Románia parlamentet választ: az exit-poll szerint a PSD nyert, de a szélsőjobb is nagyot kaszált

A diaszpórából érkező szavazatok több mint 95 százalékos feldolgozottsága is a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) győzelmét vetíti előre. A szélsőjobboldali pártok (AUR, SOS Románia és a POT) együttesen a külföldön szavazó 775 413 román állampolgár szavazatának több mint 55%-át szerezte meg.

AUR – 26,09%
USR 24,4%
SOS – 15,84%
POT – 13,58%
PSD – 4,13%

Akárcsak az elnökválasztás első fordulójában az USR a nagyvárosokban ment nagyot, Bukarestet pedig egyértelműen behúzta. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy hozza az exit-pollokban megelőlegezett 16-17 százalékot. Bukarestben mind a szenátusi, mind a képviselőházi listákra leadott szavazatok tekintetében az első helyen végzett a szavazatok több mint 99%-ának feldolgozása után. Szenátus: 23,24%, Képviselőház: 23,43%. A PSD követi (21,91% és 21,81%), a PNL pedig messze elmarad a maga 13 százalékával.

Temesvár volt az USR másik bástyája, itt Dominic Fritz polgármestersége biztosította a párt stabilitását. Brassó ugyan mostanra elveszítette USR-s vezetését, de Allen Coliban négyéves regnálása nyomot hagyott – a város még mindig hajlik a progresszív irányba, annak ellenére, hogy most liberális vezetése van.

Kolozs és Bihar, ahol az elnökválasztás első fordulójában Elena Lasconira nyomták sokan a pecsétet, most mégis inkább a PNL felé húztak, ami egyáltalán nem meglepő, mert Kolozsvár és Nagyvárad Emil Boc és Ilie Bolojan uralma alatt áll, és meg kell adni, Bolojan jól kármentett, ahhoz képest, hogy mekkora volt a csőd az első forduló után.

A külföldön élő román állampolgárok két napig szavazhattak a parlamenti választásokon. Azt már az elnökválasztáson is látni lehetett, hogy Călin Georgescu elnökjelölt számos diaszpóra szavazatot behúzott, így nem meglepő, hogy a szavazóhelyiségek 86%-ának feldolgozottságánál egy szélsőséges párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezet a külföldi szavazatok tekintetében.

A HotNews az Állandó Választási Hatóság adatai alapján arról írt, hogy az AUR nyerte a legtöbb diaszpórában leadott szavazatot mind a szenátusi, mind a képviselőházi választásokon. A rangsort ugyan a másik diaszpóra által favorizált elnökjelölt, Elena Lasconi Mentsétek meg Romániát Szövetsége (USR) szerezte meg, de rögtön utána Diana Șoșoacă SOS Románia pártja és a Călin Georgescut támogató Fiatal Emberek Pártja (POT) következik. A kormányzó pártok hátul kullognak.

Szenátus

AUR – 148 821 szavazat
USR – 126 671 szavazat
SOS Románia – 94,155 szavazat
POT – 79.474 szavazat
PNL – 43,695 szavazat
SENS – 22,062 szavazat
PSD – 18,462 szavazat

Képviselőház

AUR – 151,473 szavazat
USR – 140,119 szavazat
SOS Románia – 92.126 szavazat
POT – 79,400 szavazat
PSD – 24.440 szavazat
SENS – 22,658 szavazat

A 2024-es parlamenti választások szavazatszámlálása már majdnem végleges, és már most látszik, hogy a következő mandátumban hét pártnak lesz képviselője a szenátusban és a képviselőházban.

Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártja (POT) elnöke háromnapos vízböjtre ítélte magát, miután pártja átlépte a választási küszöböt, írja a Digi 24.

A POT elnöke a háromnapos vízböjttel hálát akar adni a kapott szavazatokért, és felkéri kollégáit is, hogy csatlakozzanak hozzá. „Megtiszteltetés ez számunkra, szívből köszönjük a románoknak, hogy felébredtek, hogy velünk vannak, érezzük az erejüket. Mindenekelőtt dicsőség Krisztusnak mindazért, amit nekünk adott, és azért az irányért, amely felé Romániát terelte” – mondta Anamaria Gavrilă.

A POT elnöke felkeltették a romániaiak figyelmét, mert most „rájöhettek, hogy pártot építeni anélkül is lehet, hogy valaki állna mögöttünk, anélkül, hogy rendkívüli összegű pénzeszközökkel rendelkeznénk, csak az emberek erőfeszítései révén”.

A parlamenti választásokat a PSD vezeti, mögötte az AUR, a PNL és az USR. Diana Diana Șoșoaca SOS Románia pártja, a Călin Georgescut támogató POT átlépte a parlamenti küszöböt. Az RMDSZ 6,50 százalék körül végez.

Az exit poll adatok szerint Nicolae Ștefănuță SENS pártja és a Ludovic Orban féle Jobboldal ereje (Forța Dreptei) nem jut be a parlamentbe.

Az egy órával korábbi adatokhoz képest kevéssel, de csökkent a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) előnye a többi párthoz képest. A kisebb szélsőjobboldali pártok, mint az SOS Románia, a POT valamelyest nőttek.

