Most dől el Moldova sorsa: a moldáv elnökválasztás és a népszavazás a Nyugat és Oroszország közötti konfrontáció szimbólumává vált
2024. október 20. – 08:52
frissítve
A moldovai elnökválasztás és népszavazás eseményei egy helyen.
A moldovaiak vasárnap arról szavaztak, hogy az ország alkotmányában stratégiai célként ismerjék el az uniós tagságot, ami politikailag még jobban eltávolítaná a volt szovjet köztársaságot Oroszországtól. Az uniós referendum egybeesett a moldovai elnökválasztás első fordulójával, ahol az ország nyugatbarát vezetője, Maia Sandu második mandátumra pályázik a többnyire Kreml-barát jelöltekkel szemben. Az elemzők szerint mindkét választásra orosz beavatkozás közepette került sor, beleértve a szavazatvásárlásra, dezinformációra és destabilizációs kísérletekre utaló bizonyítékokat, bár Moszkva tagadja a vádakat.
„Nehéz megmagyarázni” a szavazatnövekedést Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára a moldovai elnökválasztásokon és az EU-s csatlakozásról szóló népszavazáson – értékelte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a moldovai voksolás leújabb fejleményeit. A Hotnews összefoglalója szerint szóvivő azok után nyilatkozott, hogy az EU-pártiak „igen” szavazatai leelőzték az oroszbarátok „nem” szavazatait a referendumon.
„A számok, amelyeket most látunk, amelyeket figyelemmel kísérünk, és ezek változásának dinamikája természetesen sok kérdést vet fel” – mondta a Kreml szóvivője egy hétfő sajtótájékoztatón. Úgy értékelte, hogy „bármely megfigyelő, aki legalább egy kicsit is érti a politikai folyamat lényegét, észre veheti ezeket az anomáliákat a szavazatok növekedése kapcsán”.
Peszkov kijelentette, hogy a Kreml meglátása szerint a moldovai választások „nem voltak szabadok”, azzal vádolta az EU-párti vezetést, hogy az ellenzéktől megtagadták a kampányelehetőséget.
„Üldözték őket, börtönbe vetették őket, kihallgatták őket, nem engedték be az országba, sajtót zártak be, blokkolták az internetes forrásokat és így tovább” – mondta Peszkov, aki szerint egyértelmű, hogy lakosság nem támogatja „Sandu ideológiáját”.
Gál László
Egyre nagyobb arányban vezetnek az igenek Moldova EU-csatlakozásáról szóló népszavazáson. Hétfő hajnalban még 50,1 százalékkal vezettek a nemek, de azóta megfordult az állás – derül ki G4Media tudósításából.
Először a reggeli órákban kerültek többségbe az igenek, de akkor még elenyésző volt a többségük, csupán 79 szavazattal volt több igen, mint nem. A délelőtt folyamán aztán az látszott, hogy erősödik az EU-pártiak előnye, előbb több mint 2000 szavazatos előnyről érkeztek hírek, délben pedig már több mint 10 ezer szavazatos előnyről számoltak be. A szavazatok 99,32 százalékának a megszámolása után 50,38 százalékot szereztek az igenek, míg 49,63 százalékot a nemek.
A G4Media forrásokra hivatkozva azt is megjegyzi, az oroszbarát politikusok taktikai hibája vezethetett ahhoz, hogy ilyen szorosan alakult a verseny. Azt írják, hogy mintegy 82 ezer olyan polgár van, aki részt vett az elnökválasztáson, de nem vett részt a népszavazáson, mert az oroszbarát politikusok arra biztatták őket, hogy bojkottálják a referendumot. „Ha ezek az emberek a népszavazás ellen szavaztak volna, még a diaszpóra szavazatai sem biztos, hogy az EU-pártiak javára tudták volna fordítani az eredményt” – írják.
Moldovának 2014-ben felajánlotta az EU a jövőbeli csatlakozás reményét, 2022 márciusában be is nyújtották a kérelmet, és a következő két hónapban lezongorázták a moldovai jogrendszert szondázó kérdőívet az EU-val, végül 2022 júniusában vált Moldova Ukrajnával együtt tagjelöltté. Ehhez szorosan kapcsolódik a hétvégén tartott népszavazás, ami arról szól, hogy támogatja-e a lakosság az alkotmány módosítását az uniós csatlakozáshoz. Az előzetes várakozások arról szóltak, hogy a jogilag egyébként nem kötelező érvényű népszavazáson várhatóan 55-65 százalék szavaz az EU-csatlakozás mellett. Az eredményességhez 50 százalék igen kell, minimum 33 százalék részvételével az érvényességhez.
