Szép summát hozhat az üzemanyagárstop a határmenti romániai csencselőknek

2022. május 09. – 16:45

Szép summát hozhat az üzemanyagárstop a határmenti romániai csencselőknek
A csengeri MOL töltőállomás – Fotó: Babos Krisztina/Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

A Magyarországon bevezetett üzemanyagárstop egy újfajta ügyeskedési, csencselési hullámot indított el: a romániai, határmenti övezetben lakók közül sokan nem sajnálják a fáradságot, hogy átlépjék a határt, csordultig töltsék az autójuk tartályát, és még néhány kannányit is vigyenek az otthoni vevőknek.

Tucatnyi autó sorakozott a Szatmárnémeti közelében lévő Pete-Csengersima román-magyar határátkelőtől körülbelül 10 kilométerre levő csengeri benzinkútnál hétvégén. A várakozó kocsik nagyjából fele román rendszámú. A MOL töltőállomás egyik munkatársától megtudtuk, amióta Magyarországon a hatósági árkorlátot bevezették, nagy a kereslet a romániaiak körében a magyarországi üzemanyag iránt, de igazán nagyjából két hónapja profitálnak a határ közelében élők a romániai és a magyarországi üzemanyagárak közötti különbségből. A kisváros kútjánál átlagosan napi 400 autós tankol, 90 százalékuk romániai.

Nemcsak azok ugranak át a határon túlra tankolni, akik saját használatra kívánnak olcsóbb benzint vagy gázolajat beszerezni: vannak, akik meglátták a jövedelemszerzés lehetőségét is az árkülönbségben. Ezen pedig nincs mit csodálkozni, a magyar-román-ukrán hármas határ közelében élők körében évtizedes hagyomány a csencselés – az aktuális áraktól függően jártak és járnak át a határokon. Van, aki csak saját használatra vásárol a szomszédban épp kedvezőbb áron kínált élelmiszert, ruhát, italt, cigarettát, üzemanyagot, ugyanakkor sokan rendszeresen egészítik ki a jövedelmüket a határokon átívelő biznisszel.

A csencselők akár 200 lejt is kereshetnek egy körrel

A csengeri benzinkútnál idősebb férfi áll sorba, egy régebbi gyártású Volkswagen Passat márkájú kocsival, azzal a modellel, amit csak „román Passat”-ként szoktak emlegetni, mivel nagyon népszerű volt a romániaiak körében. A strapabírása mellet másik előnye, hogy hatalmas belső térrel rendelkezik, és – nem utolsó sorban – óriási befogadóképességű az üzemanyagtartálya.

A férfi készségesen válaszol a kérdésekre, sőt, úgy tűnik, örül, hogy beszélgethet. Elmondja: nem csak saját célra vásárol gázolajat, az ismeretségi körében többen is vannak, akik fuvarozással foglalkoznak, nekik passzolja tovább az üzemanyagot. Ráadásul nem közvetlenül a határ mellől érkezett: a Máramaros megyei Szinérváraljáról jött, és ez a negyedik ilyen útja: a megelőző három napon is átjött Csengerbe tankolni.

„A kocsim üzemanyagtartálya 100 literes, és míg Romániában 8-8,5 lej egy liter gázolaj, itt körülbelül 2 lejjel olcsóbban veszem literenként. Szinérváralja innen 62,5 kilométerre van – pontosan tudom, lemértem a távolságot, amennyit otthonról idáig megteszek –, ha mindent összevetek, fuvaronként körülbelül 200 lejt keresek. Ez nekem megéri, bányász voltam, 3500 lej a nyugdíjam, ez jó kis jövedelem-kiegészítésnek számít. Csak a feleségem nem nagyon akar engedni, félt, pedig jól vagyok, jól érzem magam” – magyarázta a férfi.

Érdemes reggel próbálkozni a határátlépéssel

Azt is megkérdeztük tőle, mennyit szokott állni a határátkelőnél, nekünk ugyanis közel négy órát kellett várakoznunk. Igaz, voltunk olyan pechesek, hogy abba a sorba irányítottak, ahol a buszokat is fogadják, így kénytelenek voltunk előre engedni ezeket. Úgy tűnt, a csencselőknek nagyobb szerencséjük van, mint a riportozni igyekvő újságíróknak, beszélgetőtársunkat ugyanis „csak” nem egészen másfél órát várakoztatták. Mint megtudtuk, érdemes reggel próbálkozni, olyankor kisebb a sor, általában 30 perc alatt át lehet jutni.

