Mennyivel kerül többe egy bevásárlás tavalyhoz képest az egyik legnépszerűbb diszkontláncban?

Mivel egy ilyen összevetésnek nagyon sok buktatója lehet, az árak összehasonlításánál egy átgondolt módszertant alkalmaztunk. Egyrészt, akárcsak tavaly ősszel, most is csak a rendes árakat néztük, a különböző árleszállításokat figyelmen kívül hagytuk. Ahhoz, hogy kiküszöböljük az eltérő kiszerelések okozta problémákat, csak a termékek fajlagos (literenkénti, kilogrammonkénti, darabonkénti) áraival számoltunk. Az adott termékkategóriában mindig a legolcsóbb árat vettünk figyelembe, ami a végső fogyasztói kosarunk árára is nyilván rányomja a bélyegét. És végül, mivel szeptember vége óta jó pár hónap eltelt, és közben a termékpaletta cserélődik, csak azokat a termékeket hasonlítottuk, amelyeknél minőségi szempontokat és összetevőket is figyelembe véve is találtunk megfelelő összehasonlítási alapot.

A mostani bevásárlólistánk tehát azonos volt a szeptemberihez, termékkategóriákra bontva így nézett ki:

• Zöldségek, gyümölcsök: burgonya (3 kg), paradicsom (1 kg), zöld paprika (0,50 kg), sárgarépa (0,50 kg), paszternák (0,20 kg), vöröshagyma (0,25 kg), kígyóuborka (1 drb), alma (1 kg), banán (0,50 kg), narancs (0,30 kg);
• Száraz termékek, olaj, tojás: cukor (0,50 kg), só (0,05 kg), liszt (1 kg), napraforgó olaj (1 l), rizs (0,50 kg), durum spagetti tészta (0,25 kg), tojás (10 drb);
• Húsfélék: csirkemell file (1 kg), pulykamell file (1 kg), sertés darált hús 30%-os zsírtartalom mellett (0,50 kg), sertéskaraj (1 kg);
• Tejtermékek: natúr joghurt (0,50 kg), vaj (0,25 kg), tej 1,5%-os (1 l), tej 3,5%-os (1 l), tejföl 20%-os (0,50 kg), gouda sajt (0,20 kg), edam tömbsajt (0,20 kg), Uht tej 1,5%-os (1 l), Uht tej 3,5%-os (1 l);
• Egyéb termékek: császárzsemle (0,50 kg), 100% Arabica őrölt kávé (0,25 kg), Coca-Cola (1 l), Szénsavas ásványvíz (3 l), 2 rétegű WC-papír (200 lap)

A bevásárlólista egyik jellemzője, hogy próbál minél életszerűbben viszonyulni egy képzeletbeli bevásárláshoz. Ezért a termékeknek nem csak a fajlagos árát vetettük össze, hanem azt is figyelembe vettük, hogy reálisan ezekből a termékekből mennyit szokott vásárolni egy átlagos személy vagy háztartás. Az így meghatározott termékkosárnak az a lényeges előnye, hogy sokkal jobban leképezi, mennyivel fizet többet egy átlagos vásárló egy átlagos bevásárlás után. Fontos viszont, hogy ez a felmérés semmiképpen nem reprezentatív, legfennebb csak néhány érdekes tanulság levonására alkalmas.

Mivel a Lidl-ben a polcokon lévő termékkínálat meglehetősen stabil, tíz hónap elteltével is alig okozott nehézséget a termékek esetében megfelelő összehasonlítási alapot találni. Csak a paradicsom és a cukor okozott kisebb fejtörést. Előbbinél azt tapasztaltuk, hogy egy forgalmasabb időpontban egyszerűen kifogyott az üzlet a kimérős, legolcsóbb változatból, a cukornak is csak a hűlt helyét találtuk, és azt a figyelmeztető feliratot, miszerint a Lidl csak két csomaggal enged venni belőle a vásárlóknak. Végül mindkét terméket a diszkontlánc weboldalán szereplő árlistáról pótoltuk.

Mire számítottunk? Mindenképp arra, hogy a bevásárlókosarunk végső ára tavaly őszhöz képest érezhetően nagyobb lesz idén nyáron. A statisztikai intézet legfrissebb inflációs jelentése szerint az élelmiszerárak emelkedése júniusban 14,67%-os volt az előző év azonos időszakához képest, míg csak év eleje óta 11,02% ugyanez a mutató. Arra is számítottunk, hogy mivel a statisztikai intézet árszínvonal-emelkedést vizsgáló módszertana rendkívül kifinomult, és mi csak néhány alapvető terméket vásároltunk, amelyek viszonylag rugalmasan reagálnak az általános árszínvonal-emelkedésre, a bevásárlókosarak közötti árkülönbség még az inflációs adatoknál is magasabb lehet. Ez a sejtésünk végül be is igazolódott.

Hogyan változtak a fajlagos árak?

Először kategóriákra bontva mutatjuk a fajlagos árakat, majd később azt is levezetjük, hogy mi történik akkor, ha levásároljuk az előre meghatározott termékkosarat.

Zöldségek, gyümölcsök: Ugyan általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy egyértelműen drágábbá váltak ezek a termékek, a megfigyelt áremelkedések viszont nagyjából egybecsengenek az inflációs jelentésekben szereplő adatokkal. Enyhén nőtt a burgonya ára, a zöld paprika ezúttal jelentősen drágább volt, de többet kell fizetni a sárgarépáért, a paszternákért és a vöröshagymáért is. Vannak viszont árcsökkenések is: nem meglepő módon, kevesebbet kell fizetni a paradicsom kilójáért, az almáért, a kígyóuborkáért és a narancsért is, miközben a banán ára nem változott. A zöldségeknél és gyümölcsöknél viszont nem szabad elhanyagolni azt a szempontot sem, hogy ezeknek a termékeknek van szezonális jellegük is, messzemenő következtetések levonása tehát legfennebb ennél jóval bonyolultabb elemzésekkel lehetséges.