Az elnökválasztást is tartották vasárnap az országban. A legfrissebb eredmények szerint a hivatalban lévő EU-párti államfő, Maia Sandu a szavazatok 42,31 százalékát szerezte meg, míg az oroszpárti Alexandr Stoianogló 26,09 százalékot kapott. November 3-án kettejük között második fordulót tartanak.
Vig Emese
Hétfő reggelre Moldovában szoros verseny alakult ki az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazáson, ám az utolsó pillanatokban mégis az igenek kerültek előnybe.
A legfrissebb adatok szerint a szavazatok 98,38 százalékának feldolgozása után az igenek 50,07 százalékon állnak, míg a nem szavazatok 49,93 százalékon, mindössze 79 vokssal kevesebbel.
A hétvégi előrejelzések szerint az igenek dominálhattak volna, ám a szavazás napján a két tábor fej fej mellett haladt. Reggelig úgy tűnt, a nem szavazatok kerekedhetnek felül, azonban a legfrissebb adatok már az alkotmánymódosítást támogató tábor javára billentik a mérleget.
Moldova számára a népszavazás tétje nem kisebb, mint az alkotmány módosítása, mely szükséges feltétele az ország uniós csatlakozásának. A 2022-es orosz agresszió Ukrajna ellen új lendületet adott az EU-bővítésnek, és Moldova Ukrajnával együtt kapta meg a tagjelölti státuszt. A vasárnapi referendum, bár nem kötelező érvényű, politikai jelentőségű, hiszen tükrözi a lakosság akaratát az ország nyugati irányú orientációjáról.
Moldovában továbbra is mély megosztottság tapasztalható: az ország egy része inkább Oroszországhoz húz, míg a lakosság nagyobb hányada az Európai Unióval való szorosabb integrációt támogatja. Az etnikai megosztottság, a város-vidék különbségek, valamint a politikai széttagoltság mind hozzájárulnak a vélemények eltéréséhez.
A Moldovai Köztársaság Központi Választási Bizottsága megkezdte az elnökválasztás részeredményeinek közzétételét. Eszerint az összes jegyzőkönyv 22%-ának központosítása után továbbra is Maia Sandu áll az első helyen a szavazatok több mint 33%-ával.
Alexandr Stoianoglo 30,15%-ot, Renato Usatii 15,02%-ot, Irina Vlah 5,98%, Victoria Furtuna 6,34%-ot szerzett.
22.57 perckor a jegyzőkönyvek 46%-ának feldolgozása után a Központi Választási Bizottság honlapján közzétett eredmények szerint a szavazók 44%-a szavazott „IGEN”-nel, 56%-a pedig „NEM”-mel.
Korábban írtuk: A jegyzőkönyvek 14,38%-ának központosítása után Maia Sandu 34,12%-ot, Alexandr Stoianoglo 30,06%-ot, Renato Usatii 15,11%-ot, Irina Vlah 5,99%-ot, Victoria Furtuna 5,78%-ot szerzett – számol be a Ziarul de Gardă alapján a G4Media. A több mint 1,5 millió szavazatból azonban ekkor még csak 86 346 szavazatot adtak le.
Az alkotmányos népszavazás esetében a jegyzőkönyvek 19 százalékát dolgozták fel. A választók több mint 41 százaléka az IGEN opcióra, 58,3 százaléka pedig a NEM opcióra szavazott.
Az első eredmények kis vidéki települések adatainak központosításából származnak, míg a nagyobb városi szavazóhelyiségek adatainak feldolgozása még folyamatban van. Ezért az első hivatalos moldovai adatok ebben a szakaszban még nem igazán jelzik a választási eredményeket.
A választási bizottság hétfőn 10 órakor ismerteti az előzetes eredményeket.
A választási részvétel este 9 órakor hasonló volt a 2020-as második fordulóhoz. A CEC adatai szerint; a vasárnapi részvételi arány kevesebb mint két százalékkal marad el a 2020-as elnökválasztás második fordulójának részvételi arányától. 2020. november 15-én Maia Sandu több mint 15 százalékkal győzte le Igor Dodont. A diaszpórában Sandu a szavazatok több mint 92 százalékát szerezte meg.
