Románia parlamentet választ: az exit-poll szerint a PSD nyert, de a szélsőjobb is nagyot kaszált

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában részletezte, hogy szerinte miért fontos a romániai parlamenti választás. Az MTI beszámolója szerint a Kelemen a múlt héten megtartott elnökválasztás első fordulójában a szélsőjobb által elért eredményeket nevezte meg az aggodalom okaként. Georgescu és George Simion összesen 37 százalékot szereztek, ez parlamenti mandátumokra lefordítva egy „baromian nagy” erőt jelent, és Kelemen szerint ezzel csak úgy tud szembeszállni az erdélyi magyarság, ha az RMDSZ-nek van egy erős parlamenti frakciója

Az elnökválasztás első fordulójában a legtöbb szavazatot kapott Călin Georgescu független jelöltre, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) korábbi miniszterelnök-jelöltjére utalva azt mondta, az S.O.S. Románia Párt és a Georgescu mögött álló Fiatal Emberek Pártja (POT) is az AUR-ból nőtt ki, Georgescu pedig nyíltan legionárius és vasgárdista ideológiát vall. Ezek a pártok „különböző ágai ugyanannak a törzsnek”, az is közös bennük, hogy magyarellenesek – mondta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke a román alkotmánybíróságnak a szavazatok újraszámolását elrendelő határozatát „végtelenül ostoba” döntésnek nevezte, érvelése szerint a bíróság ugyanis ezzel azt a látszatot keltette, hogy meg akarja fordítani az első fordulóban kialakult sorrendet. Ettől minden oldal nemcsak felbuzdult, hanem még jobban polarizálódott a társadalom, Georgescu támogatói „brutális mozgósításba” kezdtek – tette hozzá.

A román parlament és szenátus várható összetételével kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta, mindenki abban látja a kiutat, hogy többsége lesz azoknak, akik nem az AUR-SOS-POT hármashoz tartoznak, ekkor – a második forduló eredményétől függetlenül – ez a többség védőfalat jelenthet esetleges rossz elnöki döntésekkel, indítványokkal szemben.

Ennek a többségnek lehet része az RMDSZ is, amely az 5-6 százalékával a mérleg nyelve lehet, és a többség részeként védőbástyaként állhat egy rossz második fordulós eredményt követően – mondta az RMDSZ elnöke, megjegyezve, ha a Călin Georgescut támogató AUR, SOS és POT szerez többséget a parlamentben, az „a sötétséget, a sötét utat” fogja jelenteni.

Kelemen egyébként Csíkkarcfalván szavazott, ahol a román újságíróknak azt mondta, hogy Kelet versus Nyugat a tétje a parlamenti választásoknak, a magyar újságíróknak pedig ugyanazt ismételte, mint a Kossuth Rádióban: nem lehet az, hogy ezen a december 1-jén ismét veszítsenek a magyarok, ezzel természetesen az 1918-as egyesülésre utalt.

Az elmúlt két évtized legmagasabb választási részvétele lehet a mostani. Ugyan még messze vagyunk a 21 órás urnazárástól, de a részvételi adatokban már most bőven beelőztük az elmúlt négy parlamenti választást. A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint vasárnap 19 óráig országosan 49,09 százalékos volt a jelenlét az urnáknál, míg 2020-ban, 2016-ban és 2008-ban a záráskor sem haladta meg a 40 százalékot. 2012-ben is csak 41,76 százalékos volt a részvétel.

Ez a részvétel ugyanakkor még messze van a rendszerváltás utáni első választások jelenléteitől, 1990-ben például 86,19 százalékos volt, de 1992-ben is meghaladta a 70 százalékot. A történethez az is hozzátartozik, hogy 2000-ig a parlamenti jelenlétről szóló voksolást együtt tartották az államelnök-választással. 2020-ban pedig a koronavírus-járvány miatt kevesebben jelentek meg a választásokon.

Ugyanakkor nem váratlan, hogy Hargita megye az országos átlag fölött teljesít, 2020-ban és 2016-ban is topban volt.

A parlamenti választások részvételi aránya rendkívül magas: az országban eddig több mint 8 millió román szavazott, ami 44,45%-os részvételt jelent, míg a diaszpórában 584.011 választópolgár élt szavazati jogával. A szociológusok szerint a részvételi arány emelkedésének hátterében az áll, hogy a választók országos vészhelyzetet érzékelnek a politikai helyzet miatt, különösen az elnökválasztás első fordulójának eredményei nyomán, amely felfokozott vitákat és erős tábori mozgósítást váltott ki.

Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a választók 12-13%-a nem hajlandó nyilatkozni arról, hogy kire szavazott, írja a Digi 24, ami jelentős bizonytalanságot okoz, és akár meglepetéseket is eredményezhet a végső pártrangsorban. Az elnökválasztás első fordulójában is hasonló jelenséget tapasztaltak a szociológusok, amelyet „hallgatási spirálnak” neveztek. Ez a jelenség akkor alakul ki, amikor a választók egy része szándékosan nem nyilatkozik szavazatáról, gyakran azért, mert félnek a társadalmi megbélyegzéstől vagy bizonyos politikai nézeteik stigmatizálásától. Ennek következtében a közvélemény-kutatások torzulhatnak, mivel a rejtőzködő szavazók valós preferenciái nem jelennek meg a felmérésekben. Az első fordulóban ez a dinamika jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény-kutatások előrejelzései eltértek a valós választási eredményektől.

