Az orosz gáz csapdájában: sürgősségi kormányrendelettel védné energetikai függetlenségét a román kormány, de lehet, elkésett

Két kapura játszik a román kormány: egyrészt december 20-án tárt karokkal fogadta Ciolacu Orbán Viktort Bukarestben, viszont december 18-án sürgősségi rendeletet írt alá, ami lehetővé teszi az állam számára, hogy növelje részesedését azokban a stratégiai vállalatokban, ahol jelenleg is részvényesként van jelen. Ugyanakkor a két dátum közötti napon, december 19-én nyilvánította stratégiai jelentőségűnek azt a beruházást, aminek célja a marosnémeti gázerőmű fejlesztése: ez 30 százalékkal srófolná fel az országos gázfogyasztást, ennek lefedésére pedig nem elég a hazai termelés. Már ebből is látszik, hogy nagyon szövevényes játszmázás zajlik, aggódnak is a független szakértők, miközben Burduja energiaügyi miniszter szólamokat puffogtat a nemzeti érdekek megvédéséről. Összeállításunkban megpróbáljuk kicsit szétszedni ezeket a szálakat, elsősorban a romániai történéseket és szempontokat figyelembe véve. Az MVM romániai befektetőként való megjelenéséről, regionális terjeszkedéséről és orosz befolyásoltságáról korábbi cikkünket érdemes elolvasni.

A korábban említett jogszabály célja, hogy megakadályozza a stratégiai fontosságú cégek ellenséges felvásárlását, különösen az energiaiparban. A rendelet közvetlen válasz a magyar állami tulajdonú MVM lépésére, amely megállapodott az E.ON német energetikai vállalattal az E.ON Románia gáz- és villamosenergia-szolgáltatási üzletágának felvásárlásáról.

Állami kontrollal védenék a stratégiai vállalatokat

A rendelet előírja, hogy az állam a szaktárcákon keresztül bármikor megvásárolhat újonnan kibocsátott részvényeket, vagy felvásárolhatja a piacon eladásra kínált részvényeket, ha azt a vállalatok pénzügyi stabilitása, illetve nemzeti érdekek indokolják. A vásárlási döntést egy úgynevezett „piaci magánvállalati teszt” (MEOP) előzi meg, amely elemzi, hogy a tranzakció megfelel-e a piaci alapelveknek, azaz nem sérti a szabad versenyt és az európai uniós szabályokat.

A folyamat közvetlen kormányzati ellenőrzés alatt áll: minden részvényvásárlást külön kormányhatározat előz meg, amelynek alapját egy részletes gazdasági és jogi elemzés képezi. A kormányzati jóváhagyás után a szaktárca kezdeményezheti a részvények megvásárlását, a szükséges forrásokat pedig az állami költségvetésből vagy az adott minisztérium saját költségvetési keretéből biztosítják. A vásárlással kapcsolatos jogi és pénzügyi tanácsadói költségeket szintén az állami források fedezik.

A rendelet külön hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések nem korlátozódnak kizárólag az energetikai szektorra, hanem bármely stratégiai jelentőségű vállalatra vonatkozhatnak, amelyek listázottak a tőzsdén vagy amelyek az állami infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak. Az új szabályozás célja, hogy az állam gyorsan és hatékonyan léphessen fel azokban az esetekben, amikor egy vállalat pénzügyi nehézségekbe kerül, vagy ha ellenséges felvásárlás veszélye fenyegeti.

A kormányrendelet egyértelműen az MVM stratégiai lépésére adott reakció, a kérdés azonban az, hogy a rendelet elegendő eszközt nyújt-e ahhoz, hogy Bukarest megakadályozza az ilyen jellegű felvásárlásokat, különösen egy olyan politikai légkörben, amelyet az EU-n belüli megosztottság és a nagyhatalmi érdekek konfliktusai uralnak.

Hogy hozná be az MVM az orosz gázt Romániába?

Az MVM az E.ON Romániát piaci árnál magasabb összegért szerezte meg, ami jelzi, mennyire fontos geopolitikai célokat szolgál a magyar cég számára a tranzakció. Az E.ON Románia jelenleg a háztartási fogyasztók gázellátásának mintegy felét és az elektromos energia jelentős részét biztosítja. Kritikus hangok szerint a vásárlás fő célja az orosz gáz számára stabil piac biztosítása Romániában.

Itt jön képbe a TurkStream gázvezeték, amely Törökországot, Bulgáriát és Magyarországot összekötve orosz gázt szállít, és potenciálisan új tranzitútvonalakat nyithat meg Románián keresztül. Jelenleg a vezeték fő vonala a Fekete-tenger alatt halad, majd Bulgárián keresztül érkezik Magyarországra. Azonban az MVM terjeszkedési stratégiája révén felmerülhet annak a lehetősége, hogy a vezeték kapacitását vagy elérhetőségét Románia felé bővítsék.

