Vigyázat, a pénzcsapok zárulnak! – 2023 az egyik legszűkebb esztendeje volt a Bukarest és Budapest közé szorult magyarságnak

2024. január 4. – 12:00

Másolás

Vágólapra másolva

Annak ellenére, hogy nagy reményekkel indult az év, sok projektet takaréklángra kellett állítani: Bukarest és Budapest között a szék alá esett az RMDSZ, a magyarországi támogatások is alig csordogáltak az elmúlt évben, a kormánykoalícióból való távozással pedig a legfontosabb pénzforrástól is elesett a szövetség. De emellett a háttéralkuk, politikai pálfordulások, bukások és nagy összeomlások, a pótolhatatlan veszteségek éveként is jellemezhetnénk a magunk mögött hagyott 2023-at. Közéleti legjeink szubjektív listája következik.

Azt már 2023 elején sejtettük, hogy nagy változásokra, legalábbis belpolitikai téren nem lehet számítani, a pártok már 2022-től a szuperválasztási évre gyúrtak. A rotáció le volt zsírozva, a kényelmetlen koalíciós partner, a Mentsétek meg Romániát Szövetség már csak idegesítő ellenzéki zümmögésként volt jelen kormánypártok mindennapjaiban, az uniós pénzek kiszámíthatóan érkeztek a mérföldkövek kipipálásakor – azaz minden adott volt ahhoz, hogy a politikai alakulatok ne a jelennel foglalkozzanak, hanem a jövőt próbálják bebiztosítani.

Aztán a rotáció előtt néhány héttel minden összeomlott: az RMDSZ kiszorult a triumvirátusból, a pedagógusok az elmúlt évtized legnagyobb sztrájkját csinálták végig, majd miután nyögvenyelősen, de mégiscsak meglett az új kormány, egymást érték a tragédiák, amelyek az idősotthonok botrányával kezdődtek, aminek nyomán Gabriela Firea, a szocdemek üdvöskéje szinte megpillanthatta politikai karrierje végét, és a székelyudvarhelyi falomlással zárult, aminek, érdekes módon, nemcsak az erdélyi magyar közösségen belül volt óriási visszhangja, a román sajtó és közvélemény is ugyanolyan érdeklődéssel követte a fejleményeket, mint mi.

Az év végére azonban Marcel Ciolacunak sikerült összehozni egy pozitív történést is, ami már nagyon kellett az imázsának, ez pedig nem volt más, mint az Air Schengen. Az európai high classhoz való csatlakozás ugyanis már évek óta prioritása a román politikumnak, mindeddig azonban nem sikerült áttörést elérni, mi több 2022 valóságos összeomlást hozott a tárgyalásokban, mert Ausztria kerek perec elzárkózott attól, hogy jóváhagyja a bolgár és a román csatlakozási kérelmet. Ezzel a megoldással, amit az amerikai és brüsszeli diplomáciának köszönhetően sikerült kierőszakolni, úgy tűnik, 2024 lesz az az év, amikor talán, teljes jogú schengeni taggá válhat Románia is.

Az erdélyi magyarság mindeközben kicsit a pálya széléről figyelte a romániai politikai történéseket, mivel az elmúlt évek intenzív nemzetegyesítésének köszönhetően az egymillió romániai magyart sokkal kevésbé érdeklik a bukaresti történések, mint a budapestiek.

A legtöbb reakciót ezért nem az életünkre konkrét hatással lévő döntések váltották ki, hanem az olyan „álügyek”, mint a szuverenitásvédelem, a dollárbaloldal ármánykodásai, a gyermekvédelmi törvény stb.

Az ukránozásban megfáradt kommenthuszárok számára új muníció érkezett egy szivárványszínűre festett budapesti pad vagy a könyvfóliázási akció mentén, de ide sorolhatnánk L. Simon László, a budapesti Nemzeti Múzeum igazgatójának bukását is egy olyan fotótárlat miatt, amit a világ számtalan országában állítottak ki. Természetesen az már senkinek az ingerküszöbét nem ütötte meg, az érintetteken kívül, hogy az erdélyi magyar irodalmi lapok egytől egyig elestek az NKA által osztogatott támogatástól, kivéve az Irodalmi Jelent, amelyiknek Orbán János Dénes bőségesen juttatott.