Száraz termékek, olaj, tojás: Ebben a termékkategóriában több termék árában is a mezőgazdasági termelést érintő magasabb termelési költségek, valamint a gabona és olajos magvak árának az emelkedése köszön vissza. Nem meglepő, hogy drágább a cukor, a liszt, és az sem, hogy ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett a napraforgó olaj ára. Tavaly szeptember végén 0,47 lejbe került egy darab tojás, most ugyanennek a terméknek az ára 1 lej lett. Jelentősen drágább lett a durum lisztből készült spagetti tészta is, itt is egyértelműnek tűnik, hogy az összetevők drágulása miatt.

Húsfélék: Az előző kategóriához hasonlóan a hústermékekre is jelentősen rányomta a bélyegét a takarmányköltségek emelkedése. A közel 30%-kal emelkedett a csirkemell filé kilogrammonkénti ára, de ennél is jelentősebb, közel 60%-os növekedést tapasztaltunk a pulykamell filé árában, ami egyébként a végső termékkosarunk árának szempontjából is meghatározó. A 30%-os zsírtartalmú sertés darált hús fajlagos ára is 2 lejjel emelkedett, miközben a sertéskaraj is jó 45%-kal lett drágább 10 hónap alatt.

Tejtermékek: Minden általunk összehasonlított tejtermék ára emelkedett, a natúr joghurt, a különböző zsírtartalmű tejeknél, valamint az Uht termékeknél is legalább 30%-os árnövekedést tapasztaltunk. Nőttek a sajtfélék árai is: a gouda sajtért 22%-kal, az Edam tömbsajtért 58%-kal kell többet fizetni, mint tavaly szeptember végén. A vaj ára is jelentősen megugrott: ennél a terméknél az árnövekedés a 67%-ot közelíti.

Egyéb: 2021 őszéhez képest csökkent a szénsavas ásványvíznél kiszámolt literenkénti ár, de az ebben a kategóriában mért többi terméknél áremelkedés tapasztalható. A császárzsemle kilója, illeszkedve az élelmiszeriparban jellemző trendekhez, 28%-kal lett drágább. Jelentősen emelkedett az elmúlt évhez képest az őrölt kávé kilogrammonkénti ára is, és a világ egyik legnépszerűbb üdítőitaláért, a Coca-Coláért is többet kell fizetni, mint tavaly.

Mi történik, ha levásároljuk a teljes termékkosarat?

Már a fajlagos árak összevetése is sokatmondó, az igazán lényeges kérdés viszont sokkal inkább az, hogy mennyit kell fizetni akkor, amikor egy vásárló az előre meghatározott termékkosár alapján, a megadott mennyiségeket követve megveszi a termékeket. A fent megmutatott adatokból kitűnik, hogy tavaly szeptember végéhez képest a 35 termékből mindössze 4-et lehet most olcsóbban megvenni. Akkor összesen 175,35 lejt kellett „fizetni a kasszánál” a termékkosarunk levásárlásánál,

most ugyanezeknek a termékeknek a beszerzési költsége 241,77 lejre emelkedett, ami 37,8%-os emelkedés.

Ez részben egyébként azt is magyarázza, hogy alaptermékek vásárlásánál miért érezzük az infláció mértékénél nagyobbnak a drágulásokat. Az inflációs mutató ugyanis gyakorlatilag minden áremelkedést mér, egy mindössze 35 termékből álló bevásárlás – különösen, amelyeknél hathatósan jelentkezett a drágulás az elmúlt időszakban – hozzájárulhat ahhoz a percepcióhoz, hogy minden sokkal drágább lett az elmúlt évhez képest.

Ha utólag szeretnénk korrigálni a bevásárlólistán annak érdekében, hogy kiszűrjünk olyan termékeket, amelyek jelentősebb mértékben járulnak hozzá a két időben eltérő termékkosár közötti nagy árkülönbséghez, akkor egyértelműen a pulykamell, de úgy általában a húsfélék hangsúlyosabb szerepét kellene kiemelni. Önmagában csak a pulykamell több mint 17 lejjel növeli a júliusi bevásárlásunk végösszegét a tavaly szeptemberihez képest, ugyanez az összeg a csirkemellnél közel 6, a sertéskarajnál 9 lej. Ha a kérdést úgy közelítenénk meg viszont, hogy milyen termékeken lehetne spórolni, akkor már problémásabb választ adni, már csak azért is, mert valószínűleg egy ilyen kérdésben mindenki a saját preferenciái szerint döntene.

Akárcsak tavaly szeptember végén, most is kiszámoltuk, hogy mekkora a bevásárlókosarunk áfatartalma. A szeptemberi 175,35 lejes bevásárlásunk után az áfa 14,47 lej volt, most a magasabb, 241,77 lejes végösszeg miatt nyilván ennél nagyobb összeg az áfa, 20,05 lej.

Az talán ki sem kell emelni, hogy ezek az áremelkedések – ahogy erre ebben a cikkben is többször utaltunk – messze nem egyik vagy másik áruházláncon múlnak csak, és gyakorlatilag minden kiskereskedelmi vállalatnál jelentkeznek. Arról, hogy az aktuális világpiaci folyamatok miként hatnak a vasárnapi ebéd árára és mindannyiunk pénztárcájára, a Telex készített remek infovideót.