A választási küzdelem feszültségei minden tábort mozgósította: a tét az, hogy a szélsőjobbos alakulatok ne kerüljenek túlsúlyba a parlamentben. Egy ilyen helyzet nemcsak politikai instabilitást idézhetne elő, hanem jelentősen megnehezítené az ország irányíthatóságát is. A szélsőséges retorikát és euroszkeptikus nézeteket képviselő pártok megerősödése nemcsak a parlamenti döntéshozatal folyamatát lassítaná, hanem veszélyeztetné Románia európai és transzatlanti orientációját, továbbá kedvezőtlen jelzéseket küldene a nemzetközi partnerek, különösen az EU és a NATO felé.

A parlamenti választások első tíz legmagasabb részvételi arányú megyéjéből (Harghita, Bihar, Argeș, Olt, Vâlcea, Mehedinți, Buzău, Ilfov, Kovászna, Gorj) csak egy, Argeș, szerepel azok között, ahol Călin Georgescu az első fordulóban nyerni tudott. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett „Călin Georgescu-megyékben”, ahol november 24-én az elnökválasztás során a legnagyobb támogatottságot élvezte, most a részvétel az országos átlag körül mozog, vagy alatta van, figyelt fel a jelenségre a Hotnews.

Például Suceava, Tulcea, Konstanca, Călărași és Beszterce-Naszód, ahol Georgescu a legjobb eredményeket érte el, most 36-39%-os részvételt mutatnak, ami nem kiugró az országos 38,77%-os átlaghoz képest. Ez arra utalhat, hogy Georgescu szavazói kevésbé aktívak a parlamenti választásokon, vagy nem látják őt egyértelműen kapcsolódónak a mai választások politikai tétjéhez, mivel Georgescu nem fejezte ki támogatását egyetlen politikai alakulat iránt sem. Az AUR és a POT voltak azok a pártok, akik az első forduló után jelezték, hogy a döntőben a független jelölt mögé sorolnak. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy ez a kijelentésük mennyire befolyásolta Georgescu szavazóit, hogy a két párt valamelyikére üssék a pecsétet.

Remus Ștefureac, az INSCOP Kutatóintézet igazgatója, aki vasárnap a parlamenti választásokkal kapcsolatos szociológiai felméréseket végez, úgy véli, hogy a választási részvétel magas aránya mögött az áll, hogy mindenki átérezte, vészhelyzetbe került az ország, nem lehet félreállni, tenni kell valamit. A szociológus szerint ez az érzés az elnökválasztás első fordulójának sokkoló eredményei és az azt követő heves társadalmi viták hatására alakult ki.

„Az embereket az a felismerés vitte az urnákhoz, hogy a jelenlegi választás kritikus fontosságú Románia jövője szempontjából. A választók azt érezték, hogy az ország akár eltérhet a stabilitás és a prosperitás útjáról, ezért szükségesnek tartották, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban” – magyarázta Ștefureac a HotNewsnak adott interjújában.

Ștefureac hangsúlyozta, hogy az elnökválasztás első fordulója előtt készült felmérések alacsony részvételt jósoltak, de a valós adatok eddig egyedülálló mobilizációt mutatnak. „Ez lehet az egyik legmagasabb részvételi arány a különálló parlamenti választások történetében, még az elnökválasztásokkal összefüggő választásokon tapasztalt részvételnél is magasabb” – tette hozzá.

A szociológus optimista a választási eredményekkel kapcsolatban: „Ez a mozgósítás azt mutatja, hogy a románok megértik a parlament szerepét, ami nemcsak a kormányalakítást, hanem a lakosság életszínvonalát is meghatározza.”

Ștefureac szerint valós esély van arra, hogy olyan új politikai formációk kerüljenek be a parlamentbe, amelyek eddig nem rendelkeztek képviselettel. „Úgy tűnik, több kisebb párt is átlépheti a parlamenti küszöböt. Minden attól függ, hogy a nap folyamán hogyan alakul a részvétel” – mondta a szociológus.

A választási részvétel elemzése alapján Ștefureac kiemelte, hogy a voksolók között jelentős számban tértek vissza a ’90-es években rendkívül aktív, majd a 2000-es években politikailag passzívvá vált 50 év feletti generáció tagjai, az úgynevezett dekrétum-gyermekek. Ez a korcsoport, amely Ceaușescu népesedéspolitikájának következményeként a legnépesebb generációt alkotja Romániában, most ismét erőteljesen részt vesz a politikai folyamatokban. „Ez egy nagyon pozitív jel, hiszen a demokrácia szempontjából kritikus, hogy a társadalom minden rétege hallassa a hangját” – hangsúlyozta Ștefureac.

„Most az a legfontosabb, hogy a választási eredmények valóban tükrözzék a választók akaratát, és olyan parlament alakuljon, amely képes kezelni az ország előtt álló kihívásokat” – zárta gondolatait a szociológus.

A választások délutáni állása szerint a legnagyobb részvételi arányt Hargita megyében regisztrálták, ahol a szavazók 43,46%-a már leadta voksát. Ezt követi Olt megye 41,66%-kal, Argeș 41,58%-kal, Bihar 41,3%-kal és Buzău 40,62%-kal. A részvételi lista másik végén Vaslui megye áll, mindössze 27,1%-os részvételi aránnyal, majd Caraș-Severin 31,58%-kal, Iași 31,96%-kal, Ialomița 32,62%-kal és Máramaros 32,98%-kal.

