Két nappal a moldovai választások előtt orosz drón repült be a román légtérbe, felszálltak a NATO vadászgépei

2024 október 17-én, két nappal a Moldovai Köztársaság elnökválasztásai előtt, Románia légterét egy azonosítatlan tárgy sértette meg. 17 óra körül észleltek a radarok egy, a szárazföld felé közeledő légi célpontot, a Mihail Kogalniceanu légi támaszponttól 150 kilométernyi távolságra. A drón 14 kilométert tett meg a román felségterületen, mielőtt eltűnt volna a radarokról. A román és a spanyol légierő azonnal reagált: vadászgépek emelkedtek a levegőbe, hogy monitorozzák az eseményt.

Az Egyesült Államok az utóbbi hetekben több komoly figyelmeztetéseket fogalmazott meg, amit Románia nem hagyhat figyelmen kívül. Egyrészt azzal vádolta a Kremlt, hogy aktívan beavatkozik a Moldovai Köztársaság politikai folyamataiba, különös tekintettel a 2024-es elnökválasztásokra. Az amerikai vezetés és különböző nyugati elemzők szerint Moszkva célja, hogy destabilizálja Moldovát, és megakadályozza az ország európai uniós integrációját.

A Kreml kihasználhatja a Dnyeszteren túli területtel fennálló katonai kapcsolatait, hogy megszállja és teljes egészében elfoglalja Moldovát, ha Oroszország megnyeri az ukrajnai háborút – áll a washingtoni székhelyű katonai agytröszt, az Institute for the Study of War által közzétett elemzésben. A moldovai orosz invázió veszélye nagyon alacsony mindaddig, amíg Ukrajna ellenáll Moszkva csapatainak.

Ilyen körülmények között a Kreml tovább élteti a Kisinyov elleni hibrid háborúját, többek között megpróbálja befolyásolni a moldovai politikai választásokat, blokkolni a Nyugat-barát orientációt, instabilitást provokálni, és igyekszik az országot az orosz energiaforrásoktól függésben tartani, ezzel előkészítve a terepet egy esetleges moldovai katonai hadjárathoz – derül ki az Institute for the Study of War (ISW) átfogó elemzéséből.

Másrészt, és ez még ennél konkrétabban is érinti az országot, Washington figyelmeztetései szerint, ha Oroszország bekebelezi Ukrajnát, akkor Moldova és akár Románia is a következő célpont lehet. A Kreml hosszú távú stratégiája, hogy kiterjessze befolyását a kelet-európai térségben, és egy új, posztszovjet birodalmat körvonalazzon, amely korlátozza a nyugati országok, különösen az Európai Unió és a NATO terjeszkedését a régióban.

A drónos incidens

A román védelmi minisztérium jelentése részletezi, hogy 2024. október 17-én este azonosítatlan légi objektumot észleltek a román radarrendszerek. A tárgy a Fekete-tenger felől érkezett, és Eforie Nord városa közelében lépett be Románia légterébe. A hatóságok azonnal aktiválták a NATO légvédelmi rendszereit, és két F-16-os vadászgépet indítottak a Borcea légitámaszpontról, valamint két F-18-ast a spanyol légierő Mihail Kogălniceanu bázisáról.

Az érintett területek lakosait figyelmeztették a RO-Alert rendszeren keresztül, hogy keressenek menedéket. Bár a radarok folyamatosan követték a tárgyat, vizuális kapcsolatot nem sikerült létrehozni, és az objektum végül eltűnt a radarok képernyőjéről. A légiriadót később lefújták, a vadászgépek visszatértek a bázisukra, és a hatóságok kijelentették, hogy nem volt közvetlen veszély.

