Klaus Iohannis lemond az államfői tisztségről

Ilie Bolojan hétfő este bejelentette, hogy mivel átveszi az ügyvivő államfői tisztséget, ideiglenesen felfüggeszti párttagságát. Azt is közölte, hogy Cătălin Predoiut fogja javasolni a párt ideiglenes vezetőjének.

A PNL fiókszervezeti vezetőivel tartott megbeszélés után Bolojan elmagyarázta, hogy az államfő távozását követően az alkotmány értelmében a szenátus elnöke veszi át ideiglenesen az elnöki tisztséget, ám az államfő nem lehet egyetlen pártnak sem tagja. Ezért kénytelen felfüggeszteni pártelnöki tisztségét és párttagságát.

Bolojan szerint a PNL kedden tartja az országos politikai vezetőtanácsát, ahol hivatalosan is javasolni fogja Predoiu ügyvivő pártelnökké választását. Ugyanekkor döntenek arról is, hogy ki vegye át ideiglenesen a szenátusi elnöki posztot.

Elmarad a szenátus és a képviselőház keddi együttes ülése, ahol az ellenzék Klaus Iohannis államfő felfüggesztéséről akart vitázni. Az ok egyszerű: mivel Iohannis maga lépett egyet előre, és bejelentette lemondását, a felfüggesztési procedúra okafogyottá vált.

A két házbizottság hétfő este döntött a vita törléséről, miután az elnök délután a Cotroceni-palotában közölte, hogy február 12-én hivatalosan is távozik az államfői székből.

„Meg akarom kímélni Romániát és a román állampolgárokat ettől a válságtól, ezért február 12-én lemondok” – jelentette be Iohannis hétfő délután .

Ezzel az ellenzék egy látványos politikai csata nélkül maradt, miközben a kormányoldal fellélegezhetett. A kérdés most az, hogy ki lesz az új főszereplő a hatalmi játszmában.

George Simion, az AUR elnöke hétfő este bejelentette, hogy pártja bizalmatlansági indítványt készít Ciolacu ellen, mert ha már egyszer sikerült megfingatni Iohannist, akkor miért állnának meg itt?

„Jövő héten benyújtjuk a bizalmatlansági indítványt, és elvárjuk Marcel Ciolacutól is, hogy vegye a kalapját” – jelentette ki Simion a parlamentben, hozzátéve, hogy az AUR minden törvényhozója aláírja a kezdeményezést, és szívesen látják a többi ellenzéki képviselő támogatását is.

„Nekünk, az ellenzéknek, sikerült kikényszerítenünk Románia történelmének legarrogánsabb, legpimaszabb, leggyengébb elnökének lemondását” – szögezte le, de szerinte ez csak a kezdet, és most Romániát vissza kell terelni a „normális kerékvágásba”, vagyis abba az irányba, amelyet ő és pártja tart helyesnek.

„Remélem, hogy mától kezdve Klaus Iohannis már csak egy történelemkönyv poros lapjain szerepel – fekete foltként a nemzet számára” – mondta.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a koalíció vezetői is hétfőn értesültek Klaus Iohannis államfő lemondási szándékáról. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy tíz éve nagy reményekkel választották meg Iohannist, aki azonban „dühös embereket és egy feszült társadalmat” hagy maga után.

Kelemen úgy véli, hogy korábban kellett volna-e lemondania az elnöknek, erre már a szenátusi elnök megválasztásakor is lehetősége lett volna, de hozzátette: „Nem szoktam és ezután sem fogok belerúgni a haldokló oroszlánba.”

A koalíció nem tervezi módosítani a közös államfőjelöltre vonatkozó megállapodást, mivel az RMDSZ elnöke szerint ez csak bonyolítaná a helyzetet. Szerinte a jelenlegi politikai helyzet nem kedvez a szélsőséges pártoknak, és nem várható, hogy az USR és az AUR közös jelöltet állítson.

