Rossz irányba tart a román gazdaság – a választási logika felülírta a rációt

Rossz irányba tart a román gazdaság – a választási logika felülírta a rációt
Kampányüzemmódban a PSD-PNL vezetői: Nicolae Ciucă és Marcel Ciolacu benyújtja a jelöltlistát a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti választásokra 2024. ápr. 5-én – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

Semmi sem lett az államapparátus tavaly meghirdetett reformjából: a közalkalmazottak száma folyamatosan nő, a közintézmények átszervezését elhalasztották. A kormányt az Európai Bizottság és az OECD is figyelmeztette már, hogy rossz irányba tart a gazdaság, kezelhetetlenül kilőtt a költségvetési hiány, ráadásul az országos helyreállítási tervben foglaltak megvalósítása sem halad. A koalíció vezetőit és az államfőt ez nem érdekli, a választási logika fölülírni látszik a rációt.

„Aggódunk…helyesbítek: nagyon aggódunk a román költségvetés helyzete miatt” – jelentette ki március közepén az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (DG ECFIN) vezérigazgató-helyettese, arra utalva, hogy az év elején valósággal kilőtt a GDP-arányos román deficit: február végén elérte az 1,67 százalékot, miközben az idei célhiány 5 százalék. Declan Costello az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglaltak megvalósításáról szóló bukaresti konferencián szólalt fel. Kifejtette, hogy az Európai Bizottság elvárásai szerint

az idei román deficitnek kisebbnek kellene lennie a tavalyi 6 százaléknál, „de a tendenciák rossz irányba mutatnak”.

Ezt jelzik szerinte 2024 első hónapjainak költségvetés-végrehajtási adatai is, amelyek az állami kiadások növekedését mutatják. Utalt arra, hogy az új nyugdíjtörvényben szeptembertől előírt nyugdíjemelések tovább hizlalják majd a deficitet, amelyik így az Európai Bizottság várakozásai szerint év végére elérik a 7 százalékot.

Ráadásul szerinte a folyó fizetési mérleg hiánya szintén 7 százalék körül alakul majd, „ami fenntarthatatlan, és nagyon nagy kockázatot jelent Románia számára a jövőben”.

Megjegyezte: tudja, hogy 2024 választási év Romániában, de fontos, hogy ne szülessenek a gazdaságnak károkat okozó döntések.

Sebezhető a román gazdaság

A brüsszeli szakember aggodalmait néhány nappal később alátámasztotta egy elemzésben az Európai Bizottság is. A brüsszeli testület arról a hat tagállamról készített jelentést az úgynevezett riasztási mechanizmus keretében, amelyekben makrogazdasági egyensúlyhiányok léphetnek fel, és közöttük van Románia is. A március 25-én közzétett dokumentumban az Európai Bizottság megállapítja: a román gazdaság helyzete javult ugyan, de a magas költségvetési és folyó fizetési mérleghiány, valamint a járvány előtti szintet meghaladó magas (februárban 7,1 százalékos, az EU-ban a legmagasabb) infláció – sebezhetővé teszi a sokkhatásokkal szemben.

Az elemzés szerint a folyó fizetési mérleg magas hiányának egyik fő oka a nagy költségvetési deficit, amelyet az elmúlt években nem sikerült kellőképpen korrigálni. A magas költségvetési hiány a külső adósság növekedésével jár, így Románia még inkább függővé válhat a külső finanszírozási forrásoktól, ami sebezhetővé teszi a befektetői bizalom változásával és a külső sokkokkal szemben – olvasható a jelentésben. Az Európai Bizottság szakértői úgy vélik: Bukarest a költségvetés konszolidációjával mérsékelheti a gazdaság stabilitását fenyegető kockázatokat. Ehhez végre kell hajtania az országos helyreállítási tervben (PNRR) szereplő reformokat, különösen azokat, amelyek célja az állami bevételek növelése és a költségvetés végrehajtásának szigorítása.

