Nemezborítást kapna és energetikailag független lenne a „glamping sátor”, az Erdély Pitch nyertes ötlete

Egy költöztethető, energetikailag független, környezettudatos glamping építmény ötletével nyertétek meg az Erdély Pitch 2022 versenyt. Honnan származik a Glampinger csapat nyertes ötlete?

Müller Boglárka: – Gyerekkorunkban rengeteget kempingeztünk, nagyon sokat jártunk sátortáborokba is. Mindig nagyon érdekelt minket ez a világ. Az ötlet viszont az államvizsga témaválasztásomnál konkretizálódott, amihez kutattam a különböző nomád népek lakóhelyei után is, amelyek közül persze a legkiemelkedőbbek az ázsiaiak voltak. Ennek a kutatásnak a tapasztalatait próbáltam valahogy továbbvinni úgy, hogy megnéztem, milyen költöztethető lakóhelyek léteznek, mi a jó ezekben, illetve azt is vizsgáltam, hogy a pozitív jellemzőket hogyan lehetne ötvözni, modernizálni, 21. századivá tenni. A kiindulási pont végülis a jurta volt, viszont én úgy gondolom, hogy ez a termék egyértelműen nem egy jurta, hiszen jelentősen eltér már attól. A termék technikai megvalósítása képezte az államvizsga dolgozatom témáját, tehát ez adott volt, és amikor szembe jött az Erdély Pitch verseny kiírása, amelyben fenntartható, környezettudatos megoldásokat kerestek, akkor nekiláttunk annak, hogy felépítsük a projekt üzleti részét is.

Tulajdonképpen mi ez a termék, mit jelent az, hogy glamping struktúra? Egy sátorhoz hasonló, de annál azért bonyolultabb építmény?

Visszanyúlnék a glamping szó eredetéhez, ami ugye az angol camping és a glamour szavakból tevődik össze, és a természetközeliségre, kényelemre, luxusra és csillogásra utal. Tehát egy olyan kempingezésnél használt lakóhelyre, ami úgy nyújt természetközeli élményt, hogy közben nem kell lemondani a 21. században már megszokott kényelemről.

A glampingezésnek igazából több formája van: lehet kis faházikóban, barlanglakásban vagy igen, akár sátrakban is megszállni, viszont ezek a sátrak nem azok a típusúak, amiket pillanatok alatt összeszerel az ember, és egy hátizsákban tudja továbbvinni. Nyilván ez egy sokkal robosztusabb építmény, ami nem csak kinézetileg, hanem a belső tér nagysága miatt is sokkal kényelmesebb.

A lényege az, hogy amikor kilépsz belőle, akkor a természetben, például az erdő szélén találd magad, de közben az építmény ne csak alvóhelyként funkcionáljon, hanem egy kényelmes, belakható teret kínáljon. Nyugaton már eléggé berobbant ez a lakhatási forma, és már nálunk is kezd egyre ismertebbé válni a glamping fogalma, viszont azt tapasztalom, hogy viszonylag lassú léptekkel haladunk még ebben.

Mi adja ennek a terméknek az innovatív jellegét, mondjuk más hasonló építményekhez képest?

A mi termékünk egy olyan alumínium vázzal és textil borítással rendelkező sátorszerű építmény, amely talán sokakat egy jurtára emlékeztet, viszont a szerkezete attól teljesen eltérő annak érdekében, hogy minél egyszerűbb lehessen szállítani és összerakni. A szerkezete úgy van kialakítva, hogy a tetőn lévő négyszögű síkrészekre napelemeket lehet szerelni. Ugyan a tetőre akár normális napelem panelek is kerülhetnének, én inkább flexibilis napelemekben (szerk. megj.: akár fel is csavarható, mint egy szőnyeg) gondolkodtam, mivel ezeket könnyebb szállítani, illetve annak a veszélye is jelentősen alacsonyabb, hogy esetleg eltörik.

A napelemes rendszernek köszönhetően ez az építmény energetikai szempontból önellátó, nincs szükség generátorra, vagy arra, hogy rákössék az áramhálózatra, ami, nyilván, nagyfokú függetlenséget jelent.

A projekt innovatív jellegét még az adja, hogy próbáltunk minél zöldebben gondolkodni a felhasznált anyagok kiválasztásánál is. A vázat adó alumíniumról mindannyian tudjuk, hogy számtalanszor újrahasznosítható. A műanyag vagy más nehezen újrahasznosítható részeket igyekeztünk a lehető legjobban visszaszorítani. A kulcselem pedig a gépi nemez, amit nagyon szeretek a számtalan pozitív tulajdonsága miatt: rendkívül tartós, tűzálló, vízlepergető, és kifejezetten jó hőszigetelő, amit a hasonló tulajdonságú modern anyagokról azért nem igazán mondhatunk el. Ha mindezeket a nemezre jellemző pozitív tulajdonságokat egy helyen akarnánk megkapni, akkor az nagy valószínűséggel egy kompozit anyaghoz kellene nyúlnunk, amelyek nem igazán újrahasznosíthatóak.

Az egyik kulcskérdés, hogy mennyire könnyű szétszedni és szállítani?