8 órakor a szavazatok 99,38 százalékánál így áll a jelenlegi állás:

Képviselőház:

• PSD 22,27%
• AUR 17,86%
• PNL 13,42%
• USR 12,18%
• SOS Románia 7,21%
• RMDSZ 6,42%
• POT 6,34%
• SENS 2,98%

Szenátus:

• PSD 22,63%
• AUR 18,16%
• PNL 14,40%
• USR 12,08%
• SOS Románia 7,62%
• RMDSZ 6,47%
• POT 6,27%
• SENS 2,83%

Megjelentek az első cikkek a külföldi sajtóban a román parlamenti választásokról, különös tekintettel a szélsőjobboldal előretörésére és a politikai instabilitás veszélyeire. A Politico kiemeli, hogy bár a Szociáldemokrata Párt a választás győztese lehet, az AUR, és társai, a frissen parlamentbe jutott SOS Románia és POT nagyon erős radikális magot képeznek, nem lehet figyelmen kívül hagyni a szélsőjobbos retorika térnyerését. A lap szerint a szélsőségek növekedése a múlt heti elnökválasztás első fordulójának hatására gyorsult fel, ahol a Moszkva-barát ultranacionalista Călin Georgescu diadalmaskodott.

A Guardian arra figyelmeztet, hogy a mostani parlamenti választások kritikus jelentőségűek Románia jövőbeli irányvonala szempontjából, amely eddig az EU és a NATO megbízható szövetségesének számított, és stratégiai fontosságú szerepet játszik a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatásában. „Az ország 1989-es kommunista rendszerből való kilábalása óta nagyrészt elkerülte a nacionalizmus térnyerését” -írja a lap, hozzátéve, hogy kérdéses, ez a fragmentált parlament milyen irányba fogja elmozdítani az országot.

Magyarázatként vagy háttérként az eredményekhez azt is részletezi, hogy a választók körében egyre nagyobb volt a felháborodás az életköltségek növekedése és a mainstream pártok korrupciója miatt, ami tovább csökkentette az állami intézményekbe vetett bizalmat. A szélsőjobb, amelyet az AUR vezet, húzta a legnagyobb hasznot ebből a zűrzavarból.

Felsorolja, hogy Románia az EU-nak a legnagyobb szegénységi kockázatnak kitett lakosságszámmal, a legmagasabb inflációs rátával és a legnagyobb költségvetési hiánnyal rendelkező tagállama. A szélsőjobboldali pártok pedig kihasználták az ország Ukrajna melletti erős támogatását, hogy félelmet keltsenek a háború átterjedésével kapcsolatban, és hogy elégedetlenséget szítsanak az ukrán menekültek állítólagos előnyben részesítése miatt.

A Guardian idézi Klaus Iohannis utolsó elnöki beszédét is, amiben a leköszönő elnök úgy fogalmazott, hogy a vasárnapi választások gyakorlatilag eldöntik, hogy Románia „a szabadság és nyitottság országa marad-e, vagy mérgező elszigeteltségbe és egy sötét múltba zuhan.”

Ha az exit pollok pontosnak bizonyulnak, írja a brit lap, akkor egy nyugatbarát mainstream koalíció, amelyet a PSD vezet, elvileg kormányt alakíthat. Azonban az elemzők szerint a tárgyalások nehezek lesznek, és hetekig elhúzódhatnak. „A szociáldemokraták néhány napot várni fognak, hogy megkeressék őket” – mondta Radu Magdin politikai elemző a Reutersnek. „Valószínűbb egy centrista pártokkal kötött koalíció, mint a szélsőségesekkel. És sok múlik azon, ki lesz az elnök.”

A Guardian által is idézett Reuters-elemzés szerint, bár a PSD egy pro-európai koalíció élére állhat, a szélsőséges erők miatt nem lesz egyszerű a munka az új parlamentben. A hírügynökség szerint egy koalíció kialakítását tovább nehezítheti a költségvetési deficit kezelése körüli viták és az elnökválasztás második fordulójának bizonytalanságai.

A külföldi sajtó egyöntetűen hangsúlyozza, hogy a választás tétje nem csak a kormányalakításról szól, hanem Románia jövőbeli irányvonaláról is, különösen az EU és NATO felé való elköteleződésről.

Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár megye mellett Szilágyban is az első helyen végezhet az országos összesítésben Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Ugyanakkor Bihar megyében is 20 százalék fölötti eredményt ért el az alakulat – derül ki a szavazókörzetek 99 százalékának az összesítése után.

Országosan továbbra is PSD vezet az AUR és a PNL előtt. Az RMDSZ masszívan 6 százalék fölött van, ha az utolsó méteren nem marad nagyon le a román pártoktól, akkor az utóbbi két évtized legjobb eredményét érheti el a szövetség. Több mint 588 ezre adták szavazatukat az RMDSZ-re, ezzel még a júniusi EP-választáson elért szavazatszámot is túlszárnyalták, pedig az is nagyon jó eredménynek számított.

A képviselőházi listára leadott szavazatok ez elmúlt választások során a következőképpen alakult: 2004-ban és 2008-ban 6,2 százalék, 2012-ben 5,15 százalék, 2016-ban 6.19 százalék, 2020-ben pedig 5,74 százalék. A szenátusi lista eredményei pedig a következők voltak: 2004-ben 6,26 százalék, 2008-ban 6,39 százalék, 2012-ben 5,25 százalék, 2016-ban 6,24 százalék, míg 2020-ban 5,89 százalék.

A parlamenti választásokra kialakított utolsó külföldi szavazóhelyiségek is bezártak reggel 7-kor, írja az Agerpres.

A helyi idő szerint 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy előtte sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig még leadhatják a voksukat.

A külföldi szavazókörzetek közül elsőként az új-zélandi Auckland városában kialakítottat nyitották meg, romániai idő szerint pénteken 20 órakor. Utolsóként az egyesült államokbeli (San Francisco, Los Angeles, Anaheim, Las Vegas, Portland, Sacramento, San Diego) és a kanadai szavazókörzetek zártak be.

