Mellényúlt a kormány a tűzifa árának plafonálásával – a kereskedők máris a kiskapukat keresik

A kabinet október 5-ei ülésén fogadta el azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely köbméterenként 400 lejes árplafont határoz meg a tűzifa és a fűtésre használt faapríték, faforgács, fűrészpor árára. A jogszabály két olyan melléktermék esetében is árplafont határoz meg, amelyeket szintén használnak lakások fűtésére: a fabrikett árát tonnánként 1500 lejben, míg a másik népszerűnek számító fából készült tüzelőanyag, a pellet tonnánkénti árát 2000 lejben korlátozták. Az árak mindhárom esetben tartalmazzák az áfát is, és az intézkedés a téli időszakra vonatkozik, március 31-ig lesz érvényben.

A sürgősségi kormányrendeletet kidolgozó környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium vezetője, Tánczos Barna miniszter akkor még azzal érvelt a jogszabály elfogadása mellett, hogy a tűzifapiacon főleg a nemzetközi szinten tapasztalt fejlemények miatt érezhetőek az áremelkedés hatásai, ezért a villamosenergiához és a földgázhoz hasonlóan a kormánynak újabb lakosságvédelmi intézkedést kell elfogadnia.

Az intézkedés a hivatalos közlönyben való megjelenését követően tíz nappal, szombaton (október 15-én) lépett érvénybe. Piaci szereplők szerint azonban a jogszabály nemhogy segíti a lakosságot, teljes felfordulást okozott és oda vezethet, hogy sok család nem tud majd tűzifát beszerezni télre.

Megnőtt a kereslet és nincs elég tűzifa a piacon

A faipari vállalatokat képviselő Prolemn és Fordaq érdekvédelmi szervezetek szerint az egyik legnagyobb gond az intézkedéssel, hogy egy olyan kontextusban vezet be árplafont a piacon, amikor eleve hiány van tüzelőanyagokból, és a kereslet is jelentősen megemelkedett. Úgy becsülik, hogy

2022 egészét tekintve várhatóan 10-20%-kal lesz nagyobb a tűzifa iránti kereslet, mint az előző években.

A megnövekedett keresletet a szakmai szervezetek szerint az is magyarázza, hogy a jelenlegi helyzetben sok olyan háztartás is inkább a tűzifával való fűtést választja a télre, amely eddig földgázt használt. Annak okait pedig, hogy hiány van faanyagból, abban látják, hogy szerintük Romániában az európai rangsorban az egyik legalacsonyabb (3 köbméter kitermelt fa/hektár) az a mutató, amely a meglévő erdős területekhez méri a kereskedelmi fakitermelés nagyságát. Emellett azt is felhozzák érvként, hogy miközben EU-s szinten az erdők növekedésének 67%-ára tehető a kereskedelmi kitermelés szintje, addig Romániában ugyanez az arány mindössze 33%.

Az érdekvédelmi szervezetek a tagvállalatok között végzett felmérés alapján arra jutottak, hogy a cégek 93%-ának tevékenységét fogja erősen meghatározni a szombaton érvénybe lépő rendelet, emellett a vállalatok 70%-a továbbra is arra számít, hogy

hiány lesz fából a piacon, különösen az erdős területektől távol eső, alföldi régiókban.

A felmérésnek azonban nem is a cégek borúlátása a legérdekesebb része, hanem az, hogy a megkérdezettek 44%-a válaszolta azt, hogy ki fogják használni a kiskapukat, és a fa ára mellett külön fogják kiszámlázni a szintén nagy költségnek számító szállítást, raktározást, feldarabolást és raklapra helyezést. Ez a kettős számlázás pedig azt fogja eredményezni, hogy miközben a tűzifa ára 5%-os áfa mellett az árplafon alatt marad, utóbbi szolgáltatások áránál már 19%-os áfát kell felszámítaniuk, ami végül akár 7-10%-kal is növelheti az árplafon előtti árakat.

Az is aggasztó lehet a piaci folyamatok szempontjából, hogy ugyanebben a felmérésben a faipari cégek 16%-a mondta, hogy szerződést bont a kitermelő cégekkel, 18%-a a vállalatoknak nem fog tűzifát forgalmazni, hanem más területre orientálódik, 29%-a készletezni fogja a faanyagot a szabályozás változásáig, míg a cégek közel harmada arra készül, hogy exportálja a faanyagot, hogy így csökkentsék a belföldi piacon keletkezett veszteségeiket.

Hiába a sok erdő, Székelyföldön sem rózsás a helyzet

„Az valószínű, hogy Székelyföldön az ország számos más térségéhez képest jobban állunk faanyag terén, de azért nálunk sem túl rózsás a helyzet. Hiány van faanyagból, alig lehet tűzifát kapni”

– mondta el megkeresésünkre Kádár Rezső, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro Wood regionális faipari klaszter ügyvezetője, aki szerint tűzifából már az árakat plafonáló rendelet bevezetése előtt is hiány volt a piacon. Arra a kérdésünkre, hogy az árplafonhoz képest hogyan alakulnak a piaci árak az általa ismert megyékben, Kádár elmondta, hogy a 400 lejes árplafonnál olcsóbban legfeljebb csak gyenge minőségű tűzifát lehet vásárolni, például nyárfát vagy nyírt.

