Románia energianagyhatalom is lehetett volna, most a tengeri gázlelőhelyekhez vezető utolsó esélyét próbálja megragadni

2022. május 04. – 16:42

Románia energianagyhatalom is lehetett volna, most a tengeri gázlelőhelyekhez vezető utolsó esélyét próbálja megragadni
Nyíltvízi földgázkitermelésre használt fúrószigetek – Fotó: gloriaurban / Pixabay

Másolás

Vágólapra másolva

Évtizedekre elegendő földgázt rejt a Fekete-tenger, a romániai politikai szféra viszont a lehetőségek elherdálásának iskolapéldáját bemutatva évek hosszú során képtelen volt összerakni egy jó törvényt, ami a kitermelést szabályozná. Mi szerepel az offshore-törvényben, és miért késett ennyit a módosítása?

Hosszúra nyúlt tárgyalássorozat után kedden pont került az ügy végére: a részben állami tulajdonban levő Romgaz vezetői aláírták a szerződést a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmező 50%-os tulajdonrészének megvásárlásáról az amerikai ExxonMobil energetikai vállalat képviselőivel. A szerződéskötés jelentősége rendkívüli: a jelenlegi energetikai válságban egy legkevesebb 42 milliárd, de az sem kizárt, hogy akár a 84 milliárd köbmétert is elérő földgáztartalék kerülhetett romániai érdekeltségbe. Ez a mennyiség Románia 11 milliárd köbméterre tehető éves földgázfelhasználásának a többszöröse.

A tranzakciónak ugyanakkor a dolgok jelenlegi állása szerint akkor lesz kézzelfogható haszna Románia energiafüggetlensége szempontjából, ha a román parlamentnek a következő hetekben sikerül úgy módosítania a mélytengeri kitermelés pénzügyi feltételeit is szabályozó offshore-törvényt, hogy azt a kitermelésben érdekelt cégek is elfogadhatónak találják.

Jelenleg nem állunk messze ettől. A koalíciót adó pártok vezetői nagypénteken jelentették be, hogy benyújtották a parlamentbe a 2018-ban elfogadott jogszabályt módosító javaslatcsomagot. A mélytengeri kitermeléssel kapcsolatos játékszabályok megváltoztatására azért volna szükség, mert a parlament által bő négy éve elfogadott törvény életbe lépése óta gyakorlatilag egyetlen jelentős kitermelési projekt sem indult be a szigorú, és az energetikai beruházók szerint nem méltányos pénzügyi feltételek miatt. A beruházók elriasztására éppen az ExxonMobil a legjobb példa. Az amerikai vállalat tulajdonképpen azért adott túl a rendkívül ígéretesnek számító Neptun Deep földgázmezőn, mert a kitermelésből származó bevételek 70%-át kapta volna a román állam, míg csak 30%-át a beruházó, ami az amerikai óriásvállalat szerint nem volt versenyképes felállás a más országokban lévő hasonló projektjeikhez képest.

Miért ennyire fontos az offshore-törvény?

Az offshore szó a különböző adóparadicsomokban végrehajtott, gyakran a törvényesség határait súroló pénzügyi manőverek miatt meglehetősen negatív kicsengést kapott Romániában is. Pedig a szónak az energiaszektorban nyilvánvalóan teljesen más értelme van, az offshore magyarra fordítva parton túlit, parton kívülit jelent, tehát a nyíltvizeken, például a Fekete-tenger kontinentális talapzatában végrehajtott tevékenységekre vonatkozik.

A nyíltvízi kitermelést szabályozó törvényre pedig nyilván azért van szükség, mert Romániának egyes becslések szerint akár 200 milliárd köbmétert meghaladó földgáztartaléka is lehet a Fekete-tenger alatt. Ez a mennyiség szintén becslésekkel élve körülbelül 26 milliárd dollárt is érhet, de az árak változása miatt ez inkább csak egy pesszimista számításnak tekinthető. Ekkora altalajkincsek birtokában az államnak nyilván érdekében állna, hogy a kitermelés bürokratikus és adózási szabályairól egy átlátható, kiszámítható törvény mentén rendelkezzen. A kiszámíthatóság természetesen azért fontos, mert egy több milliárd eurós, sok évig tartó beruházásra készülő vállalat vezetői hallani sem akarnak arról az eshetőségről, hogy egy ország folyamatosan a kitermeléssel kapcsolatos játékszabályokkal variál. Nálunk viszont éppen ez történt.