Ez az építmény annál azért bonyolultabb, hogy egyetlen éjszakára megérje felhúzni, valószínűleg inkább néhány hétben érdemes gondolkodni. Próbáltuk viszont a lehető leginkább felhasználóbaráttá tenni az összeszerelést azzal, hogy tulajdonképpen egyetlen szerszám nélkül fel lehet építeni. Itt a felsztiválszervezői tapasztalatomra is építettünk, hiszen a nagy rendezvénysátraknál például mindig az okozott annak idején problémát számunkra, hogy nem voltak megfelelően megjelölve az alkotóelemek. Nem mindig tudtuk, hogy mi hova talál, gyakran minimális különbség volt az elemek között, és már csak az utolsó pillanatban vettük észre, hogy valami hiányzik. Ezt mi azzal próbáltuk kiküszöbölni, hogy például az egymáshoz illeszkedő elemeknél azonos színt használunk. Azt gondolom, hogy már csak ezzel is meglehetősen sikerült leegyszerűsíteni az összeállítás folyamatát. Az is fontos, hogy ugyan ez összeszerelve egy nehezebb szerkezet, ennek ellenére viszonylag sok, könnyen mozdítható darabból áll. Tehát az szóba sem jön, hogy valaki esetleg ne tudja felemelni a darabjait. A teljes szerkezet szállításához viszont mindenképp legalább egy kisebb utánfutóra vagy haszongépjárműre van szükség.

Brassóban tanultok és dolgoztok, de erdővidékiek vagytok, és nagyon érdekes, hogy az üzleti oldalát úgy találtátok ki ennek a projektnek, hogy közben a térségetek, Erdővidék gazdasági adottságaira is építettetek. Hogyan jutottatok el oda, hogy a gépi nemezt inkább ti gyártanátok le?

Az államvizsga dolgozatomban szereplő eredeti terméknél még úgy számoltam, hogy minden szükséges anyagot félkészen fogok megvásárolni. Amikor viszont az Erdély Pitch versenyre készülve már elkezdtünk azon gondolkodni, hogy a költségeket hogyan lehetne csökkenteni, akkor rájöttünk, hogy a drágábban hozzáférhető félkész termékek helyett Erdővidékről is be lehetne szerezni a nyersanyagokat, különösen a nemezborítás alapanyagának számító gyapjút. A térségben nagyon sokan foglalkoznak juhtenyésztéssel, és ezeknek a gazdáknak sokszor okoz nagy gondot, hogy nem tudják eladni ezt az értékes nyersanyagot. Ez egy kiaknázatlan erőforrás, tudtommal a környéken egyetlen olyan üzem van, amelyben gyapjút dolgoznak fel, annak viszont messze nincs akkora kapacitása, mint amekkora a kínálat lenne. Az ebben rejlő lehetőséget mindenképpen szerettük volna beépíteni a projektünkbe, ezért végiggondoltuk a gépi nemez legyártásának folyamatát, valamint meg is határoztuk, hogy milyen gyártósorra volna szükségünk ehhez. Tulajdonképpen két legyet ütnénk egy csapásra, hiszen a mi projektünk szempontjából és a környékünk gazdasága számára is pozitív hatása lenne.

Ha már rátértünk a projekt üzleti oldalára, kinek lehet eladni ezt a terméket? Kik lennének a vevőitek?

Két fő célcsoportot azonosítottunk. Azokat a turisztikai vállalkozókat, befektetőket, akik szívesen vásárolnának glamping struktúrát azzal a céllal, hogy kiadóvá tegyék és vendégeket szállásoljanak el benne. A másik célcsoport pedig a magánszemélyek lennének, akik akár hétvégi lakóhelyként használnák, vagy miért ne, mondjuk félnomád életstílusban szeretnének ilyenben lakni.

A projektetekben nagyon alaposan kiszámoltátok azt, hogy mennyibe kerül egy ilyen glamping struktúra megépítése. Mennyiért kerülhet ez kereskedelmi forgalomba? Mennyiért lehet eladni?

Körülbelül 30 ezer lejbe kerülne, ez az ár ugye a teljes szerkezet és a borítások ára mellett a napelemeket is tartalmazná.

Volt-e olyan visszajelzés a zsűritől, amiről úgy gondoljátok, hogy beépítitek a projektetekbe?

Mi eddig egyelőre csak virtuális modellt, valamint egy kisebb makettet készítettünk, viszont a zsűri visszajelzései közül két dolog is nagyon megfogott. Egyrészt javasolták, hogy szükség lenne egy életnagyságú prototípus megépítésére és tesztelésére. Ez azért is lenne fontos, mert ha ezt a prototípust tesztelni tudnánk, többször felépítenénk, lebontanánk, kipróbálnánk, hogy hosszabb távon milyen hatással vannak rá a környezeti tényezők, akkor képet kapnánk arról is, hogy vannak-e olyan pontjai, amelyeket fejleszteni kellene.

Másrészt az is hasznos visszajelzés volt számunkra, hogy gondolkodnunk kellene azon, milyen néven lehetne jobban eladni úgy a glamping struktúrát, hogy az emberek meg is értsék a lényegét. Ez ugyanis végigkísérte az egész Erdély Pitches pályafutásunkat, hogy mi eléggé kézzelfoghatónak és érthetőnek gondoltuk a termékünket, viszont itt még nincs annyira közhasználatban a glamping szó. A projektünk nagyon átgondolt és részletes, de azért szerintem nagyon sokat lehet rajta még finomítani.