Külföldön 951 szavazókörzetet alakítottak ki a parlamenti választásokra, a legtöbbet Olaszországban (158) és Spanyolországban (147).

Vasárnap 21 óráig 744.350 román állampolgár szavazott külföldön, további 4343-an levélben adták le a voksukat.

Hétfő reggel 7 órakor a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál a Szociáldemokrata Párt (PSD) 22,41%-on áll a képviselői, 22,76%-on a szenátusi listán. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) több mint 400 000 szavazattal van elmaradva a PSD-től, a képviselői listán 17,81%-on, a szenátusi listán 18,14 százalékon áll.

Az RMDSZ lényeges több szavazatot kapott, mint négy éve. Több mint 580  ezren szavaztak rá, ami 6,50 százalék körüli szavazatarányt jelent. 2020-ban 339  ezren szavaztak rá és 5,74 százalékot ért el.

Képviselői lista:

Szenátusi lista:

A szavazókörzetek több, mint 80 százalékának, mintegy 6,5 millió szavazatnak az összesítése után a következő pártok juthatnak be a parlamentbe:

Ugyanakkor egyelőre minden nagy párt elmarad attól, amint az exit-poll felmérések előre vetítettek nekik. A legnagyobb lemaradásban az USR van, de a nagyvárosok eredményeinek beérkezésével még javíthatnak az arányukon.

A romániaiak többsége az ország nyugati, európai irányultságára szavazott, a prioritás pedig most az, hogy Elena Lasconi, a versenyben maradt egyetlen Európa-párti jelölt, megnyerje az elnökválasztást, idézte az Europa Liberă a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) alelnökét.

Dominic Fritz szerint a parlamenti választásokon tapasztalt magas részvétel azt mutatja, hogy a román állampolgárok bíznak abban, hogy minden szavazat számít. „Jó hír, hogy a szélsőséges pártok nem szereztek többséget, világos többségben vannak azok, akik megőriznék Románia európai irányultságát” – mondta. Az USR koalíciós lehetőségeiről Temesvár polgármestere csak annyit mondott, hogy ezzel meg kell várni a végleges eredményeket és hogy fontos, hogy a többség ne csak Európa-párti legyen, hanem fel is vállaljon fontos reformokat.

„Most az a fontos számunkra, hogy biztos támogatást építsünk Elena Lasconi mögé, ez az egyetlen út ahhoz, hogy ne essünk az oroszok csapdájába” – fogalmazott.

Az USR a CURS közvéleménykutató 21 órára vonatkozó mérése szerint a harmadik helyet érte el, a szavazatok 60 százalékának megszámlálása után pedig a negyedik helyen áll.

Facebook-posztban hívja fel a figyelmet a SENS Párt arra az anomáliára, hogy a rájuk leadott szavazatokat, amiatt, hogy a pecsétnek a tintája átüt a másik oldalra, a szélsőjobbos SOS-hez számolják. Arra kérik a szavazóhelyiségekben tartózkodó megfigyelőket, hogy ahol a leírtakhoz hasonlót tapasztalnak, készítsenek fotót, és értesítsék az alakulatot, hogy fellebbezni tudjon a hatóságoknál.

A frissen alakult SENS, amely a Nicu Stefanutát támogató mozgalomból alakult párttá az exit-pollok szerint valamivel 3 százalék fölötti eredményt ért el.

A SENS nemcsak a pecsételésnél fennálló hibalehetőségről értesítette támogatóit, hanem közzétett egy másik sajtóközleményt is, amiben arról értesíti a közvéleményt, hogy semmi közük nincs az elnökválasztás első fordulóját megnyerő Georgescuhoz.

Az előzményekhez hozzátartozik, hogy korábban olyan videók terjedtek a közösségi médiában, amik összemosták a jelöltet a párttal. A parlamenti választások kiértékelőjén pedig Florentina Presadă, a SENS egyik vezetője élő adásban szóváltásba keveredett Mihai Gâdea műsorvezetővel az Antena 3 CNN csatornán, mivel a hírtévé bemutatott néhány TikTok-videót, amelyekben a SENS-et Călin Georgescuval kapcsolták össze.

Presadă azzal vádolta a csatornát, hogy fake news-t terjeszt. Gâdea erre bemutatta a szóban forgó videókat, és rákérdezett álláspontjára. A vita során a műsorvezető először arra kérte a stúdiót, hogy szakítsák meg a hívást, de később hagyta, hogy a SENS-es politikus elmondja véleményét.

Florentina Presadă tagadta, hogy bármikor is kampányoltak volna Călin Georgescu mellett: a bemutatott videók nem tőlük származnak, mondta. Semmilyen módon nem vállalnak kapcsolatot Georgescuval, és hivatalos panaszt is tettek már az ANCOM-nál és más hatóságoknál a hamisított videók miatt, részletezte. A SENS tiszta kampányt folytatott, amelyet fiatalok szerveztek, jelentette ki lezárásként.

Cristian Pîrvulescu politológus szerint a 2024-es romániai parlamenti választások exit poll-eredményei az „új szélsőjobboldal” egyértelmű győzelmét jelzik, amely szerinte főként a TikTok és a közösségi média révén érte el sikerét. A News.ro-n publikált választási kiértékelőjében azt mondja, ez nem a nemzeti identitásról szól, hanem az összeesküvés-elméletekről és a hibrid háborúról, amelyet Románia „fegyver nélkül” veszített el.

