Hiába mondja a miniszterelnök az ellenkezőjét, jelenleg még semmi garancia nincs arra, hogy nem lesz gázhiány a télen

„Ebben a pillanatban biztosítékot tudok adni arra, hogy elegendő gáz áll rendelkezésünkre, és országunk nem fog szenvedni 2022-2023 telén a gázhiány miatt” – jelentette ki az Agerpres helyszíni tudósítása szerint Nicolae Ciucă miniszterelnök a Görögország és Bulgária gázhálózatát összekötő interkonnektor hivatalos, szófiai felavatásán, szombaton. A miniszterelnök nem csak arról beszélt, hogy Romániában nem kell már aggódni a földgázzal való ellátás miatt, hanem azt is kijelentette, hogy az energetikai ellátás terén még a Moldovai Köztársaság és Ukrajna támogatása is lehetővé vált számunkra. Egy friss szakértői jelentés azonban a miniszterelnöknél jóval óvatosabban mutatja be Románia rövidebb távú kilátásait, és arra hívja fel a figyelmet, hogy külföldről importált földgáz nélkül gondban lehetünk, és a görög-bolgár vezetéken való szállítás beindulása sem lesz annyira sima ügy, mint azt sokan várnák.

A gáztárolók megtöltése csak egy kötelező elem, nem pedig a siker kapuja

Az Energy Policy Group friss, Romániáról szóló helyzetértékelése szerint ebben az évben az ország föld alatti tárolóiba 28,7 terawattóra földgázt fog elraktározni, ami megközelítőleg a teljes tárolói kapacitás 87%-át éri el. A szakértők megjegyzik, hogy ezzel Románia tulajdonképpen túlteljesíti azt az Európai Uniós szinten meghatározott célkitűzést, amely kimondta, hogy november 1-ig minden tagállamban a tárolók telítettsége el kell érje a teljes tárolói kapacitás 80%-át. Ennek az eléréséhez tehát jó úton haladunk, és legalább három fő tényezővel magyarázható, hogy viszonylag könnyedén sikerült ide eljutni: a magas földgázárakkal, a fekete-tengeri kitermelés megkezdésével, valamint a szerencsével is.

A magas földgázárak miatt ugyanis több jelentős felhasználó is kénytelen volt visszafogni a működését, amire a legjobb példa a marosvásárhelyi Azomureș (de a Chimcomplex, az ALRO Slatina és az Alum Tulcea üzemek kieső földgázfelhasználása is nagyon sokat számított). A műtrágyagyár Románia legnagyobb földgázfelhasználója, és éppen szeptember közepén jelentette be, hogy a már amúgy is nagyon akadozó termelést újabb több hónapra szóló intézkedések bevezetésével fogja vissza. A döntés eredménye a máshová delegált vagy kényszerszabadságra küldött alkalmazottak és a piacról igencsak hiányzó műtrágya mellett az, hogy a vállalat a korábbi évekhez képest sokkal kevesebb földgázt használ, ami így a gáztárolókba került. Az elemzés szerzői szerint míg a nagy ipari felhasználókkal a napi fogyasztás 160 gigawattóra körül alakult volna, addig a nagy termelőcégeknél jelentkező fennakadások miatt ez a szám napi 135 gigawattórára csökkent ezen a nyáron, ami a tárolók töltésére jó hatással volt, a román gazdaság teljesítményére már nem annyira.

A tárolók telítettsége szempontjából emellett nem elhanyagolható tényező az sem, hogy június közepén beindult a Midia földgázmező kitermelése, így hosszú idő után először került Románia országos földgázszállítási hálózatába a Fekete-tenger talapzatából kitermelt földgázmennyiség. Az elemzés szerint egyébként még tavasszal, a kitermelés elindulása előtt a Romániában kitermelt napi földgázmennyiség 230 gigawattórára volt tehető, júniustól ez a szám a várakozásokat meghaladva 255 gigawattórára emelkedett.

De sokkal lényegesebb szerepe volt a betárolásban a szerencsének. A földgáz szállítására használt északi útvonalak akadozása miatt a déli vezetékeken szállított – vélhetően Oroszországból érkező – földgázmennyiség jelentősen megemelkedett. Erről korábban mi is írtunk, hogy ugyan főleg az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékek körüli folyamatos történésekre, valamint az Ukrajnán keresztül történő szállítás, illetve az ukrán állami vállalat, a Naftogaz ellehetetlenülésére figyelt mindenki, de ezzel párhuzamosan a déli vezetékekre került át a közép-kelet-európai országoknak szállított földgázmennyiség jelentős része, amivel Románia is jól járt. Ez a szerencsés helyzet ráadásul nem csak önmagában a Bulgária felől érkező nagyobb mennyiségekben jelentkezett, hanem abban is, hogy a nemzetközi piacokon látott árakhoz képest nem ritkán diszkont mellett, tehát olcsóbban szerezték be a kereskedők ezeket a mennyiségeket.

Mit mondanak a számok?

