Megnyerte Románia a Verespatak-pert a kanadai Gabriel Resources ellen

A washingtoni Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság (ICSID) kihirdette döntését a Gabriel Resources által Románia ellen indított ügyben. A kanadai cég a verespataki aranybánya megnyitásának meghiúsulása miatt indított pert, azt követően, hogy Verespatakot az UNESCO örökségi listájára vették fel. A per 2023 szeptemberében fejeződött be, de a döntést csak pénteken közölték a kormánnyal.

Az eredmény váratlanul érte a román hatóságokat, akik az elmúlt hetekben mindenféle vészforgatókönyvet készítettek, még az is megfordult a fejükben, hogy népszavazást írnak ki, hátha most már beleegyezne a lakosság a kitermelésbe.

Marcel Ciolacu miniszterelnök volt az, aki végül bejelentette az örömhírt, hogy Románia megnyerte a pert, amelyben a Gabriel Resources mintegy 6,7 milliárd dollár kártérítést követelt.

„Megnyertük a Verespatak-pert!!! Harcoltunk Romániáért, mert igazságtalan volt, hogy ennek az országnak a polgárait büntessék bizonyos gazemberek gaztettei miatt!
Köszönjük az ügyvédek csapatának, akik profizmussal, becsülettel és tisztességgel képviselték Romániát! A románoknak nem szabad szenvedniük néhány olyan miniszterelnök döntése miatt, akik személyes érdekeiket a nemzeti érdekek fölé helyezték!” – jelentette ki Ciolacu, akit a Hotnews idéz.

Az ítéletet közlő dokumentum szerint a döntés többségi szavazással született, és egy sor kártérítést is meghatároz, amelyet a Gabriel Resourcesnak kell kifizetnie Romániának, beleértve a bírósági költségeket is. Ez összesen mintegy 1,4 millió eurót, 30,3 millió lejt és 0,928 millió dollárt tesz ki.

Mint ismeretes, az RMGC még a 90-es évek végén megvásárolta a román államtól a bányalicencet arra, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját. Az RMGC itt 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akart kitermelni, de – a környezetvédők tiltakozása közepette – a bányanyitás engedélyezésének politikai kockázatát egyetlen tisztségben lévő román kormány sem vállalta magára.

Victor Ponta kormányfőként bár támogatta az aranybánya megnyitását, nem tudta megvalósítani azt. Klaus Johannis államfő ellenezte a beruházást. Elődje, Traian Băsescu a befektetés egyik legkövetkezetesebb támogatója volt. A bányaügy megosztotta tehát a politikai elitet, és az egyik legfontosabb szövetségese a kormánypártoknak, az ortodox egyház sem támogatta azt.

A nemzetközi választott bírósághoz benyújtott keresetükben a kanadaiak azzal vádolták a román államot, hogy megsértette a 2009-ben ratifikált román-kanadai és az 1995-ben ratifikált román-brit beruházásvédelmi megállapodást a verespataki bányaprojekt meghiúsításával.

A kanadaiak a perben arra hivatkoztak, hogy a kormány 2010-ben helytelen módon felvette a Verespatakra tervezett aranykitermelés helyszínének egy részét a történelmi műemlékek listájára, a környezetvédelmi minisztérium kilenc éven keresztül (2006-2015 között) nem adott ki ajánlást a bányaprojekt környezeti hatásvizsgálatáról, majd 2013-ban a parlament elutasította az aranykitermelést lehetővé tevő törvénytervezetet. Emellett azzal érveltek, hogy a kormány kezdeményezésére Verespatakot 2021-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, ami jogilag lehetetlenné tette a bányaprojekt megvalósítását – részletezte az Agerpresnek adott korábbi válaszában a kormány sajtóosztálya.

Az eljárás során Románia jogi képviselői elutasították a felperesek nemzetközi megállapodások megsértésére vonatkozó állításait. Érveik szerint a befektetők a felelősek a bányaprojekt meghiúsulásáért, mert nem szerezték meg a törvényekben előírt engedélyeket a verespataki bányászathoz szükséges létesítmények megépítéséhez és magához a kitermeléshez, illetve nem nyerték el a beruházásban érintett helyi közösség támogatását sem.

Ugyanakkor a román állam ügyvédei szerint Verespatak felvétele a világörökségi listára nem érinti a befektetőknek azt a jogát, hogy a bányaprojekt megvalósításához szükséges engedélyekért folyamodjanak.

Reagált Dacian Ciolos volt miniszterelnök is a hírre, aki az elmúlt hetekben a Verespatak témájú támadások fő célpontja volt, mivel az ő kormányzása alatt lett a hely a világörökség része, és ezáltal ellehetetlenült a kitermelés.

„Verespatak továbbra is az UNESCO világörökség része, és a román állam nem fizet semmilyen kártérítést. Remélem, hogy azok, akik az elmúlt években és az elmúlt hetekben vádaskodtak ellenem, megértik, hogy a világörökséggel rendelkező nemzeti örökség nem eladó, és kötelességünk becsületesen, a végsőkig védelmezni” – írta Dacian Ciolos a Facebook-oldalán.

Mi történik ezután

Mihai Constantin ügyvezető szóvivő kifejtette, mi történik a döntés kihirdetése után.

• Először a döntésről szóló nyilatkozat érkezett meg, nem pedig maga a döntés. A teljes határozat egy akár 1000 oldalas dokumentumból is állhat, amit rövidesen kézbesítenek a vitában álló feleknek.
• A felek ezt követően eldöntik, hogy mi kerül nyilvánosságra – „Titoktartás alatt áll minden a választottbíróság normái szerint(...) A román kormány azonban kész közölni a választottbírósággal, hogy nincs igényünk arra, hogy bármit is titokban tartsunk. Ezt a miniszterelnök már bejelentette, de a 20 napot meg kell várnunk, hogy kiderüljön, van-e a másik félnek bármilyen igénye arra, hogy a döntést csak részben közöljük” – mondta Mihai Constantin.
• A 20 napos időszak után az ICSID tudomásul veszi a két fél által elfogadott közös álláspontot, hogy nyilvánosságra hozzák-e a teljes dokumentumot vagy sem.
• A feleknek lehetőségük van fellebbezni a döntés ellen. A 20 napos határidő lejártát követő 4 hónapon belül mindkét félnek tájékoztatnia kell a választottbíróságot, hogy megtámadja-e a döntést.
• A nemzetközi választottbíróságok szokása szerint a fellebbezést meglehetősen gyorsan lefolytatják, ám a döntés megváltoztatásának esélye meglehetősen kicsi.