Nem megy több orosz gáz Lengyelországba és Bulgáriába, Moszkva elfogott külföldi „zsoldosokat” fog bemutatni

Liz Truss egy szerdai londoni beszédében kifejtette, hogy az orosz erőket „Ukrajna teljes területéről” (azaz a 2014-ben megszerzett Krím-félszigetről és a kelet-ukrajnai szakadár területekről is) ki kell szorítani, és ennek érdekében a Nyugatnak nehézfegyvereket, harckocsikat és repülőgépeket is biztosítania kell Ukrajna számára – vagy az országok saját készleteiből, vagy pedig a fegyvergyártás felpörgetésével. A NATO és Oroszország közti konfliktus eszkalációjának esélyét jelentősen növelő ígéretet Truss a BBC tudósítása szerint azzal magyarázta, hogy „Ha Putyin győz, akkor elmondhatatlan szenvedést hoz egész Európára, és az egész világ megérzi majd a szörnyű következményeket. Soha többé nem érezhetjük biztonságban magunkat”.

A kormány Truss felfegyverzésre tett ígéretét később úgy finomította, hogy Nagy-Britannia „nem tervezi harci gépek küldését, de kész együttműködni olyan országokkal, melyek biztosítják Ukrajna számára a kívánt eszközöket”. A brit diplomácia vezetőjének kijelentéseit nem először kellett korrigálni; a háború korai szakaszában például akkor, amikor Truss kijelentette, támogat minden brit civilt, aki Ukrajnába menne harcolni.

Truss kijelentése azonban nem egyszerű elszólás vagy kardcsörgetés; az amerikai védelmi és külügyminiszter Kijevben már nem Ukrajna túléléséről, hanem Ukrajna háborús győzelméről beszéltek, és az Economist cikke szerint az USA diplomáciai manőverei és az egyre komolyabb eszközöket tartalmazó fegyverszállítmányok már ezt az új, ambiciózus célt szolgálják.

Miközben Ukrajna első számú acélműve, az Azovsztal Mariupol utolsó védőinek erődjévé vált, és tulajdonosa leszögezte, hogy orosz ellenőrzés alatt nem lesz hajlandó újraindítani, addig a Reuters tudósítása szerint az ország acéliparának másik kulcslétesítménye a Krímtől északra található Krivij Rihben lassan kezd visszaállni a termelésre. A nyolcvan éve alapított, jelenleg a világ második legnagyobb acélipari konszerne, az ArcelorMittal tulajdonában álló acélműben eddig csak a II. világháború alatt kellett felfüggeszteni a termelést – akkor is azért, mert a nácik megsemmisítették.

A gazdag vasérclelőhelyre épült iparvárost az orosz invázió első szakaszában nem sikerült elfoglalni, de még mindig nincs biztonságban, hiszen alig 60 kilométerre található a frontvonaltól. Ennek ellenére április 9-én a február végén leállított négy kohóból egyet újraindítottak, egy újabban pedig májusban kezdődik a termelés. Az acélmű igazgatója szerint az újraindítás nem csak azért kockázatos, mert bármikor légi- vagy rakétacsapás érheti a létesítményt, hanem azért is, mert az ukrajnai vasúthálózatot ért támadások könnyen meghiúsíthatják a nyersacél exportját. A személyzet nagy része fel tudta venni a munkát, de többen bevonultak vagy Nyugat-Ukrajnába evakuálták őket.

Az Európa Tanács különmegbízottat jelölhet ki az ukrajnai háború diplomáciai úton történő rendezésének elősegítésére

– nyilatkozta az MTI-nek szerda este Németh Zsolt, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén részt vevő magyar országgyűlési delegáció vezetője. A valódi döntési jogkörrel nem rendelkező, 46 országot tömörítő testület strasbourgi ülésén tartott vitát követően a fideszes politikus elmondta, hogy a szervezet gyorsan és egységesen reagált a háború kitörésére, ennek az egységnek a fenntartásához a különmegbízotti intézmény hatékonyan hozzájárulhat. Az Oroszország és Ukrajna között márciusban még élénken zajló párbeszéd áprilisra szinte teljesen elsorvadt, és úgy tűnik, hogy addig nincs is esély új életet lehelni belé, amíg Oroszország ki nem csikar valamiféle győzelmet Kelet-Ukrajnában.