„A jó tűzifa nálunk sem olcsó. Az ára természetesen alacsonyabb, mint a Kárpátokon túl, hiszen az ott eladott fa árába a kereskedők nyilván beleszámítják a szállítás költségét, illetve a végső árak a forgalmazó nyereségét is tartalmazzák. Az viszont utópia, hogy nálunk 400 lejért lehet árulni a tűzifát. A faipari klaszter révén kapcsolatban vagyunk a közbirtokosságok és a tűzifát forgalmazó vállalatok képviselőivel. Tőlük is az a vélemény érkezett hozzánk, hogy lehetetlen, nem rentábilis 400 lejes köbméterenkénti áron tűzifát értékesíteni” – mondta Kádár. Megjegyezte azt is, hogy ő is úgy látja,

a jelenlegi helyzetben a tűzifa-forgalmazók kiskapukat kereshetnek, és megpróbálhatják a fát és például a szállítást külön kiszámlázni úgy, hogy utóbbival fedezzék az árplafonból származó veszteségeiket.

Felvetettük azt is a faipari klaszter ügyvezetőjének, hogy mennyiben látja valós veszélynek, hogy az árplafon miatt a tűzifával kereskedő vállalatok leállnak a tevékenységükkel, vagy esetleg még rosszabb esetben a fekete zóna felé sodródnak. Kádár Rezső kérdésünkre azzal reagált, hogy az csak a kisebbik része a problémának, ha az ágazatban tevékenykedő vállalatok néhány hónapig bevétel nélkül maradnak, az viszont már sokkal lényegesebb gond, hogy a végtermék, a tűzifa emiatt nem fog eljutni a magánfelhasználókhoz. „Itt jelentős részben olyan falvakon élő emberekről beszélünk, akiknek a kereseti lehetőségeik is igen gyakran szűkösebbek” – mutatott rá.

„Azt sérelmezem a bevezetett árplafonnal kapcsolatban, hogy abszolút nem volt átgondolva. A teljes piacot felforgató sürgősségi kormányrendeletet fogadtak el úgy, hogy nem készültek előzetes számítások a hatásokat illetően. Inkább azzal kellene foglalkoznunk, hogy a piacon tapasztalható hiány csökkentése érdekében még több faanyagot dobjunk piacra, emellett az alacsonyabb árak elérése érdekében rövidebbre kellene zárni a fakereskedelmet, hiszen azzal valós eredményeket lehetne elérni, ha nem kellene annyi kereskedő kezén átmenjen a faanyag” – mondta Kádár. Szerinte ugyan a kormánynak éppen ellentétes céljai voltak az árplafon bevezetésével, a fával fűtő személyek továbbra is hátrányban vannak azokkal szemben, akik kompenzált árú földgáz vagy villamos energia felhasználásával fűtenek.

A barkácsáruházakból is eltűnt a tüzelőanyag

A rendelet hatásai közül az egyik leglátványosabb fejlemény viszont az, hogy a barkácsáruházakból is eltűnt a tűzifa – szúrta ki a Krónika. A nagy barkácsáruházak ugyanis ahelyett, hogy az árplafonnak megfelelő szint alá csökkentették volna a termékek árát, kivonták a forgalomból az általuk értékesített tűzifát, valamint a brikett jelentős részét. Ugyan a lakosság jelentős része jó eséllyel amúgy sem ezekből az üzletekből szerzi be a téli tüzelőanyagot, de az eddig viszonylag széles kínálattal rendelkező szakáruházak sem tűnik úgy, hogy opciót jelenthetnek a vásárlók számára. (Ha van ezzel kapcsolatban személyes tapasztalatotok, írjátok meg kommentben vagy levélben!)

A koalíciós pártok szintjén sincs egyetértés

A rendelet hatásaival kapcsolatban próbáltuk megkeresni Tánczos Barnát is, de a környezetvédelmi miniszter nem szeretett volna nyilatkozni addig, amíg a koalíciós pártok nem tárgyalnak a témáról. Úgy tudjuk viszont, hogy a tűzifa árának szabályozásával kapcsolatos rendelettel Tánczos sem elégedett, és a jogszabály módosítását javasolná a koalíciós partnereknek.

Ezt támaszthatja alá az árplafon elfogadásának módja is: korábban a környezetvédelmi tárca 500 lejes árplafont javasolt nyilvánosan, de csak az állami erdészeti hivatal, a Romsilva által kitermelt fára. Ezt az elképzelést utólag jelentősen megváltoztatták, a Libertatea szerint főleg Nicolae Ciucă miniszterelnök nyomására alakították úgy a tervezet szövegét, hogy az árplafon a piacon elérhető teljes tűzifamennyiségre vonatkozzon. Úgy tűnik viszont, hogy az intézkedéssel eléggé mellényúlt a kormány.