Legfontosabb megállapításai:

• A szélsőjobboldal térnyerése: A szélsőséges pártok (AUR, SOS, POT) akár a parlamenti helyek 30-40%-át is megszerezhetik. Ez a „TikTok-pártok” győzelme, amik a protest-szavazatokra építettek.
• Hibrid háború: Pîrvulescu szerint az összeesküvés-elméletek és a közösségi média propagandájának hatását akár hibrid háborúként is lehet értékelni, és ez tükröződik mindkét választásnak az eredményében.
• A választók megosztottsága: A PSD és a szélsőjobboldal szavazótábora között erős átfedés tapasztalható, főként a közös összeesküvés-elméletek és dezinformációk miatt, amikre mindkét tábor szavazói fogékonyak.
• Elmaradt propagandaellenes fellépés: Pîrvulescu úgy véli, hogy a román politikai elit elmulasztotta a közösségi média kontrollját, ami lehetővé tette a szélsőségek gyors növekedését.

A választási gyorselemzésben Cristian Pîrvulescu arról is beszélt, hogy mi magyarázza az USR és Elena Lasconi visszafogottabb eredményét. Először is az alkotmánybíróság döntése: a szavazatok újraszámlálásának elrendelése az elnökválasztás első fordulója után sok választóban bizonytalanságot keltett Lasconi második fordulós szereplésével kapcsolatban.

Nem volt eléggé hatásos a mozgósítás sem, véli. Bár az USR-t egyre inkább „rendszerpártként” tartják számon, hiányzik az erős területi szervezeti hálózat, ami hátrányt jelentett akkor, amikor országszerte kellett volna az urnákhoz hívni a támogatókat.

Pîrvulescu szerint bár az USR eredménye nem rossz, elmaradt attól, amit a társadalmi elégedetlenség mértéke alapján várhattak volna. Összegzésként a politológus arra figyelmeztetett: ha nem sikerül megfékezni a szélsőjobboldali előretörést, Románia politikai stabilitása és európai irányultsága nem biztosított.

A parlamenti választásokon két olyan párt is indult, amelynek a neve nagyon hasonlít a Szociáldemokrata Pártéhoz (PSD), és a logójuk is emlékeztet Ciolacuék rózsáira. Ezek közül az egyik, a PSDU a szavazatok 30 százalékos feldolgozottságánál már a képviselőházban és a szenátusban is meghaladta a 2 százalékot, nagyjából egy szinten áll a Jobboldal Erejével.

A törpepártok a névhasonlóság miatt valószínűleg a PSD-től vontak el szavazatokat.

A Partidul Social Democrat Unit (PSDU) a știripesurse.ro szerint kizárólag a TikTokon kampányolt. A párt logójában a PSD rövidítést emelték ki, az „igazi” PSD-től őket megkülönböztető „unit” szót kisebbe szedték, és átvették a három rózsát is, igaz kicsit átalakították a dizájnjukat és a vörös szín helyett lilát választottak.

A PSD Independent nevű párt vörös színt választott a logóhoz, amelyen csak egy rózsát használ, az azt tartó kézzel és két zöld levéllel kiegészítve. Ez a párt azonban jóval kevesebb szavazatot gyűjtött az eddigi eredmények szerint.

Kelemen Hunor az RMDSZ támogatóihoz beszélt élő adásban, röviddel az exit-poll eredmények ismertetése után, amelyet az Antena 3 CNN is közvetített saját műsorában. Amikor a nézők meghallották, hogy az RMDSZ elnöke magyarul beszél, pfújolni kezdtek, ami a műsorvezetőt, Mihai Gâdeát nagyon feldühítette, írta meg a stiripesurse.ro.

„Megkérem önöket, hogy viselkedjenek civilizáltan. Aki itt, ma este egy román állampolgárt kifütyül, az menjen ki a teremből most” – szólt rá a közönségre a műsorvezető.

Kelemen Hunor a választási kiértékelőben a jó eredményekről, a magas választási részvételről beszélt, illetve köszönetet mondott mindenkinek, aki az RMDSZ-re szavazott. Magyar összefoglalója után románul is szólt a jelenlévő újságírókhoz, azonban jóval rövidebben.

A PSD 25,5 százalékot szerezhet a képviselőházban, illetve 25,7 százalékot a szenátusban, derül ki a CURS közvélemény-kutató végső felméréséből, amelyben már 21 óráig gyűjtötték az adatokat. A számok hasonlóan alakulnak, mint a korábban közölt felmérés esetében, és három szélsőjobboldali párt bejutását vetítik előre.

Közben az Állandó Választási Hatóság oldalán már elkezdődött a jegyzőkönyvek összesítése alapján az eredmények közlése. A szavazókörzetek 5,45 százalékának az eredménye alapján a PSD vezet, az AUR a második és az RMDSZ a harmadik, de ezek nyilván a kisebb települések eredményeit vannak csak benne.

Az SOS Románia elnöke szerint, akit egyébként kizárt az alkotmánybíróság az elnökválasztási versenyből, a választási exit-poll eredmények után sem hazudtolta meg önmagát: egyenesen a parlamenti választások megsemmisítését követeli. Az exit-poll szerint ugyanis az SOS Románia épphogy megugrotta a parlamenti küszöböt 5,5%-kal.

„Szervezett lopás zajlik! Zsákokban hordják a szavazatokat ismeretlen helyekre, taxikban utaznak a választási bizottságok helyettesei, és mindez a kormány hallgatólagos jóváhagyásával történik!” – fakadt ki Șoșoacă élő adásban. „Plasztik zsákokban hordják a demokráciánkat a szeméttelepre!” – kiabálta.

