2023 tragédiái – amikor az állam nem volt képes megvédeni a polgárait

Közfeladatot kellett volna ellátniuk közpénzből az idősotthonokban a magáncégeknek, ehelyett több száz idős ember gondozásával éltek vissza

Az idei év romániai tragédiáit felidéző összeállításunkat nem egy konkrét eseménnyel, hanem egy ijesztő jelenséggé összeálló eseményláncolattal kezdjük, amelyre júliusban derült fény. Akkor egy rendőrségi akció során több mint száz idős bentlakót mentettek ki három voluntari-i (Ilfov megye) idősotthonból, ahol bántalmazásnak, éheztetésnek voltak kitéve és ingyenmunkára kényszerítették őket.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) által elrendelt házkutatás nyomán a rendőrség közölte, hogy az embertelen körülmények között tartott idősek közül 56-ot kórházba szállítottak. A vádhatóság több személy előállított, a voluntari-i idősotthonok tulajdonosa pedig előzetes letartóztatásba került.

A sajtó időközben több olyan, alapítványok, magánvállalkozások által működtetett bentlakásos szociális intézményről közölt beszámolót, amelyek hasznot húztak az önellátásra képtelen, hozzátartozók nélkül maradt idős emberek nyomorából.

Elkábították, éheztették, az alapvető egészségügyi ellátástól is megfosztották őket, és nemcsak nyugdíjukat, a gondozásukért járó állami támogatást, hanem lakásukat is megpróbálták elvenni.

A média szerint Marius Budăi akkori munkaügyi miniszternek több feljelentést is küldött a voluntari-i idősotthonokban uralkodó állapotokról egy jogsegélyezéssel foglalkozó civil szervezet, a Jogi Forrásközpont, de a tárcavezető a vizsgálatok elrendelése helyett egyoldalúan felmondta az együttműködési megállapodást az egyesülettel, amely így nem juthatott be többé a szociális intézményekbe.

Az ellenzék Gabriela Firea családügyi miniszter lemondását is követelte, miután a sajtó dokumentumokkal bizonyította, hogy embertelen körülmények között működő voluntari-i idősotthonok tulajdonosa, Ștefan Godei kapcsolatban állt vele és férjével, Florin Pandele voluntari-i polgármesterrel.

A sajtó kiderítette, hogy Godei a házaspár közeli ismerőse 2014 óta, és a Firea által vezetett valamennyi intézményben dolgozott, idén februárig a szenátori irodájánál volt sofőr. Ezek után a munkaügyi miniszter, majd néhány napra rá a családügyi miniszter is lemondott tisztségéből. Marcel Ciolacu kormányfő a szociális felügyeleti és kifizetési ügynökség (ANPIS) országos és Ilfov megyei vezetőit leváltotta, arra hivatkozva, hogy az idősotthonokban történt borzalmak csak a rendellenességek felett szemet hunyó állami tisztségviselők cinkosságával történhettek meg. Néhány napra rá Ilfov megye, valamint – a Bukaresttel összenőtt – Voluntari város rendőrségének vezetői is távoztak posztjukból.

Időközben Marcel Ciolacu ellenőrzéseket rendelt el az ország összes szociális intézményében. Ám ez sem riasztotta el egyes létesítmények működtetőit a további visszaélésektől. Erre úgy derült fény, hogy július végén a Jogi Forrásközpont munkatársai előzetes bejelentés nélkül ellátogattak a Re-Min Egyesület által működtetett marosbárdosi központba, ahol hét gondozottat a létesítmény alagsorában építési törmelékek között, piszkosan és alultáplált állapotban találtak, fekáliával és vérrel szennyezett matracokon feküdtek. Két súlyos állapotban lévő embert pedig egy három négyzetméteres, levegőtlen, sötét szobában helyeztek el a fenntartók.

Az eset azért is volt kirívó, mert a Maros megyei kifizetési és szociális felügyeleti ügynökség (AJPIS) felügyelői két nappal korábban jártak a marosbárdosi otthonban, és mindent rendben találtak ott. Erre reagálva Marcel Ciolacu miniszterelnök menesztette Maros megye prefektusát és alprefektusát, mert nekik kellett koordinálniuk a szociális intézményeknél elrendelt ellenőrzéseket. Távoznia kellett a Maros megyei AJPIS vezetőjének is.

Az elrendelt országos ellenőrzések végeztével a hatóságok 110 fogyatékkal élőket és időseket gondozó otthon működését felfüggesztették, 13-at bezártak vagy visszavonták az engedélyüket.