Ez az incidens nem elszigetelt eset: az utóbbi hónapokban több alkalommal is történt hasonló légtérsértés, amelyek során az orosz drónok repültek be Romániába. A román hadsereg vezérkari főnöke is törvénymódosítást sürget egy ideje: úgy véli, a román légtérbe behatoló drónokra vonatkozó törvényeket úgy kellene módosítani, hogy le lehessen lőni őket, mert ha nem, továbbra is sebezhetőek vagyunk. A romániai politikum azonban egyelőre nem tudott megegyezni arról, hogy történjen ez a módosítás: átdobták a felelősséget a védelmi minisztériumnak.

A tárca tíz nappal ezelőtt tette közzé a katonai műveleteket szabályozó törvénytervezetet, amikor „nincs szükségállapot, ostromállapot, mozgósítási vagy háborús állapot”. A tervezet megfogalmazása azonban nem túl egyértelmű, illetve nem elég egyértelmű ahhoz, hogy megakadályozza Oroszországot abban, hogy tesztelje Romániát és rajta keresztül a NATO-t. Kimondja, hogy békeidőben a katonai missziókat és reakciókat „olyan cselekmények, tények vagy tényállások, képességek, stratégiák, szándékok vagy tervek fenyegetése vagy megléte esetén” kell végrehajtani, amelyek „hatással lehetnek a nemzeti értékekre, érdekekre és biztonsági célokra”, és veszélyeztetik „közvetlenül vagy közvetve a nemzetbiztonságot, azáltal, hogy érintik a nemzeti jelleget, a szuverenitást, függetlenséget, egységet és területi integritást, az állami intézmények normális működését, az állampolgárok életét és testi épségét, valamint az emberi közösségek szervezetét”. Az orosz drónok egyelőre nem veszélyeztetik az új törvénytervezetben foglalt elemek egyikét sem, csupán a Kreml megvetését bizonyítják Bukarest iránt. Oroszország tehát továbbra is akadálytalanul röptetheti drónjait az ország fölött, abban a tudatban, hogy nem lesz valódi katonai reakció, amely kordában tartaná.

A határ menti háborúról Románia politikai vezetői szinte tudomást sem vesznek. A közöny, amely a Gheorghiță Vlad vezérkari főnök nyilatkozatai ellenére is tart, amelyekben a „hiteles és hatékony elrettentés” szükségességéről beszélt, és annak ellenére, hogy már egy évvel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy eszkalációt vár Oroszországtól.

Nyugaton már nyíltan beszélnek a háború terjedéséről. Nemrég a Bundestag meghallgatásán Bruno Kahl német kémelhárítási főnök azt mondta, hogy Moszkva az évtized végéig megtámadhatja a NATO-t, hogy addig Moszkva új „hibrid akciókra” készül, és „tesztelni akarja a Nyugat vörös vonalait”.

Amire a román politikumnak nincs válasza, azt egyelőre megoldja a NATO: a román légierő, a NATO parancsnoksága alatt folyamatos készenlétben áll, hogy reagáljon a légtérsértésekre és más fenyegetésekre. Az országban állomásozó amerikai és spanyol katonai erők, valamint a Mihail Kogălniceanu támaszpont NATO erőinek jelenléte biztosítja a folyamatos védelmi képességet. Ezek az erők nemcsak Románia, hanem a NATO szövetségeseinek biztonságát is védik a térségben.

Moldova jövője: a 2024-es választások és a geopolitikai irányvonal

Miközben a román légtér felett ezek a biztonsági incidensek zajlanak, Moldova éppen választás előtt áll. Október 20-án a moldovaiak az urnákhoz járulnak, hogy megválasszák új elnöküket. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a jelenlegi, pro-európai irányvonalat képviselő Maia Sandu meg tudja-e tartani elnöki tisztségét, és folytatódhat-e Moldova európai uniós integrációja.

Maia Sandu az ország nyugati orientációjának egyik fő szószólója, és célja, hogy Moldova közelebb kerüljön az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Azonban a választások során oroszbarát erők is indulnak, akiket Moszkva jelentős anyagi támogatással lát el. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, John Kirby figyelmeztetett arra, hogy Oroszország komoly erőfeszítéseket tesz a moldovai választások befolyásolására, és a Kreml célja egy oroszbarát kormány hatalomra juttatása.