„Ez nem demokrácia, ez politikai bohózat!” – folytatta, majd bejelentette, hogy panaszt tesz a kormány, a külügyminisztérium és számos televíziós csatorna ellen, mert az exit-poll eredmények idő előtti közzététele szerinte illegális, és befolyásolja azokat, akik még nem szavaztak.

Șoșoacă szerint az ország egyetlen reménye, ha az „igazi szuverenisták”, azaz az AUR és az SOS, egyesítik erőiket. Elmondta, hogy nyitott lenne az AUR párttal való közös munkára, különösen Claudiu Târziuval, de George Simionról azt mondta, nem világos, hogy „melyik oldalon áll.” Șoșoacă kijelentette, hogy ha Simion együttműködik a PSD-vel, PNL-vel, USR-rel vagy az RMDSZ-szel, akkor kiderül, hogy „egy követ fúj” Marcel Ciolacuval. „Simionnak el kell döntenie, hogy melyik csónakban evez” – jegyezte meg ironikusan az AUR vezetőjére célozva. „Ha összeáll a PSD-vel, akkor kiderül, hogy ugyanazon csapat része, akik elárulták az országot” – tette hozzá.

Ígéretet tett arra is, hogy visszatér a román parlamentbe, ahol – saját szavaival – „megkeseríti a politikai árulók életét, amíg maguktól fel nem kötik magukat.” A drámai hangvételű beszédét egy vallásos fordulattal zárta: „Imádkozni fogok, és hagyom, hogy Isten vezessen.”

„A románok hosszú idő után először hallatták ma a hangjukat, és azt mondták, hogy igen, európaiak vagyunk, de nem másodrangúak, igen, a NATO tagjai vagyunk, de az utolsó leheletünkig a békéért fogunk küzdeni, a politikai osztály pedig jól tenné, ha legalább most, az utolsó órában hallgatna rájuk” – mondta az exit-poll eredmények közzététele utáni beszédében a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion.

A több mint 45 perces szónoklatában Simion a demokrácia és a szabadság elleni támadásról beszélt az elnökválasztás első fordulójának esetleges megismétlését kilátásba helyező alkotmánybírósági döntésre utalva, amely szerinte annak jele, hogy a jelenlegi politikai elit foggal-körömmel megpróbál ragaszkodni a hatalomhoz. Az AUR elnöke követelte azt is, hogy azokat, akik a parlamenti választások napján csalást követtek el, vonják felelősségre.

Simion a koalíciós törekvéseire utalva azt mondta, a jövő nem a gyűlöleté, hanem a reményé és az egységé. „Nyújtsuk ki a kezünk egymás felé, bocsássunk meg egymásnak, és találjunk erőt arra, hogy ismét testvérek legyünk. Itt az ideje hogy hidakat építsünk, ne falakat, hogy egységesek legyünk, ne megosztottak, és ne hagyjuk, hogy ezek a jöttmentek kontrollálják a sorsunkat, mint a sötétség bábművészei” – mondta, hamar kiderült azonban, hogy csak a szuverenistákkal szeretne együttműködni.

Mint mondta, az AUR a Szociáldemokrata Párttal (PSD) nem lép koalícióra, csak a szuverenistákkal, azokkal, akik „tisztán szeretnének építeni”. Megismételte korábbi bejelentését, hogy támogatják Călin Georgescut az elnökválasztási kampányban, és hozzátette, ezért cserébe nem kért miniszterelnöki funkciót, és más funkciót sem. „A támogatásunknak nincs feltétele. Szavunkat adtuk, hogy a szuverén Romániáért fogunk harcolni, és a végsőkig kitartunk ebben a harcban” – mondta.

Az Inscop közvélemény-kutató exit-poll eredménye szerint az AUR 19,9 százalékot ért el a képviselőházban és 21,6 százalékot a szenátusban, a Curs közvélemény-kutató valamivel gyengébb eredményt mért, de mindkét felmérés szerint a szélsőjobboldali pártok elérik a 30 százalékot. Az exit-pollok nem vonatkoznak a diaszpórára, ahol korábbi felmérések szerint magas a szélsőjobb támogatottsága.

Elena Lasconi, az USR elnöke és az elnökválasztás második fordulójába jutott jelöltje az exit-poll eredmények nyilvánosságra hozatala után tartott beszédében hangsúlyozta a demokrácia, a NATO és az EU melletti elköteleződés fontosságát. Az USR-t az exit-poll 15%-ra becsülte, holtversenyben a PNL-vel, a PSD és az AUR mögött.

Lasconi szerint a jelenlegi politikai helyzet „nem pártokról vagy jelöltekről szól, hanem a demokráciáról, és arról, hogy Románia az EU és a NATO része maradjon”. Bírálta a régi politikai elitet, amely szerinte az ország jelenlegi megosztottságát és az unióellenes erők térnyerését okozta. Lasconi arra szólított fel, hogy a politikai rendszert újjá kell építeni, nagyobb hangsúlyt fektetve az ország kulturális és intellektuális elitjére.

Beszédében kiemelte, hogy Oroszország történelmileg sok szenvedést okozott Romániának, és hogy az orosz propaganda a közösségi médiában – különösen a TikTokon – veszélyt jelent a demokráciára. „Ha egységesek vagyunk, az orosz botok nem képesek elpusztítani a demokráciánkat” – mondta.

Lasconi reményét fejezte ki, hogy a végső eredmények megerősítik az USR pozícióját, és készen áll arra, hogy más közép-jobboldali pártokkal együttműködve védje Románia függetlenségét és demokratikus értékeit. Beszédét azzal zárta, hogy „Isten áldja Romániát,” kiemelve az összefogás fontosságát.