De a román gazdaság aggasztó mutatóira hívta fel a kormány figyelmét márciusi jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is. Az elemzést a tekintélyes nemzetközi szervezet főtitkára ismertette három hete, amikor Bukarestben járt. Mathias Cormann emlékeztetett arra, hogy 2022-ben még 16,8 százalékos volt az éves infláció, amit a Román Nemzeti Bank erőfeszítéseinek köszönhetően azóta sikerült ugyan elfogadható szintre mérsékelni, de még mindig nagyon magas, és a munkaerőköltségek is emelkednek.

Kifejtette, hogy az OECD szerint az inflációnak csökkennie kell ahhoz, hogy az életszínvonal javulása és a jövedelmek növekedése folytatódjon, ehhez azonban tartós reformokra és egy világos középtávú költségvetési konszolidációs tervre van szükség. Utóbbira amiatt – tette hozzá –, mert a deficit a tavalyi csökkenése ellenére továbbra is magas, és várhatóan idén is 6 százalékhoz fog közelíteni. Mathias Cormann szerint csökkenteni kell az államadósságot is, mert ez teszi lehetővé a fenntartható növekedést. Ugyanakkor nyomást gyakorolt a költségvetésre a népesség elöregedése, mivel egyre több ember függ a nyugdíjtól, ezért Romániának meg kell találnia a módját annak is, hogy a többletkiadásokra tekintettel miként biztosíthat megfelelő szociális védelmet.

Semmi nem lett a közszféra reformjából

A hatalom lévő koalíció már tavaly is elismerte, hogy égetően szükség van a költségvetés konszolidálására, hiszen 2023-ban, de különösen az év második felében a deficit elszabadulása valósággal rettegésben tartotta a kormányzati politikusokat. De legalábbis a hiányra hivatkozva hozták meg a legfontosabb gazdaságpolitikai döntéseket, és a hiány lefaragásának módozata váltotta ki a legélesebb vitákat is a koalícióban. Így állt össze a Ciolacu-kabinet parlamenti felelősségvállalással elfogadtatott deficitcsökkentő csomagja, majd az önkormányzatokat takarékosságra kényszerítő csomag, illetve év végén a költségvetési törvényt kísérő „salátarendelet”. Ez az utóbbi jogszabály jelentősen szigorította a költségvetési fegyelmet, kordában tartva az állami kiadásokat. Mindezt annak tudatában, hogy 2024-es választási évben öngyilkosság lesz adónöveléssel csökkenteni a deficitet.

A parlamentben tavaly szeptemberben elfogadott deficitcsökkentő csomag egyik jelentős eleme közszféra karcsúsítása volt, amit akkor Marcel Ciolacu miniszterelnök „az államapparátus rendszerváltás utáni legambiciózusabb reformjának” nevezett. „Több ezer vezetői posztot megszüntetünk, az összes tanácsadójukkal, sofőrjükkel és titkárságvezetőjükkel együtt. Az államtitkárok és alelnökök egynegyedének is mennie kell” – nyilatkozta szeptemberben a kormányfő. De 2024 közeledtével a választási logika fölülírta a rációt a koalícióban, és elillanni látszottak a költségvetési deficit növekedése miatti aggodalmak.

A kormány december közepén egy sürgősségi rendelettel elhalasztotta az állami intézmények átszervezését és a vezetői posztok leépítését idén júniusig. És minden jel arra mutat, hogy a nyár első hónapjában újabb halasztás következik.

Erre utal, hogy március végén a kormány máris lazított a költségvetési fegyelmen, és egy sürgősségi rendelettel törölte a decemberi „salátarendelet” több előírását: többek között tíz százalékra növelte a vezetői posztoknak a tavalyi jogszabályban 8 százalékra korlátozott arányát a közszférában, és egy tollvonással 380 millió lejjel megnövelte az idei állami kiadásokat. Ez a jogszabály lehetővé tette azt is, hogy a veszteséges állami vállalatok alkalmazottai is részesüljenek étkezési pótlékban és vakációs utalványokban, sőt béremelésekben is, ha az állami vállalat átszervezési, szerkezetátalakítási és pénzügyi helyreállítási tervet nyújt be.