Az ellenőrzött intézmények gondozására bízott összesen 59 071 személyből 627-et kellett elköltöztetni. Utóbbiak közül 543 az engedély nélkül működő 51 bentlakásos otthon lakója volt. A megvizsgált szociális létesítmények 125 lakója szorult kórházi kezelésre, míg 184 személyt a hozzátartozói vettek gondozásba.

A legtöbb rendellenességre Arad, Giurgiu, Konstanca, Máramaros, Hunyad, Teleorman és Vrancea megyében, valamint Bukarestben derült fény. A kormányfő kérte a munkaügyi minisztertől a felsorolt megyékhez tartozó szociális felügyeleti és kifizetési ügynökségek vezetőinek tisztségből való felfüggesztését a fegyelmi eljárások lezárásáig.

A történteknek természetesen büntetőjogi következményei is voltak, a hatóságok összesen 47 büntetőeljárást indítottak a feltárt rendellenességek miatt A voluntari idősotthonok működtetőjét, Ștefan Godeit augusztus elején már bíróság elé is állították. Az ügyben további két személy ellen zajlik büntetőeljárás. Ők az Ilfov megyei AJPIS felügyelői, akik az ügyészek szerint szemet hunytak a voluntari otthonokban történő visszaélések fölött. A vádhatóság szerint Godei nyerészkedési módszere egyszerű volt: felvette a gondozottakért járó jelentő összegű állami támogatást, de az összegnek csak egy töredékét költötte az otthonok lakóira, akiknek többsége felnőtt fogyatékkal élő vagy idős személy volt. Vizsgálat indult a marosbárdosi otthon ügyében is, ahol az ügyészek szerint a voluntari létesítményekben feltárt bűncselekményekhez hasonló visszaélések történtek.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a szociális intézményeknél feltárt rendellenességek után újra át kell gondolni ezek engedélyeztetési és ellenőrzési folyamatát. Ígéretet tett arra, hogy augusztus végéig új törvénycsomagot dolgoznak a szociális ellátórendszerről a civil szervezetek képviselőivel közösen. Ez azonban csak ígéret maradt, a beígért új szabályozásokról azóta sem lehet hallani.

Fiatalokat gázolt halálra egy bedrogozott sofőr

Augusztus 19-én hajnalban egy bedrogozott fiatalember gyalogosok közé hajtott az autójával az országúton a tengerparti 2 Mai község térségében, és halálra gázolt egy 21 éves lányt és egy 22 éves fiút.

A 19 éves Vlad Pascu elhagyta a baleset helyszínét, de nem sokkal később a közeli Vama Vechén elfogta a rendőrség. A drogteszt kimutatta, hogy kokaint, amfetamint és metamfetamint fogyasztott. Csakhogy a baleset körülményeinek feltárása során megdöbbentő előzmények derültek ki. Vlad Pascut korábban kétszer is megállította a rendőrség: a tragédiát megelőző napon egy rendőrségi rutinellenőrzésen, majd az éjszaka folyamán. Az utóbbi ellenőrzés után a Vama Veche-i rendőrőrsre is bekísérték, mert az autójában kábítószert találtak és kötelező gépjármű-biztosítása sem volt.

Ám hiába birtokolt drogot, csak alkoholtesztet végeztek rajta, mert a rendőrsön nem volt kábítószer kimutatására alkalmas készülék. Mivel az alkoholteszt negatív volt, Vlad Pascu szabadon távozhatott. Ismét autóba ült, és alig egy órával később halálos balesetet okozott.

A fiatalembert októberben állították bíróság elé, de vádat emeltek a szülei ellen is. Az ügyészek szerint az anyja zsarolta a baleset egyik tanúját, az apja pedig megsértette a fegyvertartási szabályokat.

A szerencsétlenség után a belügyminiszter bejelentette a Konstanca megyei rendőrség átszervezését és a vezetőségének menesztését.

Cătălin Predoiu azt is hangsúlyozta, hogy a tragédia a rendőrség strukturális problémáival is összefügg: erőtlen a drogkereskedelem elleni hatósági fellépés, korszerűtlenek a vonatkozó jogszabályok, és gyenge a felszereltség. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a romániai közutakon nem csak alkohol, hanem egyre gyakrabban drogok befolyása alatt álló sofőrök is okoznak baleseteket.

Ezért az ősz folyamán a parlament szigorított a drogkereskedőkre kiszabható büntetésen, és elfogadni készül azt a törvénymódosító javaslatot, hogy tíz évre tiltsák el a vezetéstől az alkohol vagy kábítószer hatása alatt kormányhoz ülő sofőröket.

