Hadd meséljenek a sajtófotók arról, milyen volt Románia 2025-ös éve

2025-ről már rengeteget írtunk. Szétszedtük, összeraktuk, újra szétszedtük. Volt visszapillantónk a parajdi bányaomlásról, összegeztük a medvehelyzetet, megnéztük a nemzetközi sajtóban megjelenő romániai témájú cikkeket, és számbavettük, hogy mi épült meg és mi nem az autópályák esetében. Meg kell adni, hogy az év tényleg sűrű volt: választási káosz, tüntetések, természeti katasztrófák, sokszor csak kapkodtuk a fejünket. Az Inquam Photo újévi válogatása jó ürügy arra, hogy egyszerűen megmutassuk, hogyan nézett ki 2025. Közhelyszerű, de ugyanakkor tényleg igaz, hogy sokszor egy fotó pontosabban sűríti a lényeget, mint sok elemzés. Arcok, testtartások, terek, gesztusok – apró részletek, amelyekből összeáll egy nagytotál az országról, a politikáról, a közhangulatról.

Keserédes volt az évkezdés a lakosság egy részének, hiszen hiába léptünk be a schengeni övezetbe, a novemberben érvénytelenített elnökválasztás rossz szájízzel indította 2025-öt a Georgescu-pártiaknak. Januárban szinte naponta vonultak utcára az emberek, az egyik demonstráción a csendőrség öt embert állított elő, akiket egy televíziós közvetítőautó megrongálásával gyanúsítottak. A résztvevők élőben tudósító újságírókat is sértegettek, sőt, megdobáltak. Szintén januárban történt, hogy a szakszervezetek békés tüntetését váratlanul megzavarta Călin Georgescu volt szimpatizánsainak érkezése. A csoport tagjai nemcsak a demonstráció rendjét bontották meg, de összetűzésbe kerültek a csendőrökkel is, miközben palackokat és petárdát dobáltak.

Eközben február elején a másik oldalon jóváhagyták Crin Antonescu államelnöki jelölését, aki így a kormánykoalíció – a PSD, a PNL és az RMDSZ – közös jelöltjeként indult az elnökválasztáson. Marcel Ciolacu, a PSD akkori pártelnöke Antonescut tapasztalt, elvhű és hazafias politikusként méltatta, és a „misztikus nacionalizmus” veszélyére figyelmeztetve hangsúlyozta Románia nyugati, európai és euroatlanti elköteleződésének megőrzését. Antonescu természetesen a beszédében a pártok szerepe mellett érvelt a demokrácia védelmében, az EU- és NATO-tagság, valamint az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerség fontosságát is kiemelte. Emellett a hagyományos értékek tiszteletét is hangsúlyozta, vagyis azt, hogy a család egy férfiból és egy nőből áll.

Hogy az elnöki kavarodás tökéletes legyen, ne felejtsük el, hogy 2025-ben nem kevesebb mint három államfő képviselte Romániát: az évet ugyanazzal a Klaus Iohannisszal kezdtük, akinek már 2024-ben lejárt a mandátuma, de az érvénytelenített választások után kijelentette, hogy mindaddig az elnöki székben marad, amíg ki nem írják a következő választásokat. Aztán februárban mégiscsak búcsút intett, és az államfői tisztséget ideiglenesen Ilie Bolojan vette át mindaddig, amíg végül májusban Nicușor Dant meg nem választották a román szavazópolgárok Románia következő elnökének. És még volt egy elnöki momentum az év folyamán, amikor Ion Iliescutól búcsúzott el végleg az ország.

Március elsején ismét nagy tömeg gyűlt össze az AUR kormányellenes tüntetésén, ahol a résztvevők létszámát a hatóságok több tízezresre, a szervezők több százezresre becsülték. A demonstráción megjelent Călin Georgescu volt elnökjelölt is. A tüntetők megpróbálták áttörni a csendőrkordont, tárgyakkal dobálták a rendfenntartókat, de súlyos összecsapás nem történt. Simion ekkor megerősítette, hogy nem fog indulni az elnökválasztáson, hanem Georgescut támogatja, aki több súlyos bűncselekmény gyanúja miatt hatósági felügyelet alatt áll. Azonban Simion tervei nem jöttek össze, hiszen egy héttel később kiderült, hogy Georgescu nem indulhat az elnökválasztáson, így az AUR elnöke „kénytelen volt” felvenni a bokszkesztyűt.