A részvételi adatok a nap folyamán folyamatosan nőttek: reggel 9 óráig 800 ezren szavaztak, ami 4,44%-os részvételi arányt jelentett. Ez 2020-hoz képest növekedést mutatott, mivel négy évvel ezelőtt ugyanebben az időpontban a részvételi arány mindössze 3,9% volt. Délre a részvétel meghaladta a 20%-ot, délután 15 óráig pedig már 6 millió választópolgár járult az urnákhoz, ami 33,34%-os részvételi arányt jelentett.

Az adatok alapján a részvétel dinamikája erőteljesebb, mint a korábbi választásokon, ami azt jelzi, hogy a politikai tét és az előző heti elnökválasztási első forduló körüli botrányok mobilizálták a szavazókat. Ugyanakkor nagy regionális eltérések figyelhetők meg, ami a politikai és társadalmi motivációk eltérő súlyát tükrözheti az egyes megyékben.

George Simion, az AUR elnöke vasárnap sem hagyta tétlenül a TikTok-fiókját: élő videókban buzdította követőit, hogy SMS-ben írják meg neki, kire szavaztak. Ez a „nyílt titkos szavazás” a választások napján finoman szólva is aggályos, hiszen a titkosság alapelvét borítja fel. Simion akciója azonban tökéletesen illeszkedik a stílusába: a múlt héten, az elnökválasztás első fordulója alatt is a TikTokon gyűjtötte a támogatását, a közösségi média algoritmusainak erejét kihasználva. Valami hiba mégiscsak csúszhatott a számításaiba, hisz ugyanazon a platformon körözte le a függetlenként első helyre befutó Georgescu.

A Coaliția VotCorect (Korrekt Szavazat Koalíció) civil szervezet szerint Simion taktikázása a parlamenti választásokon nemcsak etikailag kérdéses, de akár a választási folyamat legitimitását is alááshatja. Mindez egy olyan nap forgatókönyvébe illik, ahol az ország különböző részein megfigyelők kisebb-nagyobb szabálytalanságokról számoltak be: volt, aki több szavazólapot kapott, máshol illetéktelenek segítettek a fülkében, és a mozgáskorlátozottak egy része sem jutott el akadálymentesen az urnákhoz.

Málagában és környékén körülbelül 11 ezer román él, részei annak a 630 ezres spanyolországi román közösségnek, amely a legnagyobbak közé tartozik a diaszpórában. Az itt élők többsége már hosszú évekkel ezelőtt hagyta el Romániát, de a kötődésük az otthonhoz nem szakadt meg. A Hotnews riportere arra volt kíváncsi, hogy a málagai román közösség tagjai hogyan látják Románia jelenlegi helyzetét, mi motiválta őket a szavazásra, és mit gondolnak a választások eredményeiről és a jövőről.

Bianca 21 éve él Spanyolországban, de amikor hazalátogat, mindig keserű érzésekkel tölti el a helyzet. „Az árak magasabbak, mint itt, a fizetések pedig elképesztően alacsonyak. Anyukám 40 év munkája után 400 eurós nyugdíjat kap, miközben a spanyol anyósom 2000 eurót” – mesélte. Bár már családot alapított és két fiúgyermeket nevel Spanyolországban, szavazni ment, mert egy kis reményt látott egy új jelöltben. „Ha csak a terveinek 20 százalékát valóra váltaná, már az is hatalmas előrelépés lenne” – mondta.

Carmen azt mondja, hogy bár 20 éve nem él idehaza, Románia mindig az otthona marad. „Akármennyire is jól fogadnak minket itt, mindig idegenek leszünk Spanyolországban” – mondta. Úgy érzi, a szavazatok újraszámlálása az elnökválasztás első fordulójában egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a rendszer korrupcióval átitatott. „Ez az emberek szavazata volt, de a rendszer nem fogadta el. Ez nem igazságos” – tette hozzá.

Gabriel, aki 19 éve hagyta el Romániát, már nem bízik a politikai vezetőkben. „Mindent eladtak a külföldieknek, már nincs, ami a miénk lenne” – mondta keserűen. A szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu sikere különösen aggasztja, mert attól tart, hogy Románia Oroszország befolyása alá kerülhet. „Évekig küzdöttünk, hogy elérjük a Nyugatot, most pedig visszafordulnánk? Ez őrültség” – fakadt ki.

Teodora és Paul, egy fiatal pár, épp most készülnek Spanyolországba költözni. Noha vásároltak egy lakást Benalmádenában, nem akarnak végleg elszakadni Romániától. „Szeretnénk gyakran hazajárni, nem akarjuk, hogy a gyökereinket elvágjuk” – mondták. Az elnökválasztás első fordulójának eredménye azonban sokkolta őket. „Meglepő, hogy az emberek TikTok-videók alapján hoznak döntéseket. Nem a megfelelő forrásokból tájékozódnak” – jegyezte meg Paul.

A málagai románok többsége azért ment el szavazni, mert szeretnék, ha Románia végre egy élhetőbb, jobb hely lenne azok számára, akik otthon maradtak. De sokuk úgy érzi, az ország még mindig tele van rendszerszintű problémákkal, és a politikai vezetők nem a nép érdekeit képviselik.

A 2024-es romániai parlamenti választás eddigi részvételi adatai szerint újra aktivizálódtak azok a generációk, amelyek a '90-es években meghatározó szerepet játszottak az ország politikai életében, de az elmúlt évtizedekben csalódottságuk miatt elfordultak a politikától, írja a Hotnews. Különösen kiemelkedő a „dekrétum-gyermekek” (a Ceaușescu-rezsim szigorú abortusztilalma miatt született generáció) részvétele, akik a 45-64 éves korosztályt képviselik.