A közgyűlés egy állásfoglalást is kiadott, ennek az a tételmondata, hogy:

Az Európa Tanács és tagállamainak az orosz agresszióra adott válasza is meghatározza majd az európai történelem jövőjét.

A közgyűlés állásfoglalásában elítélte az orosz fegyveres erők által elkövetett atrocitásokat, és támogatásáról biztosított minden olyan erőfeszítést, amelyek célja „a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog Oroszország általi megsértésének kivizsgálása, valamint az agresszor felelősségre vonásának garantálása”. Ezenkívül az ET közgyűlése testületileg kiállt a belarusz és orosz civil társadalom, az emberi jogok védelmezői, a független újságírók, és a szervezet értékeit és elveit tiszteletben tartó demokratikus erők mellett.

Az Egyesült Államok az Ukrajnába küldött fegyverszállítmányok után nagyszabású élelmiszersegély-programot hirdetett meg szerdán: a szövetségi kormány alá tartozó mezőgazdasági minisztérium és az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége

mintegy 670 millió dollárt (több mint 240 milliárd forintot) fordít az orosz–ukrán háború miatti globális élelmezési válság hatásainak enyhítésére.

A keretből 282 millió dollárt fordítanak kelet-afrikai és jemeni élelmiszer-szállítmányokra, a fennmaradó összegből pedig az élelmiszerellátás logisztikai feltételein akarnak javítani.

Ahogy arról részletesen írtunk, Oroszország és Ukrajna a világ gabonaellátásának két kulcsszereplője, és kettejük háborúja nem csak tucatnyi ország élelmiszerellátásában okoz közvetlen válságot, hanem a műtrágyától a napraforgóolajig egy sor alapvető élelmiszeripari alapanyagból is hiányt idéz elő. A segély egyik célországában, a polgárháború és külföldi intervenció által egyszerre sújtott Jemenben például már az élelmiszerimportjának 35-40 százalékát kitevő orosz–ukrán gabonaszállítmányok elapadása előtt is éhínség dúlt, és 2021-ben a duplájára nőttek az élelmiszerárak.

Vlagyimir Putyinnál tett moszkvai látogatása után Kijevbe érkezett az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres. A világszervezet aktuális célja az, hogy bővítse a humanitárius segítségnyújtást, illetve segédkezzen a háborús övezetekben rekedt civilek evakuálásában. Guterres már Moszkvában is elmondta, hogy az ENSZ kész beavatkozni Mariupolban, azonban kezdeményezését lehűtötte Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter leszögezte, hogy Oroszország kész együttműködni humanitárius téren az ENSZ-szel és a Vöröskereszttel, de amikor a konkrét segítségnyújtás került szóba, akkor azt mondta, a Mariupolban rekedtek megmentéséről nem lesznek külön tárgyalások, mert ez a kezdeményezés csak teátrális gesztus volt Ukrajna részéről, „valószínűleg akartak egy újabb szívszorító jelenetet rendezni”.

A Bloomberg értesülései szerint a Gazprom bankjánál már 10 nagy európai cég nyitott rubelszámlát, és négyen már rubelben rendezték a gázvásárlásukat. Az amerikai gazdasági lapot erről az orosz energiaipari cég egyik vezető beosztású munkatársa tájékoztatta (természetesen névtelenségét megőrizve). Az informátor szerint azonban a lengyel és bolgár gázszállítások leállításához hasonló intézkedés egészen május második feléig még akkor sem valószínű, ha több ország is megtagadja a Kreml – az orosz devizatartalék gyarapítását szolgáló – követelését, hogy az orosz gázért rubelben fizessenek, mivel a következő gázszállítmány kifizetése csak akkor esedékes.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte az európai cégeket, hogy ne hajoljanak meg Oroszország egyoldalú követelése előtt. A Putyin újabb irracionális lépésének tűnő orosz gázcsap-elzárásról és annak következményeiről részletesen ebben a cikkünkben olvashat.