A 2 Maion történt szerencsétlenség következménye volt az is, hogy a 2023-2024-es romániai tanév egyik kiemelt és központi kérdése lett a diák- és fiatalkorúak drogfogyasztása.

Klaus Iohannis államfő tanévnyitó beszédében riasztónak nevezte a jelenséget, amely szerinte egyre inkább, jogosan aggasztja a társadalmat, és bejelentette, hogy a nemzetbiztonságért felelős Legfelsőbb Védelmi Tanács napirendjére tűzi ezt a kérdést. Ligia Deca oktatási miniszter tanévkezdés előtt azt jelentette be, hogy a kábítószerellenes országos cselekvési terv keretében lehetővé tennék a diákok iskolai szűrését.

A drogtesztet ígérete szerint csakis megalapozott gyanú esetén és kizárólag szülői beleegyezéssel, a teljes titoktartás, diszkriminációmentesség és a megbélyegzés elkerülésének feltétele mellett végeznék el. Ez az intézkedés egyelőre csak a bejelentés szintjén maradt, alkalmazásának törvényi szabályozása még várat magára.

Felrobbant egy autógáztöltő-állomás Crevedián

Augusztus 26-án egy újabb tragédia híre rázta meg Romániát. Egy Dâmboviţa megyei kisvárosban, Crevedián felrobbant egy autógáztöltő-állomás: hat személy meghalt, több mint ötvenen (többségük a mentésben résztvevő tűzoltók) megsérültek, és a környéken számos család elveszítette az otthonát. Utólag kiderült, hogy a töltőállomás 2020 júliusa óta tűzvédelmi engedély nélkül működött.

Az ügyészek megállapították, hogy a tüzet és a két egymást követő robbanást valószínűleg a vállalat udvarán található tartálykocsikból vagy tárolótartályokból származó gázszivárgás és nyílt láng használata okozta.

Az eset után a hatóságok elrendelték az összes hazai üzemanyagtöltő-állomás ellenőrzését, és néhányat közülük be is zártak szabálytalanságok miatt.

December 8-án a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely szerint az illetékes felügyelőség visszavonhatja az LPG-töltőállomások működési engedélyét, ha nem tartják be az engedély kibocsátásának alapjául szolgáló előírásokat.

Az ügynek politikai következményei is voltak: Crevedia polgármesterét kizárták a Szociáldemokrata Pártból (PSD), Caracal szintén szociáldemokrata polgármestere, Ion Doldurea pedig önként felfüggesztette PSD-tagságát, mert a fia volt a felrobbant töltőállomást működtető cég egyik tulajdonosa. Ezek a lépések azokkal a vádakkal álltak összefüggésben, hogy a hatóságok politikai nyomásra hunytak szemet a töltőállomásnál létező súlyos rendellenességek fölött.

A létesítményt működtető vállalat két tulajdonosát, Ionuţ Doldureát és Cosmin Stângát katasztrófát előidőző, gondatlanságból elkövetett rongálással gyanúsítják. Egy ideig vizsgálati fogságban voltak, jelenleg házi őrizetben várják a bíróság elé állításukat. Október 26-án az ügyészek kiterjesztették a büntetőeljárást, és a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi intézkedések elmulasztásával is gyanúsítják őket. A legfőbb ügyészség bejelentette, hogy lefoglalták a két cégtulajdonos több tucatnyi ingatlanát és bankszámláját. Az ügybe bekapcsolódott polgári félként több mint 130 személy, akik összesen 26 463 543 euró és 615 535 lej kártérítést követelnek a gyanúsítottaktól.

Hagytak meghalni egy 25 éves nőt a botoşani-i szülészeten

Szintén augusztusban történt egy újabb tragédia, ami a hazai egészségügyi rendszer hiányosságaira és a rendszerben intézményesült korrupcióra hívta fel a figyelmet. Alexandra Ivanov, egy 25 éves, három hónapos terhes nő meghalt a botoşani-i sürgősségi megyei kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán, mert hiába kért segítséget, hét órán keresztül semmilyen orvosi ellátást nem kapott.