Részvételi adatok generációk szerint

• 18-24 évesek: 2020-ban 123.087 fő szavazott, most 181.233 (+47,24%).
• 25-34 évesek: 2020-ban 221.386 fő, most 323.805 (+46,26%).
• 35-44 évesek: 2020-ban 367.144 fő, most 636.208 (+73%).
• 45-64 évesek (dekrétum-gyermekek): 2020-ban 1.046.689 fő, most 1.721.031 (+64%).
• 65 év felettiek: 2020-ban 761.590 fő, most 1.275.574 (+67%).

A legnagyobb abszolút növekedést a 45 év feletti korosztály mutatta, összesen 1,2 millióval többen szavaztak eddig, mint 2020-ban. Ez a generáció egykor a szavazati aktivitásáról volt híres, és az 1990-es években 65-70%-os részvételi arányt produkált, például amikor az ellenzék Emil Constantinescu vezetésével győzött 1996-ban.

Az elmúlt években azonban a „dekrétum-gyermekek” elfordultak a politikától, és részvételi arányuk jelentősen csökkent, ami hozzájárult a választások alacsony részvételéhez, például a 2020-as parlamenti választásokon, amikor a részvétel mindössze 35% volt. Most azonban úgy tűnik, ez a generáció újra mozgósított, visszahozva a politikai aktivitásukat a választásokra.

Egyelőre nem ismert, hogy a visszatért választók melyik pártokat támogatták, de a választások eredménye minden bizonnyal jelentős hatással lesz Románia politikai térképére.

Délután 15 óráig országosan már 6 millió román állampolgár adta le voksát, míg a diaszpórában több mint 429 ezren szavaztak.

A parlamenti választásokon akart szavazni vasárnap egy Prahova megyei férfi, de a szavazókörzet előtt rosszul lett, majd eszméletét vesztette, írja a Digi 24.

A helyszínre érkező mentősök megpróbálták újraéleszteni, de nem jártak sikerrel.

Az eset a 301-es számú szavazóhelyiség előtt történt a Prahova megyei Stoienești településen.

A romániai parlamenti választásokat a brit The Guardian rendkívüli figyelemmel követi, különösen az elnökválasztás első fordulójának meglepetésszerű eredménye miatt. Az elemzés szerint a szélsőjobboldali és populista erők, mint a Călin Georgescu által képviselt tábor, jelentős térnyerés előtt állnak, amely alapvetően átrendezheti az ország politikai irányvonalát.

A lap szerint a választások kritikus fontosságúak az ország jövője szempontjából. Románia eddig az EU és a NATO megbízható szövetségesének számított, de a jelenlegi irányváltás fenyegeti ezt a pozíciót. A választók elégedetlensége a megélhetési költségek és a korrupció miatt a szélsőséges erők malmára hajthatja a vizet.

A The Guardian idézi Cristian Pîrvulescu politológust, aki szerint „akik nyugodtan szavaztak Georgescura, nem érzékelik, hogy ez a döntés gyökeres irányváltást hozhat az ország számára”. Az elemzés szerint a közbizalom további csökkenése és a politikai instabilitás előre vetíti a román politikai paletta jelentős jobbra tolódását.

A lap hangsúlyozza, hogy Georgescu, aki Moszkva-barát retorikájával és szélsőséges nézeteivel korábban alig 5%-os támogatottságot élvezett, az első fordulót mégis megnyerte. Ez a meglepő eredmény felvetette a választási csalás és külföldi beavatkozás gyanúját, különösen Oroszország részéről, ami széleskörű tüntetéseket váltott ki, és felerősítette a választási csalás gyanúját, tovább növelve a politikai instabilitást.

A brit lap kiemeli, hogy a szavazatok újraszámolásának és az elnökválasztás második fordulójának elhalasztása további bizonytalanságot hozhat, míg Georgescu és támogatói egyre nagyobb lendületet kapnak. A cikk szerint az eredmények nem csupán Románia belpolitikai helyzetét, hanem az európai és NATO-stratégiát is befolyásolhatják.

Traian Băsescu volt államfő azzal a reménnyel szavazott vasárnap a parlamenti választásokon, hogy Románia a jelenlegi fejlődési pályán marad, és nem tér vissza száz évet az időben, írja az Agerpres.

Az urnáktól távozóban a politikus a sajtónak kifejtette, hogy a demokratikus változás és az eddigi eredmények megszilárdításának reményében szavazott. Hozzátette: rendkívül fontos ez a szavazás a nemzeti napot ünneplő Románia számára, és a Facebookon is arra buzdította a választópolgárokat, hogy éljenek szavazati jogukkal, és válasszák meg vezetőiket. „Olyan vezetőket válasszanak, akik Románia jelenlegi irányvonalát akarják fenntartani, nem pedig olyanokat, akik száz évvel vissza akarják fordítani az országot” – jelentette ki Băsescu.

„Elkezdődött a szavazás. Ne maradjunk otthon! Csak a magyarok fognak szembeszállni a magyerellenes erőkkkel.”; „A legjobb védekezés a szavazás!” „Ma mindannyiunk szavazatán múlik, hogy lesz-e magyar jövő Romániában. Menjünk szavazni!” – hirdeti az RMDSZ szóvivője, Csoma Botond más RMDSZ-es vezető politikusokhoz hasonlóan a kampánycsend kiskapuit kihasználva Facebook-oldalán.

