Függőhidunk már van, de Románia hitelfüggő maradt – 2023 hazai legjei a Pénzcsinálók szerint

2023. december 28. – 09:27

Függőhidunk már van, de Románia hitelfüggő maradt – 2023 hazai legjei a Pénzcsinálók szerint
Marcel Ciolacu miniszterelnök beszédet mond a brăilai függőhíd átadásakor – Fotó: George Calin / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

Idén átadták Romániában az EU harmadik leghosszabb függőhídját, a Hidroelectrica jegyzésével megtörtént év legjelentősebb tőzsdére lépése, meghaladta az 1000 kilométert a hazai autópálya-hálózat hossza, sőt Kolozsvárról Marosvásárhelyre már sztrádán lehet eljutni. Csakhogy az idei költségvetési hiány elszállt, és a rosszul kidolgozott jövő évi büdzsé miatt a 2024-es választási évben is a deficit elszabadulására lehet számítani. Ezek voltak az idei év romániai gazdasági legjei a Pénzcsinálók szerint.

Az év mumusa a gazdaságban: a költségvetési deficit

Bátran kijelenthető, hogy 2023-ban, de különösen az év második felében a költségvetési deficit elszabadulása volt az, ami leginkább rettegésben tartotta a kormányzati politikusokat. De legalábbis a hiányra hivatkozva hozták meg a legfontosabb gazdaságpolitikai döntéseket, és a hiány lefaragásának módozata váltotta ki a legélesebb vitákat is a koalícióban.

A legtöbbször hangoztatott érv az volt, hogy a hiány lefaragása nélkül az amúgy is túlzottdeficit-eljárás alatt lévő országot az uniós források felfüggesztésével bünteti majd az Európai Bizottság, ráadásul a nemzetközi pénzintézetek bizalma is megcsappan, és drágábban hitelezik majd Romániát. A múlt évben elfogadott 2023-as költségvetés szerint az idei GDP-arányos hiánycél 4,4 százalék volt, de az már április elején kiderült, hogy ez nehezen tartható.

Adrian Câciu korábbi pénzügyminiszter akkor ismerte be, hogy rosszul alkották meg az idei büdzsét, a tervezettnél jóval alacsonyabbak az állam bevételei, ezért az éves kiadások mintegy 20 milliárd lejes lefaragására van szükség. Másfél hónapra rá a Ciucă-kormány egy takarékossági sürgősségi rendeletet fogadott el, ezt követte szeptemberben a Ciolacu-kabinet parlamenti felelősségvállalással elfogadtatott deficitcsökkentő csomagja, majd októberben az önkormányzatokat takarékosságra kényszerítő csomagja.

Fontos fejleménynek tekinthető ezen a téren, hogy augusztusban a fél kormány Brüsszelben volt egyeztetni az Európai Bizottsággal többek között egy új idei deficitcélról, ami időközben a tavalyival megegyező 5,7 százalékra módosult, de a szakértők szerint simán elérheti a 6 százalékot is. Brüsszel engedékenységének egyik magyarázata Romániának az Ukrajna támogatásában vállalt szerepe lehet.

Az év legelcseszettebb gazdasági jogszabálya: a 2024-es költségvetési törvény

Mumus ide vagy oda, de a karácsony előtt elfogadott jövő évi költségvetési törvény az idei hiánycélt is meghaladó 5 százalékos deficittel számol. Ez azt jelenti, hogy további nadrágszíjmegszorítás 2024-ben nem lesz, hiszen ötször is urnákhoz várják a választókat.

A nagyobb gond az, hogy a jövő évi büdzsé úgy, ahogy van, elszállt adatokra épül, és ezt nem csak az ellenzék és a gazdasági elemzők állítják, hanem a legszakavatottabb testület, a Költségvetési Tanács is.

Ez a parlamentnek alárendelt, kormányfüggetlen állami intézmény már tavaly megjósolta, hogy az idei 4,4 százalékos hiánycél tarthatatlan lesz. A jövő évi költségvetésről közzétett jelentésében pedig megállapította, hogy a kormány ismét felülbecsülte a bevételeket, és alulbecsülte a kiadásokat, ezért a deficit a tervezett 5 százalék helyett legalább 6 százalék lesz.