Mindeközben saját, belső ügyeinket szőnyeg alá söpörtük szorgalmasan: kiálltunk Böjte Csaba mellett ismét, amikor fény derült egy másik szexuális zaklatási ügyre a szovátai gyermekotthonban, csendben vettük tudomásul, hogy az egyik legnevesebb erdélyi iskola, a csíkszeredai Márton Áron főgimnázium történelemtanára évek óta szexuálisan visszaél diákjaival, majd felháborodtunk, amikor az összeomlott székelyudvarhelyi kollégium kapcsán a tulajdonos római-katolikus egyházat, illetve a felújítási munkával megbízott, magyar politikusokhoz kötődő projektmenedzsert kezdte el „kérdéseivel zaklatni a sajtó”.

Mindent összevetve: 2023-ban sem unatkoztunk.

Az év száma az egymillió, de hova tűnt 200 ezer magyar?

2022 végén jött a hír, hogy a megszámláltatás eredményeképpen kiderült, épp hogy megüti az egymilliót az erdélyi magyarok száma. Az RMDSZ azonban ráfeküdt a sikerkommunikációs pedálra, és rögtön azt kezdte hangsúlyozni, hogy nézzük a pohárnak a teli részét: nem csökkentünk egymillió alá. „Nem fenyeget a nemzethalál” – mondta Kelemen Hunor, mintegy üzenve ezzel Markó Bélának, aki korántsem volt ilyen optimista abban az elemzésében, amelyben a népszámlálási adatokra reflektált.

A társadalomkutatók tettek néhány kísérletet az adatok értelmezésére, de egy széles körű társadalmi kibeszélése annak, hogy végül is ez a drámai fogyás minek köszönhető, mekkora szerepe van ebben, például, a kettős állampolgárságnak, a romániai magyarság marginalizációjának, a magyar tömbvidék gyenge gazdasági teljesítményének, elmaradt.

No, de ráérünk erre még, mondhatnánk Petőfi nyomán Pató Pállal. A 200 éve született költő nemcsak szólássá vált verssora miatt jutott eszünkbe, hanem azért is, mert a 2023-as bicentenáriumi évben épp az ő nevét használták fel legtöbbször a magyar nemzeti érzelmek hőfokának feltekerésére.

Az év legfölöslegesebb politikai dzsemborija: az RMDSZ temesvári kongresszusa

Az egyik nagy alkalom, hogy kibeszéljük a népszámlálás eredményeit, vagy legalábbis megismerjük, mit gondol erről az RMDSZ, a párt temesvári kongresszusa lett volna, amit áprilisban tartottak meg a bánsági városban, amely Európa Kulturális Fővárosa volt a tavaly.

A szövetség azonban úgy döntött, hogy a kongresszuson a kormányzati szerepére helyezi a hangsúlyt, és ki is találta hozzá a megfelelő szlogent: A közösségért kormányozunk! Épp a Transtelex Dialóg kiértékelőjén hangzott el Kiss Tamás szociológus részéről, hogy az RMDSZ temesvári kongresszusán bemutatott programdokumentum a pártnak a román kormánnyal és az Európai Unióval való kapcsolatát hangsúlyozta, miközben a Fideszről nem tett említést. Ezzel a szövetség azt jelezte volna, hogy a magyarországi erőforrások megcsappanása és a romániai erőforrások felértékelődése miatt lépett egyet Bukarest irányába. Csakhogy elkésett. Mondhatni elvétette a tánclépést.

Az év meglepetése: az RMDSZ kipenderítése a kormánykoalícióból

Ha 2022-t a pávatánc dominálta, amibe – ahogy a tavalyi évet kiértékelő cikkünkben írtuk – az RMDSZ is bekapcsolódott, idén a forgómozgást gyakorolhatták a szövetség politikusai, miközben a koalíciós partnerek kipenderítették őket a kormányból. Miközben a temesvári kongresszuson Kelemen Hunort barátságosan maguk közé gyömöszölte Nicu és Marcel, és szorgalmasan küldték a szívecskéket az RMDSZ felé a kongresszusi pulpitustól, alig egy hónap múlva homokszem csúszott az olajozottan működő ménaje à trois-ba. Az RMDSZ-t érte talán a leginkább meglepetésszerűen a történet, ugyanis a párt mindaddig elég ügyesen lavírozott Bukarest és Budapest, Orbán Viktor oroszbarát politikája és Románia EU-s, NATO-s elköteleződése között.