A Digi24 szerint egy bukaresti és két moszkvai szavazóhelyiség este 11 óráig még mindig nyitva tart. Ugyanakkor három chișinăui és egy brassói szavazóhelyiség este 22 óráig tartott nyitva.
A Szabad Európa Románia szerint a Központi Választási Bizottság 22 órakor azt közölte, hogy a választásra jogosultak mintegy 49 százaléka – 1 478 953 állampolgár – írta alá a népszavazási listákat. A választási bizottság érvényesnek nyilvánította az EU-párti népszavazást, mivel a választók legalább egyharmada megjelent.
Az elnökválasztáson 1 546 757 választópolgár adta le szavazatát, ami a választásra jogosultak 51,4 százaléka.
Tőkés Hunor
A Moldovai Köztársaság EU-párti népszavazásán a választópolgárok 49,81 százaléka vett részt – jelentette be a Központi Választási Bizottság (CEC), amely érvényesnek nyilvánította a szavazást. A népszavazás érvényességének feltétele a 33,3 százalékos részvételi arány volt.
A moldovai referendum kérdése egyszerűen fogalmazódott meg: „Támogatja-e a Moldovai Köztársaság alkotmányának módosítását az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében?” A népszavazás eredménye és a magas részvételi arány azt mutatja, hogy Moldovában erős a támogatottsága az európai integrációnak, és a lakosság egy jelentős része az EU-hoz való csatlakozást tekinti az ország jövőjének biztosítékaként.
A következő lépések során a referendum eredményei alapján megkezdődik az alkotmány módosítása, amely hivatalosan is rögzíteni fogja Moldova európai orientációját, és meghatározza az uniós csatlakozás folyamatát mint az ország hosszú távú stratégiáját.
Bombariadó miatt félbeszakadt a szavazás az olaszországi Bologna városának egyik szavazóhelyiségében – jelentette be vasárnap este az olasz külügyminisztérium.
„Egy bolognai szavazóhelyiségben történt bombariadó után az a döntés született, hogy rövid időre felfüggesztik a szavazási folyamatot, hogy az arra felhatalmazott olasz hatóságok ellenőrizhessék a helyiségeket” – idézte az olasz külügy közleményét az Agerpres.
A közlemény megjegyezte, hogy az ellenőrzési idő alatt a szavazólapokat egy biztonságos helyen tartották, és a szavazóurnát továbbra is a moldovai választási bizottság által biztosított videokamerával figyelték.
Az elnökválasztás első fordulójában a részvételi arány jelentősen magasabb volt, mint a 2020-as urnáknál. Négy évvel ezelőtt az első fordulóban 21.00 órakor 45,6 százalékos volt a részvételi arány, szemben a mostani 51,4 százalékkal – írja a Szabad Európa Moldova.
21.00 óra után a szavazóhelyiségek bezárnak a Moldovai Köztársaságban, kivéve, ha még mindig állnak sorban azok, akik nem tudták kifejezni a választásukat. Eddig az óráig több mint 1 155 000 moldovai tudott szavazni, ami az összes választópolgár 51,40%-a.
Bukarestben két órával meghosszabbították a programot, mivel sokan még mindig sorban álltak, majd 22 órakor két szavazóhelyiségnek még 23 óráig meghosszabbították a nyitvatartását, írja a Digi24. A News szerint a brassói szavazóhelyiség szintén 22 óráig maradt nyitva, a moszkvai szavazóhelyiségben pedig este 11 óráig meghosszabbították a szavazási programot.
21:30-kor már 51.50% a részvételi arány, és 1 552 238-an szavaztak. Moldovában a legmagasabb választási részvételt Chisinăuban, Dondușeniben és Ocniban regisztrálták. Ezzel szemben a legkevesebben Nisporeniben, Hânceştiben, Basarabeascában és Cantemirben szavaztak.
A volt moldovai munkaügyi és szociális védelmi miniszter, Marcel Spatari másfél órával a szavazóhelyiségek bezárása előtt posztolt képeket a sorban állásról a Facebookon. Majd egy órája egy videófelvételt is közölt, ezek szerint még nagyon sokan le fogják adni a szavazatukat.
