Deficitcsökkentési terv: a Világbank szakértőire bízta a koszos munkát a kormány

Közzétette a hét végén a pénzügyminisztérium azt a hétéves időszakra szóló tervet, amellyel a kormány a közel 8 százalékosra becsült idei költségvetési hiányt 2031-re a bűvös 3 százalék alá szeretné szorítani. Az Európai Bizottság által kért stratégiai dokumentumról folyamatosan egyeztetett Bukarest az elmúlt hetekben Brüsszellel. Az alkudozásoknak a gazdasági mellett jelentős politikai tétje is volt: a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a november-decemberi parlamenti és elnökválasztás előtt föltétlen el akarta kerülni a népszerűségvesztést a szavazóknak fájó drasztikus intézkedések meglebegtetésével. Ráadásul meg sem próbálhatták volna ezekért egymásra hárítani a felelősséget, mert a terv kidolgozása a liberális pénzügyminiszter feladata volt, de a kormányban mégis csak az elnökválasztáson is induló szociáldemokrata miniszterelnöké az utolsó szó.

Másfelől bárhogyan is esküdöznek ezekben a napokban a PNL politikusai, hogy a választások után nem lépnek újra koalícióra a PSD-vel, a felmérésekben előrevetített parlamenti erőviszonyok nagyon nagy valószínűséggel újra együttműködésre kényszerítik majd a két pártot. Ezért a deficitcsökkentési tervben rögzített célkitűzéseket várhatóan ugyanazon a két párton kérheti majd számon a közvélemény a jövő évtől kezdődően, amelyek ezeket papírra vetették. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az Európai Bizottsághoz benyújtott dokumentum – vagy legalábbis a nagy része – nem egy konkrét intézkedéscsomag, inkább sarokszámokhoz igazított intézkedési keret, amelyet utólag, a választások után fognak majd tartalommal kitölteni az akkori döntéshozók. A két kormánypárt pedig talált egy remek megoldást a vállalkozásoknak és a lakosságnak fájó intézkedések álcázására. Most már csak az a kérdés, hogy a tagállamokkal választási évben általában elnéző Európai Bizottság erre rá fog-e bólintani.

A célkitűzésnek tekintett makrogazdasági adatok

A pénzügyminisztérium honlapján közzétett, részben az országos helyreállítási terv (PNRR) mérföldköveire építő dokumentum több célkitűzésnek tekintett sarokszámot rögzít a következő hét évre:

• a költségvetési hiány GDP-arányosan a 2024-es 7,9 százalékról 2031-re 2,5 százalékra csökken
• az állami beruházások GDP-arányos volumene 2025-ben 7,9, 2026-ban 7,7, 2027-ben 6,5, az utolsó négy évben pedig 5 százalék körüli lesz
• a GDP-arányos költségvetési bevételek a 2024-es 29,59 százalékról 2031-re 31,2 százalékra nőnek
• a GDP-arányos költségvetési kiadások a 2025-ös 41,2 százalékról 2031-re 35,9 százalékra csökkennek
• a GDP-arányos közalkalmazotti bérköltségek a 2025-ös 9,3 százalékról 2031-re 8,3 százalékra
• a gazdasági növekedés 2024-2031 között 2,5 százalékos lesz
• a folyó fizetési mérleg hiánya a 2024-es 7,7 százalékról 2028-ra 5,6 százalékra csökken

Várják a Világbank szakértőinek forgatókönyveit

Mint a fentiekből is kitűnik, a deficit csökkentését a kormány a költségvetési kiadások lefaragásától és a bevételek növelésétől reméli. Az utóbbit pedig az adó- és az áfabeszedés hatékonyságának javításától és nyilván az adóemelésektől, amit a gazdasági elemzők már jövőre elkerülhetetlennek tartanak. Csakhogy éppen ez az az intézkedés, ami legrémisztőbben hat a lakosságra és a vállalkozókra, ezért a hétéves deficitcsökkentési tervben csak a sorok között lehet olvasni róla. A dokumentum szerint a Világbank dolgozza ki a PNRR-ben is előírt adóreform megvalósításának legmegfelelőbb módozatait. A nemzetközi pénzintézet szakértői jövő év első évnegyedében legalább két forgatókönyvet ismertetnek Bukaresttel, és ezek közül választják majd ki az akkori döntéshozók a 2025 áprilisától alkalmazandó intézkedéscsomagot – olvasható a deficitcsökkentési tervben. A választás lehetősége tovább növeli a következő kormány mozgásterét ebben a kérdésben, ami nyilván megkönnyíti a PSD és a PNL dolgát, ha december után is hatalmon maradnak.

A dokumentum szerint a forgatókönyvek kidolgozásakor a Világbank az intézkedések széles tárházából válogathat: a vállalatok nyereségadójának és adókedvezményeiknek módosítása, a személyi jövedelemadó és a természetes személyek adókedvezményeinek felülvizsgálása, a munkabérek adóterhe és a kötelező járulékok befizetésekor járó kedvezmények módosítása, a hozzáadottérték-adó (áfa-TVA) és az áfakedvezmények felülvizsgálása, a jövedéki adók és az ingatlanadók módosítása. Egy biztos: bármilyen forgatókönyveket is vázolnak fel ezek alapján a nemzetközi pénzintézet szakemberei a következő kormány számára, ezek fájdalmasnak ígérkeznek, mert a szövegben használt „módosítás” kifejezés a „növelést”, a kedvezmények esetében pedig az „eltörlést” álcázza.