Bár az RMDSZ elnöke azt állítja, hogy Iohannis lemondása nem lesz hatással sem a kormány munkájára, sem a gazdaságra, ez inkább tűnik wishful thinkingnek, mint biztos előrejelzésnek. A piacok és a befektetők bizonytalanságot mindig érzékenyen kezelnek, különösen, ha egy államfő váratlanul távozik hivatalából.

Az Agerpres értesülése szerint a koalíciós pártok vezetői hétfő délután tanácskozásra ültek össze Ilie Bolojan szenátusi elnök irodájában.

A megbeszélésen Marcel Ciolacu kormányfő, szociáldemokrata pártelnök, Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetője, Varujan Pambuccian vesz részt.

A fő téma az elnökváltás miatti átmeneti időszak kezelése és egy közös politikai stratégia kidolgozása volt. A koalíciónak meg kell oldania az alkotmányos és politikai kihívásokat, amelyeket Iohannis távozása okoz.

A találkozón szó esett a közös államfőjelölt, Crin Antonescu helyzetéről is. Antonescu hangsúlyozta, hogy Ilie Bolojan ideiglenes államfői kinevezése nem befolyásolja a PNL döntését az ő támogatásáról az elnökválasztáson.

Iohannis lemondásának akár dominó-effektusa is lehet, visszalépése máris politikai küzdelmeket indított el. Az alkotmány szerint az államfői teendőket a szenátus elnöke, a liberális Ilie Bolojan veszi át. Egyes pártok, köztük a szélsőséges POT, megpróbálnák elmozdítani Bolojant, hogy saját emberüket juttassák ideiglenesen az elnöki székbe.

A POT vezetője, Anamaria Gavrilă bejelentette, hogy pártja kezdeményezi Bolojan leváltását, ami hatalmi átrendeződést eredményezhetett volna. Azonban a szenátus állandó bizottsága törölte a plenáris üléseket, így az indítványról nem szavaztak. Cristian Ghinea (USR) megerősítette, hogy pártja ellenzi a leváltást, és nem kíván politikai machinációk részese lenni.

Iohannis lemondásával a szenátus elnöke ideiglenesen átveszi az államfői teendőket. Egy esetleges leváltás teljesen átrendezhette volna a politikai erőviszonyokat. Az USR és más centrista pártok a stabilitás mellett állnak ki.

Bolojan valószínűleg megtartja pozícióját, de a politikai csatározások folytatódnak. Az ellenzék továbbra is próbálhatja megingatni a kormányzó koalíció helyzetét, ami új fordulatokat hozhat a romániai politikában.

Marcel Ciolacu miniszterelnök azt mondta, nem tudott róla, hogy Iohannis arra készülne, hogy elhagyja államfői tisztségét, szerinte ez egy egyoldalú döntés volt, tájékoztat a HotNews.

Elmondta, nem nagy rajongója Iohannisnak és soha nem is szavazott rá. „Kétszer nevezett ki kormányfőnek mert az alkotmány szerint köteles volt. Még ha elnök is vagy, akkor sem mehetsz a saját fejed után” – tette hozzá.

Megerősítette továbbá, hogy a koalíció jelöltje továbbra is Crin Antonescu marad, de azt, hogy ez a lemondás segíti-e a jelöltet, nem tudja megmondani, mert nem szociológus.

Georgescu röviddel Klaus Iohannis államfő lemondásának bejelentése után a X-platformon üzent támogatóinak:

„Győzelem a román népnek – Klaus Iohannis lemondott! Most itt az idő, hogy visszatérjünk a jogállamisághoz és megismételjük az elnökválasztás második fordulóját!”

A szélsőjobboldali politikus tavaly a választás első fordulójában megdöbbentő eredményt ért el, de a román alkotmánybíróság később érvénytelenítette a voksolást, mivel több szabálytalanságot és visszaélést is megállapítottak. Georgescu oroszbarát retorikája és radikális nézetei miatt komoly bírálatokat kapott mind belföldön, mind nemzetközi szinten.

