Több mint 700 ezer vesztese van az új nyugdíjtörvénynek

Az elmúlt hetekben a kormányzati politikusok folyamatosan azt hangoztatták, hogy az újraszámolás után 4,6 millió nyugdíjas 82 százalékának, azaz 3,8 millió személynek átlagban 27 százalékkal emelkedik a nyugdíja szeptembertől. Ennek ellenére a sajtó azoknak az időseknek a felháborodásától volt hangos, akik a szívükhöz kaptak, amikor a postás kézbesítette az új, csökkentett összegről szóló határozatot. Cikkünkben azt járjuk körül konkrét példákkal, hogy kik az új nyugdíjtörvény vesztesei és miért.

Így számolták újra a nyugdíjakat

Az új törvény szerint a nyugdíjat a ledolgozott hónapokért elnyert pontszámok alapján számolják ki, ez a pontszám pedig a nyugdíjra jogosult személy bruttó havi jövedelmének és az adott év társadalombiztosítási költségvetésének alapjául szolgáló bruttó átlagfizetésnek az arányától függ.

A munkaügyi minisztérium korábban egy konkrét példán keresztül magyarázta el, hogyan számolják ki a nyugdíjakat az új törvény alapján. E szerint, ha idén egy alkalmazott egész évben havi bruttó 6991 lejt (körülbelül nettó 4000 lejt) keresett, ezt az összeget elosztják az idei társadalombiztosítási költségvetés alapjául szolgáló bruttó átlagfizetéssel, ami ebben 2024-ben 6789 lej. Így az év összes hónapjáért egyenként 1,02978 pontot kap (öt tizedessel számolnak). A havi pontszámait összeadják, és elosztják 12-vel, a hányados pedig az éves pontszám lesz. Ezeket a műveleteket elvégzik a szolgálati ideje összes évére és hónapjára. Végül a szolgálati idő alatt szerzett éves pontszámokat összeadják, és az összeget megszorozzák az úgynevezett referenciapont értékével (VPR). Ez az érték idén szeptember elsejétől 81 lej, amit úgy számoltak ki, hogy a nyugdíjpont jelenlegi 2083 lejes értékét elosztották a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott évek minimális számával, azaz 25-tel.

Még konkrétabban: ha például egy alkalmazott 35 éven át dolgozott, és – az egyszerűség kedvéért – a bruttó jövedelme minden hónapban megegyezett a társadalombiztosítási költségvetés alapjául szolgáló bruttó átlagfizetéssel, akkor összesen 35 pontot gyűjtött össze. Ennek megfelelően a nyugdíjának bruttó összege 35x81 lej, azaz 2835 lej. A 25 évnél többet dolgozó alkalmazottaknak azonban úgynevezett stabilitási pontok is járnak: 26 és 30 év közötti szolgálati időért évi 0,5 pont, 31 és 35 év közötti szolgálati időért évi 0,75 pont. A példaként felhozott alkalmazott esetében a stabilitási pontok száma 6,25. Így a nyugdíjának bruttó összege 6,25X81 lejjel, azaz 506,25 lejjel nő, és eléri a 3342 lejt. A jelenleg 2000 lejes adómentességi küszöbbel és a 10 százalékos adóval számolva ennek nettó összege 3208 lej.

A nyugdíjak újraszámolása után több mint 700 ezer nyugdíjasnak csökkent – papíron – a nyugdíja. Ők a munkaügyi minisztérium szerint a többi nyugdíjasnál rövidebb szolgálati idejű, azaz rövidebb ideig járulékot fizető személyek, akik a korábbi törvény alapján emelt összegű nyugdíjat kaptak. Elsősorban a nehéz vagy különleges munkakörülmények között dolgozók tartoznak ebbe a kategóriába: a bányászok, mozdonyvezetők, kohászok, az olajipar vagy az atomenergia-ipar korábbi alkalmazottai. Ők azért kerültek hátrányos helyzetbe az újraszámolás után, mert az új nyugdíjtörvény a legkevesebb 25 éves járulékfizetési időszakot és az ezen felüli szolgálati éveket jutalmazza, miközben a bányászok 20, a radioaktív sugárzásnak kitett alkalmazottak pedig már 15-17 ledolgozott év után nyugdíjba mehettek. Emiatt most nem részesülhettek az úgynevezett stabilitási pontokban.

