Több százan tüntettek Kolozsváron a nőgyilkosságok ellen

Szombat délután több száz ember gyűlt össze Kolozsváron, a Mihai Viteazul téren, hogy hangot adjanak a nők elleni erőszak, különösen a nőgyilkosságok (femicid) rendszerszintű jellege elleni tiltakozásnak. A demonstrációt a @micgrupdeinitiativa szervezte, a résztvevők pedig világos üzenetet küldtek: „Nem temetünk több nőt. Rendszert temetünk.”

A tüntetéssel Teodora Marcu meggyilkolása ellen tiltakoznak. A bukaresti tragédia az egész országot megrázta: a 23 éves fiatal nőt korábbi élettársa lőtte agyon az utcán, miközben az gyermekét sétáltatta. A férfi ellen korábban távoltartási végzést adtak ki, ám az lejárt, és a hatóságok nem hosszabbították meg. Teodora az év 25. női áldozata Romániában – mindössze az év első öt hónapja alatt.

A tüntetés résztvevői és felszólalói hangsúlyozták: a nőgyilkosságok nem elszigetelt esetek, hanem egy elhibázott rendszer következményei. Egy olyan rendszeré, amely elbagatellizálja a nőkkel szembeni erőszakot, megkérdőjelezi az áldozatokat, és nem nyújt megfelelő védelmet.

A megemlékezésen elhangzott részletek szerint:

• 78% a nemi erőszakkal kapcsolatos eljárások közül a nyomozati szakaszban megszűnik, az ügyészek lezárják azokat.
• 30% a romániai nők közül életük során átélt már fizikai vagy szexuális erőszakot, de csak 23% jelentette ezt a hatóságoknak.
• 2020 és 2023 között 319.000 alkalommal avatkozott be a rendőrség családon belüli erőszak miatt.

A tüntetők követelései között szerepelt:

• A femicid törvényi elismerése külön bűncselekményként;
• Állami kampányok a patriarchális gyakorlatok, a nőgyűlölet és a vallási színezetű nőellenesség ellen;
• Állami finanszírozás biztosítása krízisotthonok, jogi és pszichológiai tanácsadás, segélyvonalak működtetésére;
• Feminista szemléletű képzés rendőrök, bírák, ügyészek, orvosok és tanárok számára;
• Iskolai oktatás a beleegyezésről, egyenlőségről, bántalmazásmentes kapcsolatokról;
• A legdurvább visszaélések bejelentésére vonatkozó elévülési idő eltörlése;
• Azonnali és elérhető védelmi intézkedések minden nő számára – függetlenül jövedelmüktől, etnikai hovatartozásuktól vagy identitásuktól.

A szervezők külön hangsúlyozták: „A femicid nem kivétel, hanem a rendszer működésének következménye. Egy társadalomé, amely tolerálja, elrejti és igazolja a nők elleni erőszakot – a rendőrtől a bíróig, a parlamenti képviselőtől a templomi szószékig.”

A demonstráción az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom is képviseltette magát. Az erdélyi magyar nők helyzetéről elhangzott, hogy többszörös kisebbségiekként különösen kiszolgáltatottak a nemi alapú erőszakkal szemben, mert egy zárt, patriarchális közösségben élnek, ahol az abúzusokat elhallgatják, relativizálják vagy egyszerűen nem veszik komolyan. A kisebbségi lét és a nyelvi elszigeteltség miatt a hatóságokhoz fordulás is sokkal nehezebb számukra: nem mernek vagy nem tudnak feljelentést tenni, mert nem értik őket, nem érzik magukat biztonságban. A beszéd üzenete szerint elég volt a hallgatásból, elég az intézményi közönyből, elég abból, hogy a nők védelme sosem prioritás. Itt az idő, hogy az erdélyi magyar társadalom is szembenézzen a saját bántalmazóival és igazságot szolgáltasson az áldozatoknak.

A demonstráción felszólaltak egyetemi oktatók, influenszerek és a szervező civil szervezetek képviselői is, akik arra kérték a demonstrálókat, hogy: „legyünk dühösek, ne legyünk többé szófogadóak.”

A résztvevők virágokat, gyertyákat, transzparenseket hoztak. Többen egy-egy nő nevét tartották magasba, hogy ne merüljenek feledésbe azok, akiket a rendszer nem védett meg.

A szervezők végül azzal az ígérettel zárták a demonstrációt, hogy: „Nem állunk meg, amíg minden nő és lány biztonságban nem lesz. Harcolunk a patriarchális erőszak ellen, harcolunk az életért, harcolunk a jövőért. Egyetlen nőt sem szabad többé elveszíteni.”