RMDSZ-kampányhajrá: Ha nincs józan ész, juhok és marhák helyett medvéket fogunk tenyészteni

A tavaszi udvarhelyi önkormányzati kampányindító után, ezúttal Csíkszeredába szervezte meg székelyföldi kampányhajráját az RMDSZ. Az államfő- és a parlamenti választás közeledtével már nem volt szükség a brüsszelezésre és az orosz párti szólamokra, helyette Kelemen Hunor államfőjelölt azt szorgalmazta, hogy az állam legyen kezdeményezőbb, proaktívabb, és vállaljon szerepet a Nyugat-Balkánon, mert az az érdeke Romániának, hogy a régióhoz tartozó országok is csatlakozzanak az Európai Unióhoz.

Valami új, valami régi

Az eseményen a szervezet Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben megyéből érkező jelöltjei és tagjai vettek részt. A szuper választási évnek pedig láthattuk az előnyeit is, amelyek közé tartozik az is, hogy a politikusok és háttérembereik nem engedhetik meg maguknak a sablonos, egy lére menő kampányokat, kampányindítókat.

A mostani rendezvény is meg tudott újulni valamelyest, ehhez pedig az RMDSZ mindent is bevetett: a beszédeket megelőző székely és magyar himnuszokat kórus adta elő, de volt itt Pál utcai fiúk-sláger és az István, a király rockopera Szállj fel szabad madara is, közvetlenül Kelemen Hunor beszéde után. A rendezvényre három busz, megannyi autó hordta a résztvevőket, hogy az Erős Zsolt Aréna ne maradjon foghíjas. A csíki, udvarhelyi, gyergyói politikusok, valamint Günther Ottó bemondó hozták a jól ismert székely kekeckedő szólamokat, hogy „itt es jobb, mint…”, illetve „ki kezdte el a csíksomlyói zarándoklatot” vicceket, ami oldotta a kezdeti nyomott hangulatot. Mert azért meg kellett ijesztgetni a résztvevőket, nehogy azt higyjék, hogy a rózsaszín ködben gond nélkül a jövőbe tekinthetnek.

A szelíd motoros, aki most mindenkit meghallgat a szavazatáért

És azt is láthattuk Kelemen Hunor államelnökjelölti megmozdulásain, mint a motorozás, az AC/DC koncert emlegetése és a közvetlen elnökjelölt imázsának megalkotása, hogy valamit az előző államfőjelölti választásokhoz képest is változtak.

Úgy tűnik, ez a hangulat Kelemen Hunornak is tetszett, aki korábbi nyilatkozatai szerint nehezen vette rá magát, hogy jelölt legyen, viszont nem engedhette meg, hogy a magyarok problémáit ne tematizálják, különös tekintettel arra, hogy a parlamenti választások közelsége dacára mindenki az elnökválasztásra figyel, mert az RMDSZ így izolálódhatott volna a parlamenti listájával. Ha pedig más lett volna a jelölt a szövetségből, az belső körben vetett volna fel kérdéseket…

A józan ész mantrája és a várható nehézségek

A csíkszeredai kampányhajrán a csapból is a „józan ész” folyt, az RMDSZ ugyanis úgy döntött, hogy ezúttal a román állam tyúkszemére lépve próbálja tematizálni az általa fontosnak tartott témákat. Zöld témák, rollerezés kihúzva, helyette a motoros benzingőzből a hétköznapi ember román állammal szembeni panaszait emelte be a politikai diskurzusba az RMDSZ.

A több évtizedes problémák emlegetésével az RMDSZ elkerüli, hogy potenciális kormánykoalíciós partnereit kelljen kritizálnia, akiknek a nevét sem ismerhettük, amikor már ezek az említett problémák velünk öregedtek.

És úgy tűnik a szövetség eddig hitelesen tudta azt a látszatot kelteni a gyanútlan választókban, hogy az RMDSZ az elmúlt több mint három évtizedben nem az általa kritizált államnak a része volt, hol kormányon, hol nem, de többnyire a közelében.

Az RMDSZ ugyanis, ha ellenzéki párt volt, akkor is voltak emberei a minisztériumokban, a prefektúrákon, a Nép Ügyvédjénél, a Securitate Irattárát Átvilágító Országos Tanácsban, a Számvevőszéken, a Biztosítási Felügyeleti Bizottságnál, a Nemzeti Sótársaságnál, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél, az Országos Audiovizuális Tanácsban, a Román Televíziónál, a Román Rádiónál és a Román Nemzeti Bank vezetőségében stb.