A Szabad Európa egy konkrét példán keresztül magyarázta el, hogyan számolták ki a korábbi törvény alapján a nehéz vagy különleges munkakörülmények között dolgozók nyugdíját. Eszerint ez az alkalmazotti kategória éves pontszámokat kapott, amelyeket az új jogszabályban előírtakkal azonos módon a bruttó fizetése és a társadalombiztosítási költségvetés alapjául szolgáló bruttó átlagbér hányadosának alapján számolták ki. Ezeket a pontszámokat összeadták, és elosztották a nyugdíjjogosultsághoz szükséges – kategóriánként eltérő – szolgálati idővel. A hányados a nyugdíjpontok számát jelentette. Ezt megszorozták a nyugdíjpont értékével, és megkapták a nyugdíj bruttó összegét.

Konkrétabban: ha egy bányász 22 év szolgálati idő alatt a nyugdíjhozzájárulása alapján 65 pontot gyűjtött, akkor a nyugdíjpontjainak száma 65/20 (a bányászok esetében 20 év a minimális szolgálati idő). Ezt a hányadost megszorozták 2032-vel (ekkora most a nyugdíjpont értéke), így a nyugdíjának bruttó összege 6604 lej, ami nettóban – a jelenlegi 2000 lejes adómentességi küszöbbel számolva – 6144 lej. Tehát ekkora nyugdíja lenne most a példaként felhozott bányásznak, ha a korábbi törvény alapján menne nyugdíjba.

Az új törvény alapján ugyanez a bányász elsősorban azért kap kisebb nyugdíjat, mert 22 évet dolgozott, a hozzájárulási időszak esetében nem éri el a minimum 25 évet, így nem gyűjtött stabilitási pontokat, ami hozzáadódhatna a nyugdíjpontjainak számához. Így az ő bruttó nyugdíja 65 x 81 lej (a 81 lej a referenciapont jelenlegi értéke), azaz 5265 lej. A jelenlegi 2000 lejes adómentességi küszöbbel számolva a nettó összeg 4939 lej. Tehát 1205 lejjel kevesebb, mint a korábbi törvény alapján kiszámolt összeg.

Az összegek csak papíron csökkennek

Egy korábbi alkotmánybírósági határozat azonban tiltja a nyugdíjak utólagos csökkentését. Ezért az új nyugdíjtörvény szerint változatlanok maradnak azok a nyugdíjak, amelyek összegének az újraszámolás után csökkenniük kellett volna. Pontosabban: csak „papíron” csökkennek, a nyugdíjas szeptembertől ugyanannyi pénzt kap az államtól, mint eddig. Ez a nyugdíjas mégis hátrányos helyzetbe kerül, mert az új törvény szerint a folyósított járandóságát gyakorlatilag befagyasztják: mindaddig nem igazítják évente az inflációhoz, amíg a „papíron”, azaz a nyugdíjpénztári határozatban szereplő kisebb nyugdíjának évente indexált értéke el nem éri a jelenlegi összeget.

Az új törvény szerint 2025-től kezdődően a referenciapont értékét évente januárban az átlagos éves inflációs rátával növelik, amihez hozzáadják az országos bruttó bér reálnövekedésének az 50 százalékát. A referenciapont értéke 2024 végéig a már említett 81 lej. Ha ez az érték az új jogszabály előírásainak megfelelően 90 lejre nő, akkor a példaként vett bányász bruttó nyugdíja 5850 lej (65x90 lej) lesz, ami még kisebb az újraszámolás utáni összegnél. A folyósított nyugdíja pedig csak akkor fog növekedni (vagyis akkor fog „kézbe” több pénzt kapni), ha a referenciapont értéke meghaladja a 101,6 lejt. A bányászhoz hasonlóan a korábban nehéz vagy különleges munkakörülmények között dolgozó többi nyugdíjasnak több évet kell várnia arra, amíg a havonta folyósított járandósága újra emelkedni fog, és addig a pénzének vásárlóereje az infláció miatt folyamatosan gyengül, vagyis csökken az életszínvonala.

