemélyeknek (PFA) és a mikrovállalkozóknak is új adózási feltételekhez kell alkalmazkodniuk. A részmunkaidőben dolgozókra vonatkozó szigorítások pedig már idén augusztustól hatályba léptek, persze az intézkedés komoly kritikákat is kapott, és még mindig nehéz megbecsülni, hogy hányan veszíthették el az állásukat miatta.

Az év félresikerült landolása: a Blue Air

A román tulajdonban álló fapados légitársaság pénzügyi számai már a koronavírus-járvány előtt sem alakultak valami fényesen, de a válság végképp betett a Blue Airnek. Az idei év első fele az elégedetlenkedő utasaik miatt volt hangos – nem mintha más légitársaságokat is nem talált volna telibe, hogy idén nyáron mindenki utazni akart – , majd szeptemberben jött az először zavaros, de mindenképpen sokkoló bejelentés: a Környezetvédelmi Alap zárolta a számláikat, ezért kénytelenek felfüggeszteni a tevékenységüket. A lépés eddigi tudásunk szerint az utolsó szög lehetett a vállalat koporsójában, amelyről a beszállítók is azonnal megneszelték, hogy bizony, üres lett a kassza. Az állam viszont úgy tűnik, hogy a járványidőkben nyújtott hitel miatt tulajdonosa lesz a bedőlt légitársaságnak. És ha már a Tarom terelgetése ilyen „jól” megy, mi baj lehet abból, ha átveszik a Blue Airt is?

Az év bukása: a kriptovaluták

Idén a tőzsdék sem teljesítettek túl fényesen, a kriptovaluták viszont különösen nagy esést mutattak be. A legismertebb kriptopénz, a bitcoin az elmúlt évet még 47 ezer dollár fölötti árfolyamon zárta, ezen sorok írásakor viszont már a 17 ezer dollárt sem éri el – volt olyan hétvége idén, amikor az árfolyama közel 20%-ot esett.

2022 azért sem a kriptovaluták éve, mert csődbe ment a világ egyik legismertebb kriptotőzsdéje is, és ezzel párhuzamosan nagyon sok csontváz esett ki az alapító-milliárdos, Sam Bankman-Fried szekrényéből.

Az év eseménye: az Erdély Pitch 2022 döntője

Energiafüggetlen, viszonylag könnyen szétszedhető és szállítható glamping sátor ötletével nyerte meg a Glampinger csapat az Erdély Pitch 2022 bukaresti döntőjét. A nyertes projektet egyetlen fotóban valahogy így lehetne megmutatni:

A Pénzcsinálók által szervezett versenyre olyan ötleteket vártunk az egyetemistáktól, amelyek akár országos vagy nemzetközi szinten is relevánsak lehetnek, kapcsolódnak a fenntarthatóság és környezettudatosság témaköréhez, vagy van valamilyen társadalmi hozadékuk. A győztesekkel készült interjút itt olvashatjátok, ha a döntő hangulata érdekel, arról itt nézhettek videót.