Amióta a TikTokon shadowbannel sújtották fiókjait, azóta Georgescu előszeretettel az X-et használja, ahol időnként Musk figyelmét is sikerül magára irányítania.

Elena Lasconi és pártja, az USR egy közös posztban nyilatkoztak a Iohannis lemondása kapcsán, ahol elmondták, ez egy elkésett lépés, amit már nem lehet becsületesnek nevezni. Iohannisra úgy hivatkoznak, mint „egy elnök, aki nincs kapcsolatban a valósággal és az emberekkel, akik bíznak benne”, szerintük az ország sebezhetőbb lett, mint valaha és a demokrácia összeomlott.

Ezt a lépést annak a nyomásnak tudják be, amit az USR gyakorolt Iohannisra a parlamentben, kötelességüknek érzik, hogy helyreállítsák az országot abból az állapotbából, amibe a korábbi elnök juttatta: „egy valódi vezetőre van szükségünk, aki nyugat felé vezet bennünket!”.

Az ellenzéki párt és vezetője hiányolják továbbá a nemzetet foglalkoztató kérdések tisztázását, amelyeket Iohannis megválaszolatlanul hagyott maga után, mint a miért törölték a választásokat, hogyan védekezünk az orosz játszmák ellen, ki véd meg minket a manipulációtól illetve tudják-e garantálni a következő választások biztonságát?

Áttörték a csendőrségi kordont a kormánypalota előtti Victoriei téren néhányak azok közül a tüntetők közül, akik a kiskereskedelmi üzletláncok áremelései ellen vonultak utcára. A tüntetők ujjongtak, amikor Klaus Iohannis bejelentette, hogy lemond hivataláról, a Hotnews szerint volt, aki petárdákat dobált. Egyesek a kormány lemondását és az érvénytelenített elnökválasztás második fordulójának megszervezését követelték. A Digi24 szerint a csendőrség könnygázt vetett be.

Az Agerpres a fővárosi csendőrség közleményére hivatkozva azt írta, több százan gyűltek össze hétfőn a bukaresti kormánypalota előtti téren. A csendőrség közölte, hogy a tüntetők nyomást gyakoroltak a rendfenntartókra és hangsúlyozták, hogy a demonstráció engedély nélkül zajlik.

Klaus Iohannis távozott, de az emberek elégedetlensége a politikai osztállyal szemben marad – kommentálta az államfő lemondását Nicuşor Dan főpolgármester a Facebookon. Nicuşor már korábban jelentette indulási szándékát a májusban esedékes elnökválasztáson, és már el is kezdte a kampányát.

„Építsünk együtt reményt a társadalom jövőjéért” – tette hozzá Nicuşor Dan.

Nicuşor Dan már korábban is hangoztatta, hogy Klaus Iohannis államfőt tartja felelősnek a tavalyi elnökválasztások elmaradásáért, kijelentve, hogy Iohannis olyan rendszert koordinált, amelynek meg kellett volna akadályoznia a történteket.

A román alkotmány értelmében az elnöki poszt megüresedése esetén a szenátus vagy a képviselőház elnöke veszi át az elnöki jogköröket, így a következő hónapokban Ilie Bolojan irányítja az országot egészen az új államfő megválasztásáig.

A PNL politikusának nem ez lesz az egyetlen változás a karrierjében, hiszen jelenleg a Nemzeti Liberális Párt ideiglenes vezetője is. Ezt a tisztségét most kénytelen lesz átadni, és a párton belüli források szerint a belügyminiszter, Cătălin Predoiu léphet a helyére.

Noha Bolojan szinte minden államfői jogkört megkap, a román alkotmány három területen korlátozza az ideiglenes elnök mozgásterét: nem tarthat parlamenti beszédet az ország főbb politikai kérdéseiről, nem oszlathatja fel a törvényhozást, és nem írhat ki népszavazást nemzeti jelentőségű ügyekben. Ettől eltekintve azonban teljes jogkörrel rendelkezik a kül- és biztonságpolitika terén. Nemzetközi szerződéseket köthet, kinevezheti vagy visszahívhatja Románia diplomatáit, és a hadsereg főparancsnokaként akár mozgósítást is elrendelhet. Emellett közhivatalnokokat nevezhet ki, katonai rangokat adományozhat, érdemrendeket oszthat ki, sőt egyéni kegyelmezési jogkörrel is bír.

