Padlóra küldte a román gazdaságot a választási szuperév – 2024 hazai legjei a Pénzcsinálók szerint

A 2023-as év gazdasági legjeiről szóló összeállításunkban az év mumusának hirdettük ki a költségvetési hiányt és az év legelcseszettebb jogszabályának a tavalyi költségvetési törvényt. Idén mindkettő kimarad a szubjektív 2024-es listánkról. Egyszerűen azért, mert sem a deficit növekedésének, sem a költségvetési törvény elhibázásának nincs már hírértéke, mindkettő menetrendszerűen következett be. Ennek alátámasztásához elég talán annyit megemlíteni, hogy az idei büdzsé kidolgozásakor 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt az első Ciolacu-kormány, ám az előrejelzések szerint 2024 végére meg fogja haladni a 8 százalékot a deficit. Ennek az okairól is írtunk már: a választási szuperévben semmi nem maradt az államapparátus tavaly meghirdetett reformjából, a közalkalmazottak száma folyamatosan nőtt, a közintézmények átszervezését elhalasztották, az országos helyreállítási tervben foglaltak megvalósítása is akadozott. Vagyis idén a választási logika fölülírta a rációt.

Az év vállalása: a Brüsszelnek benyújtott deficitcsökkentő csomag

Románia szerencséjére léteznek olyan uniós mechanizmusok, amelyekkel vissza lehet rángatni a racionalitás talajára a bukaresti döntéshozókat. Az ország ellen 2019-es adatok alapján már 2020-ban úgynevezett túlzottdeficit-eljárást indított az Európai Bizottság a költségvetési hiányának elszabadulása miatt, de a brüsszeli előírásokat egy időre zárójelbe tették az objektív külső tényezők: előbb a koronavírus-járvány, majd Oroszország Ukrajna elleni háborúja. Felmerültek ugyanakkor szubjektív tényezők is: ahogy Rácz Béla Gergely közgazdász a Transtelexnek tavaly nyilatkozta, az Európai Bizottság 2023-ban hajlandó volt eltekinteni az eredeti hiánycél teljesítésétől, figyelembe véve azt, hogy 2024-ben Romániában négyszeres választási év van. A kegyelmi időszak azonban lejárt, az idén a kormány köteles volt bemutatni a terveit arról, hogyan csökkenti a költségvetési deficitet a Stabilitási és növekedési paktumban előírt 3 százalékra. Brüsszel egyetlen engedményt tett: Romániának hét év alatt kell teljesítenie ezt a hiánycélt.

Az első Ciolacu-kormány október végén véglegesítette a hétéves deficitcsökkentési tervet, amit egy hónapra rá jóvá is hagyott az Európai Bizottság. Mint írtuk, az akkori koalíciós pártok nem voltak hajlandóak a saját sírjukat megásni a választások előtt, ezért az Európai Bizottsághoz benyújtott dokumentum – vagy legalábbis a nagy része – nem egy konkrét intézkedéscsomag, inkább sarokszámokhoz igazított keret, amelyet a nemrégiben megalakult második Ciolacu-kabinetnek kell majd tartalommal kitöltenie. Októberben az akkori kormánypártok találtak egy remek megoldást is a vállalkozásoknak és a lakosságnak fájó intézkedések álcázására. A dokumentum szerint ugyanis a Világbank dolgozza ki az országos helyreállítási tervben is előírt adóreform megvalósításának legmegfelelőbb módozatait. A nemzetközi pénzintézet szakértői jövő év első évnegyedében legalább két forgatókönyvet ismertetnek Bukaresttel, és ezek közül választja majd ki a 2025 áprilisától alkalmazandó – várhatóan adóemeléseket is tartalmazó – intézkedéscsomagot. A második Ciolacu-kabinet egyébként a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat befagyasztó „salátarendelettel” meg is tette az első óvatos lépést a jövő évi költségvetési hiány mérséklésére.

Az év újraszámolása: a nyugdíjreform hatálybalépése

Már a tavalyi gazdasági legekről szóló összeállításunkban is év szemfényvesztésének neveztük azokat a politikusi ígéreteket, miszerint 2024-ben 40 százalékkal nőnek a nyugdíjak. Ezt végül maga Marcel Ciolacu cáfolta az új nyugdíjtörvény elfogadása után. Akkor a kormányfő azt nyilatkozta: csak az a biztos, hogy januártól egységesen – a 2023-as átlagos infláció mértékével, 13,8 százalékkal – nőnek a nyugdíjak Romániában. Ezután 2024 szeptemberéig elvégzik a mintegy 4,6 millió állami nyugdíj újraszámolását, és akkor derül majd ki, hogy valójában átlagban mennyit nőnek a juttatások.

