A közvélemény-kutatók szerint meglepetés várható: sokan nem árulják el, kire szavaztak az urnáknál

A parlamenti választások részvételi aránya rendkívül magas: az országban eddig több mint 8 millió román szavazott, ami 44,45%-os részvételt jelent, míg a diaszpórában 584.011 választópolgár élt szavazati jogával. A szociológusok szerint a részvételi arány emelkedésének hátterében az áll, hogy a választók országos vészhelyzetet érzékelnek a politikai helyzet miatt, különösen az elnökválasztás első fordulójának eredményei nyomán, amely felfokozott vitákat és erős tábori mozgósítást váltott ki.

Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a választók 12-13%-a nem hajlandó nyilatkozni arról, hogy kire szavazott, írja a Digi 24, ami jelentős bizonytalanságot okoz, és akár meglepetéseket is eredményezhet a végső pártrangsorban. Az elnökválasztás első fordulójában is hasonló jelenséget tapasztaltak a szociológusok, amelyet „hallgatási spirálnak” neveztek. Ez a jelenség akkor alakul ki, amikor a választók egy része szándékosan nem nyilatkozik szavazatáról, gyakran azért, mert félnek a társadalmi megbélyegzéstől vagy bizonyos politikai nézeteik stigmatizálásától. Ennek következtében a közvélemény-kutatások torzulhatnak, mivel a rejtőzködő szavazók valós preferenciái nem jelennek meg a felmérésekben. Az első fordulóban ez a dinamika jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény-kutatások előrejelzései eltértek a valós választási eredményektől.

A választási küzdelem feszültségei minden tábort mozgósította: a tét az, hogy a szélsőjobbos alakulatok ne kerüljenek túlsúlyba a parlamentben. Egy ilyen helyzet nemcsak politikai instabilitást idézhetne elő, hanem jelentősen megnehezítené az ország irányíthatóságát is. A szélsőséges retorikát és euroszkeptikus nézeteket képviselő pártok megerősödése nemcsak a parlamenti döntéshozatal folyamatát lassítaná, hanem veszélyeztetné Románia európai és transzatlanti orientációját, továbbá kedvezőtlen jelzéseket küldene a nemzetközi partnerek, különösen az EU és a NATO felé.