A kocka akkor pördült nagyot, amikor sor került a nemzeti liberálisok és a szociáldemokraták közötti kormányrotációra.

Nicolae Ciucă, Kelemen Hunor és Marcel Ciolacu az RMDSZ Kongresszusán, Temesváron, 2023. április 28-án – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Nicolae Ciucă, Kelemen Hunor és Marcel Ciolacu az RMDSZ Kongresszusán, Temesváron, 2023. április 28-án – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Nicu és Marcel, a bukaresti haverok egy pillanatig sem azt mondták, hogy nem akarnak az RMDSZ-szel továbbra kormányozni. Dehogy. Ellenkezőleg: úton-útfélen bizonygatták, mennyire értékelik magyar partnerüket. Csak egyszerűen a temesvári kongresszus óta 180 fokos fordulatot vettek a rotációs tárgyalások, a liberálisok rárepültek a környezetvédelmi minisztériumra, az RMDSZ sarokba szorult. A politikai partnerek sorra olyan ajánlatokkal álltak elő, amit az RMDSZ nem fogadhatott el. Lassan kihúzták aztán alóla a Cseke Attila vezette fejlesztési minisztériumot, a környezetvédelmi tárca is elúszott, és miután mindenből kiforgatták, olyan jelentéktelen tárcákat kínáltak fel neki, amiről egyértelmű volt, hogy ezt elfogadni nem lehet. Így esett, hogy a nagy rotációs pörgésben a centrifugális erő kivetette az RMDSZ-t a rendszerből, és június óta az alakulat a pálya széléről figyeli a nagypolitikát.

A rossz nyelvek azonban azt beszélik, hogy bár nincs kormányon az RMDSZ, azért a szociáldemokrata kormányfő számíthat a segítségére, talán ennek köszönhetően sikerült az RMDSZ-nek megtartania prefektusait és alprefektusait, megőriznie az államtitkárát az oktatásügyi minisztériumban, és kiügyeskedni egy számvevőszéki állást Laczikó Enikőnek, aki távozott az Etikumközi Kapcsolatok Hivatalának éléről. Laczikót egyébként meg is interjúvoltuk, hogy lássuk, hogyan értékeli a DRI élén eltöltött éveit.

Az év bukott korrupt politikusa: Cătălin Cherecheș, Nagybánya polgármestere

Jogerősen öt év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a nagybányai polgármestert a kolozsvári ítélőtábla. Az ítléethirdetés után Cherecheşt kereste a rendőrség, hogy őrizetbe vegye, de sem a városházán, sem otthon nem találták. A nevére országos elfogatóparancsot adtak ki.

Az elöljáró akciófilmekbe illő módon próbálta megúszni a román igazságszolgáltatás számára öt éves szabadságvesztéssel járó ítéletét.

Unokatestvére útlevelével szökött át a román-magyar határon, hogy végül Németországba jusson. Nem sokáig örülhetett a nehéz időkre félretett millióinak, mert Németországból nem sikerült megpattannia, mivel a 200 km/órás sebességgel közlekedő járművét kiszúrták a német rendőrök, akikkel Cherecheș dulakodásba is keveredett. A polgármesterből lett szökött bűnöző most Németországban igyekszik megakadályozni kiadatását Romániának.

A korrupciós ügyben elítélt polgármester igazi politikai kaméleonnak számít: a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNȚCD) tagjaként kezdte, a Románia Haladásáért Országos Szövetségben folytatta (UNPR), majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja is volt, és eddig kétszer lépett be illetve ki a a PSD-ből. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) azzal vádolta az elöljárót, hogy 2,7 millió lejes jogosulatlan vagyonnal rendelkezik.

2022-ben széles nyilvánosságot kapott az a konfliktus is, amely a hagyományos nagybányai Gesztenye Fesztiválon robbant ki, amikor Cherecheș arra utasította az egyik magyar kürtőskalács árust, hogy tegye ki a román zászlót a standjára. A magyar politikusokat és a helyi magyar közösséget folyamatosan fikázó polgármester előszeretettel kapaszkodott nacionalista jelszavakba, ami elég nagy népszerűséget hozott neki. Arról, hogy milyen kérdéseket vet fel a Cherecheș-jelenség Váradi Izabella írt a Transtelexen.