Csoma Botond azt írta, azért szavazott, mert december elsején mi, magyarok nem veszíthetünk. „Arra kérek minden magyar embert, hogy menjen el szavazni, mert a magyarellenességre az egyetlen fegyver a sok magyar szavazat. ⁠Szavazzunk!” – írta. Videóüzenetében a magyarellenes erőket, a szimbólumhasználat és anyanyelvhasználat korlátozásának lehetőségét is hozzáfűzte.

Hozzá hasonlóan Cseke Attila is megragadta a nem veszíthetünk szlogent, de ő a szülőföld fontosságát is hangsúlyozta. „A magyarellenesek nyerésre állnak, de meg tudjuk állítani őket. Minden szavazat segít, ez nem egy lehetetlen feladat. Rendszerváltás óta mindig sikerült, én tudom, hogy ma is sikerülni fog! Hajrá magyarok!” – kampányolt az RMDSZ volt fejlesztési minisztere.

Tánczos Barna szenátorjelölt ezzel szemben a 93 éves Erzsike nénivel buzdított szavazásra, akivel Tánczos Gyimesközéplokon szelfizett. Kép hiányában kételyeink lettek volna, hogy nem-e Tamás Sándor mesebeli Erzsike nénijéről van szó, akiről Kovászna Megye Tanácsának elnöke a Székelyföldi Kampányhajrán mesélte, hogy sorsfordító döntések előtt tőle kér tanácsot. „Kövessük a példáját! Minden szavazat számít” – írta a szenátorjelölt a létező személy kapcsán.

Tánczos egyébként több videót is közzétett az ezer éves határról, Székelyföldről, az anyanyelvről, azaz a magyar jövő fontosságát hangsúlyozva.

Nyomoznak a Dolj megyei rendőrök egy férfi ügyében, aki a parlamenti választásokon kétszer is meg akarta szavazni favoritját – írja a Digi 24.

A férfi először a kiegészítő listán szavazott a megye egy másik településén, Drănic szavazóhelyiségben, majd fogta magát, és a Dolj megyei Segarcea városában is bepróbálkozott.

Nem járt sikerrel, mert ha le is tépte volna a Votat (szavazott) feliratú ragasztóst, amit a szavazóhelyiségekben a személyi igazolványok hátára ragasztanak, akkor is ott van a személyiket ellenőrző rendszer, ami rögtön felismeri a turpisságot. Így a férfi kezébe már aligha kerülhetett a második pecsét, választási csalási kísérlete rögtön félbeszakadt.

Eddig egyébként a hatósághoz 19 választási incidensről érkezett jelentés, közülük 8 alaptalannak bizonyult, három másik bejelentés ellenőrzése folyamatban van, egyet pedig a Központi Választási Irodának küldtek át megoldásra – közölte a belügy.

Öt figyelmeztetés és két 6500 lejes bírság is érkezett a választási eljárással kapcsolatos szabálysértések miatt. Például a szavazólap lefényképezése, a választási propaganda folytatása, többek között a közösségi médián keresztül.

A 2024-es parlamenti választások eredményéről először közvetlenül az urnazárás után, 21 órakor kapunk képet. Ekkor teszik közzé az exit-poll felméréseket.

Az elnökválasztástól eltérően csak két intézmény mutat be exit pollokat december 1-jén este, írja a HotNews.

Idén a Központi Választási Iroda (BEC) négy közvélemény-kutató intézetet akkreditált az exit-poll felmérések elvégzésére: az Avangarde S.R.L. társadalmi-viselkedéskutató csoportot, a The Center for International Research and Analysis S.R.L.-t (CIRA), a Centre for Urban and Regional Sociology-t (CURS) és az ARA Public Opinion SRL-t (ARA).

Az Avangarde és a CIRA azonban úgy döntött, hogy a vasárnapi parlamenti választásokra nem készít exit pollokat, így a vasárnapi szavazás első eredményeit a CURS és az ARA fogja közölni.

A nemzetközi sajtó az elmúlt 35 év legfontosabb választásának nevezte a parlamenti választást, és a választási részvételből úgy tűnik a romániai választók is hasonlóképp gondolnak rá.

11 óráig több mint 2,2 millió román állampolgár szavazott az országban és több mint 208 000 a diaszpórában. A választási részvétel elérte a 12,22%-ot. A legmagasabb részvételi arányt Olt megye tartja (14,73%), de az ország déli megyéiben is magas a részvétel. Erdélyben 10 százalék körüli. Hargita megye kiemelkedik a maga 12,68 százalékával. Szinte a duplája a 2020-as részvételnek (7,19%).

Ez 44 százalékos növekedést jelent a 2020-as parlamenti választások 11 órai, 7,68 százalékos részvételi arányához képest.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szokásához híven szülőfalujában, Csíkkarcfalván szavazott. A megjelenő román sajtónak arról beszélt a szavazás után, hogy a mai választás tétje a Kelet és Nyugat, múlt vagy jövő közötti választás, a magyar újságíróknak pedig arról, hogy: „December 1-jén mi, magyarok nem veszíthetünk! Ma arra szavaztam, hogy legyen magyar jövő Erdélyben, Romániában.”

Kelemen a magyar szövegben már nem hivatkozott a Kelet vs. Nyugat kihívásra, inkább a „magyar jövő”, „anyanyelvünk védelme”, „családunk és gyerekeink jövője” voltak a hívószavai, és a „magyarellenes erők” említésével a fenyegető veszélyre utalt, amit csak teljes mozgósítással lehet elhárítani.