A választások első előzetes eredményeit 22 órakor jelentik be élőben a Központi Választási Bizottság (CEC) képviselői a Ziarul de Gardă szerint.
A chisinăui választási bizottság által központosított adatok szerint a moldovai elnökválasztáson és az uniós csatlakozásról szóló népszavazáson a szavazók részvételi aránya egyaránt 50% körüli.
Mint írtuk, az EU csatlakozást támogató népszavazás már két órával az urnazárás előtt elérte a küszöböt a Moldovai Köztársaságban. Vasárnap 19 órakor az összes választópolgár 42,44%-a adta le szavazatát. Az alkotmányos népszavazás érvényességi küszöbértéke a Moldovai Köztársaságban a szavazók egyharmada (33,3%).
Tőkés Hunor
A Moldovai Köztársaság érvényes EU-párti népszavazásához a választópolgárok 33,3 százalékának kellett, hogy leszavazzon. Mivel a Digi 24 szerint vasárnap este 7 óráig a választópolgárok 42,44%-a szavazott, Moldova már egy lépéssel közelebb jár az EU-s csatlakozáshoz, hisz az első akadály elgördült a referendum elől.
A szavazóhelyiségek vasárnap chisinăui idő szerint 21 órakor zárulnak. Eddig az ország választópolgárainak majdnem a fele, 1 478 000 ezren adták le a voksukat (49,57%). A közvélemény-kutatások szerint az uniós csatlakozás támogatottsága 60% körül van.
A moldovai referendum kérdése egyszerűen fogalmazódott meg: „Támogatja-e a Moldovai Köztársaság alkotmányának módosítását az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében?” A népszavazás eredménye és a magas részvételi arány azt mutatja, hogy Moldovában erős a támogatottsága az európai integrációnak, és a lakosság egy jelentős része az EU-hoz való csatlakozást tekinti az ország jövőjének biztosítékaként.
A következő lépések során a referendum eredményei alapján megkezdődik az alkotmány módosítása, amely hivatalosan is rögzíteni fogja Moldova európai orientációját, és meghatározza az uniós csatlakozás folyamatát mint az ország hosszú távú stratégiáját.
Tőkés Hunor
Néhány órával az urnazárás előtt az új mandátumért induló Maia Sandu a Facebook-oldalán élőben közzétett videóbejelentkezésében ismét felszólította az embereket, hogy menjenek el szavazni.
„Azokhoz szeretnék szólni, akik még nem jutottak el a szavazóhelyiségekbe. Ne maradjanak távol! (…) Gyertek ki és szavazzatok! Szavazzatok magatokért, szavazzatok a családotokért, szavazzatok az országunkért” – mondta Maia Sandu.
19 órához kezeledve a választók 47.86 százaléka szavazott. Ez több mint 1 423 000 embert jelent.
Három órával az urnazárás előtt a választási részvétel meghaladta a 46%-ot. Eddig több mint 1 382 000-an szavaztak. Tehát mind az elnöki, mind a népszavazási küszöb érvényesnek tekinthető. Hogy pontosan mire szavaztak, azt még nem tudni.
Tőkés Hunor
Délután 17 óráig több mint 1 317 000 választó élt szavazati jogával a választásokon. Ez 44 százalékos részvételi arányt jelent.
Délután 3 óráig összesen 907 594 választópolgár vett részt a Moldova uniós tagságáról szóló alkotmányos népszavazáson, ami 32,11 százalékos arányt jelent – közölte Angelica Caraman, a moldovai Központi Választási Bizottság (CEC) vezetője.
A népszavazás érvényességi küszöbértéke egyharmad (33,3 százalék). Tehát a moldovaiakat már hajszál választja el attól, hogy érvényes népszavazást tartsanak. Ez ugyanakkor biztató azok számára is, akik Moldova alkotmányának módosítása és az EU-s csatlakozás mellett tették le a voksukat.
Tőkés Hunor
A rendőrség jelentése szerint délután fél négyig több mint 70 incidenst jegyeztek fel a Moldovai Köztársaság szavazóhelyiségeiben, írja a News.
14 esetben a rendőrség arról számolt be, hogy szavazólapokat fényképeztek le. Öt embert szavazólapokat rongált, tíz pedig befolyásolni próbált másokat. Ugyanakkor 8 esetben dokumentálták a szavazók szervezett szállítását, 6 esetben pedig a választási plakátok engedély nélküli elhelyezését.