A költségvetési törvény vitáján még román-magyar egymásnak feszülés is volt – Fotó: George Calin / Inquam Photos
A költségvetési törvény vitáján még román-magyar egymásnak feszülés is volt – Fotó: George Calin / Inquam Photos

Az intézmény szerint a deficit elsősorban a költségvetési bevételek növelésével (lásd: adónöveléssel) mérsékelhető. „Egy olyan uniós országban, ahol az adóbevételek (...) rendkívül alacsonyak (a GDP mintegy 27 százalékát teszik ki, szemben a több mint 40 százalékos uniós átlaggal), az oktatás és az egészségügy krónikusan alulfinanszírozott, az adócsalás és adóelkerülés szinte intézményesült (...), ezt diktálja a józan ész” – állapította meg a Daniel Dăianu közgazdász által koordinált szakértői testület. Márpedig a jövő évi költségvetési törvénybe liberális javaslatra belefoglalták azt is, hogy 2024-ben adóemelés nem lesz.

Az év bankpiaci híre: eladó az OTP Románia

Idén május elején kiszivárgott a sajtóba, majd az OTP Bank is megerősítette: el kívánja adni romániai leányvállalatát. Ez a hír jó darabig lázban tartott a hazai gazdasági sajtót. Ősszel arról jelentek meg hírek, hogy két pénzintézet, a Banca Transilvania és a Raiffeisen nyújtott be ajánlatot az OTP Bank Románia megvásárlására. Korábban állítólag az Eximbank és az UniCredit is versenyben volt, de ők visszaléptek.

Később arról cikkeztek a lapok, hogy a Banca Transilvaniának van nagyobb esélye megszerezni az OTP román bankját, de a két potenciális vevő ajánlata elmarad attól, amit az OTP szeretne kapni a leánybankjáért.

Az OTP legalább a 2,1 milliárd lejes önerővel megegyező árat szeretne, de ennek 70-80 százalékát hajlandók kifizetni a vevők.

November közepén mindenesetre már arról szóltak a hírek, hogy a célegyenesben lévő eladási folyamat váratlanul megbicsaklott. Az egyik feltételezés szerint azért, mert egy másik bank (legvalószínűbb, hogy a román Eximbank) megfellebbezte az OTP Bank – BT tranzakciót.

A Transtelexnek adott októberi interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója nem árult el konkrétumokat a vételárról és a tranzakció más részleteiről, de tett egy fontos kijelentést: a Szülőföldön magyarul program lebonyolításában nem történt semmilyen jelentős változás, a támogatások kifizetésében az OTP Bank Románia továbbra is kizárólagos partnere a Bethlen Gábor Alapkezelőnek, és az esetleges eladásnak rövid távon sem lesz hatása erre az együttműködésre.

Az év infrastruktúra-beruházása: a brăilai függőhíd

Brăila mellett július 6-án avatták fel az öt év alatt elkészült új Duna-hidat, amely csaknem kétkilométeres hosszával és 1120 méteres támaszközével az Európai Unió harmadik leghosszabb függőhídjává vált. Amint várható volt, az eseményre összesereglett az ország összes vezető politikusa, köztük nyilván államfő is.

Klaus Iohannis az avatóünnepségen arról beszélt, hogy a brăilai híd az ország legnagyobb infrastrukturális beruházása a rendszerváltás óta, amely Tulcea és Brăila megye, tágabb értelemben – a Fekete-tenger és a Duna által határolt – Dobrudzsa és a többi országrész között teremt közúti kapcsolatot.

A látvány szempontjából lenyűgöző függőhíd, amelynek kivitelezéséről kiderült, hogy nem volt a legalaposabb – Fotó: George Calin / Inquam Photos
A látvány szempontjából lenyűgöző függőhíd, amelynek kivitelezéséről kiderült, hogy nem volt a legalaposabb – Fotó: George Calin / Inquam Photos

Ám alig egy hónappal az átadása után helybeliek jelezték, hogy különösebb erőfeszítés nélkül ki lehet szedni azokat a híd korlátjába tett a csavarokat. Később egyre-másra jelentkeztek a további műszaki jellegű problémák, ezért a kormány megrendelt egy átfogó tanulmányt a szakhatóságtól, amelynek jelentése szerint valóban gondok vannak a romániai infrastruktúra csodájának kikiáltott építménnyel.

A szakértők úgy vélték, a legvalószínűbb megoldás a híd teljes újratakarása és új aszfaltburkolat öntése lehet. Konkrét megoldást viszont a kivitelezőnek és a tanácsadó cégnek kell javasolnia. A híd tervezési és kivitelezési megbízását egyébként 2018-ban nyerte el az olasz Astaldi és a japán IHI Infrastructure Systems Co. konzorciuma, az előbbi a munkák 60 százalékáért felel.