És ha már bokszkesztyűről van szó, Diana Șoșoacă, a szélsőjobboldali SOS Románia párt elnöke sokatmondó felszerelésben jelent meg támogatói előtt, amikor benyújtotta elnökjelölti iratcsomóját a választási irodához, jelezve, hogy nem hajlandó meghátrálni. Kijelentette, hogy jelöltségét akár el is utasíthatják, ahogy korábban Călin Georgescut és saját magát is kizárták, de szerinte ugyanazért kétszer senkit sem lehet tiltani. Spoiler: mégis lehet.

Április végén sok szem szegeződött a Vatikánra, hiszen 88 éves korában meghalt Ferenc pápa, azaz Jorge Mario Bergoglio, aki 2013 márciusa óta állt a római katolikus egyház élén. A Vatikán első amerikai kontinensről származó, illetve első jezsuita pápája régóta küzdött egészségügyi problémákkal, ennek ellenére végig aktívan vállalt szerepet egyházi vezetőként. Ferenc pápa regnálása alatt a szegényekért és elesettekért küzdött, az evangelizáció mellett és az egyházi fényűzések, visszaélések ellen: reformjaival hatalmas mérföldkőnek számít a Vatikán történetében. A Szent Péter téren 200 ezren búcsúztatták Ferenc pápát, Rómába százezrek érkeztek a temetésre, amelyen vezető politikusok sokasága is megjelent, Orbántól Trumpon, Zelenszkijen, Macronon át a muzulmán világ vezetőiig. A gyászmisén részt vevők számát korlátozták a hatóságok, de a térre vezető utak is megteltek a Vatikánon kívül is.

Akármennyire lehet elegünk a politikai témákból, csak most érkeztünk májushoz, vagyis az elnökválasztás hónapjához. Az első forduló után két jelölt maradt versenyben: George Simion és Nicușor Dan. Még mielőtt az emberek másodjára is elmentek volna az urnákhoz voksolni, több elnökjelölti vitát is szerveztek különböző televíziós csatornákon. Vagyis szerettek volna szervezni, ugyanis Simion egyiken sem jelent meg. Ebből adódóan a vitából inkább interjú lett, amit a független jelölttel, Dannal készítettek, persze a műsorvezetők igyekeztek a hiányzó felet képviselni, de az mégsem olyan, mint egy érdemi és feszültségekkel teli vita. Azonban az AUR elnökének mindig kiraktak egy széket, amire gondosan fel is tettek egy lapot, amin fel van tüntetve a neve, és mivel sok vita volt, sok székre kellett feltenni a simionos fehér lapot, így gyorsan be is indult a mémgyár. Egy cikkben mi is összegyűjtöttünk pár vicces képet.

Jóformán ki se lehetett heverni az elnökválasztás második fordulóját, és már jött is a hír, hogy a parajdi sóbányát vízbetörés miatt átmenetileg lezárták a látogatók előtt. Nem sokkal később helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, miután a beömlő víz több szintet is elborított, mennyisége meghaladta a 190 köbmétert, és a Korond-patak vízszintje is drámaian megemelkedett. A helyzet azonban egyre súlyosbodott: a vízhozam elérte a 60 köbméter/másodpercet, a víz teljesen elárasztotta a turisztikai szintet. Végül a bánya május utolsó napjaiban hivatalosan is bezárt, az evakuációs zónát kiterjesztették a közeli lakóházakra a beomlásveszély miatt, és kiderült, hogy már 2007-ben is figyelmeztettek omlásveszélyre a szakértők. Nemrég jelent meg a parajdi összefoglalónk, ahol még több részlet található a tragédiáról.