Egyre nő az Ukrajnában harcoló külföldi zsoldosok száma, az orosz csapatok többekkel végeztek, és sok külföldit ejtettek foglyul. Néhány ilyen foglyot hamarosan be is mutat majd a védelmi minisztérium

– ígérte meg az orosz elnök szerdán egy, az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács tagjai előtt tartott beszédében. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Putyin felidézte, hogy a héten a legfelsőbb ügyészi hivatalnak javaslatot tett arra, hogy a „neonácik és külföldi zsoldosok” által elkövetett „szörnyűséges bűnök” büntetésére meg kell teremteni egy minden részletre kiterjedő jogszabályi alapot. Az Ukrajna elleni inváziót indító orosz vezető szerint a külföldi zsoldosok atrocitásait részrehajlás nélkül fogják elbírálni, de ezeket a tetteket „nemzetközi szinten is fel kell hozni”. Putyin beszédében az atrocitásokra példaként hozta fel civilek kivégzését, illetve élő pajzsként való felhasználását. Egyébként két elfogott brit önkéntes már korábban felbukkant az orosz médiában, őket Viktor Medvedcsuk Putyin-barát ukrán politikusra akarták kicserélni, de Nagy-Britannia nem akart közbenjárni a fogolycsere ügyében.

Ahogy arról részletesen írtunk, Ukrajnában már 2014 óta harcolnak külföldi önkéntesek (az önkénteseket emlegette Putyin „zsoldos”-okként), számuk a februári inváziót követően megugrott, azonban a hivatalosan kommunikált 20 ezer helyett számuk valószínűleg még mindig legfeljebb néhány ezer lehet. Egyébként Oroszország is toboroz önkénteseket (akiket a nyugati források szintén a ma már derogáló „zsoldos”-ként emlegetnek, mondjuk, ők valóban kapnak pénzt a jelentkezésért) méghozzá a vazallusának számító szíriai Aszad-rezsim polgárháborús veteránjai körében, azonban innen sem látszik egyelőre az a 16 ezer katona, amit az orosz közlemények beharangoztak.

Az Európai Bizottság szerdán indítványozta, hogy a közösség egy évre függessze fel az összes ukrán importárut terhelő vámot és illetéket, így segítve az ország háborús erőfeszítéseit. A kezdeményezést a Bizottság egy nappal az ugyanilyen tartalmú brit kormánydöntést követően jelentette be. Mondjuk a brit import volumene eltörpül az unióé mellett: Ukrajna 2021-ben több mint 24 milliárd euró értékben szállított termékeket uniós tagországokba.

A vámkedvezmény életbe lépéséhez az Európai Parlament, illetve a 27 tagállam vezetőit tömörítő Tanács egyhangú jóváhagyására is szükség lesz.

Szerhij Voljna, a Mariupolt védő egyik tengerészgyalogos zászlóalj parancsnoka videóüzenetében állítja, hogy az Azovsztal acélműbe szorult ukrán védők között több mint 600 sérült katona és civil van, akiket nem tudnak ellátni. Rajtuk kívül még „több száz” civil – köztük gyerekek – rejtőzik még az erődszerű ipartelepen borzalmas higiéniai viszonyok között. Mivel az élelmiszerből és az ivóvízből is kezdenek kifogyni, ezért Voljna egy „Dunkerque-jellegű” evakuációt sürgetett – ami azt jelentené, hogy a tengerparton fekvő acélműből hajókkal mentenék ki az ukránokat, azonban Mariupol megközelítésére a konfliktusban amúgy is alárendelt szerepet játszó ukrán haditengerészetnek valószínűleg nincs esélye.

(Guardian)

A külgazdasági és külügyminiszter magyar idő szerint szerda délután Facebook-videóban jelentkezett be Amerikából, hogy mindenkit megnyugtasson a gázhelyzettel kapcsolatban.