Ez aggasztó jel kéne, hogy legyen a román kormány számára, mert ha az orosz gáz Románián keresztül tranzitálna, az még szorosabbra fűzné az ország gazdasági és energetikai függőségét. Az orosz energiaellátás geopolitikai eszközként való használata már számos EU-tagállamban vitát váltott ki, és az orosz befolyás alá kerülő energetikai infrastruktúra kockázatot jelenthet az ellátásbiztonságra és a nemzeti szuverenitásra.

Röviden: ha a TurkStream-vezeték infrastruktúrája bővülne Románián keresztül, az nemcsak Magyarország számára nyújtana új ellátási lehetőségeket, hanem Romániát is bevonhatná egy olyan hálózatba, amelyet erőteljes orosz befolyás és a Gazprom érdekei uralnak.

Egyébként a román állami vállalatnak, a Transgaznak évek óta lehetősége lenne az ország gázszállítási hálózatának összekapcsolására a szomszédos országokéval, különösen Moldovával és Ukrajnával. Ezek az interkonnektorok jelentős mértékben növelhetnék a régió energiafüggetlenségét, mivel lehetővé tennék a földgáz szabad áramlását több forrásból, beleértve az EU-n belüli alternatív beszerzéseket.

A valóságban azonban ezek a projektek – például az Ungheni–Chișinău vezeték teljes funkcionalitásának megvalósítása – késnek vagy minimális kapacitással üzemelnek. Az elemzők szerint ezek a késlekedések nem pusztán technikai vagy finanszírozási problémákból fakadnak, hanem geopolitikai érdekekhez kapcsolódnak. Az akadályozás legnagyobb nyertese az orosz Gazprom, amely így továbbra is fenntartja dominanciáját Moldova és a régió földgázellátásában.

Hogy jön be a képbe a marosnémeti (Mintia) erőmű?

Eddig folyamatosan azt kommunikálta a román kormány, hogy Románia gáztartalékai teljesen rendben vannak, nem szorul importra az ország. Így akár azt is mondhatnánk, jöjjön az MVM, mert úgysem tud orosz gázt eladni Romániában. Dehogynem. Románia az elmúlt években rengeteget fektetett be a földgázhálózat országos kiterjesztésére, jussanak eszünkbe akár az RMDSZ-es polgármesterek is, akik egyre-másra jelentették be, hogy finanszírozást nyertek a gáz bevezetésére a településükön, és ez a nagy megvalósítások közé lett felírva. Bár első pillantásra ez a lépés a lakosság életminőségének javítását és az energiaforrásokhoz való egyenlő hozzáférést célozza, hosszú távon az országos fogyasztás drámai növekedéséhez vezethet.

Az új fogyasztók bekapcsolása és a gázhálózat bővítése tehát paradox módon növeli az ország energiafüggőségét. Miközben az ellátási biztonságot próbálják növelni, valójában kiszolgáltatottabbá teszik az országot az orosz gázipari befolyásnak. Ez különösen aggasztó az európai uniós szankciók és az EU Oroszországtól való energiafüggetlenségre irányuló stratégia közepette.

Mindehhez hozzájárul, hogy a marosnémeti (Mintia) erőművet stratégiai jelentőségű beruházásnak nyilvánította a román kormány. Otilia Nuțu, az Expert Forum közpolitikai elemzője szerint a projekt mögött gazdasági irracionalitás és geopolitikai érdekek húzódnak meg. Az erőmű új tulajdonosa, a jordániai Mass Global Energy Rom, amely egy offshore struktúrán keresztül, a Kajmán-szigeteken van bejegyezve, a csődbe ment széntüzelésű erőmű átalakítását vállalta el gázerőművé. A grandiózus befektetés azután kezdődött el, miután a marosnémeti hőerőművet 2022. augusztus 26-án nyilvános pályázaton 91,23 millió euróért megvásárolta a Mass Group Holdinghoz tartozó Mass Global Energy Rom.

A marosnémeti erőmű tervezett kapacitása 1770 MW, amelyhez évente körülbelül 2,5 milliárd köbméter földgázra lesz szükség – ez az országos gázfogyasztás 30 százalékos növekedését jelentené. Az elemzők szerint ennek a hatalmas gázmennyiségnek az ellátása valószínűleg az orosz Gazprom és a magyar MVM révén valósulhat meg. Nuțu szerint a Mass Global Energy és az MVM között már előzetes megállapodás is született az erőmű gázellátásáról, amely növeli annak valószínűségét, hogy a projekt valójában az orosz gáz dominanciáját erősíti a régióban.

