Keresztbe tettek az albérlőknek azzal, hogy a tulajdonosok már csak egy lakásra vehetik igénybe a kedvezőbb villamosenergia-ársapkát

A frissen megjelent jogszabályt egyébként nem mindenki értelmezte egyformán. A villamosenergia-szolgáltatók országos szövetsége például arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel az energiacégek nem tudják azonosítani azokat az ügyfeleket, akiknek több lakás van a tulajdonában, ezért gyakorlatilag minden fogyasztónak saját felelősségre kiállított nyilatkozatot és kérést kell bevinnie a villamosenergia szolgáltatójához. Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) szerint erről viszont szó sincs, a jogszabály legfeljebb a több lakással rendelkező tulajdonosokat érinti, és őket sem minden esetben.

„A törvény egészen pontosan azt írja elő, hogy egy villamosenergia fogyasztó csak egy fogyasztási pontra veheti igénybe a 0,68 vagy 0,80 lejes ársapkát” – mondta el a Transtelexnek Nagy-Bege Zoltán, az energiaszabályozó hatóság alelnöke, akit arra kértünk, hogy segítsen eligazodni a kedden a hivatalos közlönyben is megjelent, a parlament által elfogadott módosítással kapcsolatban.

„A törvényből viszonylag egyértelműen kitűnik, hogy amennyiben a szolgáltató be tudja azonosítani, hogy egy több lakással, tehát több fogyasztási ponttal is rendelkező tulajdonosnak melyik a lakhelye, akkor automatikusan arra a fogyasztási pontra fogják alkalmazni az ársapkát, nyilván, ha a fogyasztási szint ezt megengedi” – mondta a szakértő, rámutatva, hogy a lakhely beazonosítása a szerződésben és a személyiben szereplő lakcím alapján viszonylag könnyen megtörténhet a szolgáltatók által. Hozzátette, amennyiben egy több lakást tulajdonló személy nem ért egyet azzal, hogy melyik fogyasztási pont (lakás) esetén alkalmazzák az ársapkát, csak abban az esetben kell nyilatkozatot, illetve kérvényt leadnia.

A lakásbérlőknek rossz hír az új törvény

A fogyasztási pontokkal kapcsolatos korlátozás viszont érzékenyen érinti a lakásbérlőket, még ha nagy valószínűséggel nem is ez volt a törvényhozók célja. Kifejezetten ritka helyzet ugyanis, amikor a lakástulajdonos az általa bérbe adott lakásban nem a saját nevére szóló szerződést köt az energiaszolgáltatókkal. Ha egy lakás bérbe van adva, de a villamosenergia-szolgáltatásra vonatkozó szerződés is a tulajdonos nevére van megkötve, akkor a tulajdonosnak a friss módosítás szerint gyakorlatilag választania kell, hogy a saját lakóhelyére, vagy a bérbe adott lakásra kéri az ársapkát.

Nagy-Bege Zoltán szerint ebben a helyzetben az jelenthet jó megoldást, ha a bérlő kéri a villamosenergia szerződés átírását az ő nevére. „Nem állítom, hogy ez egy kifejezetten egyszerű folyamat, de ebben a helyzetben mindenkinek mérlegelnie kell, hogy mekkora különbséget jelenthet a számlán az, ha a fogyasztó nem a 0,68 vagy 0,80 lejes kilowattóránkénti áron, hanem az 1,30 lejes ársapka mellett fizeti a villamos energiát” – mutatott rá Nagy-Bege Zoltán kiemelve azt, hogy az 1,30 lejes árkorlát mindenki esetében érvényes, tehát szó sincs arról, hogy a bérlőknek a jóval magasabb piaci árat kell kifizetniük. A kérdés tehát, ami felmerül, hogy

inkább fizet egy bérlő az árkorlátozás alsó szintjéhez képest közel kétszeres árat kilowattóránként, vagy veszi a fáradtságot, és a lakás tulajdonosának meggyőzése után saját névre szóló szerződést köt egy villamosenergia-szolgáltatóval az általa csak bérelt lakásra.