Az amerikai kormány állításai szerint Oroszország nem csak politikai befolyással próbálja aláásni a moldovai választásokat, hanem közvetlen pénzügyi támogatást is nyújt az oroszbarát pártoknak és politikai szereplőknek. Ezt a támogatást gyakran átláthatatlan csatornákon keresztül juttatják el, hogy ne lehessen egyértelműen összekötni Moszkvával. Az Egyesült Államok több forrásból is úgy értesült, hogy Moszkva több millió dollárt mozgósított különböző moldovai pártok, politikusok és médiacsatornák finanszírozására.

A moldovai hatóságok is megerősítették ezeket az információkat, és már korábban felléptek olyan hálózatok ellen, amelyeket Moszkva a választások befolyásolására hozott létre. Több moldovai politikai elemző szerint az orosz beavatkozás célja nemcsak a pro-európai jelöltek meggyengítése, hanem az országban tapasztalható politikai megosztottság elmélyítése is. Az orosz támogatással működő politikai erők megpróbálják kihasználni a társadalmi feszültségeket, és dezinformációs kampányokkal manipulálják a közvéleményt.

A dezinformáció egyik fő eszköze az oroszbarát médiumok és közösségi média platformok, amelyeken keresztül álhíreket és propagandát terjesztenek a pro-európai kormányról és Maia Sanduról. Az ilyen kampányok célja, hogy megrendítsék a közbizalmat a nyugati orientációjú vezetésben, és elhitessék a moldovai polgárokkal, hogy az ország jobban járna, ha Oroszországgal szorosabb kapcsolatokat ápolna.

Orosz hibrid hadviselés és befolyás a moldovai választásokon

Az amerikai elemzők és nyugati think tankek szerint Oroszország már évek óta hibrid hadviselést folytat Moldova ellen. Ez magában foglalja a politikai beavatkozást, a dezinformációs kampányokat, a gazdasági nyomásgyakorlást és a transznisztriai katonai jelenlét fenntartását. A cél az, hogy Moldova függő helyzetben maradjon Moszkvától, és ne tudjon integrálódni az Európai Unióba vagy közeledni a NATO-hoz.

A hibrid hadviselés egyik legnyilvánvalóbb megnyilvánulása a moldovai gazdaság energiafüggősége Oroszországtól. Moszkva már többször is csökkentette vagy megszüntette a gázszállításokat Moldovába, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra. A Kreml célja, hogy a moldovai lakosságot elégedetlenségre sarkallja, és így hozzájáruljon a kormány gyengítéséhez. Ezen kívül Oroszország jelentős összegeket fektetett be abba, hogy destabilizáló akciókat hajtson végre Moldovában, például választási csalások támogatásával, illetve szabotázsokkal és zavargások szervezésével.

Az amerikai és európai szövetségesek már korábban is felléptek az orosz beavatkozások ellen. 2024 júniusában az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada közös nyilatkozatban ítélte el Oroszország kísérleteit a moldovai választások befolyásolására. A nyugati országok szankciókat vezettek be több moldovai politikai szereplővel és oligarchával szemben, akik Moszkva érdekeit szolgálták. Különösen Ilan Șor moldovai oligarcha került célkeresztbe, akit azzal vádolnak, hogy közvetlen orosz pénzekből finanszírozza destabilizáló akcióit Moldovában.

Ezek az intézkedések azonban nem állították meg Moszkvát abban, hogy folytassa a beavatkozási kísérleteit. A moldovai hatóságok több alkalommal is felszólították a nyugati országokat, hogy támogassák Moldovát a hibrid hadviseléssel szemben, és segítsenek megvédeni a választások tisztaságát. Az Európai Unió is fokozta a moldovai kormány támogatását, különösen a választások előtti időszakban, hogy megakadályozzák Moszkva befolyását a választási folyamatban.

