Népszavazást javasolt a verespataki aranykitermelés ügyében a miniszterelnök

Marcel Ciolacu kormányfő egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen vetette fel, hogy népszavazást kellene kiírni arról, hogy egyetértenek-e a román állampolgárok a verespataki arany kitermelésével, írja a G4Media.

A pénteki nap folyamán közlik a román kormánnyal az ellene a verespataki bányaügyben indított per ítéletét, jelentette ki Marcel Boloș pénzügyminiszter a Digi24.ro szerint. Összesen 6,7 milliárd dollár kártérítést kért a Gabriel Resources a román államtól a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt.

A pénzügyminiszter szerint az ítélet függvényében dolgozza majd ki a tárgyalási stratégiáját a kormány. Arról is beszélt, hogy lehet ugyan fellebbezni az ítélet ellen, de kevés az esélye annak, hogy az változzon. Boloș korábban is nyilatkozott arról, hogy felmerülhet az a lehetőség is, hogy ne pénzben fizessék ki a kártérítést, hanem a bíróság vegye figyelembe, hogy a kitermelésre adott engedély még mindig hatályban van, és kötelezze Romániát arra, hogy a beruházást a környezetvédelmi jelentésben meghatározott feltételek mellett folytassa.

Egy népszavazás megszervezése késleltetné a kártérítés kifizetését, ugyanakkor minden nap késedelem jelentős kamattal terhelné meg a tartozást, jegyzi meg a G4Media cikke.

A nemzetközi választott bírósághoz benyújtott keresetükben a kanadaiak azzal vádolták a román államot, hogy megsértette a 2009-ben ratifikált román-kanadai és az 1995-ben ratifikált román-brit beruházásvédelmi megállapodást a verespataki bányaprojekt meghiúsításával.

A kanadaiak a perben arra hivatkoztak, hogy a kormány 2010-ben helytelen módon felvette a Verespatakra tervezett aranykitermelés helyszínének egy részét a történelmi műemlékek listájára, a környezetvédelmi minisztérium kilenc éven keresztül (2006-2015 között) nem adott ki ajánlást a bányaprojekt környezeti hatásvizsgálatáról, majd 2013-ban a parlament elutasította az aranykitermelést lehetővé tevő törvénytervezetet. Emellett azzal érveltek, hogy a kormány kezdeményezésére Verespatakot 2021-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, ami jogilag lehetetlenné tette a bányaprojekt megvalósítását – részletezte az Agerpresnek adott korábbi válaszában a kormány sajtóosztálya.

Az eljárás során Románia jogi képviselői elutasították a felperesek nemzetközi megállapodások megsértésére vonatkozó állításait. Érveik szerint a befektetők a felelősek a bányaprojekt meghiúsulásáért, mert nem szerezték meg a törvényekben előírt engedélyeket a verespataki bányászathoz szükséges létesítmények megépítéséhez és magához a kitermeléshez, illetve nem nyerték el a beruházásban érintett helyi közösség támogatását sem.

Ugyanakkor a román állam ügyvédei szerint Verespatak felvétele a világörökségi listára nem érinti a befektetőknek azt a jogát, hogy a bányaprojekt megvalósításához szükséges engedélyekért folyamodjanak.