Szijjártó elismételte azt, amiről már szerda délelőtt is beszélt: bár a földgáz Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik Magyarországra, hazánk gázellátását nem befolyásolja az, hogy az orosz Gazprom szerdától nem szállít gázt Bulgáriába, mivel a tranzit zavartalanul működik a Bulgáriának szánt mennyiségektől függetlenül. Ezt a délutáni videójában azzal egészítette ki, hogy

• a szerb miniszterelnökhelyettes, Zorana Mihajlovic szerint Szerbiába megérkezett szerdán is a szerződés szerint várt orosz gázmennyiség,
• Alekszandr Nikolov bolgár energiaügyi miniszter megerősítette, hogy a tranzitszerződéseknek megfelelően napi 10 millió köbméter gáz fog továbbra is érkezni Magyarországra.

Szijjártó ezután – egy New York-i épület erkélyén állva – kijelentette, hogy „legutóbb néhány perce ellenőriztem, akkor a szerződés szerinti mennyiség érkezett Magyarországra déli irányból”. Ehhez hozzátette, hogy figyelnek, és ha változás lenne, akkor azonnal intézkedni fognak.

A lengyel gázszolgáltató, a Gaz-System a BBC szerint szerdán közölte, hogy Lengyelország fogyasztói elegendő gázt kapnak a jelenlegi kereslet kielégítésére.

„A szállítóhálózatot folyamatosan ellátják más irányokból”, többek között Németországból és a Cseh Köztársaságból – idézi a Reuterst a szolgáltató közleményét.

Oroszország kiutasított három norvég diplomatát – közölte a norvég külügyminisztérium sajtóosztálya szerdán a CNN szerint.

Norvégia április elején ugyanennyi orosz diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek, válaszul azokra az atrocitásokra, amelyeket állítólag orosz erők követtek el az ukrajnai Bucsa városában.

Berlin szabadtéri uszodáiban idén nyáron két fokkal hűvösebb lesz a víz, mint a korábbi években – ez is része Németország orosz gáztól való függetlenedésének a Guardian riportja szerint.

A német főváros strandjai közül 16-nak vannak gázfűtéses, szabadtéri medencéi. Az állami szolgáltató szerint nem arról van szó, hogy az emelkedő gázárak miatt pénzt akarnak spórolni.

„Azért hoztuk meg ezt a döntést, mert hozzá akartunk járulni a gázimport csökkentéséhez”

– mondta az Európa legnagyobb kommunális uszodaüzemeltetőjének számító Berliner Bäder-Betriebe szóvivője. Hasonló politikai gesztus, hogy a német főváros közfürdőit március óta ingyenesen használhatják az ukrán útlevéllel rendelkezők.

Hasonló okokból jelentették be múlt héten Olaszországban, hogy május elsejétől az olasz iskolákban és közintézményekben tilos lesz a légkondit 25 fok alá állítani. Mario Draghi a légkondicionálást olyan példának nevezte, amit az olaszoknak jó eséllyel fel kell áldozniuk az ukrajnai békéért cserébe.

„Békét akarunk, vagy be akarjuk kapcsolni a légkondicionálást?”

– tette fel a kérdést Draghi, és az orosz–ukrán háború miatt kialakuló energiaválságra célzott.

Belaruszban törtvénymódosítással érnék el, hogy halálbüntetéssel sújtandó terrorcselekménynek minősülhessen egy vasúti szabotázs akció, amellyel az ukrajnai invázióhoz szükséges orosz erők bevetését próbálták megakadályozni – írja a Guardian.

A javaslatot a belarusz parlament alsóháza már elfogadta, de a felsőháznak és az elnöknek, Alekszandr Lukasenkónak is jóvá kell még hagynia. Vlagyimir Andrejcsenko házelnök a szabotázsról azt mondta: „romboló erők” által elkövetett, szélsőséges terrorista tevékenységről van szó, amelynek célja a belarusz belpolitika destabilizálása.

Oroszország Belaruszban is állomásoztatott haderőt, a háború első szakaszában innen indulva próbálták meg bevenni az ukrán fővárost, Kijevet. Minszk tagadja közvetlen részvételét a konfliktusban.

„Itt az információ korlátozott, akárcsak Oroszországban. Megkérdezik tőlünk, hogy polgárháború folyik-e, és hogy Oroszország békefenntartó műveletet hajtott-e végre Ukrajnában. Megdöbbentünk, hogyan hihetnek el ilyesmit?”

