Tanévnyitó tiltakozással: tüntetnek a tanárok, szerintük káoszt hozott az oktatási reform

A tanárok tüntetése hivatalosan is véget ért Bukarestben, a Cotroceni-palota előtt. A szakszervezeti vezetők délután négy óra tájban hagyták el az elnöki palotát, ahol több mint egy órán át tárgyaltak Nicușor Dan államfővel, majd tájékoztatták a jelenlévőket az eredményről. A beszédek után a már megapadt tömeg általános sztrájkot követelve hangosan tüntetett még egy ideig, majd lassan oszladozni kezdett a keményebb mag is.

A tárgyalások után nem hangzott el konkrét ígéret vagy határidő. A „Spiru Haret” szakszervezet elnöke, Marius Nistor szerint az elnök „tudomásul vette a tanárok követeléseit”, de megoldási javaslatokat nem hozott. A miniszter lemondására nem reagált, a megszorító törvény ügyében pedig csak annyit ígért, hogy „legkorábban két hónap múlva” lehet újabb egyeztetés, konkrét számokkal.

Anton Hadăr (Alma Mater) szerint kérték Daniel David lemondását, de az államfő határozatlan maradt. „Vár még egy kicsit, gondolkodik” – fogalmazott Hadăr, aki hozzátette: tíz napja nem egyeztettek a miniszterrel.

A három országos szakszervezet kedden összeül, hogy döntsenek a tiltakozások folytatásának módjáról. A bojkott kiterjesztése és akár egy általános sztrájk is szóba kerülhet, ha a kormány továbbra sem lép.

Délelőtt tízezrek gyűltek össze a kormány épülete előtt Bukarestben, majd megindultak a Cotroceni-palota felé, hogy személyesen is üzenjenek az államfőnek, Nicușor Dan-nak. A menet végigvonult a Nicolae Titulescu sugárúton, áthaladt a Basarab felüljárón, majd nem sokkal 13:30 után elérte a palotát. A fotók tanúsága szerint óriási tömeg vonult végig a városon.

Mi is beszámoltunk arról, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyéből is érkeztek tanárok Bukarestbe, de valószínű, hogy minden megyéből képviseltetik magukat a tüntetésen.

A Cotrocenihez érve a tömeg „Le a Bolojan-kormánnyal!”, „Méltóságot!” és „Gyertek ki, hogy beszéljünk az iskoláról” rigmusokat skandált, egy tüntető pedig egy kereszttel vonult, amelyen Daniel David oktatási miniszter, Ilie Bolojan miniszterelnök és Nicușor Dan fényképei voltak.

A tüntetéshez egyre több egyetemista is csatlakozott, egyikük transzparensén ez állt: „Miniszter úr, ha pénz kell, vállaljon mellékállást!”.

A helyszíni beszámolók szerint 14 óra után a tömeg elkezdett oszladozni, többen elégedetlenek voltak a szervezéssel, egy tanár úgy fogalmazott: „Nincs rendes koordináció, széthúzás van, ez így nem elég ütős.” Ennek ellenére a legtöbben kitartanak, és azt mondják: ez még csak a kezdet, a tiltakozások folytatódni fognak.

Csendes tiltakozással kezdődött a tanév a kolozsvári magyar iskolákban hétfő délelőtt, az osztályokban tartott, jellemzően zártkörű megnyitó után az iskolák elé vonultak tanárok és a nagyobb (jellemzően 18 évet betöltött) diákok, hogy nyilvánosan is kifejezzék az elégedetlenségüket a nyáron az oktatásba is bevezetett megszorító intézkedések ellen.

Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban a szokásos templomi hálaadó tanévnyitó istentisztelet helyett a Farkas utcában tartottak csendes utcai felvonulást, a Báthory István Elméleti Líceum dolgozói a Farkas és az Egyetem utcákban felvonulva tiltakoztak. A János Zsigmond Unitárius Kollégium oktatói közössége – a diákokkal kiegészülve – transzparensekkel állt sorfalat az iskola épülete előtt.

A megkérdezett szakszervezeti vezetők rendre hangsúlyozták, nem feltétlenül a fizetésük csökkenése miatt tiltakoznak, hanem az oktatás minőségét veszélyeztető döntésekre szeretnék felhívni a figyelmet, így az osztálylétszám növelésére, az iskolák összevonására, a kötelező óraszám növelésére, valamint az érdemösztöndíjak értékének és számának drasztikus csökkenésére.