Tőkés Hunor
A moldovaiak majdnem 40%-a szavazott 16:00-ig. Eddig az időpintig több mint 1 100 000 ember adta le a szavazatát a választásokon. Délutánra a fiatalabb generáció tagjai is elkezdtek nagyobb számban megjelenni az urnáknál. A 36-45 éves korosztály 16 órára meghaladta a 46-55 évesekét – olvasható a CEC.md oldalán.
A 2020-as elnökválasztás 1. fordulójában 16 óráig több mint 927 000 választópolgár adta le szavazatát (33%). Tehát a moldovaiak a négy évvel ezelőtti választáshoz képest magasabb arányban szavaznak.
A 756 900 lakosú Chisinăuban a részvételi arány szintén megközelíti a 40%-ot, jelenleg több mint 271 ezren szavaztak.
A Szabad Európa Románia azt írta, hogy a Központi Választási Bizottság (CEC) 16.30-kor kiadott jelentése szerint a választók közül 1 143 000-an szavaztak. Ez a választópolgárok több mint 39%-át jelenti.
EU-s népszavazás
Mivel a népszavazás voksait kézzel számolják, az európai népszavazásra vonatkozó adatszolgáltatás lemaradásokkal küzd. Angelica Caraman, a CEC elnöke azt mondta, hogy a népszavazás esetében az adatszolgáltatás egy órával csúszik.
A CEC szerint délután 3 óráig 907 594 ember, vagyis a választópolgárok 32,11 százaléka szavazott a népszavazáson.
Tőkés Hunor
15:00 óráig több mint egymillióan szavaztak a Moldovai Köztársaságban tartott választásokon, meghaladva a 35%-os részvételi küszöböt, írja a Digi24.
A külföldön leadott szavazatok száma közel 120 ezer.
A nők továbbra is többségben vannak a férfiakkal szemben (54%).
Kora reggel óta sorok állnak Moldova moszkvai nagykövetségen létrehozott szavazóhelyisége előtt – számolt be a moldovai média. A chișinăui külügyminisztérium erre reagálva közölte, hogy számítottak erre, és hogy a két oroszországi szavazóhelyiségnél mesterségesen hozták létre a tömeget, hogy veszélyeztessék a választási folyamatot. „Ez választók szavazóhelyiségekbe való illegális szállításának megszervezésére irányuló kísérletek eredménye” – tették hozzá.
Hangsúlyozták, hogy a választást megelőzően figyelmeztették az orosz hatóságokat arra, hogy „egyes szervezetek” azon ügyködnek, hogy szavazókat szállítsanak a moszkvai szavazóhelyiségekbe. Erről csütörtökön itt számoltunk be.
„A mai népszavazás esélyt ad arra, hogy Románia és Moldova egyesüljön az Európai Unióban! Felszólítok minden szavazati joggal rendelkező polgárt a Moldovai Köztársaságban, Romániában és máshol, hogy vegyen részt a népszavazáson, és válassza a helyes utat országa jövője szempontjából” – jelentette ki Nicolae Ciucă vasárnap Facebook-oldalán.
A Románia kormányán lévő Nemezeti Liberális Párt elnöke arra kérte a választókat, hogy menjenek el szavazni, és ezáltal tegyék ezt a vasárnapot nemzeti és európai törekvéseik sikerének napjává. „Románia várja Önöket az Európai Unióban, hogy együtt építsük a jólét és a biztonság jövőjét” – tette hozzá.
Vasárnap a moldovaiak nem csak elnököt választanak, arról is dönteniük kell a népszavazáson, hogy akarják-e az alkotmány módosítását, hogy ezáltal Moldova csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
A Digi24 szerint 14 óráig több mint 880.000 szavazat moldovai állampolgár szavazott, azaz a választásra jogosultak mintegy 31%-a. A szavazók mintegy 53,5%-a nő. A 65 évesek és idősebbek több mint fele szavazott, míg a fiatalok körében az arányok meglehetősen szerények.
Rosina és Valeria a Moldovai Köztársaságból származik, jelenleg Budapesten élnek. Mind a két fiatal nő elsőévesek az alap és mesteri képzésen. Eljöttek, hogy hallassák hangjukat a választásokon. Kérjük, kövesse példájukat, és éljen szavazati jogával! – írja a Moldovai Köztársaság Budapesti Nagykövetsége Facebook-oldalán.