– ezt nyilatkozta a BBC-nek Polina, aki a 13 éves lányával menekült Ukrajnából Magyarországra. Az ukrán nő azt mondta, azért Magyarország felé vették az irányt, mert tartottak attól, hogy Lengyelországban nagyobb a zsúfoltság, hiszen az az ország ötször annyi ukrán menekültet fogadott, mint hazánk. Polina azt tapasztalta, hogy a legtöbb magyar hisz neki, amikor elmondja, mi történik a valóságban Ukrajnában, de érték már atrocitások is.

Ahogy arról ebben a cikkünkben beszámoltunk, egy márciusi közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság 64 százaléka tartotta agressziónak az oroszok Ukrajna elleni támadását. Ekkor a Fidesz szavazóinak kevesebb mint fele (44 százaléka) tartotta egyértelműen agressziónak a hazánkkal szomszédos állam lerohanását, a negyedük az ukránokat hibáztatta, egyharmaduk pedig nem mert véleményt mondani a történtekről.

Az orosz csapatok könnygázt vetettek be az ukrán tüntetők szétoszlatására az oroszok által megszállt Herszon városában – írja a Guardian helyi forrásokra hivatkozva. Az egyik herszoni kórház szerint három ember égési sérüléseket szenvedett és egy embernek eltört a lába. Egy, a helyszínről tudósító belarusz újságíró a Twitteren ezt írta:

„Ma a herszoniak békés tüntetésre gyűltek össze, hogy megmutassák, hogy Ukrajnához tartoznak, és az orosz megszállás ellen vannak. Az orosz katonaság könnygázzal és kábító gránátokkal oszlatta szét az aktivistákat. Legalább két ember megsérült.”

Az orosz védelmi minisztérium kedden jelentette be, hogy „felszabadították” az egész dél-ukrajnai Herszon régiót. Az ukrán vezérkar annyit elismert, hogy Herszon városában az oroszok valóban levették az ukrán zászlókat az önkormányzat épületéről, és hazaküldték a város legitim vezetését.

Erről számolt be Mikhajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a BBC szerint. A Kreml április közepén azt közölte, hogy Vlagyimir Putyin csak akkor találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ha már aláírásra kész lesz a kettejük megállapodását tartalmazó dokumentum. Zelenszkij az orosz invázió kezdete óta többször is tárgyalásokra szólította fel az orosz elnököt, de eddig nem került sor a kettejük találkozójára.

Miután szerdán bejelentették, hogy nem megy több orosz gáz Lengyelországba és Bulgáriába, a Kreml szóvivője arról is beszélt, hogy az Európai Unió többi országa felé is jelezték, bármikor hasonló sorsra juthatnak. Dmitrij Peszkov azt mondta:

„Oroszország megbízható energiahordozó-szállítója volt és marad a fogyasztóknak, és továbbra is elkötelezett szerződéses kötelezettségeinek teljesítése mellett.”

De a Guardian szerint ehhez azt is hozzátette, hogy azokat, akik nem lesznek hajlandóak rubelben fizetni a gázért, szintén el fogják zárni az orosz földgázszállításoktól. Arra a kérdésre, hogy Oroszország felkészült-e arra, hogy milyen költségvetési veszteségeket szenvedhet el, ha az európai országok nem hajlandók rubelben fizetni a gázért, Peszkov így válaszolt:

„Mindent kiszámítottunk, minden kockázatot előre jeleztünk, és megtettük a szükséges intézkedéseket.”

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök „közvetlen támadásnak” nevezte, hogy Moszkva elzárja Lengyelország elől a gázt – írja a Guardian.

A lengyel parlament alsóházában felszólaló Morawiecki kijelentette, hogy Oroszország a „gázimperializmusa” határait feszegeti, és azzal vádolta az oroszokat, hogy inflációs intézkedésekkel támadják az európai gazdaságot. Emellett próbálta megnyugtatni a képviselőket, hogy Lengyelországban van elegendő gáz a tárolóban.