Az exit-pollok alapján három szélsőséges párt, az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség), a SOS Románia és a POT (Fiatal Emberek Pártja) 32-33 százalékot érhetnek el a felálló parlamentben. Ez az arány radikálisan átalakíthatja a politikai egyensúlyt és a kormányalakítási lehetőségeket, figyelmeztet a G4Media.

Az INSCOP és a CURS által végzett szavazási becslések szerint az AUR a második helyet szerezheti meg, míg a SOS és a POT 5% fölötti eredménnyel szintén bejut a parlamentbe. Ez az első alkalom, hogy három szélsőséges párt egyszerre képviselheti magát a törvényhozásban, ami egyértelműen polarizáltabb politikai környezetet vetít előre.

• Az AUR, amely már az előző választásokon is erősödő támogatottságot mutatott, most megközelítette a legnagyobb romániai párt, a PSD eredményét, és maga mögé utasította a liberálisokat és a progresszív USR-t. A párt erőteljes nacionalista és euroszkeptikus retorikájával tudta megszólítani a választókat, különösen a vidéki területeken és a diaszpórában.
• SOS Románia: A Diana Șoșoacă által vezetett párt populista és nacionalista üzeneteivel a szélsőséges választók egy részét vonzotta magához. A párt jellemzően radikális társadalmi kérdésekkel kampányol.
• POT (Fiatal Emberek Pártja): Az újonnan alakult párt, amely az AUR-ból kivált politikusokra és radikális üzenetekre épít, és kiállt a szélsőséges elnökjelölt Călin Georgescu mellett, beelőzte az RMDSZ-t, és a szintén frissen alakult SENS pártot, és harmadik széljobbos erőként befutó lett.

A becslések szerint a PSD, amely a szavazatok körülbelül 25%-át szerezheti meg, bár első helyen végezhet, nem fog tudni egyedül kormányt alakítani. A kormányzó többséghez legalább három párt együttműködése szükséges, ami rendkívüli politikai kompromisszumokat követelhet meg.

Ezek a pártok várhatóan radikális programokat és javaslatokat fognak képviselni, amelyek szemben állhatnak a hagyományos európai és NATO-orientált politikával. Az AUR és a SOS különösen euroszkeptikus és populista narratívákat erősít, amelyek lassíthatják Románia európai integrációs törekvéseit és destabilizálhatják a parlamenti munkát.

A három szélsőséges párt megerősödése a társadalmi polarizáció fokozódására is utal. A választók egy része láthatóan radikális változásokat követel, míg mások a hagyományos politikai pártokat preferálják. Ez a helyzet hosszú távon politikai instabilitást eredményezhet.

A szélsőséges pártok parlamenti jelenléte új kihívások elé állítja Románia politikai vezetését. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a hagyományos pártok miként képesek kezelni a radikalizálódás jelentette fenyegetést, és hogyan tudnak hatékony kormányt alakítani egy ilyen megosztott politikai környezetben. A végső döntés a választások hivatalos eredményeitől és az elnök által kijelölt miniszterelnök személyétől függ.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnöke, Ilie Bolojan az exit-poll eredmények közzététele után azt mondta, pártja megígéri azoknak, akik múlt vasárnap, az elnökválasztáson is támogatták, és azoknak is, akik az azóta lezajlott irányváltás hatására tértek vissza a támogatók közé, hogy nem okoznak nekik csalódást.

Bolojan kijelentette, hogy a liberálisok hajlandóak részt venni egy kormánykoalícióban, és hogy a vita alapját az általuk javasolt reformprogramnak kell képeznie.

„Ami a szavazás eredményét illeti, mint láthatják, szétszórt, többpárti parlament várható, és azt hiszem, elkerülhetetlenül felmerül a koalíciós kormányalakítás kérdése. A PNL hajlandó részt venni egy ilyen koalícióban oly módon, hogy modernizáló tényező legyen az ország számára, és a vita alapja az általunk vállalt reformprogram lesz” – mondta. Bolojan korábban azt nyilatkozta, a PNL a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) biztosan nem lép koalícióra.

A PNL az Inscop közvélemény-kutató exit-pollja szerint 13,7 százalékot ért el a képviselőházban és 14,6 százalékot a szenátusban.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 21 óráig 52,33 százalékos volt a részvétel a parlamenti választásokon. Ez a későbbiekben még részben módosulhat, hiszen azok, akik sorba álltak 21 órakor, még élhetnek a szavazati jogukkal. Az AEP adatai szerint összesen 9 432 565 személy voksolt az esti urnazárásig.

Ez azt is jelenti, hogy ugyan nem sikerült megdönteni a 2004-es választások 58,74 százalékos részvételét, de az elmúlt négy parlamenti voksoláshoz képest kimagasló jelenlétet hozott a mostani.

Az adatok szerint Hargita megyében mentek el a legmagasabb arányban szavazni, 58,8 százalékos volt a jelenlét, utána Bihar (56.67 százalék), Kolozs (54,99 százalék), Ilfov (54,7 százalék) és Szilágy (54,27 százalék) megyék következnek.

Kovászna megyében 53,83 százalékos volt a részvétel 21 óráig, sőt Marosban is 50 százalék fölé került (50,92 százalék). A magyarok lakta megyék közül Szatmár (45,43 százalék) és Máramaros (44,31 százalék) szerepelt a leggyengébben. Országosan Vaslui megyében volt a legalacsonyabb a részvétel, ott a választásra jogosultak 33,02 százaléka jelent meg az urnáknál.