Bár a következő hónapokban Bolojan tölti be az államfői posztot, mandátuma korántsem lesz érinthetetlen. Az alkotmány szerint az ideiglenes elnököt is felfüggeszthetik, ha súlyosan megszegi az alaptörvény előírásait. Néhány nappal ezelőtt Bolojan még óvatosan nyilatkozott az államfői szerepről, most azonban a politika sodrása az ország élére repítette. Kérdés, hogyan kezeli majd ezt a történelmi lehetőséget és a vele járó felelősséget.

„Bölcs döntés volt” – nyilatkozta Crin Antonescu, a PSD-PNL-RMDSZ koalíció elnökjelöltje hétfőn Klaus Iohannis lemondásáról. Antonescu részletesebben nem kommentálta az államfő döntésére, úgy fogalmazott, „szerintem nincs okunk dramatizálni”, ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy a lemondás előnyösebb, mintha a parlament megszavazta volna az elnök elmozdítását.

Antonescu elmondta azt is, hogy a szenátus elnöke, Ilie Bolojan veszi át ideiglenesen az elnöki posztot, és a kormány stabil marad. Arra a kérdésre, hogy lehetségesnek tartja-e, hogy ezek után a PNL elnöke esetleg szeretne majd indulni az elnöki posztért, Crin Antonescu azt válaszolta: „Ilie Bolojan jelenléte Cotroceni-palotában ügyvivő elnökként nem befolyásolja a PNL azon döntését, hogy egy bizonyos jelöltet támogat.”

Antonescu már korábban is azt nyilatkozta, hogy az államfő lemondása lenne a legjobb megoldás, mert az államfői tisztségből való felfüggesztés instabilitást idézne elő az országban, de a lemondása nem járna ilyen következményekkel.

George Simion, az AUR elnöke egy Facebook-bejegyzésben reagált Iohannis lemondására: „Ez a ti győzelmetek! Most itt az ideje, hogy visszakapjuk a második fordulót!”. Posztjára alig 15 perc alatt több mint 7 ezer, többnyire pozitív reakció érkezett. Arra a hozzászólásra, amiben valaki megkérdezte, hogy „Elment az elvtárs?”, annyit válaszolt a szélsőjobboldali párt elnöke, hogy „Igen... hogy elkerülje a megaláztatást a parlamentben”.

A leköszönő államfő azt mondta, az ellene indított felfüggesztési eljárás értelmetlen és alaptalan volt, mert ő sosem szegte meg az alkotmányt.

„Néhány napon belül a parlament megszavazza a felfüggesztésemet, és Románia válságba kerül, mert népszavazást hirdetnek az elbocsátásomról. Ennek belső és külső hatásai lesznek. Belföldön a népszavazás kifejezetten negatív lesz, megosztja a társadalmat. Az egész vita a negatívumokról fog szólni, az egész társadalom felbolydul. A következő elnökválasztásról nem lesz vita, a jelöltek nem is tudják majd bemutatni elképzeléseiket” – mondta Iohannis.

A felfüggesztésére irányuló kezdeményezés Románia nemzetközi hírnevére is káros lenne, tette hozzá a leköszönő államfő. „Egyik partnerünk sem fogja megérteni, hogy Románia miért váltja le az elnökét, amikor valójában már megkezdődött az új elnök megválasztásának folyamata. Senki sem fogja megérteni, mi értelme van egy ilyen törekvésnek, amikor a hivatalban lévő elnök úgyis távozni fog. Gyakorlatilag nevetség tárgyává válunk” – indokolta távozását Klaus Iohannis.