Hozzátette: a magas külföldi részvételt itthon magyar szavazatokkal kell ellensúlyozni, hogy „megvédhessük a megszerzett jogainkat.”

Az elnökválasztás első fordulója után Kelemen kiemelte, hogy a második forduló kemény versenyt ígér Călin Georgescu és Elena Lasconi között, és aggodalmát fejezte ki a szélsőséges erők térnyerése miatt. „Valós veszély, hogy a parlament közel 40 százaléka olyan erőkből álljon, amelyek tagadják a demokrácia értékeit” – mondta. Kelemenék nem nyilatkoztak arról, hogy az elnökválasztás második fordulójában kit támogatnak, ezt jobb esetben csak a parlamenti választások után, december 2-án fogják bejelenteni, de az is lehet, hogy a bejelentés elmarad.

Reggel 10 óráig több mint 1,5 millió román állampolgár járult az urnákhoz, így az országos részvételi arány elérte a 8,49%-ot. A diaszpórában is jelentős az aktivitás: eddig több mint 187 ezer külföldön élő román adta le szavazatát a parlamenti választásokon.

Szatmár megyében vasárnap reggel megnyílt mind a 340 szavazóhelyiség, ahol összesen 310 285 szavazásra jogosult polgárt várnak az urnákhoz. Ez hárommal több szavazókörzetet jelent, mint négy évvel ezelőtt, és hattal többet, mint 2016-ban, írta közleményében a Szatmár megyei RMDSZ. A közleményből kiderül az is, hogy a képviselő- és szenátorjelöltjei a megyei szervezetnek hol szavaztak, és mit mondtak.

Nagy Szabolcs parlamenti képviselő Vámfaluban szavazott, hangsúlyozva, hogy a magyar közösség nem veszíthet december elsején. „Azért szavaztam, hogy a magyaroknak legyen erős képviselete, és közösségünket képviseljék Bukarestben” – nyilatkozta.

Turos Lóránd, az RMDSZ szenátora Érszakácsiban adta le voksát, kiemelve: „December elsején mi, magyarok, nem veszíthetünk. A legjobb védekezés a szavazat!” Magyar Lóránd képviselő szintén a magyar közösség parlamenti jelenlétének fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a választási részvétel kritikus a magyar érdekek megvédéséhez.

Kallós Zoltán képviselőjelölt, az RMDSZ oktatási államtitkára Kiskolcson szavazott. „Arra bíztatok mindenkit, hogy éljen szavazati jogával” – mondta. Kovács Máté szatmári ügyvezető elnök a szatmárnémeti Rákóczi Ferenc Általános iskolában szavazott. „Nyolc év alatt sok mindent elértünk, s ezt a képviselőinknek és szenátorunknak is köszönhetjük” – mondta.

A Transtelex Képviselőfánk sorozatában részletesen elemeztük a Szatmár megyei képviselők és szenátorok vagyonbevallását.

Marcel Ciolacu, a PSD leköszönő elnöke is szavazott már, miután kilépett a szavazóhelyiségből azt nyilatkozta, hogy döntésével Románia EU- és NATO-tagságának, valamint a schengeni csatlakozás célkitűzésének megerősítését támogatta. „Ma a románoknak a stabilitás és a káosz között, a fejlődés és az európai uniós alapok felhasználása, illetve azok hiánya között kell választaniuk. Ez a nap kulcsfontosságú, hogy folytassuk az európai és észak-atlanti utunkat, mert ez a legfontosabb, amit ma választhatunk” – mondta Ciolacu, aki nem Bukarestben, hanem Buzăuban szavazott.

Az elnökválasztás első fordulója után kialakult politikai káoszban sokan vélték úgy, hogy a szavazatok újraszámolását a PSD érdekében rendelték el, hiszen az Alkotmánybíróság bírói között többségben vannak a PSD-hez köthető személyek. Ennek ellenére Marcel Ciolacu határozottan kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem kíván elnökjelöltként indulni. Az újraszámolás eredményét vasárnap este 10 órakor teszi közzé a Központi Választási Iroda.

Elena Lasconi, az USR elnökjelöltje arra szavazott a parlamenti választásokon, hogy Románia maradjon európai pályáján, és abban a hitben, hogy a romániaiak olyan hozzáértő emberekből álló csapatot fognak a parlamentbe választani, akik valóban képesek arra, hogy az általunk kívánt jobbra forduló változást hozzák el. „Egy olyan Romániára szavaztam, amely mindenkié, nem csak egyeseké!” – írta Lasconi Facebook-oldalán.

Az elnökjelölt a HotNews szerint felszólította a románokat is, hogy hozzá hasonlóan ők is menjenek el ma az urnákhoz, és védjék meg szabadságukat és demokráciájukat. „Vannak mások is a határainkon, akik fegyverrel a kezükben védik a szabadságukat és a demokráciájukat. Aggodalommal nézem, mi történik Grúziában, és nekünk is fel kell tennünk magunknak a kérdéseket. (...) Arra számítok, hogy továbbra is ragaszkodunk az európai és euroatlanti vonalhoz, és hogy minél többen elmennek szavazni” – mondta az USR vezetője.

Reggel 9 óráig a romániai állampolgárok közül több mint 800 ezren szavaztak, ami 4,44 százalékos részvételi aránynak felel meg, közülük 175 202-en külföldön adták le a voksukat.

Az országon belül 3,42 százalékos a részvételi arány a szavazás első két órája után, ami jelentősen magasabb, mint négy évvel ezelőtt, amikor 9 órakor 2,78 százalék volt, illetve a a 2016-ban, amikor a részvételi arány 2,58% volt.