Ennek ellenére is adja magát a józanész-mottó, hisz mint a kampányhajrán többször is elhangzott, mindenképpen előnyére válik a román államnak, ha az RMDSZ politikusai a kormányzás révén nagyobb hatáskört kapnak, mert a nagy pártok folyton változó tárcavezetőivel szemben időtállóbb kormányzati tapasztalatra tettek szert a szaporodó ciklusok során. A mottóval tehát épp erre játszanak rá, mert nagyon, de nagyon kívánkoznak újra kormányon lenni.

A csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna közönsége úgy érezhette, mintha hullámvasúton lenne: hol a bonyolult kérdések pofonegyszerű megoldásait dörgölték az orra alá – s bosszankodhatott, hogy ha ilyen könnyen megy, mint mondják, akkor miért kell még mindig sorban állni az adóhivatalban, miért kell még mindig ennyi papír, ha céged van, s akkor is, ha nincs, ha meg van az anyanyelvhasználat jogát biztosító törvény, akkor a gyakorlatban miért nem működik, és ha mindez a politikusaink józan eszét már korábban is megjárta, akkor eddig miért nem oldották meg, amikor kormányon voltak?

Apokaliptikus veszélyt hirdető képsorok is megjelentek a lelki szemeik előtt

Korodi Attila csíkszeredai polgármester házigazdaként fogadta a résztvevőket a városban ahová, mint mondta, a pápa is ellátogatott már, és ahol a gyerekek „hokibottal és korcsolyával születnek”. A város és saját teljesítményének adatolása után az addigi ünnepélyes hangvételt patetikusabbra cserélte, s ezen a hangon osztotta meg félelmeit a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Románia központosítását célzó törvénytervezete kapcsán, ami nem csak a megyéket „szüntetné meg” (rendezné át az 1968 óta megszokott megyerendszert – szerk. megj.), hanem a legtöbb vidéki települést és városaink nagy részét is. Mint Csíkszereda polgármestere megjegyezte, ha a tervezet átmegy, olyan emberek fognak dönteni a magyarlakta települések sorsáról, akiknek a magyar város-, intézménynevek és események nem jelentenek semmit.

Tamás Sándor előbb saját döntéshozatali módszereivel riogatta a hallgatókat. Kovászna megye tanácselnöke azt mondta, hogy amikor sorsfordító döntéseket hoz, akkor (a szakpolitikusok helyett) az egyszerű embereket kérdezi meg, hogy mit sugall a józan paraszti eszük. Amivel még nem is lenne olyan nagy baj, de ez úgy tűnik, hogy néha mindössze abból áll, hogy az általa elképzelt Erzsike néni segítségét kéri. Mint mesélte, most is beszélgetett vele, és azt a tanácsot kapta (a mesebeli szereplőtől), hogy Bukarestben a lovat a szekér elé kötötték, ezért mondja meg Kelemennek, ne hagyják magukat.

Nem meglepő módon Tamás Sándor is úgy vélte, Bukarest elvesztette a józan eszét, az állam saját magát hízlalja, és nem az embereket szolgálja. „Mindenhol azt látjuk, hogy Bukarest uralkodik az egész országon” – jegyezte meg a főváros kapcsán az elnök. Majd az ellenzéki pártokat ostorozta, mint mondta, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a közösségi erdőket támadja. „Az új államosítási folyamat” az elnök szerint a történelmi egyházak vagyonával kezdődött, most az erdőket is akarják. „Csak arra várnak, hogy mi hátradőljünk” – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor. Hozzátette, sokan riogatásnak hitték, de Háromszéken „megvetette a lábát az AUR”, 17 helyi és 2 megyei tanácsosuk lett. Az elnök szerint Kovászna megyében is van elég sok haszonleső, akiket bedobnak cserkészni, most pedig újabbak jönnek. Szerinte Mihail Tîrnoveanu is képviselöltjelölt lett, aki az úzvölgyi hősi temetőket meggyalázta, és aki zsigeri magyerellenessége mellett, kártékony a román társadalomra nézve is.