Az év tőzsdei eseménye: a Hidroelectrica jegyzése

Július 12-én megkezdődött a kereskedés a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a legnagyobb hazai villamosenergia-termelő vállalat, a vízierőműveket működtető Hidroelectrica papírjaival. A vállalat jegyzését a szaksajtó az év legjelentősebb tőzsdére lépésének nevezte.

Ennek az a magyarázata, hogy Hidroelectrica papírjainak 20 százalékát kitevő 9,4 milliárd eurós nyilvános részvénykibocsátás rekord a román értékpapír-piacon, de ennél nagyobb kezdeti nyilvános ajánlattétel sem volt még addig az időpontig más európai tőzsdén sem. A vállalat részvényei az első két óra után a kibocsátási árnál tíz százalékkal drágábban cseréltek gazdát.

A Hidroelectrica tőzsdei indulásának pillanata – Fotó: Sabin Cirstoveanu / Inquam Photos
A Hidroelectrica tőzsdei indulásának pillanata – Fotó: Sabin Cirstoveanu / Inquam Photos

Az eseményen Marcel Ciolacu kormányfő hangsúlyozta, hogy a román állam a továbbiakban is megőrzi 80 százalékos tulajdonrészét a Hidroelectricában. Hozzátette, hogy a tőzsdei bevezetés után a romániaiak részvényesként közvetlenül részesülhetnek e jelentős energiatermelő fejlődési potenciáljából.

Az év száma: 1000

Szeptember 21-én átadták a forgalomnak az észak-erdélyi sztráda Berettyószéplak és Szilágynagyfalu közötti szakaszát, és ezzel túllépte az ezer kilométeres pszichológiai határt a romániai autópálya-hálózat hossza. Novemberben pedig a miniszterelnök merész kijelentést tett: Marcel Ciolacu szerint a jövő év végéig további 250 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út építésére van „egyértelmű kilátás”, a következő öt-hét évben pedig további 1000 kilométer autópálya épülhet az országban.

A sztrádaépítés kétségtelenül felgyorsult az elmúlt években, de több statisztikából is kiderül, hogy egyelőre nincs ok az ünneplésre. Romániának a területéhez és népességéhez arányítva legalább háromszor ekkora korszerű úthálózatra lenne szüksége, ráadásul az autósok bosszúságára a már elkészült szakaszok jelentős része mindössze néhány kilométeres „csonkokból” áll.

Egy friss statisztika szerint a megyék felében, 21 megyében nincs egyetlen kilométernyi autópálya vagy gyorsforgalmi út sem.

A rangsort Temes megye vezeti, ahol 106 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út van. A dobogó második fokán a Călărași áll 103 kilométerrel, míg a harmadik Fehér megye 98 kilométerrel. Bukarest és Ilfov megye csak ezután következik 91 kilométernyi autópályával és gyorsforgalmi úttal. Románia 21 megyéjében az országút a legmagasabb kategóriájú közút, ezek között a moldvai és déli megyék vannak túlsúlyban.

Az év tranzakciója a kiskereskedelmi piacon: a Mega Image megveszi a Profit

A Mega Image üzletlánc birtokosa, a Ahold Delhaize vállalat október 30-án jelentette be, hogy 1,3 milliárd euróért megvásárolja a Profi Románia üzleteit. Ezzel holland-belga cég több mint kétszeresére növeli a romániai érdekeltségeit, és a 2600-nál több szupermarkettel és kisbolttal a Mega Image lesz az első számú romániai kiskereskedő.

A cég jelenleg 969 szupermarketet és kisboltot üzemeltet. A közel 11 ezer főt foglalkoztató vállalat tavalyi árbevétele 8,7 milliárd lej, a nyeresége pedig 139,6 millió lej volt.

A Profinak január végén 1647 szupermarketje és kisboltja volt, jelentős részük kisvárosokban és községekben, ellentétben a Mega Image-zsal, amelyik a nagy vásárlóerejű nagyvárosokra koncentrál. A Profi hálózatot üzemeltető Profi Rom Food 2022-ben 11,66 milliárd lej árbevétele mellett, 285,9 millió lej deficitet termelt. A vállalatnál 13 714 fő dolgozott.

Az év szemfényvesztése: jövőre 40 százalékkal nőnek a nyugdíjak

„A nyugdíjtörvény hatályba lépésével jövőre átlagban 40 százalékkal nőnek majd a nyugdíjak. Akadhatnak majd olyan juttatások, amelyek 1 százalékkal emelkednek, de lehetnek olyanok is, amelyek 80 százalékkal” – jelentette ki a szociáldemokrata munkaügyi miniszter az új nyugdíjtörvény november eleji parlamenti szakbizottsági vitáján.