Rosina és Valeria a budapesti Ady Endre utca 16. szám alatt található szavazóhelyiségben adta le a voksát.
A nagykövetség Olivia és Cătălina ikertestvérektről is posztolt. Ők videóüzenetben meséltek arról, hogy a szerbiai Belgrádból utaztak Budapestre, hogy a 38/231-es szavazókörben szavazzanak. „Példájuk mindannyiunkat arra emlékeztet, hogy a távolságtól függetlenül is fontos részt venni a demokratikus folyamatban” – írták.
A moldovai választásokon 21:00 óráig lehet szavazni. 2221 szavazóhelyiség áll rendelkezésre a választópolgárok számára. Amíg Chișinăuban több mint 300 szavazóhelyiség van, addig a Dnyeszteren túli régiónak 30 szavazóhelyiséget, a diaszpórában pedig 234 szavazóhelyiséget nyitottak meg. Egyes országokban először lehetett levélben szavazni. Romániában 16 szavazóhelyiség, köztük három Bukarestben nyílt meg a rommániai választók előtt.
Már több mint 740 ezer moldovai élt szavazati jogával az ország két szavazókörében 13 óráig.
Tőkés Hunor
„Azért szavaztam, mert a moldovaiaknak kell dönteniük a sorsukról: nem másoknak, nem a piszkos pénznek, nem a hazugságnak, hanem a nép akaratának! Azért szavaztam, hogy a Moldovai Köztársaság békében és szabadságban fejlődhessen, hogy Moldova felépíthesse azt a jövőt, amit akar és megérdemel. Menjetek el szavazni, mindenki szavazata fontos. A szavazatoddal arról hozol döntést, hogyan fogsz élni holnaptól kezdve” – mondta Maia Sandu, az Akció és Szolidaritás Pártja (PAS) elnökjelöltje.
Maia Sandu a Digi24 szerint 11 óra körül adta le a voksát. Támogatói, valamint moldovai és nemzetközi újságírók jelentek meg a szavazóhelyiségnél, ahol szavazott.
Moldovában a reggel hetes urnanyitást követő első öt órában közel 550 000-en szavaztak, azaz a szavazásra jogosultak mintegy 20 százaléka.
Tőkés Hunor
Az urnanyitást követő első négy órában a szavazásra jogosultak mintegy 13%-a adta le a voksát.
Eddig több mint 370.000 moldovai szavazott. Többségében (51,5%) nők.
A legaktívabb korosztály az 56-65 évesek, őket követi a 66-75 évesek és a 46-55 évesek korcsoportja. Az 56-75 éves választásra jogosultak több mint negyede már szavazott.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök vasárnap üzenetet küldött a Moldovának az országban zajló elnökválasztás és EU-s népszavazás apropóján. „Ez történelmi nap a Moldovai Köztársaság számára. Meggyőződésem, hogy a végén a Moldovai Köztársaság egy lépéssel közelebb kerül az Európai Unióhoz – ahol együtt építhetjük a jövőnket” – írta a miniszterelnök a Facebook-oldalán.
A Digi24 szerint több mint 230 000 moldovai élt szavazati jogával az urnanyitást követő első három órában (10.00 óráig). Többségük (1 százalék eltéréssel) továbbra is nő. A legaktívabb korosztály az 56-65 évesek. Külföldön több mint 9 ezren szavaztak.
21 óráig a 2221 szavazóhelyiségbe 3,3 millió választópolgárt várnak. Míg Chișinăuban több mint 300 szavazóhelyiség van, addig a Dnyeszteren túli régiónak 30 szavazóhelyiséget, a diaszpórában pedig 234 szavazóhelyiséget nyitottak meg. Egyes országokban először lehetett levélben szavazni. Romániában 16 szavazóhelyiség, köztük három Bukarestben lesz nyitva.
Mint a moldovai választást követő percről percében írtuk, nem lesz exit poll, és az eredmények valós időben, a szavazatok összeszámlálása közben lesznek elérhetőek. Az agora.md szerint 2061 hazai és nemzetközi megfigyelő fogja figyelemmel kísérni a választásokat. A Központi Választási Bizottság (CVK) által akkreditált megfigyelők mind hazai egyesületeket, mind külföldi diplomáciai képviseleteket vagy nemzetközi választási hatóságokat képviselnek, köztük az EBESZ-t, az Európai Parlamentet és az Európa Tanácsot.