Még korai következtetéseket levonni, de ha így megy tovább, akkor nagyon magas részvételi aránnyal zárja a parlamenti választásokat Románia. Ez magyar szempontból nem jó hír, hisz ha nem tartják az iramot, a magyar szavazatok arányaiban kevesebbet fognak érni, mint egy alacsony részvételű választáson.

Ilie Bolojan, a PNL ideiglenes elnöke leadta szavazatát a 2024-es parlamenti választásokon, és kijelentette, hogy „egy modern és európai Romániáért” voksolt. Hangsúlyozta, hogy minden román állampolgár számára fontos részt venni a választáson, mert minden szavazat jelentőséggel bír.

„Ma nemcsak országunkért szavazunk, hanem emberekre és pártokra is. Azokra a jelöltekre voksoltam, akiket nem a szavaik, hanem a tetteik alapján ismerünk. A közösség, a család és az ország iránti elkötelezettség a legfontosabb értékek, amelyeket képviselni kell. Azt kérem, hogy bárki is legyen az Önök választása, menjenek el szavazni, és holnaptól, a Nemzeti Ünnep szellemében, tiszteljük egymást, és legyünk egységesek” – nyilatkozta Bolojan.

Hozzátette: Románia jövője mindannyiunk kezében van, és minden állampolgár felelőssége, hogy részt vegyen a demokrácia fenntartásában és erősítésében.

Ilie Bolojan hihetetlen hatékonysággal fogott neki a kármentésnek a liberális pártban, miután Nicolae Ciucának a gyenge szereplése a tönk szélére sodorta a pártot. A Bihar megyei tanácselnökre egyébként is úgy tekintenek szerte az országban, mint az egyik leghatékonyabb önkormányzati vezetőre, aki miniszterelnökként képes volna életbe léptetni azokat a reformokat, amik nélkül Románia gazdasága nem hozható egyenesbe. Ezekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke közvetlenül az urnanyitás után pecsételt Foksányban, nehogy lemaradjon a szavazatleadási nagyot mondásról.

George Simion a Digi 24 szerint azt mondta, a nemzeti ünnepre, őseire és a fiatalokra gondolva szavazott. „Azért szavaztam, hogy 35 év után először megszabaduljunk a láncoktól, a béklyóktól, azoktól, akik a szegénység rabjaiként akarnak tartani minket egy gazdag országban. A menekültként külföldre utazó románok szem előtt tartásával szavaztam. Azzal a gondolattal szavaztam, hogy ők nem árulók és nem is képzetlen munkások” – csapott át populizmusba a szélsőjobboldali politikus.

Hozzátette, hogy az idősek is fejében jártak, akiket ma állítása szerint megaláznak, az utalványok, a kuponok, a különböző szociális juttatások fogságában tartanak.

Állítása szerint az időseket tegnap azzal fenyegették meg, hogy szociális juttatások, nyugdíjak nélkül maradnak, ha nem szavaznak helyesen. „Nincs olyan, hogy helyes út, van az, amit itt mindenki a szívében érez, van minden szuverén állampolgár akarata, és én annak tudatában szavaztam, hogy a szavazatom számít, hogy a demokráciát ne gúnyolják ki, hogy szabad választások legyenek, és hogy ne ismétlődjön meg az első forduló, ahogy egyesek akarják” – tette hozzá az AUR vezetője.

Călin Georgescu, aki az elnökválasztás első fordulójában az első helyen végzett, vasárnap leadta szavazatát a parlamenti választásokon. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a „jó győzelméért” és a békéért szavazott, ugyanakkor a román nép tiszteletéért és politikai felelősségéért is, amit „mindig Románia javára” kíván érvényesíteni. Georgescu azonban nem válaszolt a jelenlévő újságírók kérdéseire, és gyorsan távozott.

Ha a román sajtónak nem is nyilatkozott most, nemrégiben a brit The Times napilapnak adott interjújában Vlagyimir Putyint „patriótának” nevezte, és kijelentette, hogy az orosz–ukrán háború „nem a mi dolgunk”. Georgescu ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Románia helye az EU-ban és a NATO-ban van, bár azt is megjegyezte, hogy az ország érdekeinek maximális érvényesítése érdekében újratárgyalná az együttműködés feltételeit.

Georgescu kampánya olyan populista üzeneteket is közvetít, amik a nemzeti szuverenitás és a globális intézmények iránti bizalmatlanság témáira építenek. Georgescu az elnökválasztás első fordulójában a külföldön élő románok és a vidéki szavazók jelentős részének támogatását is megszerezte. Első fordulós sikere után több szélsőséges párt, az AUR, a POT is jelezte, hogy beállnak mögé és támogatják őt.

Klaus Iohannis, Románia leköszönő államfője a bukaresti Jean Monnet Líceumban adta le voksát a parlamenti választásokon. Nyilatkozatában hangsúlyozta a választások fontosságát, hiszen a Parlament hozza az ország törvényeit és szavazza meg a kormányt.

„A románok az euroatlanti utat választották, és jól tették. Jól integrálódtunk az EU-ba, erős pozícióval és megbecsüléssel rendelkezünk a NATO-ban is. Ahhoz azonban, hogy ez így maradjon, a helyes irányba kell szavaznunk. Én egy európai Romániáért szavaztam. Mindenkit arra kérek, hogy vegyen részt a választáson. Boldog Nemzeti Ünnepet!” – mondta Iohannis.