Ezért idén lázas várakozások előzték meg az újraszámolásokat, amelynek a végeredményeként több mint 700 ezer vesztese lett az új jogszabálynak. Jóval nagyobb azonban a nyertesek száma: több mint 3,8 millió nyugdíj (az összes 82,56 százaléka) nőtt, átlagban 622 lejjel, és egyetlen juttatás sem csökkent. Csakhogy nagy gondokat okoz az emelések fedezése, ami idén 10 milliárd lejbe került, jövőre pedig 33 milliárd lejjel terheli meg a költségvetést, növelve a strukturális deficitet.

Az év átverése: a kolozsvári metró építőtelepének ünnepélyes megnyitása

Idén nemcsak a helyi, hanem országos sajtó is folyamatosan követte a kolozsvári metró sorsát, már csak azért is, mert a beruházás szerepel az országos helyreállítási tervben, így uniós finanszírozásra is pályázott. Az ötletgazda Emil Boc polgármester a metróépítés évekkel ezelőtti bejelentése óta kitart amellett, hogy egy megvalósítható projektre vállalkozott a város, a 19 megállóból az első kilenc el fog készülni 2026. július 31-éig (ez az uniós támogatás egyik feltétele is), a munkálatok többi részét pedig 2031-ig befejezik. Ezzel szemben a szakértők szerint a 2,7 milliárd euró értékű beruházást nem valós közlekedési igények indokolják, inkább helyi politikai elit tekinti presztízskérdésnek. Az országos döntéshozók pedig kiváló kampánytémának. Legalábbis ez derült ki a június 6-i összevont választások előtt néhány nappal, amikor Marcel Ciolacu miniszterelnök, Nicolae Ciucă szenátusi elnök, Sorin Grindeanu közlekedési miniszter és Marcel Boloș pénzügyminiszter társaságában, ünnepélyes keretek között úgymond hivatalosan elindították a metró építési munkálatait. Az esemény helyszíne Szászfenes határában, egy mező közepén felállított sátor volt, ahol utóbb hosszú hónapokig még csak egy kapavágás sem történt.

A kormányzati politikusok közül Adrian Câciu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter volt a legjózanabb, mert még június elején aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az országos helyreállítási tervben szereplő beruházások közül a kolozsvári metró van a legnagyobb késésben, még a régészeti feltárás sem kezdődött el, miközben az első szakaszt 2026 júliusában be kell fejezni. Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Bizottság szeptemberben megerősítette: Románia várhatóan elesik attól a 300 millió eurótól, amit az EU helyreállítási alapjából igényelt a metróépítés finanszírozására a közbeszerzési eljárás során felmerült szabálytalanságok a kivitelezés jelentős késedelmei miatt. Ennek ellenére valamikor tavasszal mégis elindulhat a metró építése, mert december közepére megérkezett Szászfenesre a munkálatok oroszlánrészét végző két fúrópajzs, de a szakértők lehetetlennek tartják, hogy elkészüljön a tervezett kilenc megálló 2026 közepéig.

Az év pozitív gazdasági híre: a román állam győzelme Verespatak-ügyben

A 2024-es év gazdasági szempontból kevés pozitív fejleményt hozott, de a jó hírek egyike mindenképpen a Verespatak ügyében hozott ítélet volt. A washingtoni Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság (ICSID) márciusban jelentette be, hogy a román állam megnyerte azt a pert, amelyet a Gabriel Resources vállalat indított ellene az aranybánya megnyitásának meghiúsulása miatt. Az ítélet kellemes meglepetés volt, Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter például úgy örült, mint egy kisgyerek, mert korábban a román hatóságok a per elveszítésére számítottak, és különféle vészforgatókönyveket készítettek. Még az is felmerült, hogy népszavazást írnak ki, hátha beleegyezne a lakosság a verespataki aranykitermelésbe. A kétségbeesett bukaresti kapkodás érthető volt, hiszen a kanadai vállalat 6,7 milliárd dolláros kártérítést követelt a perben a román államtól, aminek a kifizetése hosszú évekre földbe döngölte volna a költségvetést. A jó hírnek mindenesetre egy negatív politikai mellékzöngéje is akadt: az ellenzék azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy a Gabriel Resources győzelmét jósoló „kormányzati hisztériakeltés” hatására megduplázták a kanadai vállalat részvényeinek értékét, tehát tőzsdei manipuláció történt. Hogy ez valóban így volt-e, az a mai napig nem derült ki.