De nem csak Parajdon okozott óriási károkat az árvíz. Május végén Kovászna megye több települését is elöntötte, még a Mikóújfalu és Hatod között, a vasúti átjáró közelében kialakított ideiglenes átjárót is elmosta az ár. Az érintett településeket meglátogatta Cătălin Predoiu akkori ügyvivő kormányfő, és az akkor nemrég megválasztott Nicușor Dan államfő is, aki az árvíznek egyik leginkább kitett települést, Kökösbácsteleket kereste fel, ahol a Tatrang folyó ömlött a Feketeügybe.

Sajnos 2025-ben is rengeteg nők ellen elkövetett erőszakról lehetett olvasni a sajtóban, és ki tudja, hogy száz, hány ezer esetről nem is tudunk semmit. Eddig is voltak megmozdulások, ahol a nők biztonságáért tüntettek, azonban mindez nyáron erősödött fel igazán, amikor a főváros egyik lakónegyedében Teodora Marcu, egy 23 éves, várandós nő életét vesztette, miután volt partnere, aki már tinédzserkora óta bántalmazta, agyonlőtte őt az utcán, miközben hároméves kislányát fogta kézen. A tragédiát követő napokban Bukarestben és Kolozsváron is utcára vonultak az emberek, a tüntetők azt követelték többet között, hogy a femicidet, vagyis a nőgyilkosságokat külön bűncselekményként ismerje el a törvény; szervezzenek állami kampányokat a patriarchális gyakorlatok, a nőgyűlölet és a vallási színezetű nőellenesség ellen; tartsanak feminista szemléletű képzést rendőrök, bírák, ügyészek, orvosok és tanárok számára.

Júniusban egy másik eset is megrázta az országot, és nem sokkal később több tucat tüntető a Prahova megyei rendőrfőnök lemondását követelte, miután Lipănești községben egy 22 éves nőt meggyilkolt volt párja, noha a nő többször kért segítséget a rendőrségtől és a szomszédok is jelezték a veszélyt. A Declic közösség több mint 26 ezer aláírást gyűjtött a rendőrfőnök menesztéséért, és egy piros foltos rendőri egyenruhát viselő bábbal demonstrált, hangsúlyozva a rendőrség mulasztását.

Ha családon belüli / nők elleni erőszak miatt segítségre van szüksége, hívja az áldozatok megsegítése céljából működtetett 0800 500 333-as ingyenes, zöld telefonszámot, vészhelyzet esetén pedig az 112 segélyhívószámot. Amennyiben magyar nyelven szeretne jogi segítséget kérni, a Női Jogvédő Ügyelet elérhető a [email protected] email címen, vagy a 0725109757-es telefonszámon. Abban az esetben, ha lelki segélyre van szüksége magyar nyelven, ezt a +40 754 800 808 telefonszámon vagy [email protected] címen tudja igényelni.

Sporteseményekből sem volt hiány 2025-ben, Románia 19 év alatti (U19) válogatottja 3-0-ra legyőzte Dánia hasonló korosztályú csapatát, góljait Remus Gutea, David Barbu és Ioan Vermesan szerezték. Ezzel a fiatal román játékosok bejutottak az Európa-bajnokság elődöntőjébe, ahol Hollandia U19 ellen játszottak. A román-dán mérkőzés különösen fontos volt, mert mindkét csapatnak az addigi csoportmeccseken egy győzelme és egy veresége volt, a dánoknak pedig jobb gólarányuk volt. Az U19-es Európa-bajnokság a fiatal, feltörekvő játékosok számára kiemelt verseny, és sokan innen jutnak később a felnőtt válogatottba. Ahogy a mellékelt fotó is mutatja, óriási volt az öröm.

Folytassuk a nyarat azzal, hogy Cristian Popescu Piedonét, a fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy előre figyelmeztette a sinaiai International Hotel vezetőjét egy közelgő fogyasztóvédelmi ellenőrzésről, megelőzve ezzel a rajtaütésszerű vizsgálatot. A hatóságok házkutatást tartottak Piedone mamaiai és bragadirui lakásán is. Piedone elismerte, hogy régi barátságban áll a hotel tulajdonosával, de tagadta, hogy szabálytalanul járt volna el. Nem sokkal később a miniszterelnök menesztette a fogyasztóvédelem éléről Piedonét, és két hónapra hatósági felügyelet alá került.