A háromgyermekes anya maga hívott mentőt, mivel hüvelyi vérzést észlelt és alhasi fájdalmai voltak. A kórházban vér- és ultrahangvizsgálatot végeztek, és az orvosok úgy ítélték meg, hogy nem indokolt a magzateltávolítás az éjszaka folyamán, mert kis mennyiségű volt a vérzés, a méhnyak zárva volt, nem volt jele folyamatban levő vetélésnek. Reggel hirtelen romlott a páciens állapota, súlyos légzési nehézségei voltak, és erős vérzés lépett fel a felső légutakban. Azonnal az intenzív osztályra szállították, de nem tudták megmenteni az életét.

Az egészségügyi felügyelők megállapították, hogy a nő éjjel háromnegyed 1-től reggel fél 8-ig nem kapott semmilyen orvosi segítséget.

Alexandra esete felháborodást váltott ki az emberekben. Polgárok százai vonultak utcára több napon keresztül, hogy tiltakozzanak a szülészet egészségügyi személyzetének magatartása miatt.

A tüntetők megrongálták annak az orvosnak a magánrendelőjét, aki Alexandra Ivanov halálának éjszakáján ügyeletes volt a kórházi osztályon.

Az épület ablakait betörték, és a falaira a következő üzenetet írták: „Nincs levegőm! Alexandra”. A felirat a szülészeten meghalt nő utolsó szavait idézte. A suceavai ítélőtáblai ügyészei gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indított büntetőeljárást.

A Botoşani megyei egészségbiztosító pénztár szeptember 13-án 42.272 lejre bírságolta a sürgősségi megyei kórházat szerződésszegés miatt. A kórház decemberben felbontotta a szülészeti osztályon Alexandra Ivanov halálakor ügyeletet teljesítő orvosnő munkaszerződését.

Csakhogy a tragédia a korrupcióellenes ügyészség figyelmét is felkeltette. A DNA több mint 90 házkutatás elvégzése után megállapította, hogy 2018 és 2023 között a botoşani-i sürgősségi megyei kórházban megüresedett álláshelyek betöltésére kiírt versenyvizsgákon csalások történtek. Az ügyészek szerint több illetékes személyt ékszerekkel és 15 ezer euróig terjedő összegekkel fizették le az állásokra jelentkezők a sikeres versenyvizsga reményében. Jelenleg a kórház több korábbi középvezetője ellen zajlik büntetőeljárás vesztegetés elfogadása és befolyással üzérkedés gyanújával.

Leomlott a székelyudvarhelyi bentlakás fala

December 18-án egy Székelyudvarhelyen történt szerencsétlenség rázta meg a hazai közvéleményt. A délutáni órákban a Tamási Áron Gimnázium kétszintes bentlakásának mintegy egyharmada összedőlt, amikor leomlott az épület külső fala, amely mellett két méter mély vízelvezető árkot ástak. A törmelék négy diákot temetett maga alá: egy földszinten lakó 17 éves fiú életét vesztette, az emeleti szoba romjai alól kimentett három lány közül pedig kettő könnyebben, a harmadik súlyosan megsérült és – bár a helyszínen újraélesztették – továbbra is válságos állapotban van.

Az ügyben még aznap megszólalt Klaus Iohannis államfő, a vétkesek megbüntetését kérve, az oktatási miniszter pedig másnap Székelyudvarhelyre utazott. Ligia Deca a helyszínen a sajtónak azt nyilatkozta: mulasztásnak tartja, hogy korábban nem végeztek szeizmológiai vizsgálatokat a bentlakásépületen, a történtekért pedig szerinte

a katolikus egyház és az önkormányzat egyaránt felelős.

A miniszter arra utalt, hogy a részben összeomlott bentlakás – a Tamási Áron Gimnázium két iskolaépületével együtt – 2004-ben került vissza a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye tulajdonába, és azóta az épületegyüttest oktatási célokra Székelyudvarhely önkormányzata bérli. Az érsekség Ligia Deca vádjára egy nappal később közleményben reagált. Ebben azt írták, hogy az egyház előteremtette a három ingatlan átfogó felújítási munkálatainak több millió eurós fedezetét, és a befolyt bért majdnem teljes egészében az épületek legsürgősebb állagrendezésére fordította. A két iskolaépület felújítása lezárult, a bentlakás felújítása a jövő évben kezdődött volna. „Nincs tudomásunk arról, hogy az épületben szerkezeti problémák lennének, az épület használói sem jeleztek eddig semmi ilyet. Az épület közelében folyó kerítésjavítás és vízelvezetési munkálatok végzésének szándéka ismeretes előttünk. Az érsekség belső kivizsgálást indított, és szeretné, hogy szakértők mielőbb tisztázzák az épület összeomlásának okát” – hárította el a felelősséget a Facebook-oldalán közzétett állásfoglalásában a főegyházmegye.