Az év vasúti fejlesztése: az első Alstom-vonat üzembe helyezése

Az idei jó hírek közé sorolható az is, hogy a CFR idén üzembe helyezte az első elektromos vontatású Alstom-szerelvényt. Ez a Coradia Stream modellű vonat az első azok közül, amelyeket a Vasúti Reform Hatóság (ARF) vásárolt a francia vállalattól a romániai vasúti személyszállítás számára. Sőt voltaképp ez volt az első korszerű vasúti szerelvény, amit az állam a rendszerváltás óta beszerzett. Mint írtuk, a Brassó és Bukarest közlekedő vonat hat kocsiból áll és 351 utas fér el rajta, alacsonypadlós, így kerekesszékkel vagy babakocsival is könnyen fel lehet rá szállni, és akár 160 km/órás sebességgel is tud haladni. A forgalomba helyezése pedig remek alkalmat biztosított a politikusoknak a villogásra, az első járaton utazott ugyanis Marcel Ciolacu miniszterelnök és Sorin Grindeanu közlekedési miniszter is. Az más kérdés, hogy a szerelvény másnap már el sem tudott indulni a bukaresti pályaudvarról, mert a fedélzeti számítógép hibákat jelzett. Egyébként a közlekedési minisztérium tervei szerint 2028-ig az ország összes vasúti infrastruktúrával rendelkező megyeszékhelyén új, modern vonatok közlekednek majd.

Az év NER-en belüli tulajdonosváltása: Lénárd András kiszorítása a vállalkozásaiból

Lénárd András idén többször is bekerült a hírekbe, igaz, hogy a későbbiekben már várhatóan keveset fogunk hallani róla. A székelyföldi vállalkozó erősen indította az évet, ugyanis január elején azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a magyar állampolgárságára és diplomata útlevelére hivatkozva fellebbezett meg egy gyorshajtásért kapott közúti bírságot. Később a Magyar Hang írta meg, hogy éppen a Csíki Sört gyártó cég holland társtulajdonosa, a Lixid Holding BV indított csődeljárást a csíkszentsimoni Lixid Project kft és a Lénárd tulajdonában lévő további vállalkozások ellen. Azt, hogy valójában ez mit jelent, itt részleteztük. A lényeg, hogy a székelyeskedő marketinggel felfuttatott Csíki Sör gyártója 2022-ben 30,6 millió lejes forgalom mellett 4 432 999 lej veszteséget könyvelt el. Ugyanakkor az adósságai 2022 végén 94,1 millió lejre rúgtak. Reklámozásra azonban továbbra is futotta a cégnek, mert áprilisban még meztelen lányok nyalogatták egy szexcsatornán a termékeiket. A Csíki Sör egyébként a székelyruhás nőket vetkőztető „etnopornóval” elérte már egyszer marketingje mélypontját, amikor női alkalmazottaival forgatott népszerűsítő videót tett közzé közösségi oldalán.

Végül októberben érkezett a hír, hogy Világi Oszkár szlovákiai magyar milliárdos és egy régi üzlettársa tulajdonába került Lénárd András két vállalkozása, és valószínűleg hozzájuk kerül majd a Csíki Sört gyártó cég is. Kiderült az is, hogy a csíkszentsimoni Lixid Project kft ellen csődeljárást indító holland vállalkozás mögött végig Világi Oszkár állt, aki így akarta kiszorítani Lénárd Andrást a cégeiből, és a jelek szerint ez sikerült is neki. A székelyföldi vállalkozó egyébként már szeptember végén bejelentette, hogy kiszállt a Csíki Sört gyártó cégéből és eladta 50 százalékos részesedését a másik tulajdonosnak, akinek kiléte akkor még nem volt ismert.

Az év sokkhatása: Călin Georgescu elnökjelölt első fordulós győzelme

Nemcsak Romániát, hanem a nemzetközi közvéleményt is megrázta, hogy egy délibáb-nacionalista, putyinista politikus, Călin Georgescu nyerte az elnökválasztás első fordulóját. A politikai felforduláson túl ez a hír sokkolta a pénzpiacokat is, a Bukaresti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BET másnap óriásit zuhant, és azóta is gyengélkedik. Emellett az első fordulót követő héten az állam 10 éves finanszírozási költsége az előző heti 6,9 százalékról meredeken, csaknem 7,4 százalékra emelkedett, vagyis Románia sokkal drágábban vehetett fel külföldi hiteleket.

Rácz Béla Gergely közgazdász azon a héten a Transtelexnek arról beszélt, hogy közel tízmilliárd lej párolgott el a Bukaresti Értéktőzsdéről, és több milliárd eurónyi tőke szivárgott el az országból már az első elnökválasztási forduló utáni hétfőn. Emellett megingott az euró árfolyama. A Román Nemzeti Banknak be is kellett avatkoznia, hogy az árfolyamot stabilizálja a tőkekivonások után. A tőzsdei részvényárfolyamokat és az ország nemzetközi hitelezőit csak a második Ciolacu-kormány megalakulása nyugtatta meg valamelyest.

