Románia bértérképe: idén Hargita megyében lehet a legalacsonyabb a nettó átlagfizetés

Fontos, de felemásan értékelhető előrejelzést tett közzé pénteken a CNSP, amelyben a 2022-re várható gazdasági növekedés szintjét 4,6%-ra javította (a korábbi prognózis még 3,5%-ról szólt), míg 2023-ra 2,8%-os növekedést vetítenek előre (a korábbi 3,7%-hoz képest). Azzal magyarázzák az idei prognózis javítását, hogy az építkezési szektor (+6,1%) és a szolgáltatások szegmense (+7,7%) a vártnál jobban teljesített, de közben arra is felhívják a figyelmet, hogy az ipar (-1,2%) és a mezőgazdaság (-12,8%) negatív hatással volt a gazdaság teljesítményére.

Idén jó eséllyel csökkenni fog a fizetésünk reálértéke

A GDP-vel kapcsolatos számoknál viszont sokkal érdekesebb, hogy mi lesz a fizetésekkel. A hatóság szerint ebben az évben 10,6%-kal fog nőni a bruttó átlagbér, és év végére eléri a 6120 lejt. A nettó átlagbér emelkedésének ütemét 11,3%-ra becsülték – az enyhe különbséget a bruttó és nettó bér növekedése között az is adja, hogy ebben az évben úgy a magán, mint az állami szférában több adózási könnyítést is bevezettek.

A béremelkedések üteme viszont annak ellenére is, hogy kifejezetten dinamikusnak néz ki, a magas infláció miatt a reálbérek (a fizetések növekedése és a pénzromlás különbsége) ebben az évben 2%-kal csökkenhetnek. Erről nemrég mi is írtunk, amikor az infláció mértékét a különböző ágazatokban tapasztalható átlagbérekhez hasonlítottuk.

A lényeg tehát, hogy ebben az évben még az országos előrejelzési hatóság szerint is jó 2%-kal fog kevesebbet érni egy átlagbér, ugyanakkor a 2023 és 2026 közötti időszakra vonatkozóan már nem ennyire borúlátóak. Sőt: azt várják, hogy a munkaerőpiaci feszítettség, tehát a sok ágazatban tapasztalható munkaerő- és szakemberhiány miatt, a munkabérek továbbra is kifejezetten erős növekedést fognak tudni mutatni, az infláció a következő években pedig ugyan magas marad, de folyamatosan csökkenni fog.

A várakozásaik szerint a bruttó átlagbér a következő négy évben átlagosan 9,1%-kal nő évente, és az infláció mérséklődése következtében a reálbér is átlagosan 3,9%-kal nőhet évente a következő négyéves időszakban.

A hatóság korábban megyékre lebontott adatokat is közölt az átlagbérek várható változásáról. Alább mutatjuk Románia fizetéstérképét, minden megye esetében a nettó béreket feltüntetve. A nettó átlagbér Bukarestben a legmagasabb: 5217 lej. A fővárost Kolozs megye követi, ahol 4515 lejes nettó átlagbérre várnak az előrejelzési hatóságnál, majd Temes (4222 lej), Iași (3946 lej), Ilfov (3946), Szeben (3770 lej) és Brassó (3657 lej) következik a sorban.

Az előrejelzés szerint a legalacsonyabb nettó bér ebben az évben Hargita megyében várható: 2959 lej. A sereghajtók között viszont nincs nagy különbség, Beszterce-Naszód (2982 lej), Teleorman (3025 lej), Vrancea (3037 lej), Máramaros (3037 lej), Brăila (3055 lej), Kovászna (3080 lej), Szatmár (3091 lej), Szilágy (3095 lej) és Bihar (3096 lej) megyék sem sokkal előzik meg Hargitát. Érdekesség még az adatokkal kapcsolatban, hogy Kolozs megyében a nettó átlagbér 52%-kal magasabb, mint Hargita megyében.

Az elérhető adatok szerint azt is összevetettük, hogy 2022 és 2025 között mely erdélyi megyékben várható a legnagyobb emelkedés a nettó bérekben. Az előrejelzési hatóság erre vonatkozó számai mellé nem fűztek magyarázatot, így nem tudjuk, hogy mire alapozzák azt a prognózisukat, amely szerint 29,94%-os becsült béremelkedéssel Hargita megye fog ebből a szempontból legjobban teljesíteni az erdélyi régióban, de Kovászna (29,09%), Szeben (28,97%), Kolozs (27,95%) és Temes (27,95%) megyék esetében is inkább kedvező képet vetítenek elő a szakemberek.

A magas infláció időszaka jobban elhúzódik a vártnál

Az előrejelzési hatóság az idei inflációt 15,2%-ra várja év végére, míg az éves átlagos pénzromlás mértékét 13,5%-ra becsülte. A következő évre ugyan az infláció lassulását jelzik előre – 2023 egészére 9,6%-os, míg a jövő év végére 8%-os inflációt várnak –, de a lassulás dinamikája szerintük a korábbi várakozásokhoz képest vontatottabb lesz. Úgy fogalmaznak: „az inflációs folyamat a korábban vártnál tartósabbnak és nagyobb amplitúdójúnak bizonyult, így a fogyasztói árak növekedésének lassulása a becslések szerint alacsonyabb intenzitású”.

Azt is írják, hogy a fentebb említett tényezők miatt az inflációs előrejelzéseiket a jelenlegi és a következő évre is átlagosan mintegy 1,3 százalékponttal felfelé javították a korábbi, nyári előrejelzésükhöz képest. (A friss előrejelzéseknél már figyelembe vették a villamosenergia, valamint a földgáz árára bevezetett árplafonokat, az üzemanyagárak esetében bevezetett 50 banis literenkénti kompenzációt, ugyanakkor azzal is kalkuláltak, hogy több energiahordozó nemzetközi ára is mérséklődött, illetve stabilizálódott az elmúlt időszakban.)

Az előrejelzési hatóság arra számít, hogy az árszínvonal-emelkedés rövid távon elsősorban az élelmiszer jellegű javak áraiban lesz látványosan érzékelhető, amiben egyrészt a mezőgazdasági termelést sújtó szárazságnak, de a energiaárak emelkedésének másodkörös hatásai (a magasabb energiaárak miatt emelkednek a termelés költségei, ami miatt a vállalatok a termékeiket is drágábban értékesítik) is szerepet játszanak. A prognózisban ugyanakkor pozitívumként jelenik meg, hogy az előrejelző hatóság az ipari termékek áremelkedésében, valamint az építkezési költségek növekedésében is lassulásra számít a következő időszakban.