Az offshore-törvénnyel kapcsolatos, jó 14 évre visszanyúló huzavona eddig inkább elriasztotta a befektetőket, mintsem meggyőzte volna.

Jelentős kincseket rejt a mély, de mi eddig nem tudtunk jól sáfárkodni velük

A Fekete-tenger mélyén fellelhető altalajkincsek témája igazán komolyan 2008-ban került be a köztudatba, amikor az OMV Petrom az előbb már említett ExxonMobillal közös vállalkozást indított annak érdekében, hogy mélytengeri gázlelőhelyeket tárjanak fel. A rendkívül biztatónak ígérkező munkát a 7500 négyzetkilométeres Neptun Deep elnevezésű térségben kezdték meg, amelynél a tenger felszíne alatti mélység 100 és 1700 méter között váltakozik. Ez meglehetősen nehéz terep a kitermeléshez, a két vállalat az OMV Petrom által közzétett információk szerint összesen 1,5 milliárd dollárt költött el a 2008 és 2016 között végrehajtott feltárási munkálatok során.

Persze nem csak ez a két vállalat hajtott végre kutatómunkálatokat ebben az időszakban, az Expert Forum alábbi ábrája is jól mutatja, hogy a legnagyobbnak számító Neptun Deep mező mellett 10 másik is koncesszióba van bocsájtva energetikai vállalatoknak. Ezek közül a Midia gázmezőn dolgozó Black Sea Old & Gas nevű vállalat áll a legközelebb ahhoz, hogy földgázt hozzon felszínre, egyes vélekedések szerint még ebben az évben.

A fekete-tengeri offshore-mezők, illetve azoknak a vállalatoknak a nevei, amelyek koncessziós joggal rendelkeznek a mezők felett – Forrás: Expert Forum
A fekete-tengeri offshore-mezők, illetve azoknak a vállalatoknak a nevei, amelyek koncessziós joggal rendelkeznek a mezők felett – Forrás: Expert Forum

Visszatérve a legjelentősebbnek számító Neptun Deep mezőre, az első jó hír ezzel kapcsolatban 2012-ben érkezett, amikor az ExxonMobil és az OMV Petrom bejelentette, hogy az előzetes feltárási munkálatok során jelentős mennyiségű földgázra leltek. Mindössze szűk négy év múlva, 2016 januárjában lezárult a feltárási munkálatok második köre is, ami szintén jó kilátásokkal kecsegtetett. A két vállalat hét fúrószondát használt, és az általuk közölt információk szerint „ezek többsége jelentős földgázra bukkant”.

A két vállalat számára teljesen világossá vált tehát, hogy a térségben érdemes beruházni, az igazán nagy kérdés viszont az volt, hogy a román állam milyen feltételek mellett engedné a kitermelést.

Egy évtized alatt sem sikerült egy jó törvényt összerakni

A nyíltvízi kitermelés jogszabályi feltételeinek megteremtése így egyre sürgetőbbé vált. Az egyeztetések az offshore-törvénnyel kapcsolatban ugyan már 2008-ban elkezdődtek, a törvénytervezet legelső verziója jóval később, csak 2013-ban látott napvilágot. Ez a dátum viszont még mindig nem volt késő azt is figyelembe véve, hogy a törvényhozók nyilvánosan hangoztatott célkitűzése az volt, hogy az érdekelt energetikai cégek bevonásával 2016-ra véglegesítsék a jogszabályt.

Ezt a célt viszont messze nem sikerült teljesíteni, aminek elsősorban az a magyarázata, hogy a parlamenti pártok elkezdték politikai haszonszerzésre is felhasználni a jogszabály körüli figyelmet. A Ziare.com hosszú elemzése szerint a 2016-ot követő időszakra tehető azoknak a meglehetősen populista, hazafiasnak beállított narratíváknak a megjelenése is az offshore törvényről szóló vitában, amelyek azt a megközelítést kezdték erősíteni, hogy az ország altalajkincseinek kitermelését nem szabadna külföldi vállalatokra bízni, és ezeknek az óriásvállalatoknak egyébként is elsősorban az a célja, hogy megszerezzék Románia erőforrásait.