Az érsekség egy későbbi közleményben cáfolta az oktatási miniszternek azt az állítását is, miszerint a részben leomlott székelyudvarhelyi bentlakás épületén nem végeztek szeizmológiai felmérést, és nem lehetett tudni, hogy omlásveszélyes.

Közleményük szerint a Tamási Áron Gimnázium két iskolaépületének felújítása után, 2022 februárjában megújították a szerződést a projektmenedzserrel, hogy előkészíthesse a bentlakás épületének felújítását.

Az erre vonatkozó vaskos dokumentáció tartalmaz egy 2023 augusztusában elvégzett geotechnikai tanulmányt, egy több mint 100 oldalas műszaki szakvéleményt az épületről. A részletes szeizmológiai felmérés nem állapított meg strukturális vagy szerkezeti problémákat, a szakemberek mindössze kisebb beavatkozások elvégzését javasolták – közölte az érsekség.

Az ügyészség büntetőeljárást indított a falomlás ügyében, és a figyelmük a bentlakásnál csatornázási munkálatokat végző cég ügyvezetőjére irányult.

László Szilveszter Sándort, a Lareno-Fa Kft egyedüli tulajdonosát már a tragédia másnapján őrizetbe vették gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával.

Utóbb a fogdából kiengedték, a bíróság elrendelte a hatósági felügyeletét. A vállalkozó az ügyészek szerint személyesen utasította munkásait, hogy több mint 2 méteres mélységig ássanak le az épület fala mellett, holott a tervező a jóváhagyott projektben 1,1 méter mélységű árkot irányzott elő. A cégvezető korábban azt nyilatkozta: nem járt a diákotthonban, nem volt tudomása arról, hogy az épületben tanulók vannak. Az árkot egy kotrógéppel ásták, amelynek a kezelője azt mondta: amikor észrevette, hogy lehullott egy darab vakolat az épületről, nem volt már idő senkit riasztani, az épület fala pillanatok alatt leomlott.

Az uh.ro úgy tudja, az építkezéssel kapcsolatos döntéseket az érsekség közleményében emlegetett projektmenedzser, Stefán Károly és a Tamási Áron Gimnázium igazgatója, Laczkó György hozták, ők ketten irányították a munkálatokat. A hírportálnak nyilatkozó források szerint az érsekségnek és a helyi főesperesnek szinte semmi beleszólása nem volt, őket kihagyták a döntésekből. Stefán Károly az uh.ro-nak azt nem tagadta, hogy maga adott utasítást a sánc kiásására. Arra a kérdésre, hogy mennyiben érzi felelősnek magát a tragédia kapcsán, válaszában azt írta: elsősorban a tragédiában érintett szülőknek tartozik válasszal. A lemondását korábban felajánló Laczkó György a gimnázium Facebook-oldalán válaszolt az uh.ro kérdéseire. Az igazgató leszögezte, hogy az építkezést nem ő, hanem szakemberekből álló csapat vezette. Közölte, hogy a kivitelező cég kiválasztása helyi szinten történt, egy bizottság egyöntetű szavazata alapján. Emlékeztetett arra, hogy a kiválasztott kivitelező alvállalkozóként a másik két épület renoválásában is részt vett. „Az építési munkálatokat illetően kifejezetten döntési jogom nem volt. Kivételesen, az említett bizottságban részt vettem annak eldöntésében, hogy ki legyen a kivitelező” – írta válaszában Laczkó.

A székelyudvarhelyi hírportál az ügy kapcsán arról is írt, hogy Stefan Károly Róbert építőmérnököt szoros kapcsolatok fűzik Kövér László magyar házelnök kabinetfőnökéhez, Veress Lászlóhoz. Neve néhány évvel ezelőtt bukkant fel a sajtóban, amikor utóbbi egy ingatlanbotrányba keveredett, aminek egyik szála szintén Udvarhelyre vezetett. A magyar sajtó akkor azt derítette ki, hogy Veress ingatlanokat vásárolt külhoni magyaroknak szánt pénzekből, majd azokat ő vagy Kövér László használta.

Mint a Transtelex helyszíni riportjából kiderül, Székelyudvarhelyen nemcsak falak omlottak össze, hanem egy egész közösség roppant meg a tragédia súlya alatt: a szülők, diákok, tanárok és lakosok egy emberként gyászolnak.