Nyáron is voltak olyan területek Romániában, ahol az árvíz nem kegyelmezett. Három halálos áldozata is volt a Suceava megyei Broșteni térségét sújtó áradásoknak, amiket heves felhőszakadások okoztak. A hatóságok két idős nő és egy idős férfi holttestét találták meg a megáradt Neagra és Beszterce folyók medrében, részben légi felderítés segítségével. A hatóságok szerint az áradások mintegy 2500 embert érintettek, több százan kényszerültek elhagyni otthonukat, közülük közel kétszázat helikopterrel vagy szárazföldi egységek összehangolt beavatkozásával mentettek ki az elzárt területekről.

Ahogy Kovászna-, úgy Suceava megyébe is látogattak el politikusok, azonban inkább felháborodást váltott ki George Simion és Călin Georgescu látogatása, mivel a helyiek inkább kampánycélú megjelenésként tartottak számon. A beszámolók szerint a politikusok és kíséretük akkor érkeztek, amikor a mentési munkák nehezén már túl voltak, nem vettek részt érdemben a segítségnyújtásban, viszont fotózkodtak és videót is forgattak, sokszor pedig hátráltatták a munkát emiatt. Călin Georgescu látogatását nagyon megrendezettnek írták le: testőrökkel, médiakísérettel és szimbolikus szereplésekkel jelent meg. George Simion adománygyűjtésre szólította fel támogatóit, de mindkét politikus fellépése erős ellenérzéseket váltott ki azokból, akik napok óta a sárban dolgoztak azért, hogy felszámolják a károkat.

Szeptember elején több mint 250 önkéntes motoros érkezett a Bikers for Humanity közösségéből a Dăruiește Viață által épített új Marie Curie Gyermekkórház építési területére, ahol nemcsak látványos motoros bemutatóval lepték meg a gyerekeket, szülőket és az egészségügyi dolgozókat, hanem kétkezi munkával is segítették a készülő gyermekgyógyászati campus megvalósítását.

A Dăruiește Viață beszámolója szerint a nap egyik legfontosabb pillanata az volt, amikor a Bikers for Humanity 50 ezer eurós adományt adott át az alapítványnak, ezt az összeget a Rock Fest 2025 jótékonysági fesztivál bevételéből gyűjtötték össze. A szervezők és alapítók hangsúlyozták: a közösségi összefogás ereje teszi lehetővé, hogy Romániában megvalósuljon az első gyermekgyógyászati campus, ahol évente több tízezer gyermeknek biztosítanak majd korszerű ellátást.

Habár papírtérképpel kellett landolnia Ursula von der Leyennek Bulgáriában, később szerencsésen megérkezett az Európai Bizottság elnöke Romániába, ahol Nicușor Dan államfő fogadta a Mihail Kogălniceanu katonai légibázison, majd együtt Konstancára utaztak, hogy az EU–NATO együttműködésről, valamint a tengeri és hibrid fenyegetések elleni fellépésről tárgyaljanak. A program részeként von der Leyen meglátogatja a konstancai katonai kikötőt, a Regele Ferdinand fregattot és a légibázison szolgáló katonákat; a vizit az unió keleti, „frontvonalbeli” tagállamait érintő körút részeként. A találkozón Ilie Bolojan miniszterelnök nem vett részt, inkább maradt Bukarestben a kormánykoalíciós egyeztetéseken.

A következő képnek az ismert háttérsztorija annyira nem izgalmas, de mindenképp megérdemli, hogy bekerüljön a válogatásunkba. Nicușor Dan román államfő részt vett a Timișoara Cities Summit nevű nemzetközi rendezvényen, ahol európai városvezetők, politikusok és döntéshozók gyűltek össze, hogy városi szerepvállalásról és európai együttműködésről beszéljenek. Ezen az eseményen Dan nyitóbeszédet tartott hangsúlyozva a városok szerepét az európai integrációban és közös fejlődésben, valamint Románia elkötelezettségét az európai projektek mellett. Sajnos a beszélgetés Dominic Fritz-cel, Temesvár polgármesterével és az USR elnökével nincs feltöltve sehova, csak az ezt követő sajtótájékoztató, így nem tudjuk, hogy kinek vagy minek mutat be a román államfő.