Az USR által javasolt „megamegyék” kapcsán pedig azt mondta, hogy több évtizedes terv Székelyföld megyéinek felszámolása és nagyobb egységbe olvasztása. Mint felsorolta, felszámolódna ezzel Balánbánya, Barót, Borszék, Erdőszentgyörgy, Dicsőszentmárton, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Kovászna, Marosludas, Nagysármás, Nyárádszereda, Tusnádfürdő, Szentegyháza, Székelykeresztúr, Szováta mint önálló közigazgatási egység. Tamás Sándor ezután ismét Erzsike nénihez tért vissza, aki a tervezet elfogadása esetén négy órát kellene utazzon ügyeket intézni Gyulafehérvárra, a megyeszékhelyre. Tömegközlekedéssel meg egy örökkévalóság lenne neki, mert nincs olyan a falujában.

Csík, Udvarhely, Gyergyó és a cicaharcaik, ami nem hasznos, de legalább vicces

Csipkelődésből sem volt hiány a székelyföldi kampányhajrán. A sort nem a csíki városvezető, hanem Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyószéki Területi Szervezetének elnöke kezdte meg, beszólva a csíkiaknak a csíksomlyói búcsú kapcsán.

Barti Tihamér azt a „ki volt ott előbb” kérdéskört pendítette meg, ami a csíksomlyói búcsú keletkezéstörténetét gyergyói szemszögből elevenítette meg. Eszerint azért van csíksomlyói búcsú, mert a gyergyóiak egy kispap vezetésével elmentek Csíkba megvédeni hitüket, vallásukat. „Erre az eseményre emlékszünk minden évben” – szúrta oda Barti Tihamér. A csíkiakhoz hozzávágott kesztyűt Tánczos Barna szenátorjelölt vette fel, aki szerint István pap vezetésével a csíkiak kezdték el a csíksomlyói búcsút. Ha pedig a kormányból továbbra is hiányozni fog a józan ész, akkor juhok és marhák helyett medvéket fognak tenyészteni Székelyföldön.

Barti Tihamér beszéde többi részében komolyabbra fordította a szót. Elmondta, hogy Gyergyó a beérkező támogatásoknak is köszönhetően fejlődésnek indult: gyarapodnak a gyárak, sportlétesítmények tekintetében, itt a hokit emelte ki, hogy a csíkiak szívében megforgassa a tőrt. Majd a fiatalokra tért át, akik szerinte nem elmennek, hanem egy részük hazahozza a tudást, és otthon akarják elkölteni a külföldön gyűjtött pénzt, nekik pedig kötelességük segíteni ebben, levéve a terhek egy részét a cégek, a befektetők, illetve a családok válláról.

Közvetetten ehhez kapcsolódva, Csép Andrea Maros megyei képviselőjelölt beszédében felhívta a figyelmet a politikusok kötelességeire, illetve arra, hogy ne feledjék, az eredmények csak újabb feladatokat hoznak magukkal, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a látványos infrastrukturális beruházások mellett, mint az aszfaltozás, csatornázás, az emberi élet minőségének támogatására is szükség van. Azt a példát hozta fel, hogy napjainkban egy átlag nyugdíjas élettartama 5-10 évvel hosszabb, mint az 1970-es években, de öt évvel kevesebb, mint az EU-s átlag.

Mivel egy újabb Hargita megyei politikus, az Udvarhelyszéket képviselő szenátorjelölt kapott szót Csíkszeredában, ezért Günther Ottó az előbbi csipkelődéshez kapcsolódva, a „na, hol es jobb?” kérdéssel invitálta színpadra Antal Lórántot, aki szerint az udvarhelyiek Csíkban is elég szépen néznek ki. Ahogy a kormányon is látszik szerinte, hogy az RMDSZ nélkül hiányzik onnan a józan ész. A szövetség energetikai ügyekkel foglalkozó politikusa a „romániai rezsicsökkentést” emelte ki, illetve Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerepét, aki folyton azzal találkozott a minisztériumban, hogy nem lehet, aztán mégis lett napelem- és palackvisszaváltó program.

Günther a palackok esetében azért a maga részéről megjegyezte, mindig Tánczos jut eszébe, amikor egy necc palackkal áll a gép előtt, ami nem megy, elromlik, nem vesz be valamit.

Itt ismét egy udvarhelyi kapott szót, de ezúttal nem politikus, hanem a Legendárium, illetve a Mini Erdély Park vezetője, Fazakas Szabolcs. Mint kiderült, az ötletgazda felszólalásának oka nem csak az volt, hogy el volt ragadtatva Kelemen Hunor programjától, hanem az is, hogy animációs formában szólt a jelenlévőkhöz egy másfél évszázaddal ezelőtti országgyűlési képviselő, Orbán Balázs, aki beszédét szintén arra hegyezte ki, amit Kelemen Hunor államelnökjelöltségéből is kiérezhető: a romániai magyarok és románok közös sorsa és a problémái, amire megoldást kell találni.