Kolozsvárról jelentkezett élő kiértékelővel az RMDSZ vezetősége. Kelemen Hunor szerint az RMDSZ a legmagasabb választási részvétel mellett 5,5-5,7 százalékot értek el saját számításaik szerint. Megköszönte mindenkinek, aki az RMDSZ-re szavazott, azoknak is, „akik lehet évek óta nem szavaztak a szövetségre, azok is, akik nem Romániában élnek, de a szülőföldön élő honfitársaikért is felelősséget vállaltak.”

Az a korosztály mozdult meg, akinek van emléke a 90-es évek előtti időkről, akik tudják mit jelent a magyarellenesség – részletezte Kelemen, majd utólag kérdésre válaszolva hozzátette, hogy ennek az eredménynek az elérésében szerepük van az egyházaknak, pedagógusoknak, művészeknek, mert sokan megszólaltak a kampányban.

Hargita, Kovászna, Kolozs, Bihar, Szatmár, Szilágy élen jártak a választási részvételben, folytatta Kelemen Hunor, és ez az ott élő magyar közösségnek is köszönhető.

Az RMDSZ elnöke megköszönte mindazoknak, akik elkísérték azon a több mint 100 ezer kilométeres úton, és így el tudtak jutni a legkisebb közösségekhez is. A sajtóról sem feledkezett meg, köszönetét fejezte ki a tájékoztató munkáért.

Elmondta, hétfőre összehívta az Állandó Tanácsot, az ülés után fog ismét sajtónyilatkozatot tenni.

A magyar nyilatkozta után románul is összefoglalta mondanivalóját. A köszönetek után az eredményeket ismertette, amelyekről azt mondta, hogy büszke rájuk. Több mint 540 ezer szavazatról beszélt, nem kommenteli az exit-pollokat, mondta, de kiemelte Hargita megyét, amelyik első helyen végzett a részvételi adatok tekintetében.

A PSD Románia fő politikai ereje, mondta az első exit-poll eredmények közzététele után tartott sajtótájékoztatóján Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt leköszönő elnöke.

Ciolacu köszönetet mondott mindazoknak, akik a PSD-re szavaztak, de azoknak is, akik nem.

„Pontosan megértettük a felelősséget, amellyel Romániáért tartozunk. Figyelmesen meg kell vizsgálnunk a mai választási eredményt, ez egy üzenet, amelyet a választók küldtek a politikai osztálynak. Ez gyakorlatilag az, hogy folytassuk az ország fejlesztését európai forrásokból, de ugyanakkor őrizzük meg a hagyományainkat és a hitünket” – fogalmazott Ciolacu.

Az Inscop közvélemény-kutató exit-poll eredménye szerint a PSD nyerte a parlamenti választást: 25,1 százalékot szerzett a képviselőházban, és 24.8 százalékot a szenátusban.

25,1 százalékot szerzett a PSD a képviselőházban, míg 24,8 százalékot ért a szenátusban – derül ki az Inscop közvélemény-kutató exit-poll eredményéből.

Az adataik szerint nagyot nyertek a szélsőjobboldali pártok, az AUR, az SOS Románia és Călin Georgescu pártja, a POT is átlépte a választási küszöböt.

A Curs közvélemény-kutató is hasonló exit-poll eredményeket mért, esetükben az AUR valamivel gyengébb eredményt ért el, de szélsőjobboldali pártok szerintük is elérik a 30 százalékot.

A pártok központjaiban feszült és egyben bizonytalan légkör uralkodik. Az exit-poll eredményeket 21 órakor teszik közzé, de a pártok vezetői és tagjai már órákkal korábban összegyűltek, hogy felkészüljenek a várható eredményekre. Az előző heti elnökválasztási exit-poll fiaskó miatt az eredmények előrejelzése különösen nehéz.

A Szociáldemokrata Párt leköszönő elnöke, Marcel Ciolacu már kora este megérkezett. A pártvezetők, köztük Mihai Tudose kampányfőnök, arra készülnek, hogy a 21 órás exit-poll bejelentés után nyilatkozatot tegyenek. Tudose a nap folyamán megemlítette, hogy egy nemzeti egységkormány lehetőségét is elképzelhetőnek tartja, ha a választási eredmények indokolttá teszik.

Az AUR kampányközpontjában most visszafogottabb a hangulat, mint az elnökválasztási első forduló estéjén. Az AUR vezetői abban reménykednek, hogy pártjuk megszerezheti az első helyet. Marius Lulea, az AUR első alelnöke, egy televíziós interjúban „államcsíny-kísérletről” beszélt, amely szerinte az elnök környezetéből indult.

Az USR központjában nyugodt a légkör. Bár Lasconi még nem érkezett meg a központba, csapata biztosította, hogy hamarosan csatlakozik. Az USR a választási szervezettségében bízik, és optimistán várja az eredményeket.

A pártok mindegyike feszült figyelemmel várja az exit-poll eredményeket, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a következő parlamenti összetétel és a lehetséges kormányalakítás szempontjából.

Mielőtt megérkeznének az első eredmények, vessünk még egy pillantást az elmúlt két választás eredményére. 8 éve tarolt a PSD, mind a képviselő-választáson, mind a szenátorválasztáson 45 százalék fölötti eredményt értek el, ezzel szemben négy éve még a 30 százalék sem jött össze nekik.

A PNL mindkétszer stabilan hozott egy 25 százalék körül eredményt, ha most ennyit kapnának valószínűleg összetennék a kezeiket a párt vezetésében. Az AUR négy éve 9 százalékos eredménnyel robbant be a politikai porondra, most valószínűleg csalódottak lennének egy ilyen eredménnyel.

A PMP és az ALDE pedig már gyakorlatilag nem is létezik.