Eközben a közalkalmazottak száma nemhogy csökken, hanem folyamatosan nő, és a pénzügyminisztériumi adatok szerint idén január végére elérte az 1,291 millió főt, ami a múlt év végéhez képest 13 500 fős növekedést jelent.

Ilyen körülmények között nem meglepetés, hogy a személyzeti költségek az idei első két hónapban már 20 százalékkal meghaladták az egy évvel ezelőtti szintet, és a költségvetési deficit is jóval magasabb az előző év azonos időszakában jegyzett adatnál. „Ez azt mutatja, hogy a közszféra úgynevezett reformja nem történt meg. És valószínűleg nem is fog megtörténni” – nyilatkozta a Szabad Európának Constantin Rudnițchi gazdasági elemző.

A szakember szerint az idei első két hónapban a deficitet főként a társadalombiztosítási költségvetésben keletkezett lyuk növelte meg: a hiány február végén 5 milliárd lej volt, a 2,5-szerese a tavalyi egész éves hiánynak. Ennek oka a nyugdíjak január elsejei 13,8 százalékos emelése, amit szeptembertől újabb emelések követnek majd az új nyugdíjtörvény előírásai szerint. Ez utóbbi intézkedés az idei költségvetési törvény szerint 134 milliárd lejjel növeli meg a 2024-es nyugdíjkiadásokat. A gazdasági elemző pedig úgy véli: márpedig lesz szeptemberben újabb nyugdíjemelés, hiszen ez az intézkedés a Szociáldemokrata Párt (PSD) választóinak legszélesebb rétegét célozza.

Mivel választási évben a kormány az adókhoz és a közszférához sem mer hozzányúlni, kénytelen más pénzforrások után nézni. Például lecsapolja a nyereséges állami vállalatok profitját. A 80 százalékban állami tulajdonú Hidroelectrica tavalyi nettó nyeresége 6,3 milliárd lej volt, amiből 5 milliárd lej idén az államkasszába került, további 8 milliárd lejt a kormány pedig más állami vállalatoktól készül bezsebelni. „Ez aberráció. Ezeknek a vállalatoknak pénzre van szükségük a beruházásokhoz, és ha a kormány elveszi a teljes nyereségüket, hogy betömje a költségvetési lyukakat, akkor gazdaságilag kényes helyzetbe kerülnek” – mondta Constantin Rudnițchi. További pénzforrást a kormány számára a kölcsönök jelentenek. Csak az idei év első három hónapjában több mint 77 milliárd lej hitelt vett fel, ami meghaladja a teljes tavalyi hitelállományt. A kormány becslése szerint 2024-re 181 milliárd lejes hitelfelvételre lesz szükség.

A helyreállítási pénzek sem érkeznek

Akad ugyanakkor még egy probléma, amivel a kormánynak számolnia kell. Köztudott, hogy a román gazdaság jelentős mértékben alapoz az EU-helyreállítási alapjából lehívható forrásokra, ehhez azonban teljesíteni kell az országos helyreállítási tervben (PNRR) önként vállalt úgynevezett mérföldköveket és célkitűzéseket. A beruházásokért és európai projektekért felelős minisztérium tavaly december 15-én küldte el az Európai Bizottságnak a sorrendben harmadik kifizetési kérelmet, amelyben 2,7 milliárd eurót igényelt a helyreállítási alapból. Ezt a kérelmet Brüsszelben a mai napig nem hagyták jóvá. Adrian Câciu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter következetesen tagadta, hogy elakadtak volna a tárgyalások az Európai Bizottsággal a PNRR-ben foglaltak teljesítéséről. Így valóságok hidegzuhany lehetett számára, amikor az EU helyreállítási alapjáért felelős brüsszeli munkacsoport vezetője éppen Bukarestben cáfolta a kijelentéseit.