Ahogy Selyem Tünde, a János Zsigmond Unitárius Kollégium szakszervezeti vezetője fogalmazott, az ellen a módszer ellen is tiltakoznak, hogy az oktatást érintő megszorítást az érintettekkel való konzultáció nélkül, a nyári vakáció alatt hozták meg. Elmondta, noha kampányban most is azt ígérték, nagyobb figyelmet fordítana az oktatásra, de megint őket sújtották először megszorításokkal. Annak az ígéretnek sem hisznek, hogy ez most csak ideiglenes lesz, példaként a korábbi 25 százalékos bércsökkentést hozta, amit csak úgy kaptak vissza, hogy beperelték az államot. „35 éve ígérik, hogy fontos lesz az oktatás, s megkapjuk a törvényileg is járó 6 százalékot, amiből nem lett semmi” – mondta.

A kolozsvári tüntetésekről a délután folyamán hosszabb videóval is jelentkezünk.

A maros megyei tanügyi szakszervezetek tagjai is, legalább 50 fővel vettek részt az országos méretű pedagógustüntetésen Bukarestben – derül ki a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség közösségi oldalán megosztott bejegyzésből, ahol a tanárok egy busznál csoportképet készítettek.

A több órával közzétett szakszervezeti poszt szerint „a Maros megyei kollégák is úton vannak Bukarest felé”, a mellékelt fényképeken több helyi iskola tanárai láthatók transzparensekkel és zászlókkal. A csoporthoz tartozó pedagógusok között voltak például a bátosi általános iskola tanárai is, akik saját üzeneteikben hangsúlyozták:
„Azért vagyunk itt, mert törődünk: mindannyian egységesen, egy hangon védjük a romániai oktatást, védjük a demokráciát. A jövő nem a miénk, hanem kölcsönben van a gyermekeinktől.”

A résztvevők szerint a megmozdulás legfontosabb célja annak nyomatékosítása, hogy a kormány által bevezetett megszorító intézkedések – köztük a 141/2025-ös törvény – tarthatatlan körülményeket teremtenek az oktatásban, és közvetlenül veszélyeztetik a diákok jövőjét.

Az országos tiltakozásra több tízezer tanár érkezett a fővárosba, köztük jelentős számban Székelyföldről is.

A tanévnyitó napján Hargita megyében sem szerveztek látványos tiltakozásokat, mivel – a szakszervezetek szerint – a tanfelügyelőség és a prefektúra épületfelújítása miatt nincs központi helyszín, ahol demonstrálni lehetne. Az elégedetlenség azonban erős, és a pedagógusok jelentős része inkább Bukarestbe utazott: nyolcvan hargitai tanár vett részt az országos fővárosi tüntetésen – mondta a Transtelexnek Kocs Ilona szakszervezeti vezető.

Demeter Levente főtanfelügyelő röviden úgy fogalmazott: a hozzá eljutott információk alapján minden iskola fogadta a diákokat, de az ünnepségeket tekintve „fele-fele arányban” voltak szervezve zártkörű, osztálytermi tanévnyitók és nyilvános udvari rendezvények.

Kocs Ilona, a Szabad Tanügyi Szakszervezet (Sindicatul Liber din Învățământ – Odorheiu Secuiesc) vezetője elmondta: a megyéből egy 58 személyes és egy 24 személyes busszal érkeztek Bukarestbe, hajnali 4-kor indultak, főként Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Székelykeresztúr, Szentegyháza és Székelyudvarhely környékéről. „Nálam kilencven iskola van, és ezekben nem tartottak ünnepségeket. A gyerekek egyenesen az osztályokba mentek, az osztályfőnökök fogadták őket, de ünnepi megnyitó nem volt” – hangsúlyozta. Állítása szerint a bukaresti tüntetésen legalább 20 ezer fő vett részt.

Arra a kérdésre, hogy a politikusok a szakszervezetek felhívása ellenére részt vettek-e az iskolai ünnepségeken, Kocs Ilona úgy válaszolt: mivel Bukarestben tartózkodik a tüntetőkkel, erről nincs pontos információja. „Én nem kötelezhetek senkit semmire, minden iskola maga dönt. Aki tartott megnyitót, az az ő felelőssége” – tette hozzá.