Morawiecki szerint hogy Oroszország nemcsak Ukrajnát támadja, hanem Oroszország egész Európa energia- és élelmezés-biztonságát is fenyegeti.

„Ez közvetlen támadás Lengyelország ellen... Mi pedig úgy kezeljük ezt a zsarolást, ezt a fejhez tartott pisztolyt, hogy az ne érintse a lengyeleket” – mondta, hozzátéve, hogy Lengyelországnak nem lesz szüksége orosz gázra.

A Kreml tagadja, hogy a földgázszállítást zsarolási eszközként használta volna – írja a Guardian.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt is kijelentette, hogy Oroszország megbízható energiaszolgáltató, és nem vesz részt zsarolásban. Azt nem árulta el, hogy hány ország vállalta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt hónapban kiadott rendeletével összhangban rubelben fizeti a gázt.

Csehország miniszterelnöke, Petr Fiala külön kijelentette, hogy nincsenek jelek vagy információk a gázszállítás megszakításáról. Fiala azt mondta, országának – amelynek közel 100%-ban Oroszországtól függ a gázellátása – fel kell készülnie minden forgatókönyvre.

Magyarországnak sikerült egy megoldást találni arra, hogy euróban fizethessen az orosz gázért – mondta el Szijjártó Péter. Magyarország elutalja a pénzt a Gazprombanknál létesített eurószámlánkra, azt a Gazprombank átváltja rubelre, és ennek a rubelnek a továbbutalása történik majd a Gazprom Export cég számára.

A bolgárok ezt a megoldást azért nem fogadták el, mert szerintük jelentős kockázatokat rejt magában, hogy az orosz bank feladata a rubelre való átváltás, és nincs egyértelmű árfolyam.

Az orosz külügyminisztérium szankciókat jelentett be a brit alsóház 287 tagjával szemben – írja a Guardian az Interfax orosz hírügynökségre hivatkozva.

A szankciós listán szereplő 287 parlamenti képviselőnek megtiltották az Oroszország területére való belépést.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a döntés válasz a britek 11-i döntésére. Ez az orosz parlament alsóházának 386 képviselőjét szankcionálta, amiért támogatták Luhanszk és Donyeck régiók Ukrajnától való elszakadását. A közleményben azt írják, hogy a szankcionált brit képviselők aktívan hozzájárultak „a russzofób hisztériakeltéshez”, az ellenséges retorikájukkal pedig aláássák a két ország közti együttműködést.

Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke kijelentette, hogy nem ijeszti meg az orosz zsarolás, hogy elzárják az ország gázellátását – írja a Sky News.

Morawiecki a varsói parlament előtt azt mondta, Moszkva megpróbálja „zsarolni” országát, bosszúból a Lengyelország által bevezetett újabb szankciók miatt. A kedden bejelentett szankciók 50 orosz oligarchát és vállalatot, köztük a Gazpromot is célozták. Órákkal később Lengyelország közölte, hogy értesítést kapott arról, hogy a Gazprom megszakítja a Lengyelországba irányuló szállítást, mert nem teljesítette az orosz rubelben történő fizetésre vonatkozó új követeléseket.

Morawiecki azt mondta, hogy Lengyelország biztonságban van, annak köszönhetően, hogy évek óta dolgoznak azon, hogy máshonnan szerezzék be a földgázt.

Az orosz gáz eddig Lengyelország teljes gázfelhasználásának mintegy 45 százalékát tette ki. A lengyelek azonban sokkal inkább a szénre támaszkodnak a lakások fűtésében és az üzemanyagiparban, mivel a gáz az ország teljes energiaigényének mindössze 9 százalékát teszi ki.

A hírre, hogy Oroszország leállította a Lengyelországba és Bulgáriába való gázszállítást, megugrott az európai gáz ára.

Egy ukrán elnöki segéd „karmának” és az ukrajnai háború megtérülésének minősítette az Ukrajnával határos orosz tartományban szerdán hallott robbanásokat – írja a Guardian.

Mikhajlo Podoljak elnöki tanácsadó a Telegramon írt megjegyzéseiben nem ismerte el, hogy Ukrajna felelős az incidensekért.