A földgáztárolók mostani töltöttségi szintje terén tehát viszonylag jól állunk, az elemzés szerzői szerint viszont ez messze nem jelenti azt, hogy nem lehet problémánk a télen. „A földgáztárolással kapcsolatos EU-s szinten meghatározott kötelezettség teljesítését a romániai elöljárók gyakran annak a fő garanciájaként emlegették, hogy Románia nem fog télen gázellátási problémákkal küzdeni. A földgáztárolók egyszerű megtöltése azonban nem biztos, hogy elégséges lesz a teljes téli földgázellátás biztosításához. Az elmúlt évekhez hasonló mérsékelt téli fogyasztás mellett, de azt is feltételezve, hogy az ipari fogyasztás is csökkenni fog az előző esztendőhöz képest 30%-kal, Románia teljes becsült földgázfogyasztása 67,5 terawattóra lenne 2022. novembere és 2023. márciusa között” – írják az EPG szakértői, majd megfogalmazzák a teljes jelentés legfontosabb mondatát is:

figyelembe véve Románia jelenlegi körülbelül 251 gigawattórás napi termelését, valamint azzal számolva, hogy a téli időszakban átlagosan 250 gigawattórányi földgázmennyiséget hoznánk felszínre a föld alatti tárolókból, még akkor is naponta körülbelül 125 gigawattóra földgázimportra van szükségünk a napi szükségletek kielégítéséhez. Ez a teljes téli időszakra 2,3 terawattóra földgázimportot feltételez.

Érdekesség, hogy az EPG szakértői egy még nyár eleji elemzésükben a mostaninál rosszabb prognózisokkal éltek: akkor még azt feltételezték, hogy a tárolók legfeljebb 26,4 terawattóra földgáz elraktározására lesznek képesek (szemben a most kiszámított 28,7 terawattórával), míg ezzel együtt a téli importszükségleteket is magasabbra, 6,7 terawattórára becsülték (szemben a mostani jelentésben közzétett, ennél jóval alacsonyabb 2,3 terawattórával).

Ha egyáltalán nem jön orosz gáz, akkor továbbra sem egyszerű alternatívát találni

Az EPG szakértői szerint az orosz földgázimport teljes elapadása esetén ezt az importigényt Romániának teljesen egyértelmű, hogy alternatív forrásokból kell pótolnia. A gond viszont az, hogy ezek a lehetőségek több tényező miatt is korlátozottak. Egyrészt, vannak olyan szomszédos országok, amelyeknek a kormánya megtiltotta a földgázexportot (Magyarország), ami már eleve felborítja a régiós földgáz-kereskedelmet. Másrészt, az elmúlt napokban a hírekbe gyakran bekerülő görög-bolgár vezeték esetében is van egy korántsem elhanyagolható tényező, mégpedig az, hogy Bulgária saját földgáztermelési kapacitások nélkül rendkívül kiszolgáltatott helyzetben lehet a télen, és felmerül a kérdés, hogy mennyire jó stratégia egy eleve szorult helyzetben lévő ország felől számítani a kimentésre. Emellett arra is felhívják a figyelmet a think tank szakemberei, hogy

a szeptemberben elfogadott, energiaárakat korlátozó 2022/119-es sürgősségi kormányrendelettel Romániának alaposan sikerült lábon lőnie magát,

hiszen a szabályozók úgy próbálták visszaszorítani a „spekulatív” energiakereskedelmet, hogy 2%-ban maximálták az energiapiaci nagykereskedők (beleértve a tradereket is) elérhető profitját, ami nagy valószínűséggel sok energiapiaci szereplőt el fog riasztani az importtevékenység folytatásától. Egyébként erre a problémára korábban Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó hatóság alelnöke is rámutatott a Transtelexnek.

Az EPG szakembereinek véleménye szerint a kereskedők nyereségére kivetett felső korlát kérdését újra kellene gondolniuk a döntéshozóknak olyan formában, hogy a piaci szereplőket egy ilyen nehéz időszakban ne más kedvezőbb jogszabályokat kínáló országok felé orientálja, hiszen a szerzők szerint egyébként Ukrajnát leszámítva jelenleg az összes szomszédos országban kedvezőbbek a feltételek. Emellett arra a veszélyre is rámutatnak, hogy könnyű alábecsülni az orosz földgázcsapok elzárásának alternatív forrásokra kifejtett hatását is, kétkedve írnak arról például, hogy a kieső orosz gázmennyiségek nem lesznek nagy hatással mondjuk a most átadott görög-bolgár gázvezetéken zajló gázszállításra is. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a negatívabb forgatókönyvek (leálló orosz gázszállítás, és ezzel összefüggésben nem működő alternatív beszerzési útvonalak) előfordulására látszólag semennyire nem vagyunk felkészülve, nem készült például nyilvános prioritási lista arról, hogy a háztartások, kiemelt fontosságú intézmények (kórházak) és a közműcégek mellett még milyen szereplőket nem szabad földgáz nélkül hagyni, ahogy arról sem igazán esik szó, hogy az EU-s tagállamok szintjén vállalt szolidaritás esetén Románia milyen esetleges plusz áldozatokat kell meghozzon a szomszédos országok megsegítésére, és annak milyen hatása lehet az ország iparára. Az Energy Policy Group teljes elemzése itt olvasható.