Orosz célok: a pro-európai irányvonal megakadályozása

Oroszország végső célja, hogy megakadályozza Moldova európai integrációját. Moszkva számára elfogadhatatlan, hogy egy újabb szomszédos ország szoros kapcsolatokat ápoljon az Európai Unióval és a NATO-val. Moldova, amely jelenleg az európai uniós tagjelölti státuszra pályázik, kulcsfontosságú szereplő a kelet-európai geopolitikai játszmában. Amennyiben Moldovának sikerülne közelebb kerülnie az EU-hoz, az jelentős stratégiai veszteség lenne Oroszország számára, és tovább gyengítené Moszkva befolyását a posztszovjet térségben.

Moldova különösen sebezhető helyzetben van az orosz fenyegetéssel szemben. Az ország keleti részén található Transznisztria, amely gyakorlatilag orosz ellenőrzés alatt áll, egy olyan „befagyott konfliktus” terület, amelyet Moszkva potenciális katonai hídfőállásként használhatna egy invázió során. Az Egyesült Államok szerint, ha Oroszország sikeresen lezárná az ukrajnai háborút, akkor kihasználhatná Transznisztria katonai helyzetét és politikai kapcsolatait, hogy megszállja Moldovát.

Az elemzők szerint Moldova nemcsak politikai, hanem katonai célpont is lehet Oroszország számára. Moldova NATO-tagság híján rendkívül sérülékeny, és bár törekszik az Európai Unióval való szorosabb kapcsolatra, katonai értelemben nincs olyan szövetségi támogatottsága, mint például Romániának. Washington már korábban figyelmeztetett, hogy a moldovai stabilitás szorosan összefügg az ukrán ellenállás sikerességével. Amíg Ukrajna sikeresen visszaveri az orosz erőket, addig Moldova közvetlen katonai veszélynek kevésbé van kitéve, de ha Ukrajna elesik, Moldova azonnal a frontvonalba kerülhet.

Románia NATO-tagállamként is veszélyben lehet

Bár Románia NATO-tagállam, és a szövetség egyik legfontosabb délkelet-európai bástyája, nem mentesül az orosz fenyegetés alól. Az Egyesült Államok szerint Oroszország agresszív geopolitikai stratégiája kiterjedhet Romániára is, különösen abban az esetben, ha sikerül elfoglalnia Ukrajnát. Románia kulcsszerepet játszik a NATO keleti védelmi vonalában, és stratégiai helyzete miatt Moszkva figyelmének középpontjában állhat, különösen a Fekete-tenger és a délkelet-európai térség ellenőrzése miatt.

Az amerikai katonai vezetők és stratégiai elemzők figyelmeztetnek, hogy Románia légtérsértései és a NATO-val kapcsolatos fenyegetések csak előjele lehetnek egy nagyobb orosz tervnek, amely a régió destabilizálására irányul. Az orosz haditengerészet és a Fekete-tenger feletti katonai dominancia megszerzése, amelynek középpontjában Odessza elfoglalása állhat, közvetlen veszélyt jelenthet Románia biztonságára is.

A régió jövője az ukrán ellenálláson múlik

Az Egyesült Államok és szövetségesei egyértelműen úgy látják, hogy a régió stabilitása közvetlenül összefügg az ukrajnai háború kimenetelével. Amíg Ukrajna sikeresen ellenáll az orosz agressziónak, Moldova és Románia viszonylagos biztonságban van. Azonban, ha Oroszország sikeresen elfoglalná Ukrajnát, a térség geopolitikai helyzete drámaian megváltozna. Moldova lenne az első áldozat, és Románia is egyre nagyobb nyomás alá kerülne.

Ezért kulcsfontosságú, hogy a nyugati szövetségesek minden lehetséges módon támogassák Ukrajnát, és egyértelművé tegyék Moszkva számára, hogy a további expanziós törekvések válaszlépéseket vonnának maguk után. Moldova és Románia jövője nagyban függ attól, hogy Ukrajnának sikerül-e megőriznie függetlenségét és ellenállni az orosz agressziónak.