A szakszervezeti vezető szerint a legnagyobb problémát a megalázottság érzése jelenti. „A gyermeknek csak joga van, a tanárnak csak kötelessége. Megalázzák a pedagógust – ez a legnagyobb gond” – fogalmazott.

Délre tízezres tömeg gyűlt össze a bukaresti Victoriei (Győzelem) téren, a kormány épülete előtt. A tüntetők vuvuzelákkal, transzparensekkel vonultak fel. A hangulat egyelőre békés, de feszült, a szervezők elégedettek, hogy sikerült összehozni az egyik legnagyobb utcai megmozdulást az oktatás védelmében.

„Ez a demokrácia órája, amit a diákjainknak tartunk” – nyilatkozta egy tanár a Digi24-nek, aki szerint azért volt szükség erre a megmozdulásra, hogy felhívják a figyelmet a közoktatásban uralkodó körülményekre: az osztályok túlzsúfoltak, a tanárok leterheltek, a miniszter pedig nem hajlandó meghallgatni a tanárokat.

A tiltakozáshoz időközben az egyetemi hallgatók országos szövetsége (ANOSR) is csatlakozott, és országos egyetemi demonstrációkat helyezett kilátásba, ha a kormány nem vonja vissza a megszorításokat.

Kovászna megyében a tanügyi érdekképviseletek már korábban „letudták” a tüntetést, ezzel magyarázható, hogy Sepsiszentgyörgyön a tanévnyitó napján már nem szerveztek újabb tiltakozást a prefektúra elé, hanem Bukarestbe vonultak át.

Mint a bukaresti tüntetés egyik résztvevőjétől, Nagy Gábortól, a helyi tanügyi szakszervezet korábbi vezetőjétől megtudtuk, a szakszervezetek részéről Bodzaforduló, Kénzdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Barót körzetekről, összesen öt autóbusszal, mintegy 100-an mentek tüntetni Bukarestbe.

A Kovászna megyei prefektúra előtt a múlt héten pedig kétszer is tüntettek a tanügyi dolgozók és szakszervezeti tagok: kedden a tanügyi alkalmazottakkal kiegészülve, szerdán pedig a szakszervezetek vonultak az épület elé – erősítette meg Ráduly István megyei prefektus a Transtelexnek. Mint mondta, jelenleg szabadságon van, így nem tudta ellenőrizni a helyszínen, hogy most tüntet-e valaki Sepsiszentgyörgyön.

Múlt héten azonban fogadta a szakszervezetek küldöttségét, akik átadtak egy beadványt mellékletekkel, amelyet a kormányhoz is továbbítottak. Ezek között volt olyan felhívás is, amelyben arra kérték a politikusokat, polgármestereket és önkormányzati vezetőket, hogy ne vegyenek részt a tanévnyitó ünnepségeken.

A prefektus szerint a szakszervezetek arra is biztatták az iskolákat, hogy ne tartsanak hagyományos ünnepségeket, hanem csendben fogadják a gyerekeket az osztálytermekben. „Információink szerint vannak települések, ahol a vezetőség e szerint jár el, és vannak, ahol inkább a diákok életében fontos mérföldkőre – a nulladikos, ötödikes vagy kilencedikes évfolyamokra – való tekintettel mégis megtartották a megnyitót” – magyarázta.

Nagy Gábor mindezt úgy foglalta össze: „Azt követeltük, amit az egész országban mindenki: az a 141-es törvény eltörlését, amely annyira súlyosan érintette az oktatást, az egész intézményrendszert, amire példa nem volt a modern Románia történetében. Ezt a Bolojan-törvény okozta!”

Arra a kérdésre, hogy a politikusok a felhívás ellenére elmentek-e beszédet mondani az iskolákba, Ráduly úgy reagált: „Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem politikai alapon kell értékelnem a helyzetet. Nem beszéltem erről a kollégáimmal sem, számomra most az a fontos, hogy csend van, rend van, fegyelem van. Köszönöm a megértést a sajtónak, a politikusoknak és az embereknek.”