A nehezített pálya ellenére 2018-ban végül benyújtották a parlamentbe az offshore-törvény tervezetét, amelynek a szenátus egy olyan formáját fogadta el, ami látszólag az energetikai vállalatok szempontjából is kielégítőnek számított volna. A csavarra viszont akkor került sor a történetben, amikor a felsőházban elfogadott tervezet a képviselőház ipari szakbizottságába került. Ott nagy meglepetésre az akkor kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői egy sor olyan módosítás elfogadását javasolták, ami rendkívüli mértékben szigorította a kitermeléssel kapcsolatos pénzügyi feltételeket. Mint később kiderült, a módosításokat az ipari szakbizottság PSD-s tagjai előző este kapták meg Liviu Dragnea akkori pártelnöktől.

Az improvizáción még a PSD koalíciós partnere, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) képviselői is felháborodtak, és elhagyták a termet mondván, egy ilyen nagy hatású jogszabály esetében nem tudnak olyan jelentős módosító javaslatokról szavazni, amelyekről még gazdasági hatástanulmány sem készült. A bajt megérezve az érintett energetikai vállalatok képviselői is megjelentek a szakbizottsági ülésen, de végül tiltakozásképpen ők is kivonultak a teremből, mert nem kaptak lehetőséget arra, hogy kifejtsék az álláspontjukat a PSD által benyújtott módosító indítványokról, amelyeket a többségben lévő párt meg is szavazott.

A törvényt (2018/256-os törvény) 2018 novemberében hirdette ki az államfő.

Annak ellenére, hogy a módosítások az indítványozók szerint a román állam és a romániaiak érdekeit tartották szem előtt, az érvénybe lépett jogszabály tulajdonképpen teljesen megfékezte a fekete-tengeri földgáz felszínre hozatalát.

A jogszabály érvénybe lépése után az ExxonMobil egyre világosabb lépéseket tett abba az irányba, hogy megszabaduljon a Neptun Deep földgázmezőben levő részesedésétől, az OMV Petrom pedig bejelentette, hogy később fog döntést hozni a kitermeléssel kapcsolatban. Az osztrák tulajdonú, bukaresti tőzsdén is jegyzett vállalat álláspontja egyébként a keddi friss hírek ellenére jelenleg is ugyanez maradt.

Energetikai válság tört ki, így most beruházóbarátabbá tennék a jogszabályt

Már a törvény elfogadását követő pár hónapban nyilvánvalóvá vált, hogy az offshore-törvény jelentős módosításokra szorul. Hosszas tétlenkedés után viszont az energetikai válság és az Ukrajnában kitört háború egyre sürgetőbbé tették az aktuális kormánykoalíció számára a beavatkozást.

Azt már hónapok óta lehetett tudni, hogy zajlanak tárgyalások a kormányt adó Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői között a jogszabály módosításáról, ahogy azt is lehetett tudni, hogy a parlamenti pártok szakpolitikusai is állandó egyeztetésben voltak az energiaszektor vállalatainak képviselőivel.

Nicolae Ciucă miniszterelnök, a PNL elnöke, Marcel Ciolacu PSD-elnök és Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke tart sajtótájékoztatót – Fotó: Gov.ro
Nicolae Ciucă miniszterelnök, a PNL elnöke, Marcel Ciolacu PSD-elnök és Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke tart sajtótájékoztatót – Fotó: Gov.ro

Végül április 15-én Marcel Ciolacu PSD-elnök, Nicolae Ciucă miniszterelnök, a PNL elnöke, és Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke szimbolikusan együtt nyújtották be a parlamentbe az offshore-törvényt módosító javaslatcsomagot. A módosítások között természetesen nagyon sok a technikai elem, a legfontosabb változások viszont a következők lennének:

