Már nemcsak egyes bírók és ügyészek, hanem az egyik ítélőtábla is reformot sürget az igazságszolgáltatásban

Egy héttel a romániai igazságszolgáltatást, többek között a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) behálózó politikai érdekekről szóló recorderes riportfilm megjelenése után a DNA hirtelen őrizetbe vett egy volt PSD-s minisztert. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege nem sokkal korábban jelentette be, hogy kezdeményezi a DNA főügyésze, Marius Voineag kivizsgálását az Igazságügyi Felügyelőségen. Közben szerda estére az eddigieknél nagyobb tüntetést hirdettek Bukarestbe és hivatalosan reformot sürget az egyik ítélőtábla is.

Alexandru-Răzvan Cuc volt szállításügyi minisztert vesztegetésben való bűnsegédlettel gyanúsítják, a DNA közleménye szerint ő és egy üzletember a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR) vezérigazgatójának ígértek pénzt, hogy az üzletember cége jusson hozzá egy 23 millió lej értékű szerződéshez. A DNA, amely az utóbbi években jóval kevésbé foglalkozott a politikai elit korrupciós ügyeivel, mint korábban, azután tette ezt a bejelentést, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege után az ügyészi részleg is közölte, hogy feljelentést tesz a nyilvánosságban megjelent vádak nyomán. Az ügyészek legfőbb döntéshozó szerve konkrétan kijelentette, hogy a Recorder filmjében a DNA főügyészével kapcsolatban elhangzott vádaknak a kivizsgálását kezdeményezik.

Marius Voineag kinevezésével a Recordernek nyilatkozók szerint új szelek kezdtek el fújni a korrupcióellenes intézményben, és bizonyos nyomozásokat, így vagy úgy, leállítanak. Mióta Voineag átvette az intézmény vezetését, 140-ből 20 ügyész távozott onnan.

Danileț Románia elleni győzelme új lendületet adott a reformot sürgetőknek

A Romániai Bírák Fóruma kedden közleményt adott ki arról, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM) felelősséget kell vállalnia azért a visszaélésért, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága Cristi Danileț bíró ügyében megállapított. Az európai testület azt mondta ki, hogy Románia megsértette a kolozsvári bíró szólásszabadságát, amikor kizárták a bírói karból és ezzel megerősítette, hogy a bíráknak joguk van nyilvánosan megszólalni, amikor a demokrácia vagy a jogállamiság kerül veszélybe. Egyébként nem Danileț az egyetlen romániai bíró, akit a véleménye miatt zártak ki a szakmából és nem is ő az első, aki pert nyert emiatt Románia ellen az EJEB-nél, amint az Europa Liberă összeállításából kiderül.

A Romániai Bírák Fóruma közleményében azt írja, hogy a 2022-ben elfogadott igazságügyi törvények visszalépést jelentettek és a CSM egyre távolabb került az eredeti szerepétől, attól, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosítsa. Szerintük a Danileț-ügy kimenetele után a bíró kizárását jogtalanul elrendelő két tagnak, Lia Savoneának és Simona Camelia Marcunak le kellene mondania vagy vissza kellene hívni őket.

Maga Cristi Danileț is megszólalt, Facebook-bejegyzésében Claudiu Drăgușin bíró lemondását követelte. Meglátása szerint azzal, hogy az EJEB kimondta, hogy a CSM visszaélést követett el, egyértelműen megerősítést nyert, hogy Drăgușin, aki Románia kormányát képviselte az ügyben, ezt a visszaélést védte, miközben CSM-tagként éppen a bírák függetlenségének védelme felett kellene őrködnie. Kedd este további Facebook-bejegyzésekben indokolta, hogy Lia Savoneának és tanácsadójának, a legfelsőbb bíróság szóvivőjének, Victor Alistarnak miért kellene szintén azonnal lemondania.

Miközben több száz bíró és ügyész írta már alá azt a közös állásfoglalást, amelyben kifejezik szolidaritásukat a rendszerszintű problémákat nyilvánosan jelző kollégáikkal, egyre többen nyilatkoznak a sajtónak is a problémákról. Így tett Raluca Moroșanu, a bíró, aki a bukaresti ítélőtábla csütörtöki sajtótájékoztatóján okozott meglepetést, majd beült a Recorder stúdiójába, de Mihai Ghica, a Kolozs megyei ítélőtábla bírója is, aki a Román Közszolgálati Televízió kolozsvári adásának meghívottja volt.

Kedden, elsőként, hivatalosan megszólalt a Brassó megyei ítélőtábla is, a közleményben azt írták, a közgyűlés nagy többséggel úgy döntött, támogatják a bírók szólásszabadságát, illetve kérik a CSM-t, hogy indítsanak szakmai konzultációt az igazságügyi törvények módosításáról, mert a jelenlegi szabályzat lehetővé teszi, hogy emberek kis csoportja döntsön az igazságszolgáltatást és a bíró függetlenségét érintő fontos kérdésekről.