Hangulatjavító küszöbemelés

Az elmúlt hetekben a sajtó rengeteget cikkezett a csökkenő járandóságokról, a nyugdíjak újraszámolásának visszásságairól, egymást érték a hírek a félreszámolt összegekről, az utólag visszavont nyugdíjhatározatokról. Így az eleinte hatékony kampányeszköznek tűnő nyugdíj-újraszámolás hirtelen ballasztnak bizonyult a kormánykoalíció, elsősorban a Szociáldemokrata Párt (PSD) számára. Ebben a kontextusban hangzott el a hét elején Marcel Ciolacu miniszterelnöknek és a munkaügyi miniszternek az az ígérete, hogy a jelenlegi 2000 lejről 3000 lejre növelik a nyugdíjak adómentességi küszöbét. Ezt az október elsejétől hatályba lépő intézkedést a koalíció csütörtök esti egyezsége szerint a jövő héten kezdődő ülésszakában fogadja majd el a parlament, a Nemzeti Liberális Párt ugyanis már két éve benyújtott erről egy törvénytervezetet. Ciolacu egyébként már idén májusban meglebegtette az adómentességi küszöb emelését, de akkor még nem október elsejei, hanem szeptember elsejei hatállyal.

Mindenesetre a munkaügyi minisztérium számításai szerint több mint 3,1 millió nyugdíjasnak kedvezne ezt az intézkedés. A Hotnewsnak minisztériumi források elmondták, hogy a küszöbemelés bevezetése után, októbertől több mint egymillió nyugdíjas mentesül a 10 százalékos adó kifizetése alól, és közel 1,9 millió személynek legalább 100 lejjel emelkedik a nyugdíja. A miniszterelnök szerint egyébként ez az adókedvezmény 800 millió lejjel terheli majd meg az idei költségvetést.

Jelenleg a 2000 lej alatti nyugdíjak adómentesek, de a küszöbérték feletti összegért 10 százalékos adót kell fizetni. Kormányzati források szerint az újraszámolás után a 2000 lej alatti nyugdíjjal rendelkező személyek száma 2,25 millióról 1,47 millióra csökkent. Ugyanakkor mintegy 1,24 millió személy nyugdíja a 2001 lej és 3000 lej közötti sávba került, s további több mint 1,88 személy nyugdíja meghaladta a 3000 lejt. Így hozzávetőlegesen 3,1 millió nyugdíjasnak kedvez majd az adómentességi küszöb októberi emelése.

Konkrétabban: akinek az újraszámolás után a nyugdíja elérte a 2600 lejt, az szeptemberben 60 lejt veszít, mivel levonják a 10 százalékos adót a 2000 lejt meghaladó összegből (600 lejből), és végül csak 2540 lejt kap. Októbertől azonban ugyanennek a személynek már nem kell adót fizetnie, mert a nyugdíja a 3000 lejes adómentességi küszöb alatt van, így megkapja a 2600 lejt, azaz 60 lejjel többet, mint szeptemberben. Ugyanígy egy 3200 lejes nyugdíjú személy szeptemberben már 120 lejt veszít, októbertől azonban már csak 20 lejért kell adóznia, így 3080 lejt kap, 100 lejjel többet, mint előző hónapban.