Az év kiállása: a pedagógusok sztrájkja

A nyolcadikos diákok képességfelmérőjét idén a tanügyi alkalmazottak sztrájkja előzte meg, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint több mint 150 ezer pedagógus és további 60-70 ezer kisegítő személyzet vett részt a sztrájkban. A romániai felsőoktatási szakszervezetek is szolidaritási sztrájkot tartottak a közoktatási dolgozók mellett. A magyarországi Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is szolidaritását fejezte ki a romániai kollégákkal: „Gratulálunk a kitartásotokhoz és a magas részvételhez. Bízunk benne hogy a sztrájk folytatásával és a mai napra meghirdetett nagy demonstrációval sikerül kormányotokat valós ajánlat megtételére sarkallni. Ne hátráljatok. A magyar pedagógusok, diákok és szülők Veletek vannak!” – írták. A magyarországi szolidaritási üzenet nem véletlen: egész évben tüntettek odaát is a diákok, pedagógusok azért, mert a kormány ellehetetlenítette a tanügy jövőjét.

A román kormány és a tanügyi szakszervezetek között végül megszületett az egyezség, bár nem mindenki bízott abban, hogy a kormány betartja nagyvonalú ígéreteit, mely alapján az iskolai alkalmazottak fizetését két részletben 40 százalékkal megemelik. Azoknak lett igazuk, akik azt mondták, hogy kivárják a végét: decemberben a 2024-es költségvetés alakításako már csak 20 százalék lett a 40-ből, az is két részletben: 13 százalékot év elején kapnának a tanügyi alkalmazottak, és hetet a nyári vakáció tájékán.

Tüntetnek a pedagógusok Bukarestben, 2023. jún. 9-én – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos
Tüntetnek a pedagógusok Bukarestben, 2023. jún. 9-én – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

Aki még George Simiont is kielőzte a populista versenyben: Diana Șoșoacă

Bajkeverőkből régóta több van Romániában, mint vidám esztendőből, és hát ez egy ideig nem is nagyon fog változni, mert a populista és szélsőséges politikusok ismét reneszánszukat élik nemcsak Romániában, de Európa-szerte. A romániai felmérések pedig azt mutatják, hogy a két nagy párt közös kormányzása, a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború kitörése óta a szélsőjobb látványosan megerősödött az országban.

Az év bajkeverője címet Diana Șoșoacă ragadta magához, aki még Simiont is maga mögé utasította a közvélemény-kutatásokban, és jelenleg nem csak pártja juthat be a parlamentbe, de Șoșoacă népszerűsége akár még Románia államelnökévé is teheti őt.

A román parlament Szörnyellája Zelenszkij ellen is tüntetett, amikor az ukrán elnök Bukarestben tett látogatást, és Nagy-Románia térképpel a kezében követelte vissza azokat a területeket, amelyek meglátása szerint Romániát illetnék.

Diana Șoșoacă oroszbarátsága is messze földön híres, a Transtelexen többször írtunk róla, hogy elmaradhatatlan vendége az orosz nagykövetség rendezvényeinek.

Agyő, antiszemitizmus, jövel, kormányzás! – A szuperválasztási év meglepetése lehet az AUR

Kormányzásra készül a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), mondták ki elsőként a liberálisok, akik szerint a szociáldemokraták már meg is kötötték a román szélsőjobbosokkal a háttéralkut a 2024-es választások utánra vonatkozóan. A Fidesz retorikáját piros-sárga-kékben alkalmazó nacionalisták komolyan veszik a lehetőséget: máris elhatárolódtak korábbi antiszemita megnyilvánulásaiktól, és minden követ megmozgatnak, hogy bekerüljenek az európai konzervatív és szuverenista pártok klubjába.