Az igazságügyi miniszter szerint fontolgatják a törvénymódosítás lehetőségét

Egy héttel a Recorder riportfilmjének megjelenése után Radu Marinescu igazságügyi miniszter hosszabb interjút adott az RFI-nek, amelyben azt mondta, „van politikai akarat az igazságszolgáltatás dolgainak tisztázására”. A PSD-s tárcavezető egyelőre ennél sokkal konkrétabb választ nem adott arra, hogy milyen lépéseket tervez a kormánykoalíció, amely egyébként épp újabb belső konfliktust próbál kezelni.

Marinescu ismét hangsúlyozta, hogy az oknyomozó riportfilmben elhangzott vádakat minél hamarabb, objektíven ki kell vizsgálni és arról is beszélt, hogy a kormányban munkacsoportot hoztak létre a bírák és ügyészek képviselőinek bevonásával, hogy megállapítsák, lehetne-e javítani az igazságügyi törvényeken.

Arra a kérdésre, hogy visszaállítaná-e a DNA hatáskörébe az igazságszolgáltatás korrupciós ügyeinek kivizsgálását, azt mondta, a legfontosabb a munka hatékonnyá tétele. Mint ismert, a DNA jogköreit akkor szűkítették, amikor létrehozták az igazságügyben elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló különleges ügyészséget (SIIJ). Ennek 2022-es felszámolása után az igazságügyben történő bűncselekmények kivizsgálása a legfőbb ügyészségen és a regionális ügyészségeken belül kijelölt ügyészek hatáskörébe került. Marinescu hangsúlyozta, hogy a DNA csak korrupciós ügyekkel foglalkozott, más bűncselekményekkel nem, de azt elismerte, hogy ha beigazolódik, hogy a jelenlegi konstrukció nem működik, akkor erre megoldást kell találni.

Az igazságügyi miniszter az RFI-nek adott interjúban ugyanakkor felszólította a bírákat és ügyészeket, hogy bátran nevezzék nevén a dolgokat, de bizonyítsák is őket. Marinescu a bírákat és ügyészeket ahhoz az Igazságügyi Felügyelethez irányította a panaszaikkal, amelynek a függetlenségével kapcsolatban kételyek merültek fel.

Arra reagálva, hogy Stelian Ion, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség képviselője (USR) korábban arról beszélt az RFI-nek, hogy Marinescu a legutóbbi koalíciós tárgyalásokon csak vonogatta a vállát, amikor felmerült az igazságügyi rendszert behálózó korrupció, amit a Recorder riportfilmje is jelez, az igazságügyi miniszter azt válaszolta, hogy a kormányprogramot a koalíciós pártok közösen dolgozták ki és az USR is aláírta.

Marinescu azt is hozzátette, hogy konkrét visszaélésekről nem beszéltek a koalíciós tárgyalásokon és bíráktól vagy ügyészektől sem kapott ilyen feljelentést. Arra bátorította őket, hogy „nevezzék nevén a dolgokat” és hozzanak fel konkrét eseteket, amelyeket ki kell vizsgálni, jelentsék ezeket a bűnügyi hatóságoknál.

Nicușor Dan államfő közben Helsinkiből azt üzente, hogy bizonyos törvénymódosításokra szükség lehet, de hangsúlyozta: az igazságszolgáltatásnak meg kell őriznie önigazgatását. Az államfőt az Európai Unió keleti szárnyának csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón kérdezték az igazságszolgáltatási problémákról, ezzel kapcsolatban jelentette ki, hogy az igazságszolgáltatás megszervezését és irányítását nem a politikumra kellene bízni. Kifejtette: a rendszert a bíráknak és ügyészeknek kell irányítaniuk, elsősorban az általuk megválasztott testületeken – mindenekelőtt a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson és a bíróságok vezetésén – keresztül, úgy, hogy a legfelkészültebb bírák és ügyészek kerüljenek döntési pozíciókba.

Az államfő korábban bejelentette, hogy december 22-én időkorlát nélküli egyeztetésre hívja meg a bírákat és ügyészeket a Cotroceni-palotába az igazságszolgáltatás problémáinak megvitatására.

Ezzel szemben már majdnem 200 ezren írták alá a Declic és a Funky Citizens petícióját, amelyben az igazságügyi törvények azonnali módosítását követelik. A civilek szerint olyan törvényekre van szükség, amelyek szavatolják, hogy a dossziék valóban véletlenszerűen kerülnek egy-egy bírói testület elé, hogy a bírók és ügyészek kinevezése kizárólag készségek, versenyvizsga alapján történik, emellett korlátozni kellene a bíróságok elnökének jogköreit, a bírák és ügyészek bűncselekményeinek kivizsgálására létrehozott különleges ügyészséget pedig fel kellene számolni, mert nem működik. Korlátozni kellene szerintük a CSM jogköreit is, mert jelenleg teljes mértékben ellenőrzi mind a kinevezéseket, mind bírói és ügyészi kihágások és bűncselekmények kivizsgálását.

A Declic közösség szerda estére újabb tüntetést szervez Bukarestben, a tervek szerint három hatalmas vásznat tartanak majd a magasba, a következő felirattal: „Bolojan, Románia hív!”. A bukaresti ítélőtábla sajtótájékoztatóján Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke megpróbálta telefonon irányítani a nyilatkozatokat, az incidens pedig mémmé vált, és a tüntetők is ezzel üzennének a kormányfőnek, hogy hatékonyabban lépjen fel az igazságszolgáltatás függetlensége mellett.