RMDSZ: A törvény korrekcióra szorul

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) az elmúlt napokban többször is rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását követelte az új nyugdíjtörvény korrigálására. Emellett a párt képviselője, Radu Miruţă egy hete felkérte a Nép Ügyvédjét, hogy támadja meg az alkotmánybíróságon a jogszabályt, amelyik szerinte sérti a hozzájárulás és a stabilitás elvét az évtizedekig nehéz vagy különleges munkakörülmények között dolgozó jelenlegi vagy jövőbeli nyugdíjasoknak az esetében. Az ellenzéki képviselő szerint a törvény nem veszi figyelembe, hogy ezek emberek a normális körülmények között dolgozó munkavállalóknál 8-10 százalékkal több társadalombiztosítási járulékot fizettek. Ugyanakkor szerinte főként azok a nehéz vagy különleges munkakörülmények között dolgozó személyek járnak majd rosszul, akik szeptember elseje után mennek nyugdíjba, mert ők eleve a csökkentett járandóságot kapják. Az ellenzéki párt bírálta a kormánypárti politikusoknak azokat a kijelentéseit is, miszerint „az újraszámolás után egyetlen nyugdíj sem csökken”. Ez az USR szerint valótlanság, mert a nyugdíjak inflációhoz igazításának elmaradása a vásárlóerő és ezáltal az életszínvonal csökkenését jelenti.

Az RMDSZ nem szólalt meg ezekben a napokban az újraszámolt nyugdíjak ügyében, de szakpolitikusuk, Csép Andrea szintén úgy véli, hogy az új törvény korrekcióra szorul. A Transtelexnek nyilatkozva a képviselő mindenekelőtt azt kívánta hangsúlyozni: a jogszabálynak valóban vannak vesztesei, de alkalmazásának következtében nem csökkennek szeptembertől az eddig folyósított nyugdíjak. A munkaügyi szakbizottság tagja szerint a vesztesek kétségkívül a nehéz vagy különleges munkakörülmények között dolgozó személyek, akik indokoltan mehettek korábban nyugdíjba, mert a szakmai betegségeik miatt a várható élettartamuk kisebb az átlagnál, így rövidebb ideig részesültek nyugdíjban. Ugyanakkor az alkalmazottaknak ezt a kategóriáját a korábbi törvény alapján kiemelt összegű járandóság illette meg, amit a továbbiakban is megőriznek – emlékeztetett a képviselő. Hozzátette: nem ért egyet az USR-vel abban, hogy különösen az ezután nyugdíjba vonuló nehéz vagy különleges munkakörülmények között dolgozó személyek járnak majd rosszul az új törvénnyel. „Nem lehet általánosítani, egyénenként nagyon eltérő helyzetek lehetnek” – jelentette ki.

Csép szerint nem csoda, hogy az új törvény korrekcióra szorul, mert a parlament annak idején mindössze két hetet szentelt a megvitatására. „Ennyi idő nem elegendő végigtárgyalni az összes cikkelyt, elvégezni a szükséges szimulációkat, egyeztetni az érintettekkel” – magyarázta. Közlése szerint az RMDSZ számos módosító javaslatot is benyújtott, de ezeket elutasították a kormánypártok. Ennek ellenére megszavazták a törvényt, mert a stabilitási pontok bevezetésével az egyenlőtlenségeket részben felszámolja, másfelől a nyugdíjak többségének emelkedését eredményezi.

Az adómentességi küszöb emelésének meglebegtetésről a politikus Marcel Ciolacu kormányfő tavaszi ígéretére utalva kijelentette: „hiszem, ha látom”. Elmondta: az RMDSZ-nek korábban az volt a javaslata, hogy a nyugdíjak adómentességi küszöbe egyezzen meg a mindenkori bruttó minimálbérrel, amelynek összege most 3300 lej. „Így tudjuk a nyugdíjak vásárlóerejét megőrizni. Így elkerülhető, hogy a mindenkori kormány a kénye-kedve szerint éveket halasztgassa a küszöb módosítását. Ha törvény írja elő, hogy a küszöb megegyezik a bruttó minimálbérrel, akkor az értéke az utóbbi összegének növekedésével egyidőben és azonos arányban emelkedik” – részletezte Csép Andrea, hozzátéve, hogy a jövő héten kezdődő őszi ülésszakban az RMDSZ az új nyugdíjtörvény korrekcióját fogja szorgalmazni a parlamentben.