Robert Sighiartău, a Nemzeti Liberális Párt főtitkára azt mondta, aktuális koalíciós partnerüket, a Szociáldemokrata Pártot 2024-től az AUR-ral, a Románok Egyesüléséért Szövetséggel együtt látja kormányozni. Kifejtette, feltételezését a két politikai pártnak egyre intenzívebbé váló háttérkapcsolatai teszik valószínűvé, illetve az a taktika is, amelyet az AUR választott az elmúlt időszakban, azt valószínűsíti, hogy a szélsőjobbos alakulat, amely a felmérések szerint a második legnagyobb politikai erővé küzdötte fel magát, egyértelműen kormányzásra készül.

Az elemzők szerint is az utóbbi időben az AUR „kifehérítésének” lehetünk tanúi.

A liberális politikus úgy látja, „a PSD egyértelműen erodálódni kezdett, nem éri el a 30 százalékos küszöböt, sőt, amióta Ciolacu áll a kormány élén, azóta zuhanórepülésben van a párt népszerűsége”.

Az is előfordulhat, hogy a jelenlegi katasztrofális helyzet odavezet, hogy az AUR beelőzi a szociáldemokratákat is, és első helyen végez a választásokon – figyelmeztetnek a politikai elemzők. Ha ehhez hozzátesszük azt a hírt, hogy az AUR elnöke George Simiont 2023-ban az izraeli nagykövet is fogadta, és az antiszemita megnyilvánulásairól híres párt elnöke elismerte Románia felelősségét az ország területén megtörtént holokausztban, világossá válik, hogy Simiont bizonyos bel- és külpolitikai számítások vezérlik. Szalonképessé kell ugyanis tenni a formációt ahhoz, hogy részt vehessen Románia kormányzásában. Az AUR és vezére tehát egy átgondolt stratégiát követ, amit 2023-ban alapozott meg, de eredményessége 2024-ben dől el.

Orbán 2023-as tusványosi mondata gyengécskére sikeredett: csak a Horthy-imádó magyaroknak tudott üzenni vele

Amúgy Simion elégedett lehet, mert példaképének, Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek ismét sikerült nagyot alkotnia tusványosi performanszában, és két lábbal beleállnia a románokba is. Bal lába a román kormányfőt triggerelte, ami miatt a magyar nagykövetet is bekérették. Jobb lába a nacionalista románokba rúgott bele. Utóbbiak bár nem jutottak be az Orbán-koncertre, a magyar kormányfő provokációjára első kézből reagáltak: verbális és fizikai agresszióval.

Orbán Tusnádfürdőn azt állította, a szombati tusványosi fellépése előtt hivatalos levelet kapott a román külügyminisztériumtól, amiben próbálták megszabni neki, miről beszélhet és miről nem. A kerülendő témák között volt a nem létező romániai közigazgatási területi egységek, ami a miniszterelnök szerint Erdélyre és Székelyföldre vonatkozhatott, és hozzá is tette: „mi sohasem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének”.

Ami végülis igaz: Románia megyékre van osztva, a történelmi régiók, legyen szó akár a magyarlakta vidékekről, akár románokról vagy más vegyes lakosságú területekről (Moldova, Havasalföld, Dobrudzsa stb.) nem számítanak hivatalos területi egységeknek. Azaz, Orbán úgy szúrt oda, hogy mindenki megértette a célzást, azonban szó szerint értelmezve nem állított valótlanságot. Ennek ellenére, nem fölöslegesen robbantott ki vastapsot a mondatával, lelkes publikuma pontosan úgy értette, ahogy Orbán szerette volna, hogy értsék: Székelyföld nem Románia!

Orbánnak a 2022-es rasszista beszólásához képest azonban a 2023-as bon mot-ja gyengébb volt, a nemzetközi közvélemény már nem kapta fel rá a fejét, csak a román miniszterelnöknek lett gyomorégése, hiszen jószándéka jeléül két nappal korábban baráti ebéden látta vendégül a magyar kormányfőt. Az már csak hab a tortán, hogy a talit Kelemen Hunor hozta össze, akinek ismét magyaráznia kellett bizonyítványát, miután Tusványoson kiborult a bili.

Orbán Viktor Tusványoson, 2023. júl. 22-én – Fotó: Beliczay László / Inquam Photos
Orbán Viktor Tusványoson, 2023. júl. 22-én – Fotó: Beliczay László / Inquam Photos

Az év szavai: szuverenitás és dollárbaloldal

Míg Romániában egyelőre csak az ellenzékben politizáló Simion emlegeti az európai szélsőjobb által felkapott kifejezést, addig Magyarországon már a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is létrehozták, sőt van egy szuverenitásvédelmi törvény is. A folyamatosan hangoztatott panel szerint Magyarország szuverenitását támadják kulturális, gazdasági és politikai téren, ezért szükség van „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” ellenőrzésére, korlátozására.