Kelemen: A politikának ma is a közösségről, az emberekről kellene szólnia

Ezután kapott szót Kelemen Hunor, aki utolsóként, de leghosszabban beszélhetett. Közel egy órás beszédének elején megjegyezte, a politika másfél évszázaddal Orbán Balázs után sem változott, ma is a közösségről, a jövőről, a közjóról, a reményről, az emberekről kellene szólnia.

Ezért Kelemen szerint az erdélyi magyar politikusnak ismernie kell a közösséget, de nem szabad elfelejtenie a távlati célokat sem. Kelemen a népességfogyás kapcsán az 1,1 millió romániai magyar erejét hangsúlyozta, mint mondta, ez a közösség egy kisebb országnak felel meg. A politika egyik feladatának pedig azt nevezte, hogy visszaadja a reményt az itthon maradásra, arra, hogy itthon is lehet jövőt építeni. Most ugyanis azt 5 millióan inkább máshol képzelik el.

Az RMDSZ államfőjelöltje a kampányindítón azt hangsúlyozta, hogy az állampolgároknak több tiszteletre van szükségük, a bürokráciát fel kell számolni, azaz „fogyókúrára” kell küldeni az államot papírok és fölös intézmények tekintetében is, a döntéshozásban pedig improvizáció helyett átgondolt lépésekre van szükség.

Az RMDSZ magas részvételre számít a választásokon. Kelemen felsorolta azokat a pontokat, amik a magyar részvételt is kellő mértékben duzzaszthatják, azaz az RMDSZ józanész-programjának prioritásait:

• Esélyt és támogatást adni a fiatal családoknak – több bölcsődét, rugalmas munkavégzést a fiatal anyáknak, lakástámogatást a családoknak
• Mindent a diákokért! – kevesebb tanórát, több tehetséggondozást, erősebb szakoktatást, méltányos érettségit és jobb román nyelv tanítást.
• Megbecsülést az adófizetőknek, erőt a vállalkozóknak! – csökkenteni kell a bürokráciát, kiszámíthatóvá kell tenni az ügyintézést, egyszerűsíteni az adórendszert, és meg kell könnyíteni a vállalkozások dolgát, hogy fejlesztési pénzekhez jussanak, a helyi termelőknek és termékeknek helyet kell biztosítani a piacon, az üzletekben és mindenhol.
• A betegek érdeke az első! – a beteg kerüljön az egészségügy központjába, digitális várólista váltsa fel a kórházi sorokat, legyen háziorvos minden településen, több bizalom a pályakezdő orvosoknak, a rezidensvizsga újragondolása
• Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak, tiszteletet a magyaroknak! – az RMDSZ állandó feladata az intézményes garanciák megteremtése a magyarok identitásának megőrzése érdekében

„Továbbra is első számú prioritásunk marad, hogy ezeket az intézményes garanciákat megőrizzük, kiegészítsük, és bővítsük. Ez azt jelenti, hogy a magyar nyelvet, a magyar kultúrát, a vallásunkat, a mi etnikai identitásunknak minden egyes elemét meg tudjuk őrizni: oktatásban, közigazgatásban, kulturális intézményekben. Meg tudjuk őrizni és meg tudjuk védeni a szimbólumainkat, meg tudjuk őrizni és meg tudjuk védeni a vagyonunkat. (...) És igen, a magyar nyelv használatát meg kell erősíteni ott, ahol többségben vagyunk. Meg kell erősíteni ott, ahol 20 százaléknyian vagyunk, de nem szabad elengedni azt a célt, hogy csökkentsük a küszöböt (10-15%-ra – szerk. megj.), ahogy erre rengeteg javaslat született. És a magyar nyelv használatát az igazságszolgáltatásban is tudni kell érvényesíteni, ehhez erőre van szükségünk. Az alkotmány, a törvények ezt lehetővé teszik, és pont az igazságszolgáltatás az, amely nem tartja be a törvényeket” – fejtegette az elnökjelölt.

Mint elhangzott, az RMDSZ államfői programja akár komrányprogramként is megállná a helyét.