Tőkés Hunor
Több mint 100 000 moldovai élt választójogával országszerte az urnanyitást követő első két órában – írja a Digi24.
Többségük, több mint 51%-uk nő. A legaktívabb korosztály az 56-65 évesek. Az országon kívül több mint 9 ezren szavaztak. Reggel 8.00 óráig 55 000 szavazó szavazott.
Vig Emese
Moldova Európa-párti törekvéseit Sandu vezeti, aki 2020-ban legyőzte az oroszbarát Igor Dodont, és azóta eltökélt szándéka, hogy hazáját közelebb hozza az Európai Unióhoz. Az ukrajnai háború és Oroszország növekvő befolyása közepette azonban ez nem egyszerű feladat.
A választásokban a legfontosabb kihívója a korrupcióval vádolt, de a tisztségéből eltávolított főügyész, Alexandr Stoianoglo, aki Gagauziából származik, Moldova egyik oroszbarát régiójából. Stoianoglot Sandu távolította el hivatalából korrupciós vádak miatt, de a politikai ellenfelei számára ő az „igazságtalanul üldözött becsületes tisztviselő”. Stoianoglo jelenleg az oroszbarát erők támogatásával indul, és népszerűsége elsősorban azok körében erős, akik szorosabb kapcsolatokat szeretnének Moszkvával fenntartani. Ő a legnagyobb veszély Sandu számára, különösen a második fordulóban, ha az első fordulóban nem sikerül abszolút többséget szereznie.
Egy másik fontos szereplő Ilan Shor, egy Moszkvába menekült oligarcha, aki a moldovai belpolitikát külföldről is aktívan befolyásolja. Shor korábban egy egymilliárd dolláros banki csalásban is részt vett, pártját betiltották, de továbbra is fontos tényező az oroszbarát erők mozgósításában. Shor a Telegramon keresztül nyíltan szavazatokat vásárol, és komoly anyagi támogatást nyújt azoknak, akik elleneznék a népszavazáson az EU-csatlakozást. Az oroszbarát tábor számára ő szimbolizálja a Moszkva-párti politikai ellenállást a Sandu-féle nyugatbarát vonallal szemben.
A választások különös figyelmet kapnak a moldovai autonóm területeken is, mint például Gagauziában, ahol a lakosság nagy része oroszbarát, és az EU-csatlakozással szemben Moszkva felé hajlik. Az oroszbarát Jevgenyija Gutsul kormányzóként erősíti az ottani ellenállást az európai integrációval szemben, kihasználva a régió gazdasági nehézségeit és a szorosabb orosz kapcsolatok iránti vágyat.
Az EU-csatlakozást támogató népszavazás szintén kulcsfontosságú kérdés. Bár a közvélemény-kutatások szerint a moldovaiak többsége az EU-párti irányvonalat támogatja, a szavazatok érvényességéhez szükséges részvétel bizonytalan lehet, különösen az ország szegényebb, oroszbarát régióiban.
Vig Emese
Az urnák reggel 7 órakor nyitnak és este 9 órakor zárnak a 2221 szavazóhelyiségben, ahol várhatóan 3,3 millió választópolgár járul az urnákhoz, írja a News. ro. Míg Chișinăuban több mint 300 szavazóhelyiség van, addig a Dnyeszteren túli régiónak 30 szavazóhelyiséget, a diaszpórában pedig 234 szavazóhelyiséget szerveznek.
Egyes országokban először lehetett levélben szavazni. Romániában 16 szavazóhelyiség, köztük három Bukarestben lesz nyitva.
Nem lesz exit poll, és az eredmények valós időben, a szavazatok összeszámlálása közben lesznek elérhetőek.
Az agora.md szerint 2061 hazai és nemzetközi megfigyelő fogja figyelemmel kísérni a választásokat. A Központi Választási Bizottság (CVK) által akkreditált megfigyelők mind hazai egyesületeket, mind külföldi diplomáciai képviseleteket vagy nemzetközi választási hatóságokat képviselnek, köztük az EBESZ-t, az Európai Parlamentet és az Európa Tanácsot.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!