Amikor azt írtuk, hogy óriási az érdeklődés a frissen felszentelt bukaresti Nemzeti Székesegyháznál, akkor tényleg nem vicceltünk. Ahogy átadták, már több mint 80 ezer hívő zarándokolt el az oltárhoz, a várakozási idő pedig sokszor 6–8 órára nyúlik, ezért a Román Ortodox Egyház meg kellett hosszabbítsa a látogatási és imádkozási programot, még az éjszakai órákra is. A világ legnagyobb ortodox katedrálisának felszentelése 141 évvel az építés elrendelése után, rendkívüli médiafigyelem és számos közéleti szereplő jelenlétében zajlott, a szertartást Daniel pátriárka és Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka celebrálta. A különleges érdeklődést az is magyarázza, hogy az ortodox hagyomány szerint a felszentelést követő rövid időszakban a hívek kivételesen beléphetnek a Szent Oltár terébe, ami ritka és ünnepélyes alkalom, mielőtt a szentély ismét kizárólag a papi szolgálat számára válik hozzáférhetővé.

A kormány megszorító intézkedései nem kímélték az oktatást sem, még nyáron elindult egy tüntetői hullám a tanárok körében, később azonban a diákok is csatlakoztak, miután bejelentették, hogy csökkentik az ösztöndíjakat. Nem csak egy nyári, tanévkezdési „trend” volt ez, hiszen még decemberben is utcára vonultak az oktatási szakszervezetek. A kormány és az oktatási minisztérium párbeszéd nélkül hozott döntései ellehetetlenítik az iskolák működését és sértik a pedagógusok méltóságát, ezért vonultak utcára Bukarestben a szakszervezetek, írták az esemény beharangozójában. A FSLI és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség élesen bírálta Daniel David oktatási minisztert, akinek kijelentéseit autoriternek tartották, és követelik a menesztését. Azonban hivatalosan nem kellett menesztenie senkinek sem Daniel Davidot, mivel december 22-én bejelentette, hogy lemond miniszteri tisztségéről. Egyes források szerint a miniszterelnök nyomására mondott le, más információk szerint pedig David már régóta fontolgatta, hogy ott hagyja a kormányt.

És akkor zárjuk a sajtófotós összegzőnket 2025 utolsó havi, de mindent elsöprő botrányával. Még december elején jelent meg Andreea Pocotilă és Mihai Voinea Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című filmje, ami a romániai igazságszolgáltatást behálózó korrupcióról szól. A dokumentumfilmben elhangzottak szerint Romániában azért nincs előrehaladás a nagykorrupció elleni harcban az utóbbi években, mert az igazságszolgáltatás két pillérét, az ügyészségeket és a bíróságokat a legfelsőbb bíróság jelenlegi elnöke, Lia Savonea köré épülő érdekcsoport tartja kézben a politikai elit támogatásával. Ezt a névvel vagy névtelenül megszólaló ügyészek és bírák nyilatkozataival, illetve a nagykorrupciós ügyek kezelésében felfedezett mintázatokkal támasztják alá. A film egyik szereplőjével, Andrea Chiș nyugalmazott bíróval a Transtelex is készített interjút, ami itt olvasható.

Óriási tüntetéslavinát indított el a Recorder filmje, de karácsony előtt a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is készített a bírák körében egy belső felmérést, amiben az igazságszolgáltatási rendszer problémáiról kérdezték őket. A felmérésben szerepeltek a Recorder dokumentumfilmjében feltárt visszaélések is, a kérdőívre válaszolók úgy gondolják, hogy a perekben ítélkező bírói tanácsok összetételének megváltoztatása nem tekinthető rendszerszintű problémának, mindössze egy válaszadó vélte úgy, hogy szándékos időhúzás volt a célja a bírócseréknek. A CSM bírói részlege ebből azt a következtetést vonta le, hogy a dokumentumfilmben feltárt esetek „elszigeteltek, nem általánosíthatók”.