Simion Hăncescu, az FSLI szakszervezeti vezetője a Hotnewsnak adott interjút arról, hogy mire számítanak a mai, bukaresti tiltakozások során. Teljes iskolák csatlakoztak a mai tüntetéshez, a vezetőség pedig előre tájékoztatta a szülőket és diákokat arról, hogy a tanárok nem lesznek jelen az iskolákban, mondta. Példaként a bukaresti Gheorghe Lazăr Nemzeti Kollégiumot említette, ahol hivatalosan is bejelentették, hogy csak szeptember 9-én kezdődik a tanítás.

Hăncescu úgy fogalmazott, ez az első nap „csendes jele” annak, hogy a tanügyi dolgozók nem hajlandók elfogadni a Bolojan-kormány által bevezetett megszorításokat, amelyek szerinte „példátlanul drasztikusak”, és az oktatás volt az első ágazat, ahol habozás nélkül vágtak. A politikusokat arra kérte, hogy maradjanak távol az iskoláktól, mert „35 éve csak kiadásként kezelik az oktatást, nem befektetésként”.

A szakszervezeti vezető kritizálta azokat az iskolaigazgatókat is, akik próbálták eltántorítani a tanárokat a részvételtől, és bírálta Nicușor Dan elnököt, amiért csendben maradt, noha kampányában még azt ígérte, hogy az oktatás prioritás lesz.

Hăncescu szerint a tiltakozások folytatódnak, és bár a sztrájk még nem eldöntött, napirenden van, noha szerinte az minden szereplőnek – beleértve a tanárokat és a diákokat is – fájna. Úgy véli, ha a kormány nem reagál, megismétlődhet a 2023-as sztrájkforgatókönyv, akár a vizsgaidőszakban is.

A tanévkezdés Kovászna megyében is a tiltakozások jegyében telt, de a bukarestivel ellentétben, itt felvonulások nem igazán történtek. Kiss Imre megyei főtanfelügyelő a Transtelexnek elmondta: az iskolák mintegy 80 százalékában megtartották a hagyományos udvari megnyitót, ám sok helyen jóval visszafogottabban, kevesebb hivatalos beszéddel – eleget téve a Kovászna megyei tanügyi szakszervezetek egyik kérésének.

Több nagyobb intézményben pedig – például Kézdivásárhelyen a Molnár Józsiás Általános Iskolában, a Petőfi Sándor Gimnáziumban és a Turóczi Mózes Általános Iskolában – a tanévet nem az udvaron, hanem az osztálytermekben nyitották meg, így jelezve csendes tiltakozásukat a kormány megszorító csomagja ellen.

A főtanfelügyelő arról számolt be, hogy a helyi prefektúra épülete elé nincs tudomása, hogy szerveztek volna tüntetést a tanügyi szakszervezetek, alkalmazottak, mert szerinte a megyei szakszervezet a hangsúly inkább a fővárosi demonstrációra helyezte.

Innen-onnan mennek kollégák, van ahol 1-2, máshonnan többen. Ők szervezett buszokkal utaztak Bukarestbe. Pontos számot nem tudok, de több iskolából képviseltetik magukat a tanárok

– mondta a főtanfelügyelő. Kiss Imre ugyanakkor tanárként is megszólalt, hisz őt is közvetlenül érinti a 141/2025-ös törvény, amely többek között az órakötelezettséget is megemelte. „Engem is érintett, hiszen a kötelező óraszámom kettőről tízre nőtt. Ez teljesen átalakította a napi beosztásomat, miközben a tanfelügyelői munka változatlanul rengeteg időt igényel” – fogalmazott. Hozzátette: a legnagyobb elégedetlenséget a tanárok körében az óradíjak csökkentése váltotta ki.

„Ha egy tanár plusz órát vállal, azt most féláron fizetik ki. Pedig sokszor nem a pénzért, hanem kényszerből vállalja, mert nincs megfelelő szakos kolléga. Ugyanazt a munkát végzi el, de feleannyit kap érte – ez joggal váltott ki elégedetlenséget” – mutatott rá Kiss Imre.

A főtanfelügyelő szerint a törvény következményei mindenkit érintenek, a tanárokat, az iskolavezetőket, sőt még a felügyelőket is. „Nem értünk egyet ezzel a megszorító intézkedéscsomaggal, de a törvényt a parlament többsége elfogadta, és ennek szellemében kell cselekednünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szakma ne lenne elégedetlen” – mondta.