Iohannis egyébként utolsó román elnöki beszédében bocsánatot az általa hozott döntésekért is, amelyeket „nem magyarázott meg kellőképpen”. Illetve, visszatekintett tízéves hivatali idejére, arra buzdítva a lakosságot, hogy menjenek el szavazni, hangsúlyozva, hogy meg kell őrizni Románia európai és euroatlanti pályáját.

„Tudom, hogy követtem el hibákat, néhány döntés, amelybe reményt és bizalmat fektettem, nem állta ki az idő próbáját, és önök közül néhányan csalódtak. Bocsánatot kérek azokért a döntésekért, amelyeket az út során hoztam, és amelyeket valószínűleg nem magyaráztam meg kellőképpen. Az időt nem lehet visszaforgatni, de biztosíthatom Önöket, hogy minden törekvésem és cselekedetem alapja egy dolog volt: a legjobb megoldások megtalálása Románia biztonsága, jóléte és jóléte érdekében” – mondta Iohannis.

Elmondása szerint az egy héttel ezelőtti szavazás eredménye válaszút elé állított bennünket. A választások nem csak a bal-, jobb- vagy középen álló pártok politikájáról és elképzeléseiről fognak szólni. „Nem is azért szavazunk, hogy bárkit is megbüntessünk vagy megjutalmazzunk, hanem arról szavazunk, hogy a szabadság és a nyitottság országa maradunk-e, vagy a mérgező elszigeteltségbe és a sötét múltba zuhanunk” – fejezte ki reményeit az államfő.

Hangsúlyozva, hogy Románia hatalmas lépéseket tett előre az elmúlt évtizedben, azaz saját hivatali ideje alatt. „Tömegesen fektettünk be az infrastruktúrába, modernizáltuk a közintézményeket, és jelentősen megerősítettük a nemzetbiztonságot egy olyan világban, amelyet akut instabilitás jellemez. Együtt dolgoztunk azon, hogy egy igazságosabb és virágzóbb országot építsünk. Tanúi lehettünk egészségügyi és oktatási rendszerünk átalakulásának, de kétségtelenül van még hová fejlődnünk. Az biztos, hogy a mai Románia szilárdan a haladás útján halad, de nem mentes a kihívásoktól és az esetleges válságoktól sem” – mondta Iohannis.

Hozzátette, nincsenek tökéletes politikusok és nincsenek messiások sem a politikában. „Azok, akik azt állítják, hogy rendelkeznek velük, előbb-utóbb kisiklatják Romániát a mélyen demokratikus útról” – folytatta. Megjegyezve, hogy a szabad választás jogért embertársaink 35 évvel ezelőtt megharcoltak, némelyikük vérrel fizetett érte.

„Egy olyan korban, amikor a szélsőségek, a populizmus és a dezinformáció riasztó növekedését tapasztaljuk, még fontosabb, hogy határozottan elutasítsuk, mindenekelőtt a szavazással, a hamis békítő diskurzust, amely valójában egy Európa-ellenes víziót takar. Az ilyen megközelítéseket valló politikusok megosztani akarnak, társadalmi szakadékokat és mély sebeket akarnak létrehozni, vagyis egy olyan társadalmat, amely teljesen ellentétes azzal, amelyiknek 1918-ban sikerült megvalósítani a Nagy Uniót” – mondta a román elnök.

Kitért a Romániát is érintő válságokra, a COVID-19-re és az Oroszország által megtámadott Ukrajna háborújára, melyek szerinte próbára tették a jogállamot és az alkalmazkodóképességünket is. Saját reformjait is dicsérte, melyek az oktatási reformra gondolva azt mondta, nem egyik napról a másikra érezteti hatását.

Hozzátette, hogy állítása szerint a jogállamiság lelkes támogatója volt és elkötelezett a független igazságszolgáltatásért folytatott harc mellett.

A 2024-es parlamenti választások első napján a diaszpórában már több mint 170 ezer román állampolgár szavazott, ami csaknem kétszerese a 2020-as parlamenti választások hasonló időszakában regisztrált részvételnek. Szombat éjfélig 167 810 szavazó járult az urnákhoz, ebből 163 467-en pótlólagos listákon, 4 343-an pedig levélszavazat útján adták le voksaikat.

A legtöbb szavazatot az Egyesült Királyságban (31 571), Olaszországban (25 047), Németországban (24 550) és Spanyolországban (20 794) regisztrálták, ami tovább erősíti ezen országok kulcsszerepét a diaszpóra politikai döntéshozatalában. Az urnák nyitása óta minden órában jelentős növekedést mutatott a részvételi arány, meghaladva a 2020-as adatok bármelyik időpontját.

A diaszpóra szavazatai kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen az államfőválasztás első fordulójában is jelentős befolyást gyakoroltak: akkor egyértelművé vált, hogy a külföldön élő románok jelentős része elfordult a mainstream pártoktól, mint a PSD és a PNL, és inkább független jelöltek vagy radikálisabb politikai erők felé mozdult el. Ez a fordulat most a parlamenti választásokon is érezhető lehet, komoly kihívást jelentve a hagyományos pártok számára.

A diaszpórában szombaton és vasárnap is 950 szavazóhelyiségben lehet voksolni, a különböző időzónák miatt 59 órás szavazási idővel. A jelenlegi trendek alapján úgy tűnik, a külföldön élő román állampolgárok részvétele meghatározó szerepet játszhat az új parlament összetételének alakításában, és tovább formálhatja Románia politikai térképét.