Meghalt Ion Iliescu

95 éves korában meghalt a rendszerváltás utáni Románia első államfője, Ion Iliescu – közölte az őt kezelő kórház tájékoztatása alapján több sajtótermék is, de a kormány is megerősítette a hírt, és bejelentette, hogy az estére összehívott ülésén határozatot fogadott el, amely augusztus 7-ét nemzeti gyásznappá nyilvánítja Ion Iliescu emlékére.

Iliescut június elején utalták kórházba, miután a korábban jelentkezett légzőszervi problémái miatt leromlott az általános egészségügyi állapota. A kórház később arról adott ki tájékoztatást, hogy az egykori államfőnek rosszindulatú elváltozás van a tüdejében.

A légzéstámogatásra szoruló Iliescut egy multidiszciplináris orvosi csapat felügyelete mellett azóta is intenzíven ápolták. A július végi tájékoztatásában írta aztán azt a kórház, hogy a betegsége előrehaladtával jelentős gyengeség jelentkezett nála, majd augusztus elején azt közölték, hogy a volt államfő általános állapota válságosra fordult, miután szervei fokozatosan kezdték felmondani a szolgálatot.

A 95 éves egykori politikus 1990 és 1996 között, valamint 2000 és 2004 között volt Románia elnöke. Az utóbbi években már nem jelent meg nyilvánosan, de a blogján rendszeresen követte a közélet eseményeit, legutóbb májusban gratulált Nicușor Dannak a megválasztásához és a beiktatásához.

Iliescu 1953-ban csatlakozott a kommunista párthoz, majd 1965-ben a Központi Bizottság tagja lett, bár 1971-től Nicolae Ceaușescu fokozatosan háttérbe szorította. A forradalom kitörése előtt a Műszaki Kiadó igazgatójaként dolgozott. Az elnöki „karrierje” 1989. december 22-én kezdődött, amikor a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának (CFSN) elnökévé nevezték ki. 1990 májusában pedig elsöprő többséggel választották meg Románia rendszerváltás utáni első elnökévé.

„Ion Iliescu egy ígéret volt. 1989-ben rendszerellenes értelmiségiként tartották számon, akiről a Szabad Európa Rádió is beszélt, és aki végül Románia élére került. Nagy reményeket fűztek hozzá, de ezek gyorsan szertefoszlottak, mert Iliescu szövetségre lépett azzal a rendszerrel, amelyet elvileg elítélt. Vagy őt uralta le az a rendszer” – értékelte Iliescu első mandátumát Cristian Pârvulescu politológus a Hotnewsnak.

Iliescu megítélését beárnyékolja az 1990 áprilisa és júniusa között zajló Egyetem téri tüntetés elfojtása, Iliescu ugyanis szerepet játszott a bányászok Bukarestbe hívásában. A több héten át tartó tüntetés résztvevői többek között azt követelték az 1989-es forradalom utáni új hatalomtól, hogy szakítson a kommunista rendszerrel és a pártaktivista múltú személyekkel. Az akkori politikai vezetők közül többen is támadták a tüntetőket a nyilatkozataikban. Az ügyészség szerint 1990. június 13-án az állam akkori döntéshozói megtorló akciót indítottak az Egyetem téren tüntetőkkel szemben. Ebben törvénysértő módon részt vettek részt a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról. Utóbbiak valóságos „párhuzamos” rendfenntartó erőként léptek fel.

A tüntetések erőszakos elfojtásában négy személy életét vesztette, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300 személy megsérült, és több mint 1200 személyt fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától. Az egykori államfő is megköszönte akkor a bányászok „segítségét”. A bányászjárás ügyében ugyan többször is eljárás indult Iliescu ellen, de egyszer sem ítélték el.

Először 2017-ben történt vádemelés ellene emberiesség elleni bűncselekmények miatt. 2020 decemberében azonban a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését. A bírák akkor az ügyészek által korábban összegyűjtött összes bizonyítékot semmisnek nyilvánították, és megállapították, hogy törvénytelen volt a vádirat. Idén áprilisban aztán ismét arról tájékoztatták az egykori államfőt, hogy büntetőeljárás indult ellene emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával.

Pîrvulescu szerint a második elnöki mandátuma már sokkal pozitívabb, hiszen – a Corneliu Vadim Tudor és a szélsőjobb felett aratott győzelme mellett – ekkor lépett be Románia a NATO-ba, zárták le a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, illetve ismerték el Románia részvételét a holokausztban és alapították meg az Elie Wiesel Intézet. Az utóbbiról Pîrvulescu megjegyezte: „valószínűleg nem történt volna meg, ha nem Ion Iliescu lett volna az elnök”.

Iliescu alapítóként éveken át vezette a Szociáldemokrata Pártot (illetve annak jogelődjét), és kétszer nyert szenátori mandátumot színeikben: először 1996 és 2000 között, majd másodszor 2004 és 2008 között. A 2008-as parlamenti választásokon ugyan már nem indult, de még sokáig megtartotta a párt tiszteletbeli elnöki tisztségét.

A Ion Iliescu tiszteletére rendezett állami temetés programjának részleteit a következő időszakban közli a kormány.