A hivatal, amelyet sokan egyenesen az egykori ÁVH-hoz hasonlítanak, kiterjedt hatáskörrel rendelkezik, papíron ugyan független, ám vezetőjét, Lánczi Tamást, épp a kormány szócsöveként működő köztévések közül ejtőernyőzték a hivatal élére.

Azt már tudni lehet, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal kérhet tájékoztatást más állami szervektől, ami jelentheti a rendőrséget, az ügyészséget, vagy a titkosszolgálatot is. Vizsgálatának eredményét úgy hozhatja nyilvánosságra, hogy azzal szemben fellebbezni nem lehet, a büntetés súlyosságát tekintve pedig alkalmas lehet arra is, hogy megfélemlítő hatással legyen azokra, akiket a kormány sarokba akar szorítani.

Az év megmondó emberei Erdélyben: Drábik, Nógrádi, Robert C. Castel

Hogyan lehet az olyan konteókat, amelyek megágyaznak a lopakodó, vagy akár máris masírozó szélsőjobbnak a legjobban terjeszteni? Természetesen „tudományos” módszerekkel. Elképesztő módon megszaporodtak azok az előadások, amelyeken a Magyarországról erdélyi körútra induló megmondóemberek hívják fel a figyelmet a dollárbaloldal által terjesztett veszélyekre. Ezek egyike lett volna az a Drábik János-előadás, amelyet 2023 áprilisában a kolozsvári magyar színházban rendeztek volna meg, ahol a konteódoktor Tompa Gábor igazgató-rendezővel beszélgetett volna a „talmudista-globalista konspirációkról”.

Többnyire zárt Facebook-csoportokban vagy bizalmas beszélgetésekben hangzik el, hogy valami nagyon megváltozott a kolozsvári magyar színháznál. Tompa új irányba tereli az általa már több mint 30 éve vezetett intézményt. Ebbe pedig nemcsak az új SZFE-vel és Vidnyánszky Attilával való jó kapcsolat fér bele vagy az amerikai liberalizmus rendszeres kritikája, hanem a konteók is. A rendező ugyanis számos olyan teóriával foglalkozik, amelyek a tudományos közösség széles körben elfogadott álláspontjaival ellentétesek vagy vitatottak.

A Transtelex cikke utáni közfelháborodás láttán Tompa elhalasztotta a Drábikkal való eszmecserét, méghozzá úgy, hogy erről Drábikot nem is értesítette. Mielőtt azonban bárki is azt gondolta volna, hogy Erdélyben valamiféle konszenzus alakult ki arról, hogy a Drábik-jelenségnek gátat szabjanak, érdemes elhessegetni a délibábokat, hisz amit Tompa nem tudott megrendezni magának, azt a magyar állam által finanszírozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem és Partiumi Keresztény Egyetem hiány nélkül megoldotta és Drábik mellett Nógrádi Györgyöt és Robert C. Castelt is a „tudomány szolgálatába állították”.

Az év nagy veszteségei: TGM és KAF

Veszteséggel indult és veszteséggel zárult 2023: elment Erdélynek két korszakos hatású alkotója, két világpolgára, kozmopolitája, akik otthonosan mozogtak a teljes európai kultúrkörben, ugyanakkor mélységesen ragaszkodtak szülőföldjükhöz. Tamás Gáspár Miklós január 15-én halt meg, hosszan tartó betegség után. Kovács András Ferenc december 30-án bekövetkezett halálának híre váratlanul ért mindenkit.

Mindkét alkotó a maga módján következetesen kiállt a szabad gondolkodás, az emberi jogok, a tiszta közélet mellett. Sajnos, mindketten úgy távoztak, hogy semmi biztatót nem láttak maguk körül. TGM közel harminc évvel a rendszerváltás után minden jövőbe vetett hitet, reményt feladva így beszélt: „Ez az utolsó szavam. Elérkeztünk a nullponthoz. Minden kudarcot vallott, az összes modern és demokratikus kísérlet. Ezt jelzi az a kulturális hanyatlás is, amelyhez hasonló nagyon régen nem volt. Reakciós tervek sincsenek ennek a folyamatnak a föltartóztatására, nemhogy progresszív tervek. Kapkodás van, bizonytalanság, összevisszaság” (Révai Gábor: Beszélgetések a baloldaliságról, 2019).