Céline Gauer ugyanis március 20-án azt nyilatkozta, hogy késésben van a harmadik kifizetési kérelem jóváhagyásához szükséges feltételek teljesítése. A PNRR-ben foglaltak megvalósításáról szóló konferencián figyelmeztette a kormányt, hogy a 2024-es év sorsdöntő lehet Románia számára. Ezt azzal indokolta, hogy több kifizetés az EU helyreállítási alapjából előfinanszírozás volt, ami azt jelenti, hogy ha nem valósulnak meg teljes egészében a támogatott beruházások, a pénzt vissza kell téríteni.

Céline Gauer emlékeztetett arra is, hogy Romániának még 29 hónap áll a rendelkezésére a PNRR-ben foglalt reformok megvalósításához. Ez szerinte nagyon rövid idő a több mint 400 mérföldkő és célkitűzés teljesítéséhez úgy, hogy sok beruházás valójában el sem kezdődött. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb reformok – többek között az adóreform – még hátravannak, és Románia helyzetét nehezíti a jelentős költségvetési hiány. Figyelmeztetett: a kohéziós alapoktól eltérően a koronavírus-járvány utáni helyreállítási terv esetében az Európai Bizottság szigorúan fogja venni a határidők betartását. Hozzátette, hogy a 2026 augusztusa után benyújtott kifizetési kérelmeket az Európai Bizottság már nem veszi figyelembe, és ha addig Románia nem teljesíti a PNRR-ben foglalt mérföldköveket és célkitűzéseket, akkor akár vissza is kell térítenie bizonyos összegeket.

A struccpolitikától a kincstári optimizmusig

A koalíció vezetői minden jel szerint a struccpolitikát választották, a nyilvánosság előtt nem hajlandóak tudomásul venni a nemzetközi intézmények jelzéseit a román gazdaság állapotáról. Marcel Ciolacu kormányfő például csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és – az Európai Bizottság borúlátó prognózisa ellenére – nem lesz a tervezettnél nagyobb az idei költségvetési hiány. Megjegyezte, hogy a deficitet nem a fogyasztás, hanem az állami beruházások hizlalják, amelyek megtérülnek majd, mert hosszabb távon növelni fogják a költségvetési bevételeket.

A koalíció másik vezetője, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nicolae Ciucă hétfőn a tavaly decemberi szerződések kifizetésével magyarázta az idei év első két hónapjában jegyzett jelentős költségvetési hiányt. A sajtónak kifejtette: nemcsak a deficit nőtt az első két hónapban, hanem a költségvetés bevételei is, mert a pénzügyminisztériumi adatok szerint az adóbeszedés a terveknek megfelelően zajlott. „Tudom, hogy ezek nem függenek össze, de kompenzálják egymást” – jelentette ki.

A kincstári optimizmus jellemzi az államfő nyilatkozatait is. Klaus Iohannis szerda esti sajtótájékoztatóján meggyőződését fejezte ki, hogy Románia gazdasága jól fog teljesíteni, figyelembe véve, hogy a meglehetősen magas infláció körülményei között is növekedett. Hozzátette: arról is meg van győződve, hogy az idei választások után olyan kormánya lesz Romániának, „amely képes lesz gyorsan növekedési pályára állítani a gazdaságot és letörni az inflációt”. „Nyilvánvaló, hogy elkelne most néhány intézkedés, amiket egy választási évben nehéz meghozni, ezzel azonban tisztában van a kormány és a koalíció is. Meggyőződésem, hogy a fellendülés meglehetősen gyors, talán meglepően gyors lesz” – szögezte le Iohannis a Cotroceni-palotában tartott sajtótájékoztatón, amikor az újságírók a romániai inflációról és költségvetési hiányról szóló legutóbbi uniós jelentésről kérdezték.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!