A tervek szerint a Bukarestben demonstráló tanárok a Cotroceni-palotához vonulnak, ahol 13:30-kor találkoznak Nicușor Dan államfővel. A miniszterelnök, Ilie Bolojan nem vesz részt a találkozón.

Nicușor Dan, aki ma reggel iskolába kísérte gyerekeit, a rá váró újságírók kérdésére válaszolva azt mondta: „Ha vannak dolgok, amiket lehet orvosolni, azok orvosolva lesznek. Ez az intézkedéscsomag a költségvetési hiány csökkentéséről szól.”

A tiltakozók szerint az elnök négy hónapja még azt ígérte, hogy harcolni fog a pedagógusok társadalmi megbecsüléséért és jobb fizetéséért – kampányában, majd beiktatási beszédében is az oktatást nevezte mandátuma prioritásának.

Most viszont, állítják a tanügyi szakszervezetek képviselői, az oktatás lett az egyik első terület, ahol a megszorítások éreztetik hatásukat.

A legnagyobb oktatási szakszervezetek – FSLI, Spiru Haret, és Alma Mater – közös demonstrációt hirdettek Bukarestben. A tanévnyitót sok helyen bojkottálják, de ez nem jelenti azt, hogy a diákoknak ne kellene iskolába menniük: az oktatás elindul, de az ünnepélyes megnyitók sok helyen elmaradnak.

„Nincs ünneplésre okunk” – üzente korábban több tanár is a közösségi médiában. A tiltakozás egyik fő célpontja a 141/2025-ös törvény, amely a szakszervezetek szerint ellehetetleníti az oktatók munkáját.

A mai nap bukaresti programja:

• 10:00–11:00 – Gyülekező a Győzelem téren
• 11:00–12:00 – Tüntetés a Kormány épülete előtt
• 12:00–13:30 – Felvonulás a következő útvonalon: Győzelem tér – Nicolae Titulescu sugárút – Basarab aluljáró – Grozăvești út – Cotroceni-palota
• 13:30–14:30 – Tüntetés a Cotroceni-palota előtt
• 14:30–16:00 – A résztvevők távozása

A szervezők szerint ez az utolsó eszközük a figyelemfelkeltésre, miután több mint öt héten keresztül eredménytelenül próbáltak egyeztetni a kormánnyal.

Az oktatásban dolgozók hónapok óta elégedetlenek a kormány intézkedéseivel, mostanra pedig betelt a pohár. A tiltakozást elsősorban a 141/2025-ös törvény váltotta ki, amely a szakszervezetek szerint drasztikus megszorításokat hozott az oktatásban. Ezek közé tartozik:

• Több ezer szakképzett helyettes tanár elvesztette állását;
• megugrott a szimultán osztályok (több évfolyam egy tanteremben) száma;
• százával zártak be iskolákat, különösen vidéken;
• a döntéseket egyeztetés nélkül, „fentről lefelé” hozták meg.

A szakszervezetek szerint a reformok kapkodók, átgondolatlanok és kártékonyak, ráadásul úgy próbálják „építeni az oktatás jövőjét”, hogy közben teljesen kihagyták belőle azokat, akik nap mint nap a rendszert működtetik: a tanárokat, oktatókat, iskolai dolgozókat.

A legfontosabb követeléseket is nézzük meg, vagyis mit szeretnének az oktatók elérni:

• A rendelkezéseinek visszavonása;
• az oktatási rendszer valós, szakmai alapú reformja;
• az oktatás megfelelő finanszírozása;
• a tanügyi dolgozók munkájának elismerése és megbecsülése;
• és mindenekelőtt: Daniel David oktatási miniszter azonnali, becsületbeli lemondása.

A szakszervezetek ahhoz, hogy ezeknek a követeléseknek érvényt szerezzenek, szerint több mint öt héten át álltak sztrájkőrségben a Kormány és az Oktatási Minisztérium épülete előtt, de semmilyen érdemi előrelépés nem történt. A kormány részéről csak halogató, semmitmondó válaszok érkeztek, miközben a tanárok konkrét intézkedések visszavonását és reformokat kértek.

A szakszervezetek szerint a miniszter nem volt hajlandó elismerni a problémákat, sőt, továbbra is azt kéri tőlük, hogy „együtt építsék az oktatás jövőjét” – miközben a szakma képviselőit teljesen kihagyták a döntéshozatalból.