A férfi azt is elárulta, korábban Ukrajnába járt át, onnan is üzemanyagot hozott elsősorban, de volt, hogy lisztet, olajat, esetenként egyéb élelmiszert is vett, amit otthon eladott. Kora hajnalban indult, a máramarosszigeti átkelőnél lépett át a határon, bevásárolt, majd többnyire Nagybányán adta tovább a szajrét. Itt is főleg fuvarozóknak adta el a gázolajat. Ezt körülbelül 8 évig csinálta rendszeresen, de a háború kitörése óta már nem jár Ukrajnába. Megérte, annak ellenére is, hogy egy időben megszorítások is voltak, és nem lehetett 20 liternél nagyobb mennyiségű gázolajat venni. „Háztól” is beszerezhető volt ugyanis az üzemanyag, hiszen az ukránok is értik a bizniszt. Köztudott az is, hogyha Ukrajnában egy hatósági személy azt mondja (és igen gyakran mondják), hogy „trádícijá”, akkor a kezébe kell nyomni minimum 5 hrivnyát, különben nem lesz ügyintézés.

De a csúszópénzek ellenére is megérte üzletelni. A szinérváraljai férfi szerint nem kellett sokkal többet utaznia az ukrajnai boltokhoz és benzinkutakhoz, mint Csengerig, kb. 75 kilométert kellett megtennie addig a pontig, ahol a bevásárlásait bonyolította. Mint elmondta: az ukrajnai bevásárlókörútjain nem tett szert akkora nyereségre, mint most, a magyarországi gázolajjal: korábban átlagosan 100 lejt keresett egy-egy forduló során.

Porcsalma Csengernél picit távolabb, a határátkelőtől körülbelül 15 kilométerre fekszik. Az itteni benzinkút üzemeltetői szerint naponta 100-150 autó tankol náluk, és ezek nagyjából fele lehet romániai. Zömében továbbutazók tankolnak itt, főleg személyszállító kisbuszok. A csengeri kútnál időnként nagy a sor, akár fél órát is kell várakozni, ezért Porcsalmára olyanok is érkeznek, akik csak üzemanyagot vásárolni lépnek át Magyarországra.

„Persze, hogy jönnek át Romániából tankolni, fordított esetben mi is ezt csinálnánk. Ha azzal számolunk, hogy egy kocsinak 40 literes a tankja, és figyelembe vesszük az árkülönbséget, egy fuvaron több mint 5 ezer forintot lehet nyerni, ami nem rossz. Még akkor sem, ha kannába nem tankolhatnak, mint például nálunk”

– mondta a kútnál dolgozó egyik fiatalember. „Régebben mi is jártunk át bevásárolni Romániába, emlékszem, gyerekként gyakran mentünk, körülbelül 20 éve, amikor ott volt olcsóbb az üzemanyag” – tette hozzá.

Az olcsóbb ukrán üzemanyag és élelmiszer a magyarországiak számára is vonzó volt. Mint elmesélte, amíg be nem vezették a járványügyi korlátozásokat, sokan jártak rendszeresen Ukrajnába vásárolni. „Az üzemanyagárak közötti különbségből kijött az útiköltség, sőt, akár ebből is származott egy kis nyereség, és féláron lehetett egy csomó féle élelmiszert vásárolni. Persze, hogy jártak át az emberek” – mondta. Mostanában nemigen járnak már, és nem feltétlenül csak a háború miatt: egyesek arról számoltak be, hogy az ukrán kutaknál például már nem is lehet gázolajat kapni, csak benzint.

A magyarországi ársapka bevezetése óta jelentősen emelkedtek a romániai üzemanyagárak

A magyar kormány viszonylag nagy meglepetésre jelentette be november közepén, hogy 480 forintos, a román fizetőszeközre átszámítva akkor 6,44 lejes (jelenleg 6,23) literenkénti áron rögzíti a hagyományos 95-ös benzin és a gázolaj végfogyasztói árának felső határát. Ugyan az intézkedést első körben csak három hónaposra tervezték, Gulyás Gergely, a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter pár napja bejelentette, hogy az ideiglenesnek szánt beavatkozás július 1-ig érvényben marad.