Ez az energiafüggőség a Gazpromtól a Moldovában tapasztalható helyzethez hasonló sebezhetőséget idézhet elő Romániában is, ahol az orosz energiafegyver bevetése reális fenyegetést jelent.

A marosnémeti projekt irracionális gazdasági alapjait az is mutatja, hogy a beruházás megvalósításának költségei – különösen a szükséges gázellátás biztosítása – jóval meghaladják a piaci realitásokat. A román kormány által jóváhagyott beruházást az orosz érdekekkel való összefonódás és a magyar energetikai terjeszkedés stratégiai céljai tehetik indokolttá. Orbán bukaresti látogatása során tett kijelentései is arra utalnak, hogy Magyarország prioritása a régió energetikai infrastruktúrájának integrációja és az orosz gáz tranzitjának biztosítása.

Az erőmű projektjének időzítése – az MVM terjeszkedésével és a romániai E.ON részvényeinek megvásárlásával párhuzamosan – arra utal, hogy a két ügy szorosan összefügg. Az MVM, amely régiós energia-hubbá kíván válni, a marosnémeti projekt révén nemcsak a saját pozícióját erősíti, hanem egy újabb csatornát is biztosíthat az orosz gáz romániai piacon való jelenlétének bővítéséhez.

Burduja és az energetikai sakkjátszma: orosz szálak vezetnek közvetlenül a miniszterhez

Sebastian Burduja, az energiaügyi tárca vezetője többször kiállt, és igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy a tranzakciót még a román állam jóvá kell hagyja. Ezzel párhuzamosan azonban Burduja családi kapcsolatai és minisztériumának döntései épp arról árulkodnak, hogy a tárcavezető két kapura játszik: az oroszok felé is nyitna és a román állami érdekeket is képviselné.

Családi kapcsolatok is viszik az oroszok felé: Marinel Burduja, a miniszter apja tagja az Alro Slatina igazgatótanácsának, amely vállalat orosz tulajdonban van, és az egyik legnagyobb energiafogyasztó Romániában. Az Alro Slatina a román állami Olténia Energetikai Komplexummal közösen épít gázerőművet Ișalnițán, amely részben uniós forrásokból valósul meg, Burduja minisztériumának jóváhagyásával. Egyes elemzők szerint ez az együttműködés az orosz érdekek közvetett támogatását szolgálja, hiszen az Alro orosz tulajdonosa stratégiai pozíciót szerezhet az ország energetikai infrastruktúrájában.

Burduja kettős kommunikációja nem segíti a bizalom erősítését. Miközben a miniszter egy Facebook-posztban „fake news”-nak minősítette azokat az állításokat, amelyek szerint Románia eladná az energiaszektorát Magyarországnak, elismerte, hogy az MVM ajánlata messze felülmúlta az állami vállalatok – például a Romgaz és a Hidroelectrica – ajánlatait. A miniszter „barátságos jelzéseket” küldött a befektetőknek, de hozzátette, hogy az ország nemzetbiztonsági érdekei felülírják a gazdasági együttműködés szempontjait.

A helyzet egyértelműen mutatja, hogy Burduja és minisztériuma olyan geopolitikai játszma közepén találta magát, ahol az orosz érdekek, a magyar terjeszkedési szándék és az EU energiapolitikája ütközik.

Az Európai Unió segítségére van szükség

A problémát felismerve az Expert Forum (EFOR) és más szakértők sürgetik az Európai Unió beavatkozását. Az EFOR levelet írt Teresa Ribera európai biztosnak, amiben felhívták a figyelmet az MVM terjeszkedésére és annak geopolitikai következményeire. A levélben a szervezet hangsúlyozta, hogy az E.ON Románia részvényeinek eladása nem csupán a román energiaszektor függetlenségét, hanem az EU közös energiapiacának integritását is veszélyezteti.

Az EFOR arra is figyelmeztet, hogy az MVM és más regionális szereplők – például a szlovák gázvállalatok – erőteljes nyomást gyakorolnak az Európai Bizottságra az orosz gáz ukrajnai tranzitjának 2025 utáni fenntartása érdekében. Ez a tranzit, bár hivatalosan „azerbajdzsáni” vagy más forrásból származónak tüntetik fel, valójában orosz eredetű, és tovább erősítené a régió függőségét az orosz energiától.

A szervezet különösen fontosnak tartja annak elemzését, hogy ezek az ügyletek milyen mértékben segítik elő „az orosz gázfegyver” alkalmazását az EU-ban. Az Európai Uniónak sürgősen fel kell lépnie annak érdekében, hogy megakadályozza Románia energiaszektorának kiszolgáltatottságát, és biztosítsa, hogy az EU egységes energiapiaca ne váljon geopolitikai játszmák áldozatává, írják.