Elképesztő stílusú szidalmazást zúdított egy ukrán járókelő nyakába egy orosz nő Svédországban, miután az kérdőre vonta, hogy miért rongálja az ukrán nagykövetség szimbólumait.

A Hvg azt írja, hogy a svédországi orosz nagykövetség közelében az ukrán Helga Kayda arra lett figyelmes, hogy egy idősebb nő az ott kihelyezett ukrán nemzeti jelképeket szétdobálja, és az ország zászlaján tapos. Mikor kérdőre vonta az idős orosz nőt, az több percen keresztül ócsárolta.

„Tudod, én egy felnőtt nő vagyok. Te meg egész életedben nyomorult, szegény és koszos leszel (…). Veled ellentétben rajtam egy 25 ezer koronás kabát van, sálat viselek, és van kézitáskám” – kezdett rá az orosz asszony. Jaydát többször is majomnak hívta, és arról beszélt, hogy minden ukrán nő Svédországban takarítónő vagy prostituált. Az ukrán szimbólumokat pedig fasiszta szimbólumnak nevezte.

„Vlagyimir keresztelt meg titeket, és Vlagyimir is fog eltemetni”

– mondta.

Kayda a Facebookon tette közzé az esetről készített videóját, a kommentelők beazonosították, hogy az idős nő egy nagy svéd képzési központ, a Lernia egy tanárnője. Kayda feljelentést tett a rendőrségen, a Lernia pedig közölte, hogy tudomására jutott a videó, és elbocsátották az asszonyt.

A szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság belügyminisztériuma ma reggel közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy támadás érte Ukrajna felől – írja a Guardian.

A nyilatkozat szerint kedd este több drónt is láttak az ukrán határ mellett fekvő Cobasna falu felett, Rîbnița régióban. A közlemény szerint repülőgépeket is indítottak a Dnyeszter Menti Köztársaság területére, Ukrajna felől. Aztán szerdán reggel 8 óra 45 perckor lövések is dördültek az ukrán oldalról Cobasna irányába.

A minisztérium közleménye szerint Cobasnában található Európa egyik legnagyobb lőszerlerakója.

Nem ez az első aggasztó hír a héten: a Dnyeszter Menti Köztársaság fővárosában, Tiraszpolban korábban robbanásokat hallottak a belbiztonsági minisztérium épületében, kedden pedig összedőlt rádióállomásokról érkeztek hírek.

A Dnyeszter Menti Köztársaság, másik nevén Transznisztria egy hivatalosan Moldovához tartozó, de 1992 óta orosz támogatással szakadárállamként működő terület. Moldova már jó ideje tart attól, hogy az országot az oroszbarát szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság révén belekeverné Moszkva az Ukrajna ellen folytatott háborúba.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője szerint Oroszország zsarolás eszközévé teszi a földgázt azzal, hogy leállítja a szállítást egyes európai országok felé – írja a BBC.

A lépés „indokolatlan és elfogadhatatlan”, és Oroszország gázszolgáltatóként való megbízhatatlanságát mutatja – tette hozzá.

Az orosz Gazprom szerdán reggel leállította a gázszállítást Bulgária és Lengyelország felé, amiért a két ország nem hajlandó rubelben kifizetni a szolgáltatás árát. Von der Leyen szerint az EU-tagállamok készenléti tervet dolgoztak ki erre a forgatókönyvre, és az Európai Bizottság szoros kapcsolatban áll velük, hogy biztosítsák az alternatív megoldásokat.

Az EB elnöke azt mondta: épp zajlik a gázkoordinációs csoport ülése, hogy feltérképezzék, milyen összehangolt választ lehetne adni Oroszország döntésére.

„Folytatjuk a nemzetközi partnerekkel való együttműködést az alternatív áramlások biztosítása érdekében – és továbbra is együtt fogok dolgozni az európai és a világ vezetőivel az európai energiaellátás biztonsága érdekében. Az európaiak teljes támogatásunkra számíthatnak” – mondja.