A falomlásban meghalt 17 éves farkaslakai fiú, Sipos Dávid édesanyja karácsony harmadnapján azt írta a Facebook-oldalára: „Mulasztottak többen is, de nekik elég a lelkiismeretükkel számolni. Nemcsak én szeretném visszaforgatni az idő kerekét, hanem ők is, és mellettem állnának, akárcsak ti, hogy megtartsuk a falat, de nem tehetjük. Csak a most van! Csak szeressetek, mert az életben csak a szeretet számít!”. Hozzátette, bízik abban, hogy ennek a tragikus eseménynek a hatására mások is elkezdenek jobban odafigyelni a munkájuk, felelősségteljesen tekintenek majd annak esetleges következményeire, de legfőképp abban reménykedik, hogy a tragédia hatására az emberek jobban értékelik és szeretik majd gyermekeiket, családjukat, embertársaikat.

Leégett egy panzió Prahova megyében

Az év utolsó megrázó eseménye karácsony másodnapján történt: kigyulladt a vendégekkel teli Ferma Dacilor panzió a Prahova megye borvidékén található Tohani faluban. Az épületben 26-an tartózkodtak, akik előző este egy mulatságon vettek részt. A kétszintes, fából készült ingatlanban gyorsan elharapóztak a lángok, a földszinten lakók időben kimenekültek, de az emeleti vendégeket – öt felnőttet és három gyereket – eltűntnek nyilvánították. Hétnek a holttestét megtalálták a romok között, egy személyt még keresnek, bár december 29-én újabb emberi maradványokra bukkantak, és úgy tűnik, ez a nyolcadik áldozattól származhat. A tűzvészben a panzió egyik alkalmazottja is meghalt, miközben gyerekeit próbálta kimenteni.

Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés és rongálás gyanújával indított büntetőeljárást, a helyszínen a bukaresti országos kriminológiai intézet szakemberei vizsgálódtak. A Prahova megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) még aznap közölte, hogy a vidéki vendéglátóhelynek nem volt tűzvédelmi engedélye, legutóbb 2019-ben ellenőrizték a szakemberek, amikor több rendellenességet találtak.

Utóbb az is kiderült, hogy a panzió csupán 2020-ban szerzett hatósági bizonyítványt, holott a honlapján közzétett információk szerint 2013 óta működött. Az eset után a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) elrendelte egy bukaresti vizsgálóbizottság helyszíni szemléjét. A testület feladata volt elemezni a panziónál 2019-ben lezajlott ellenőrzések iratait. A főosztály vezetője, Raed Arafat államtitkár ugyanakkor menesztette a Prahova megyei ISU megelőzésért felelős osztályvezetőjét, az ISU parancsnoka pedig másnap önként távozott tisztségéből.

December 27-i sajtótájékoztatóján Raed Arafat bejelentette, hogy az eddigi vizsgálatok szerint a panzió füstjelzője nem működött, amikor a tűzeset történt. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelemnek már 2019-ben be kellett volna zárnia a létesítményt az észlelt szabálytalanságok miatt, mert volt erre jogalapja.

Elmondta azt is, hogy Prahova megyei ISU-nál „köztudottan” gondok voltak, ezért is vonult tartalékállományba két évvel ezelőtt az intézmény parancsnoka és helyettese. A két tiszttel kapcsolatban ugyanis felmerült a gyanú, hogy szemet hunytak több Prahova megyei vendéglátóipari egységeknél, köztük a Ferma Dacilor panziónál tapasztalt szabályszegések fölött.

A parancsnokhelyettes, Elisei Dumitru Tiberiu ezredes ellen a korrupcióellenes ügyészek vizsgálódtak, a kivizsgálást azonban 2023-ban bizonyítékok hiányában lezárták. Az ügyészek gyanúja szerint a tűzoltóezredes több ízben utasította beosztottjait, hogy ne rójanak ki büntetéseket bizonyos Prahova megyei vendéglátóipari egységekre, amelyeknél tűzvédelmi szabálytalanságokat találtak. Az 2019-es ellenőrzés során a tűzoltók megállapították ugyan, hogy a létesítménynek nincs tűzvédelmi engedélye, de ezért mindössze figyelmeztetésben részesítették a tulajdonost. A hírek szerint cserébe megvendégelték őket a panziósok – részletezte Arafat.

A panziót közvetett módon a Ferma Dacilor Production Kft.-t működtető Cornel Dinicu vezette. A román sajtó szerint a vállalkozó a 2000-es években a bukaresti alvilág ismert figurája volt, több botrány is fűződik a nevéhez, amelyekben rendőrök és magas rangú politikusok is érintettek voltak.