Az ösztöndíjak a hétvégi szórakozást és a tankönyveket jelentették a diákoknak

„Hónapról hónapra az ösztöndíjból éltem, mindent abból vásároltam” – magyarázta Bence, miközben a párszáz fős tömeg azt kiabálta körülöttünk, hogy Nem adjuk fel! vagy Miért, miért, miért az ösztöndíjakat is? Bence Székelyudvarhelyről érkezett Kolozsvárra, építőmérnöknek tanul, és eddig jól megvolt az ösztöndíjából. Elég volt az az összeg, amit kapott, a szülei nem kellett kipótolják.

„Egyelőre nem vagyok biztos abban, hogy továbbra is lesz ösztöndíjam, de ha megkapom, akkor is jóval kisebb összegre számítok, mint eddig” – tette hozzá.

„Se a bejutási médiám, se az első féléves átlagom alapján nem kaptam ösztöndíjat, viszont a második félév jól sikerült, a korábbi években azzal már járt ösztöndíj” – magyarázta Ferenc, aki szintén a kolozsvári Műszaki Egyetemen tanul, ő mechatronikát. Állítása szerint az ösztöndíj motiválta arra, hogy jobban tanuljon, mert így a szülei kevesebbet kellett küldjenek és ő is jobban boldogult Kolozsváron.

„Egyelőre semmit nem tudunk arról, hogy hányan és mennyit fognak kapni” – teszi hozzá, de az nyilván rontja az esélyeit, hogy a kormány az első megszorító csomag részeként az ösztöndíjrendszerbe is belenyúlt, kisebb pénzösszegek és szigorúbb feltételek várnak a hallgatókra.

Bence és Ferenc hétfőn a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) megszorító intézkedések miatt kezdeményezett kolozsvári tüntetésén vett részt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség is utcára szólította a hallgatókat.

Miért tüntetnek a diákok?

A Hivatalos Közlönyben megjelent két új miniszteri rendelet szerint az ösztöndíjakra szánt keret országos szinten 40 százalékkal csökken. Ez a legfontosabb változás, ami azt jelenti, hogy kevesebb támogatást kapnak az egyetemek. A KMDSZ közlése szerint ilyen körülmények között a felsőoktatási intézmények előtt három lehetőség áll:

• mindenkinek kevesebb pénz jut;
• kevesebb diáknak adják meg a korábbi összeget;
• az egyetem saját forrásokból kipótolja az ösztöndíjakat.

László Petra, a KMDSZ elnöke a hétfői tüntetésen azt mondta, még nem született döntés mindenik felsőoktatási intézményben arról, hogy miként fog változni a helyzet, de az biztos, hogy kevesebb lesz a pénz.

Elmondta, fontosnak érezték, hogy tüntetéssel induljon a tanév, noha az augusztusban hozott rendelet ellen nehéz volt mozgósítani, összegyűjteni a diákokat, de azt szerették volna a kolozsvári diákszervezettel, ha a politikusok érzik, a diákok, az ösztöndíjak és az oktatás nem egy könnyen mozdítható költségtétel.

„Egy fejlődni vágyó társadalom hangsúlyt kellene fektessen az oktatásra, ahogy azt látjuk mind Nyugaton, mind Keleten” – érvelt a KMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy Romániában tavalyi év végén még a 90 százalékos vasúti kedvezményt is elvették. „Nem dúskálunk a lehetőségekben. Most az a kérdés, hogy mi lesz a következő? Csökken a tandíjmentes helyek száma? Megnőnek a tandíjak? Ki kell állni, ha azt szeretnénk, hogy minket is figyelembe vennének a döntéshozók” – érvelt. Szerinte sok esetben egyértelműen látszik, teljesen meggondolatlanul döntenek a politikusok. Példaként az utazási támogatások szabályozását említette, illetve az elektronikus személyik bevezetését, ami miatt szintén tiltakoztak az egyetemisták.

„Azt érezzük diákokként, hogy folyamatosan felelőtlen döntéseknek vagyunk az áldozatai, nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap. Hogy várják el, hogy egyáltalán tovább akarjanak tanulni, vagy itthon akarjanak továbbtanulni a diákok?” – érvelt László Petra.

„A korrupcióból vágjatok, ne az egyetemistáktól”

Nem meglepő tehát, hogy a hideg és az eső ellenére is mintegy ötszáz hallgató gyűlt össze hétfő délre a Kolozs Megyei Prefektúra épülete előtti téren. A mintegy egyórás megmozduláson az ösztöndíjakra szánt összeg csökkentését nehezményezték leginkább, nem hiába harsogtak olyan jelszavakat, mint „A lopásból vágjatok, ne az egyetemistáktól.”, „El a kezekkel az ösztöndíjaktól, ne abból vágjatok!”, „Finanszírozás nélkül nincs változás”.

A legnagyobb molinón pedig Daniel David oktatási minisztert szembesítették egy 2019-es kijelentésével. „Ha egy nemzetet el akarsz pusztítani, nem bombákra van szükséged, hanem meg kell semmisítened a felsőoktatását” – mondta – a neki tulajdonított felirat szerint – a miniszter, aki rendeletet hozott az ösztöndíjakra szánt összeg csökkentéséről.

Volt, aki amiatt panaszkodott, hogy nyáron hozták meg az intézkedést, amikor már gyakorlatilag fel sem tudtak készülni a következő tanévre, nem tudtak esetleg munkát vállalni nyáron, amivel pótolhatták volna az egyetemi képzés kiadásait. Más úgy fogalmazott, hogy inkább a társai miatt jött ki, mert tudja, hogy ösztöndíjak nélkül teljesen ellehetetlenül a tanulása.

„Fontosnak gondolom, hogy együttműködjünk a román diákszövetségekkel, az ösztöndíjak, valamint a diákok megélhetésének veszélyeztetése miatt a magyar hallgatóknak is érdemes kijönni” – fogalmazott Szűcs Dániel, a KMDSZ tanügyekért felelős vezetőtanácsi tagja.

„Köztudott, hogy Kolozsvár nem a legolcsóbb diákváros, kezdve az albérletektől egészen az általános kiadásokig. Pedig az egyetemista létnek az is fontos része, hogy esetleg elmennek moziba. Azzal, hogy pénzt vesznek ki a diákok zsebéből, ezt is veszélyeztetik” – érvelt.

Szerinte a korábbi felmérésekből az derült ki, hogy Kolozsváron, ha egy egyetemista albérletben él és nem kap támogatást otthonról, akkor a legmagasabb érdemösztöndíjból is nehéz kijönnie, ami tavaly havi 1500 lej körül volt. Ha bentlakásban kap helyet, ami szintén nem biztos, akkor már meg lehet élni annyi pénzből, de családi segítség nélkül nagyon kell takarékoskodni.

„Sok diáknak ez jelentette a hétvégi szórakozást a barátokkal vagy a tankönyveket, amik nélkül nem tudsz haladni” – mondta.