Az év tranzakciója: az MVM felvásárolja az E.ON Romániát

Magyarország második legnagyobb vállalata, az MVM Csoport december 17-én jelentette be, hogy megállapodást írt alá az E.ON romániai lakossági és ügyfélmegoldások üzletágának adásvételéről. Eszerint a magyar állami cégóriás megvásárolja az E.ON 68 százalékos részesedését az E.ON Energie Romániában, valamint 98 százalékos részesedést szerez az E.ON Asist Completben. Az árat hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de román gazdasági sajtó szerint a tranzakció értéke több mint 200 millió euró lehetett, ami jóval meghaladja az üzletrészek reális piaci értékét. A megállapodás hírére a bukaresti energiaügyi minisztérium azonnal úgy reagált, hogy a román állam alaposan megvizsgálja az E.ON Energie Románia felvásárlását. A gyanakvás hátterében az áll, hogy komoly energiabiztonsági veszélyforrás a magyar állami cég orosz bekötöttsége. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter legutóbb erről azt nyilatkozta, hogy a Versenytanács koordinálásával működő Közvetlen Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottságnak is véleményeznie kell még a felvásárlást. Emlékeztetett: számos precedens volt már arra, hogy a bizottság nem hagyott jóvá egy ilyen tranzakciót. Mindenesetre a biztonság kedvéért a kormány karácsony előtt a stratégiai fontosságú vállalatok ellenséges átvételét megakadályozó sürgősségi rendeletet fogadott el.

Az év legvészjóslóbb hitelminősítése: a Fitch beintése Romániának

A Călin Georgescu első elnökválasztási fordulós győzelme okozta politikai és gazdasági felfordulás hatására Fitch hitelminősítő december közepén bejelentette, hogy stabilról negatívra csökkentette a legalacsonyabb befektetési szintű, BBB román adósosztályzat kilátását. Ez azt jelenti, hogy Románia hitelminősítése ugyan nem változott, de a befektetésre ajánlott kategória legszéléről a legeslegszélére került az ország. A Fitch arra a nagyfokú politikai bizonytalanságra hivatkozott, amelyik a hitelminősítő várakozásai szerint valószínűleg késleltetni fogja az EU legnagyobb költségvetési hiányának csökkentésére irányuló terveket a jövő évi elnökválasztás megismétlése előtt. Emlékeztetett, hogy jövőre a GDP 7,5 százalékára, 2026-ban pedig 6,8 százalékra nőhet a román államháztartási hiány. Ez a hitelminősítő szerint több mint kétszerese a BBB besorolású gazdaságok jelenlegi, 2025–2026-ra átlagosan 3,2 százalékos előrejelzésének. Marcel Boloş akkori pénzügyminiszter úgy reagált, hogy ez egyelőre csak egy vészjelzés, mert Románia adósbesorolása befektetési ajánlású maradt. „Természetesen költségvetés-konszolidáló intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy visszatérjünk a politikailag előidézett válság előtti stabil kilátásokhoz” – jelentette ki. A hétfőn elfogadott „salátarendelet” kétségkívül az egyik ilyen intézkedés.

Az év pénzügyminisztere: Tánczos Barna

Az nem jelentett nagy meglepetést, hogy a parlamenti választások után megalakult második Ciolacu-kormányban az RMDSZ megkapta a fejlesztési minisztérium irányítását, mert ezt a tárcát két és fél évig, az első Ciolacu-kabinet megalakulásig Cseke Attila vezette, és Kelemen Hunorék startból ki akarták alkudni a megszerzését a koalíciós tárgyalásokon. Ám annak már nagy hírértéke volt, hogy Tánczos Barna irányítása alá került a talán legfajsúlyosabb tárcának számító pénzügyminisztérium is. A koalíció döntésének a politikain túl van egy szimbolikus üzenete is: ezentúl egy magyar politikus is leülhet ahhoz az asztalhoz, ahol Románia nemzetbiztonsági kérdéseit tárgyalják. A pénzügyminiszter ugyanis hivatalból a nemzetbiztonsági és védelmi kérdésekért felelős Legfelsőbb Védelmi Tanács tagja. Ebbe a testületbe a rendszerváltás óta nem került be magyar politikus. Arról csak találgatások vannak, hogy a PNL és a PSD miért engedte át ezt a fontos minisztériumot az RMDSZ-nek, de az biztos, hogy a következő hónapokban ez lesz az a tárca, amelyik a lakosság számára sokszor fájdalmas döntéseket – és elsők között a jövő évi költségvetést – előkészíti. A két román párt ezért úgy számolhatott, hogy az RMDSZ-nek lesz a legkevesebb veszítenie akkor, amikor a fájdalmas döntések politikai árát ki kell fizetni.