Tamás Gáspár Miklós kolozsvári esszéinek kiadására megteremteni az anyagi hátteret a Transtelex legnagyobb 2023-as vállalása volt, maga a kötet megjelentetése 2024-es terveink között szerepel.

KAF munkásságát értékelve, Markó Béla már 2013-ban rámutatott, Kovács András Ferenc költészete rácáfolt arra a rossz hiedelemre, hogy alkotó embernek nem kell a közéletbe beleszólnia. „De igen, bele kell szólni mindahányszor, ahogy ő is teszi! Bűn lenne bárki értelmiséginek elfogadnia, hogy a társadalom állapotáról való véleménymondás csupán néhány politikus privilégiuma” – írta Markó. „A jelenkori Marosvásárhely elképzelhetetlen Petelei István, Molter Károly, Kemény János, Székely János vagy Sütő András életműve nélkül, hogy csak a legfontosabb íróinkat említsem. És azt hiszem, a város szellemi arculatában ma már szervesen ott van Kovács András Ferenc költészete is, az ő versei is részét képezik annak a láthatatlan Kultúrpalotának, amely a valóságos mellett ugyancsak meghatározza Marosvásárhely szellemi látképét” – hangsúlyozta a költőtárs a vásárhelyi kultúrpalota centenáriumának ünnepségén. Kovács András Ferencet 2024. január 5-én helyezik végső nyugalomra Marosvásárhelyen. Írótársai, barátai búcsúgondolatait itt gyűjtöttük össze.

A robbanások és nagy összeomlások éve volt 2023, amiket csendes mulasztásaink előztek meg

Az év tragédiáit összegző cikkünkben, ahol sorra vettük ezeknek egy részét (crevediai robbanás, tengerparti drogos gázolás, székelyudvarhelyi falomlás, prahovai panziótűz), lehet, nem tértünk ki elég hangsúlyosan arra, hogy ezek mindegyike elkerülhető lett volna, ha mindenki teszi a dolgát. A rendőrök, ellenőrök, orvosok, tanárok, igazgatók, egyszerű polgárok lelkiismeretesen elvégzik munkájukat. Nagy felsorolásunkban nem is említettük a halottaktól elvett pacemakerek újrafelhasználását, a Böjte Csaba ferences szerzetes szovátai gyermekotthonában felgöngyölített újabb abúzust, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanárának éveken keresztül húzódó szexuális visszaéléseit. Nem említettük, mert abban a cikkben csak a konkrét összeomlásokkal foglalkoztunk, de tévedés ne essék, a másik vonulat, ami a sajtó által feltárt, titokban tartott, szőnyeg alá söpört abúzusok vonala, talán még súlyosabb mulasztásokat takar.

Ezek a lopás, a hazudozás, a félrenézés a hozzá nem értés, a klientelizmus és a korrupció által sújtott közösségnek a megnyilvánulásai. Az állam már nem tudja ellátni funkcióit, mert az államot kisemmiztük, szétlopkodtuk, nem vettük komolyan, olyan politikusokat választottunk meg, akik nem végzik el a feladatukat. Persze, mondhatjuk, hogy az állami szervek nem teljesítették kötelességüket, csakhogy az állam mi vagyunk, az állam olyan, amilyenné tesszük.

A magánkézben lévő öregotthonok, az alapítványi gyermeknevelő intézetek, az egyházi iskolákban történt visszaélések és tragédiák pedig pontosan jelzik, hogy az állami kereteken kívül létrehozott intézményeinkben is ugyanolyan hanyagok vagyunk. Mert nem volt puszta véletlen az idősotthonok esete sem, az éveken keresztül zajló tanári abúzus sem az elitiskolának számító csíkszeredai gimnáziumban. Ezek a történetek az egész közösség mentális egészségének, korrektségének, hozzáállásának a fokmérője. És bizony, 2023-ban megmérettünk, és könnyűnek találtattunk.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!