A korábbiakat azért nem említem, mert nagyjából az RMDSZ az egyetlen politikai szervezet Romániában, amely az elmúlt 35 évben folyamatosan ugyanazon a néven szerepelt a választásokon. 2012-ben például a PSD és a PNL házasságából létrejött USL indult, és szerzett 58,62 százalékot a képviselői listájuk, illetve 60,07 százalékot a szenátori listájuk.

Az elnökválasztásra szánt pecsétet használták a parlamenti választásokon több külföldi szavazóhelyiségben, értesült a stiripesurse.ro. Állítólag több száz szavazat érintett, többek között egy norvégiai, egy olaszországi, egy dél-koreai és egy ausztriai szavazóhelyiségben.

Központi Választási Iroda korábbi határozata értelmében a nem megfelelő pecséttel megjelölt szavazólapok érvénytelennek minősülnek, a törvény értelmében ugyanakkor a körülmények függvényében szabálysértésnek vagy bűncselekménynek számít, ha a más választásra szánt pecséteket nem tárolják az előírásoknak megfelelően, zár alatt.

A diaszpóráért felelős választási iroda közlése szerint egy súlyos adminisztratív tévedésről van szó, és több külföldi választóhelyiségben érvényesnek gondolták az elnökválasztásra szánt pecséttel leadott szavazatokat. A Központi Választási Iroda dönt majd arról, hogy az érintett szavazatoknak mi lesz a sorsa.

Külföldön este fél 9-ig több mint 726 ezren szavaztak.

A közösségi médiában egyre több videó kering, amelyeket a szavazófülkékből posztoltak a parlamenti választások napján. A TikTokra feltöltött felvételek nyíltan megmutatják bizonyos politikai pártok szimbólumait a szavazólapokon, és kampányüzeneteket is tartalmaznak. Az egyik népszerű videóban például a „România, trezește-te” („Románia, ébredj fel”) című dal szól a háttérben, miközben a feltöltők arra buzdítják követőiket, hogy kövessék példájukat a szavazásban.

A román választási törvények szigorúan tiltják a szavazófülkében való fotó- vagy videókészítést. Az 286/2009-es Büntető Törvénykönyv 389. cikke értelmében a szavazás titkosságának megsértése „bármilyen formában” szabálysértésnek minősül, és pénzbírsággal büntethető. Emellett választási kampány folytatása a szavazás napján szintén törvénysértő.

Ezt a szabályt például George Simion is megszegete, ezért az audiovizuális tanács is panaszt tett a Központi Választási Irodánál és az Állandó Választási Hatóságnál ellene, mivel az AUR elnöke a parlamenti választások napján is aktívan kampányolt a TikTokon. A CNA figyelmeztette a hatóságokat, hogy a politikus a közösségi média platformon élő adásokban buzdította követőit szavazásra.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában részletezte, hogy szerinte miért fontos a romániai parlamenti választás. Az MTI beszámolója szerint a Kelemen a múlt héten megtartott elnökválasztás első fordulójában a szélsőjobb által elért eredményeket nevezte meg az aggodalom okaként. Georgescu és George Simion összesen 37 százalékot szereztek, ez parlamenti mandátumokra lefordítva egy „baromian nagy” erőt jelent, és Kelemen szerint ezzel csak úgy tud szembeszállni az erdélyi magyarság, ha az RMDSZ-nek van egy erős parlamenti frakciója

Az elnökválasztás első fordulójában a legtöbb szavazatot kapott Călin Georgescu független jelöltre, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) korábbi miniszterelnök-jelöltjére utalva azt mondta, az S.O.S. Románia Párt és a Georgescu mögött álló Fiatal Emberek Pártja (POT) is az AUR-ból nőtt ki, Georgescu pedig nyíltan legionárius és vasgárdista ideológiát vall. Ezek a pártok „különböző ágai ugyanannak a törzsnek”, az is közös bennük, hogy magyarellenesek – mondta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke a román alkotmánybíróságnak a szavazatok újraszámolását elrendelő határozatát „végtelenül ostoba” döntésnek nevezte, érvelése szerint a bíróság ugyanis ezzel azt a látszatot keltette, hogy meg akarja fordítani az első fordulóban kialakult sorrendet. Ettől minden oldal nemcsak felbuzdult, hanem még jobban polarizálódott a társadalom, Georgescu támogatói „brutális mozgósításba” kezdtek – tette hozzá.

A román parlament és szenátus várható összetételével kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta, mindenki abban látja a kiutat, hogy többsége lesz azoknak, akik nem az AUR-SOS-POT hármashoz tartoznak, ekkor – a második forduló eredményétől függetlenül – ez a többség védőfalat jelenthet esetleges rossz elnöki döntésekkel, indítványokkal szemben.

Ennek a többségnek lehet része az RMDSZ is, amely az 5-6 százalékával a mérleg nyelve lehet, és a többség részeként védőbástyaként állhat egy rossz második fordulós eredményt követően – mondta az RMDSZ elnöke, megjegyezve, ha a Călin Georgescut támogató AUR, SOS és POT szerez többséget a parlamentben, az „a sötétséget, a sötét utat” fogja jelenteni.

Kelemen egyébként Csíkkarcfalván szavazott, ahol a román újságíróknak azt mondta, hogy Kelet versus Nyugat a tétje a parlamenti választásoknak, a magyar újságíróknak pedig ugyanazt ismételte, mint a Kossuth Rádióban: nem lehet az, hogy ezen a december 1-jén ismét veszítsenek a magyarok, ezzel természetesen az 1918-as egyesülésre utalt.