  • A javaslatcsomag talán legfontosabb pontja, hogy a földgáz felszínre hozásából származó bevételek körülbelül 60%-a a román államot, 40%-a pedig a kitermelőt illetné meg. Ez jelentős elmozdulás ahhoz képest, hogy az offshore-törvény jelenleg is érvényben lévő verziója ugyanezeket az arányokat 70-30-ban határozza meg, az állam javára.
  • Szintén fontos módosítás lenne, hogy eltörölnék a többletadózást azon bevételek esetében, amelyekből a beruházók nem érnek el többletnyereséget. A 85 lej/MWh-nál magasabb földgázár alkalmazásánál viszont az adó szintje változatlan maradna.
  • A vállalatok szempontjából az is kardinális kérdésnek tűnik, hogy 30%-ról 40%-ra emelték a beruházások adóleírásának maximális szintjét. Magyarán, egy kitermelésben érdekelt vállalat a megvalósított beruházásainak nagyobb részét tudná levonni az adókötelezettségeiből, ami az állam számára nyilván kevesebb adóbevételt jelent, a vállatokat viszont további beruházások megvalósítására serkenti.
  • Eltörölnék azt a rendelkezést is, ami szerint a nyereségadó szintjének meghatározásánál a kitermelő vállalatok a beruházásaikat csak egy meghatározott szintig írhatták le amortizációként. Ez a módosítás azért is indokolt, mert az Adótörvénykönyv előírja annak az elvnek a betartását, hogy minden adózó gazdasági ágazat egyenlő elbánásban részesüljön az adók meghatározásánál, a kitermelők esetében az aktuálisan érvényben lévő rendelkezések viszont még más gazdasági szegmensek vállalataihoz képest is rosszabb adózási feltételeket kínálnak.
  • Az viszont bizonyos megközelítésben szigorításnak tekinthető, hogy Romániát elővásárlási jog illetné meg a módosító csomag szerint a Fekete-tengerből kitermelt földgázt illetően.

Egy hónapon belül megszavazhatja a parlament

„Ez a törvénymódosító csomag azoknak az egyeztetéseknek az eredménye, amelyek az elmúlt években jöttek létre a politikai szféra és a kőolajipari vállalatok képviselői között” – mondta el megkeresésünkre Antal Lóránt, az RMDSZ szenátora, a szenátus Energiaügyi, Energetikai Infrastruktúra és Ásványi Erőforrások Bizottságának elnöke, amikor arra kértük, hogy értékelje a törvénymódosító csomagot. A politikus szerint most már sikerült megtalálni azt a változatát a törvénynek, amely révén az állam is megkapja és használhatja a kitermelésből származó jövedelmeket, illetve az altalajkincsek kitermelése után a beruházó vállalatok is az eddigiekhez képest több pénzzel, a bevételek 40%-ával maradnak. Hozzátette, a sürgősségi eljárásban tárgyalt módosító csomagot egy hónapon belül a parlament megszavazhatja.

A módosítások elfogadásának időpontjával kapcsolatos jó kilátások ellenére a nagy energiapari vállalatok továbbra is nagyon aktívak, ami a nyomásgyakorlást, a sajtóban elejtett nyilatkozatokat illeti. Legutóbb éppen Christina Verchere, a Neptun Deep földgázmező 50%-os tulajdonrészét birtokló OMV Petrom vezérigazgatója nyilatkozta, hogy az általa vezetett vállalat év közepéig vár az offshore-törvényt módosító törvénycsomag elfogadására, ha ez megtörténik, akkor az elfogadott módosítások függvényében fognak végleges döntést hozni a fekete-tengeri kitermelésről.

Antal szerint viszont nincs semmi meglepő abban, hogy a vállalatok az érdekeiket próbálják érvényesíteni. „Ezek a vállalatok nagyon pontosan tudják, hogy melyek azok a formái a nyomásgyakorlásnak, amelyekkel meg lehet próbálni hatást gyakorolni a politikai szférára vagy a kormányzatra. Ezt hívhatjuk pozitív értelemben vett lobbinak is. Az offshore-törvénnyel kapcsolatban nagyon sokféle nyilatkozatot lehetett már olvasni energiaipari vállalatok képviselőitől, illetve az őket tömörítő érdekképviseleti szervezettől is. Nyilván ők minden nyilatkozatukkal a folyamatok gyorsítására hívják fel a figyelmet, és némi nyomást is szeretnének gyakorolni az államra. Viszont nem gondolnám, hogy egy jól működő demokráciában, ahol az államnak együtt kell működnie a gazdasági szereplőkkel, ennek a lobbinak drámai jelentőséget kellene tulajdonítani” – mondta Antal, aki úgy értékeli, hogy

befektetőbarát módosítások kerülnek bele az offshore-törvényt módosító jogszabálycsomagba, és ezt vélhetően az energetikai vállalatok is jól tudják.