Bulgária azt álltíja, hogy már teljes egészében kifizette az áprilisi gáz árát, így Oroszország szerződésszegést követ el azzal, hogy a hónap vége előtt leállítja azt – írja a BBC.

„Jelenleg a földgázt inkább politikai és gazdasági fegyverként használják a jelenlegi háborúban” – mondta Alekszandr Nikolov bolgár energiaügyi miniszter. Hozzátette: Bulgária követi az EU álláspontját, miszerint az országok ne engedjék magukat az orosz követeléseknek, hogy kezdjenek el rubelben fizetni a gázért.

„Az Oroszország által javasolt kétlépcsős fizetési eljárás jelentős kockázatokat rejt magában. Gyakorlatilag elveszítenénk a pénzünk feletti kontrollt, amikor dollárban fizetünk – mivel az orosz bank feladata a rubelre való átváltás, nincs egyértelmű árfolyam” – indokolták a döntést a bolgárok. Magyarország egyébként ezt a megoldást választotta.

Nikolov külön kitért arra, hogy a Bulgárián keresztül Magyarország és Szerbia számára érkező gáz meg fog érkezni.

„Ami Szerbiát és Magyarországot illeti: Bulgária lojális partnere minden szomszédos országnak. Bulgária nem Oroszország”

– mondta az energiaügyi miniszter.

Nikolov emellett megpróbálta megnyugtatni a bolgárokat, hogy egyelőre megfelelő energia áll az ország rendelkezésére, valamint arról biztosította őket, hogy amíg ő a miniszter, „Bulgária nem fog nyomás alatt, lehajtott fejjel tárgyalni.”

(Guardian)

Az orosz erők ismét támadják a mairupoli Azovsztal acélgyárat – írja a Guardian.

Petro Andriuscsenko, a város polgármesterének munkatársa szerint szerdán nem született megállapodás a civilek Mariupolból való evakuálásáról.

Az acélgyár az ukrán ellenállás utolsó bástyája a kikötővárosban, aminek az alagsoraiban több száz civil is bujkál. Az üzemet egy ideje ostrom alatt tartották az oroszok, de nemrég taktikát váltottak. Vlagyimir Putyin elnök ugyanis elrendelte, hogy támadás helyett inkább zárják körbe a gyárat, és ne engedjenek senkit se ki, se be.

Ahogy azt korábban írtuk, az ukránok úgy döntöttek, hogy elbontják az orosz–ukrán barátságot szimbolizáló szovjet emlékművet Kijevben. Vitalij Klicsko kijevi polgármester azt írta a Facebookon, hogy a kedden elkezdődött bontást estére be is fejezik. Szerinte „Oroszország kifejezte az Ukrajnához való hozzáállását azzal a barbár vágyával, hogy elpusztítsa államunkat és a békés ukránokat”. Azt javasolta, nevezzék át az emlékmű felett áthaladó ívet, és fessék ki az ukrán zászló színeivel.

Katerina Kruk ukrán politológus a Twitteren hívta fel a figyelmet arra, hogy már 2014-ben apró módosítást hajtottak végre az boltíven: egy repedést festettek rá, amely a Krím félsziget orosz annektálása után a két nemzet közötti új feszültséget jelképezi. Viszont 2022-ben szerinte világossá vált, hogy amin keresztülmennek, az mélyebbre vág, mint bármilyen repedés.

„A barátság egyszerűen eltűnt, és az emlékmű is eltűnik. A boltív megmarad.”

Az 1980-as években készített szobor az orosz és az ukrán nép egységét volt hivatott szimbolizálni.

A lengyel kormány közleményt adott ki, amelyben azt írja, hogy a hatóságok letartóztattak egy orosz és egy belarusz állampolgárt , akik állítólag kémkedtek Lengyelországban – írja a Guardian.

Az április 21-én és 22-én őrizetbe vett férfiakat az orosz titkosszolgálatok javára végzett kémtevékenységgel gyanúsítják. A lengyel katonai kémelhárító szolgálat (SKW) által összegyűjtött anyag arra utal, hogy a két férfi a lengyel fegyveres erők működését próbálta felmérni, beleértve a hadsereg jelenlétét a lengyel–belarusz határzónában.