Valószínűleg sokakban felmerül az a kérdés is, hogy ez a probléma csak a villamosenergia esetén merül fel, vagy a földgáz szolgáltatások terén is. A válasz erre az, hogy mivel a földgáz esetén egységesen, a fogyasztás szintjétől függetlenül 0,31 lejes kilowattóránkénti árkorlátot vezettek be – szemben a villamos energiánál alkalmazott több ársapkával – , így az egységes ár továbbra is mindenki esetében érvényes marad.

Visszatérve a villamosenergiát érintő változásokra, azt is megkérdeztük Nagy-Bege Zoltántól, hogy mi lehetett az elsőre kifejezetten átgondolatlannak tűnő módosítás mögötti szándék. „Valószínűleg a korlátozást javaslóknak az volt az elképzelése, hogy ezzel a módosítással próbálják csökkenteni az állami költségvetést érintő terheket. A módosításnak viszont nagy valószínűséggel nincs nagy költségvetési hatása, mindössze milliós nagyságrendekről beszélhetünk ahhoz képest, hogy az állam milliárdokat költ az energiaárak kompenzálására. Nincsenek konkrét számításaim, de nem beszélhetünk számottevő összegről, így ilyen értelemben nehéz megtalálni a megfelelő érveket a módosítás mögött” – mondta Nagy-Bege Zoltán.

Hogyan birkóznak meg ezzel a helyzettel a szolgáltatók?

Azt is felvetettük a szakértőnek, hogy az energiaszolgáltatók mennyire fognak könnyen megbirkózni a parlament által elfogadott módosítások miatti új helyzettel, tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban gyakran lehetett fennakadásokat tapasztalni a korábbi, hasonló rendelkezésekkel kapcsolatban. Az ANRE alelnöke elmondta, hogy az eddigi intézkedésekkel ellentétben a mostani törvény időben, már december 13-án megjelent a hivatalos közlönyben, ami azt is jelenti, hogy a szolgáltatóknak több hetük van alkalmazni a január 1-jétől érvényes jogszabályt. „Most tényleg nem mondhatják azt, hogy nincs idejük felkészülni” – tette hozzá.

A nyilatkozatok letételételével kapcsolatban az ANRE alelnöke arra is emlékeztetett, hogy van három olyan fogyasztói kategória, amelyek esetében a 0,68 lejes ársapkát akkor alkalmazzák a villamosenergia-szolgáltatók, ha az érintett ügyfelek kérést és nyilatkozatot tesznek le – tehát a szolgáltatók nem feltétlen csak a több lakással rendelkező ügyfeleik megkeresését kell kezeljék. Ez a három kategória a legalább három gyermeket nevelő családok, azok a családok, ahol a szülő egyedül neveli a gyermekét vagy gyermekeit, illetve a különböző orvosi berendezéseket használó betegek.

„Ezt a 0,68 lejes, fogyasztástól független árszintet az azt követő hónaptól kezdődően alkalmazzák a szolgáltatók, mint ahogy az ügyfél letette a szükséges kérést és nyilatkozatot. Amennyiben sikerül decemberben letenni, akkor januártól alkalmazzák, akkor viszont, ha januárban nyújtják be ezeket a papírokat, akkor februártól” – magyarázta, majd hozzátette, hogy mindezek alapján lehet arra számítani, hogy megemelkedik az ügyintéző ügyfelek száma, ugyanakkor valószínű az is, hogy a közelgő ünnepek miatt inkább több hullámra kell számítani, nem minden ügyfél fog erre még most decemberben időt szakítani.

Azoknál a fogyasztóknál ugyanakkor, ahol több fogyasztási pont is van, nincs azzal kapcsolatos előírás, hogy mikortól kell alkalmazni a törvényt. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben az intézkedést már rögtön azt követően alkalmaznia kell a szolgáltatónak, ahogy be tudja azonosítani a lakhelyet. Ha ezek a fogyasztó viszont úgy dönt, hogy a következő évben – akár februárban vagy márciusban – más fogyasztási pontra szeretné kérni a 0,68 vagy 0,80 lejes ársapkát, és leteszi az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot és kérést, akkor a szolgáltató gyakorlatilag újra kell számolja és számlázza január 1-jétől a fogyasztást az adott fogyasztási pontok esetén a megfelelő ársapkák mellett.