A Simona Bucura-Oprescu által meglebegtetett nyugdíjemelési arányt a koalíció más politikusai is jó ideig visszhangozták, a Reuters is idézte, ezért nagyot futott a magyarországi és a nemzetközi sajtóban. Egy darabig egyetlen hazai döntéshozó sem cáfolta. Legalábbis december 11-ig, amikor egy tévéinterjúban személyesen a miniszterelnök cáfolta ezt az adatot.

„Ha valaki azt állította, 40 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, talán nem tudta jól elmagyarázni. Lesznek olyan nyugdíjak, amelyek akár 40 százalékkal emelkednek” – helyesbített Marcel Ciolacu tíz nappal az új nyugdíjtörvény elfogadása után. Egyelőre így csak az a biztos, hogy januártól egységesen – a 2023-as átlagos infláció mértékével, 13,8 százalékkal – nőnek a nyugdíjak Romániában. Ezt követően 2024 szeptemberéig elvégzik a nyugdíjak újraszámítását, és akkor derül majd ki, hogy valójában átlagban mennyit nőnek jövőre a juttatások.

Az év zöld beruházása: a betétdíjas-visszaváltási rendszer

November 30-án hivatalosan elindult az országban az italcsomagolásra használt műanyagflakonok, üvegpalackok és fémdobozok visszaváltását ösztönző betétdíjas rendszer, amelyik a hazai döntéshozók szerint a második legnagyobb Európában.

Már megjelentek a boltok polcain a visszaváltható palackok – Fotó: Simion Sebastian Tataru / Inquam Photos
Már megjelentek a boltok polcain a visszaváltható palackok – Fotó: Simion Sebastian Tataru / Inquam Photos

Lényege, hogy ettől a dátumtól a gyártóknak és a viszonteladóknak kötelességük begyűjteni és újrahasznosítani a víz, illetve üdítő- és szeszesitalok palackozására használt, 0,1 és 3 liter közötti űrtartalmú flakonokat, üvegeket és fémdobozokat. Ennek érdekében csak egy logóval (körkörös nyilakból álló ábrával) és a visszaváltáshoz szükséges kódokkal ellátott palackokban és dobozokban hozhatják Romániában forgalomba – az akár külföldön gyártott – termékeiket, amelyek ára egységesen 50 banival lesz több.

Ezt az összeget a vásárló maradéktalanul visszakapja, ha az üres üveget, PET-palackot vagy fémdobozt leadja egy visszaváltópontnál, vagy bedobja egy visszaváltó automatába.

Tolongás azonban még nincs, mert egyelőre kevés olyan termék van a boltok polcain, amelyekért jár az 50 bani.

A rendszer beindításáról szóló határozatot egyébként még 2021-ben, az RMDSZ-es Tánczos Barna által vezetett környezetvédelmi tárca kezdeményezésére a fogadta el a kormány. A volt tárcavezető a beruházást az elmúlt évtizedek legnagyobb környezetvédelmi-logisztikai projektjének nevezte.

Az év legbuzgóbb sztrádaépítője: a Strabag-Geiger társulás

December 21-én beindult a közlekedés az észak-erdélyi A3-as autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti még hiányzó 16 kilométeres szakaszán. Az eseménynek kettős jelentősége volt. Az egyik az, hogy a szerződésben eredetileg 2024 augusztus volt a kivitelezési határidő, tehát az építő csaknem kilenc hónappal hamarabb befejezte a munkálatokat, ami Romániában rekordnak számít.

A másik, hogy a sztrádaszakasz átadásával végig autópályán lehet közlekedni Kolozsvár és Marosvásárhely között.

A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) egyébként tavaly októberben kötötte meg a szerződést az osztrák Strabag és a német Geiger romániai leányvállalatainak konzorciumával az A3-as pálya Aranyosgyéres és Maroskece közötti 15,7 kilométeres szakaszának befejezéséről, amelyen – a szakasz megépítésére 2015-ben elsőként vállalkozó – román Straco Group a munkálatok mintegy 40 százalékát végezte csak el, majd pénzügyi gondjai miatt leállt az építkezéssel, ezért a CNAIR szerződést bontott. A Strabag és a Geiger konzorciuma áfa nélkül 420 millió lejért vállalta, hogy három hónap alatt elvégzi a tervezést, 18 hónap alatt pedig befejezi az építkezést.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!