Ez annak ellenére is így van, hogy a kormánypártok vezetői az elmúlt napokban többször hangoztatták: jövőre nem lesznek adóemelések. A választók csak abban reménykedhetnek, hogy 2025-ben az ingatlanadó még valóban nem változik, mert a múlt heti kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök elismerte, hogy ennek még nincsenek meg a feltételei. A tervek szerint ugyanis az ingatlanadót a piaci értékhez igazítanák, de ehhez előbb létre kell hozni az új számításokat elvégző intézményt. Más adónemek emelése előtt azonban nyitott a lehetőség, annál is inkább, mert erre vonatkozó forgatókönyvek kormányzati körökből már korábban is kiszivárogtak a sajtóba.

Az áfaemelés tűnik a legvalószínűbbnek

Az elemzők többsége a jelenleg 19 százalékos áfa növelését tartják a legvalószínűbbnek. Egyfelől azért, mert az intézkedés az árak növekedéséhez vezet ugyan, de a legkönnyebb bevezetni, ráadásul nem érinti a vállalkozások jövedelmét. Másfelől könnyen megideologizálható, arra hivatkozva, hogy az EU-ban az áfa szintje a romániainál magasabb, átlagosan 21 százalék. Ez az intézkedés valóban jelentősen gyarapítja az államkassza bevételeit, de hátránya, hogy növeli az inflációt. Ezt a nem kívánt mellékhatást azonban bevállalhatja a következő kormányzat – nyilatkozták korábban elemzők az economica.net gazdasági portálnak. Ugyanakkor valójában jelenleg Romániában nem egységesen 19 százalék az áfa, bizonyos termékek és szolgáltatások kedvezményekben részesülnek. A tűzifa és a hőszolgáltatás esetében például 5 százalék, az élelmiszerek és a napelemek esetében 9 százalék ez az adó. A Digi24 információi szerint jövőre az áfakedvezmények eltörlésére is számítani lehet.

A költségvetési betételek növelhetők az alkalmazotti bérek jövedelemadójának emelésével is, a jelenlegi 10 százalékról 16 százalékra. A progresszív adó bevezetése körüli koalíciós vitában a PSD előszeretettel érvelt azzal, hogy a PNL által szent tehénnek tekintett 16 százalékos egységes adókulcs már rég nem egységes. Csak arról feledkeztek meg, hogy 2017-ben éppen a szociáldemokrata kormány csökkentette a bérek jövedelemadóját 16-ról 10 százalékra annak kompenzálásaként, hogy a megemelt társadalombiztosítási járulékok kifizetését a munkaadókról az alkalmazottakra hárította. Ezért a Digi24-nek nyilatkozó elemzők szerint a jövedelemadó növelését csak a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével lehet elviselhetővé tenni, amire egyébként a Ciolacu-kormány ígéretet is tett.

A deficitcsökkentési terv azért a világbanki szakértőktől megrendelt forgatókönyvektől függetlenül is előír néhány konkrét intézkedést a költségvetési bevételek növelésére. A pénzügyminisztérium honlapján közzétett dokumentum szerint fokozatosan csökkentik például 2025 és 2028 között az építőipari alkalmazottaknak járó adókedvezményeket. Jelenleg az építőipari dolgozók 10 ezer lejig mentesülnek a jövedelemadó és a magánnyugdíjalapokhoz való hozzájárulások alól.

Hozzá fog nyúlni a következő kormány a mikrovállalkozások adójához is, annál is inkább, mert ezt a helyreállítási terv is előírja. Jelenleg ezek a cégek 1-3 százalék közötti jövedelemadót fizetnek, ha az éves bevételük nem haladja meg az 500 ezer eurót. Az ennél nagyobb üzleti forgalmú mikrovállalkozások 16 százalékos társasági adót (nyereségadót) fizetnek. A deficitcsökkentési terv a jövedelemküszöb fokozatos csökkentését írja elő a 2025-2027 közötti időszakra. A Világbank és az Európai Bizottság már korábban is javasolta, hogy a jövedelemküszöb ne haladja meg a 88.500 eurót, de a csökkentésének konkrét menetrendjéről és a várható új szintekről az új kormány fog dönteni 2025 első negyedévében.

A költségvetés kiadási oldalán módosító intézkedések közül a közalkalmazotti bérek reformját előzi meg a legnagyobb várakozás, mert egyrészt mintegy 1,3 millió munkavállalót érint, másrészt ez a jelenlegi koalíció egyik régi adóssága. Ezt ráadásul úgy kell majd végrehajtania a következő kormánynak, hogy ne lépje túl a deficitcsökkentési tervben előirányzott közalkalmazotti bérkiadásokat. Az utóbbi dokumentumból mindenesetre csak az derül ki, hogy felülvizsgálják meg a fizetéspótlékokat, amelyek aránya nem haladhatja meg az alapbér 20 százalékát. A Brüsszellel zajló egyeztetésekhez közel álló források szerint az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a közalkalmazotti bérek reformját csak akkor valósítsa meg a kormány, ha ezzel nem nő a költségvetési hiány, vagy pedig akkor, ha a deficit már 5 százalék alá csökkent.