Felvetettük azt is a szenátornak, hogy az elmúlt években a populista narratívák térnyerése rendkívül sok kárt okozott ezen a területen. Arra a kérdésünkre, hogy ez a veszély továbbra is fennáll-e, Antal elmondta, hogy „mindenhol a világon nagy figyelmet kapnak az altalajkincsek, ugyanakkor a politikai szféra szintjén is meg kellene legyen a nyitottság azzal kapcsolatban, hogy egy állam beruházóbarát politikát folytasson. Ha nincs meg az állami struktúrában az a kapacitás, amely lehetővé teszi az altalajkincsek állami kitermelését, akkor a befektetőkkel kell megtalálni azt a közös álláspontot, amely az állam szempontjából és a kitermelésben érdekelt vállalatok szempontjából is kielégítő tud lenni.”

Antal Lóránt, az RMDSZ szenátora – Fotó: Antal Lóránt Facebook-oldala
Antal Lóránt, az RMDSZ szenátora – Fotó: Antal Lóránt Facebook-oldala

Persze azért túlzás lenne azt állítani, hogy a kitermelésben érdekelt vállalatok túlságosan el lennének ragadtatva a javasolt jogszabálycsomagtól. Több vállalati érdekképviseleti szervezet is kritikát fogalmazott meg amiatt, mert a módosító javaslatok megszövegezése szerintük nem elég alapos. Azzal érvelnek például, hogy nem elég egyértelműek a rendelkezések azokkal az eljárásokkal kapcsolatban, amelyeket a kitermelést végző vállalatoknak követniük kellene. A civil szféra képviselői is kritikával illették a módosító javaslatokat, az elégedetlenségük okát többnyire az okozta, hogy a módosító javaslatok közé bekerült:

a kitermelt fölgázból származó állami bevételt a romániai földgázhálózat fejlesztésére kell fordítani.

„A módosító csomag alapjaiban biztos, hogy nem fog változni, hiszen ezt a koalíciós pártokat adó három pártvezér írta alá, ami nyilvánvalóan komoly politikai súllyal bír” – vélekedett Antal, aki felidézte, hogy a módosító javaslatok kidolgozóit azért is érte kritika, mert különleges helyzetekben elővásárlási jogot biztosít a román állam számára akár az esetlegesen már leszerződött fölgáz útját és mennyiségét illetően is. Antal szerint viszont a koalíciós pártok részéről jó döntés volt ez a lépés.

„Nagyon logikus a magyarázat: az Ukrajnában kitört háború kontextusában azt a következtetést vontuk le, hogy Románia még egyszer nem engedheti meg magának, hogy olyan energetikai válságban találja magát, amelynek a hatásait bölcsebb döntésekkel tompítani lehetett volna. Éppen ezért indokolt, hogy Románia kormányának kezében ott legyen az a lehetőség, hogy krízishelyzetben belenyúlhasson a kitermelt gázmennyiségek eladásába, akár úgy, hogy a kapacitások növelésével kötelezővé teszi bizonyos gázmennyiségek tárolását vagy tartalékolását annak érdekében, hogy enyhíteni tudja az esetleges krízist” – magyarázta Antal.

A szenátor optimista választ adott arra a felvetésünkre is, hogy a romániai energetikai szektor számára mekkora löketet fog jelenteni az, ha beindul a kitermelés a fekete-tengeri nyíltvízi gázlelőhelyekből. Rámutatott, érdemes belegondolni, hogy mekkora mennyiségről van szó: az ország 10 éves fogyasztásának megfelelő földgázt kell felszínre hozni, ami rendkívüli munkát jelent számos petrolkémiai vállalatnak, valamint a hozzájuk csatlakozó cégeknek. Külön kiemelte annak a módosító javaslatnak is a jelentőségét, amely a beruházásokból származó költségek leírhatóságát 30%-ról 40%-ra emelte, ez a változtatás ugyanis további jelentős beruházásoknak ágyazhat meg. Antal szerint ez az újraiparosítással kapcsolatos, kormányprogramba is belefoglalt elképzelések szempontjából is fontos mérföldkövet jelenthet a román gazdaság számára.

Antal Lóránt szerint az ukrajnai háború és az ehhez köthető válság a számos negatív hatás mellett lehetőséget is biztosít Románia számára, hogy az energetikai szektort illetően nem csak regionális, hanem kontinentális szinten is újrapozícionálja magát. „Akár pozitív meglepetést is okozhatunk, viszont a hazai politikai szférának is arra kell odafigyelnie, hogy jó stratégiákat dolgozzunk ki, gyors és jó döntéseket hozzunk meg, valamint kiszámíthatóságot teremtsünk” – tette hozzá a szenátor.