Romániában jelenleg legolcsóbban 7,91 lejért (609 Ft) lehet benzint, 8,70 lejért (670 Ft) gázolajat vásárolni.

Az ársapka a gyakorlatban egészen február végéig azt jelentette, hogy a magyarországi benzinkutak kénytelenek voltak a hatóságilag szabályozott ár mellett értékesíteni az érintett üzemanyagokat az autósoknak, a nagykereskedelmi árak alakulásába vagy a nyersanyagárakba viszont első körben nem avatkozott be a magyar kormány. A magyar kutasok tehát sokáig piaci áron vették, de hatósági ársapka mellett értékesítették az üzemanyagot, így pedig a magyar kormány intézkedésének költségét ők állták, hiszen veszteségesen is muszáj volt nyitvatartaniuk.

Február végére viszont a magyar kormány is belátta, hogy ez az állapot tarthatatlan, túl sok terhet rónak azokra a benzinkutasokra, amelyek a töltőállomásokat egyéni vagy éppen családi vállalkozásként működtetik. Először a nagykereskedelmi árat is befagyasztották 480 forintra, majd csökkentették a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, és 20 forint/liter támogatást is adtak a kutasoknak.

Könnyítések ide vagy oda, a magyar kormány különutas intézkedésével – a régióban tulajdonképpen csak Horvátország lépett hasonlót, de a horvát intézkedés sem volt ennyire drasztikus – kapcsolatos félelmek nem tűntek el, különösen az ellátási zavarokra láttunk több példát is. Egyik ilyen, hogy március 9-én pánik tört ki Magyarországon amiatt, mert a MOL Csoport logisztikailag nem tudta megoldani, hogy elegendő üzemanyag legyen minden magyar töltőállomáson. Ezekhez a gondokhoz köthető, na meg persze a közösségi médiában terjedő rémhírekhez, hogy ugyanezen a napon a romániai kutakon is zűrzavar tört ki amiatt, mert egyes határmenti töltőállomások éppen a MOL-nál jelentkező logisztikai problémák miatt 10-11 lejre emelték az addigi 7-8 lej körüli literenkénti árat. Az ügyben végül több határmenti benzinkút üzemeltetőjét megbüntették, mert indokolatlanul drágítottak.

A zavarokra egyébként a legnagyobb magyar nagykereskedő, de egyben a legnagyobb kiskereskedelmi töltőállomás-hálózattal rendelkező MOL is lépett: tankolásonként 100 literes felső limitet vezettek be, és előírták, hogy a partnerkutataknak csak az előre leszerződött éves üzemanyag mennyiség 10%-át szállítják havonta. A lépésekre éppen azért volt szükség, mert egyre többen mentek a szomszédos országokból a határmenti magyar kutakba tankolni, és egyre több vállalati ügyfél, például sok fuvarozócég, annak ellenére is a töltőállomásokhoz járt tankolni, hogy előre megvásárolt üzemanyaggal rendelkeztek.

Miközben Magyarországon az árstop bevezetésének mindenféle hatásait próbálták kezelni, addig a román kormány gyakorlatilag semmilyen lépést nem tett a magas üzemanyagárak ellen. Virgil Popescu energiaügyi miniszter nyilatkozatai szerint a kabinet nem is gondolkodott az árak hatósági szabályozásában, mert egyrészt attól féltek, hogy az államháztartás bevételeire is hatással levő lépés rendkívül nehéz helyzetbe hozná a hazai energiaipari vállalatokat, másrészt attól is tartottak, hogy egy ilyen intézkedést inkább csak rövid távra tanácsos bevezetni, a magas energiaárak viszont várhatóan még sokáig velünk lesznek, egy esetleges hatósági árszabályozás kivezetése pedig túl fájdalmas lépés lenne. Ársapka helyett viszont komolyan felmerült a kabinet részéről az üzemanyagra kivetett jövedéki adók jelentős csökkentése, ami akár több lejes csökkenést is eredményezhetett volna. A jövedéki adó csökkentésével kapcsolatos intézkedést végül elvetették.