2023 zöld legjei: medvék és viperák, civil kurázsi és jogi hercehurcák

1. Az EU Természethelyreállítási Törvénye

Bár még nem zárult le a folyamat, a végéhez közeledik az az eljárás, aminek eredményeként megszülethet az EU utolsó 30 évének legfontosabb természetvédelmi szabályozása. A Természethelyreállítási Törvény (Restore Nature Law – RNL) az unió Zöld Megállapodásának (Greean Deal) egyik legfontosabb eleme, mely nemcsak a meglévő természeti értékek védelméről rendelkezik, hanem arról is, hogy rehabilitálni kell az élőhelyeket. 2030-ig az EU területének 20 százalékát kellene ismét jó ökológiai állapotba hozni a jogszabály jelenlegi állása szerint. Előírja továbbá a települések zöldítését, a szén-dioxid megkötése szempontjából fontos tőzeglápok rehabilitációját, a beporzók védelmét, a vizes élőhelyek visszaállítását és védelmét, stb.

Mint írtuk, komoly harc folyt eddig is az unió döntéshozói testületeiben, az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság közötti úgynevezett trialógus során pedig már nagyjából kialakult a jogszabálytervezet kompromisszumos, végső formája. Ami ugyan kevésbé szigorú, mint az eredeti volt, mégis jelentős előrelépést eredményezhet a természeti értékeink megőrzése és visszaállítása szempontjából.

Egyetlen kör van még hátra a szavazásokból, és úgy tűnik, hogy – kevés ugyan – még mindig van esély arra, hogy megvétózzák ezt a fontos jogszabályt. Hivatalosan nem megerősített értesüléseink szerint például a román Szociáldemokrata Párt (PSD) fontolgatja, hogy megfordul és nem támogatja többé a kezdeményezést. Jövőre választások lesznek, és a PSD vélhetőleg nem akarja magára haragítani a mezőgazdasági nagyvállalkozókat. Gondot az okozhat, ha a választások közeledte miatt a PSD-n kívül más olyan pártok is átveszik a populista narratívát, melyek eddig támogatták a kezdeményezést.

Mindeddig az Európai Parlamentben a zöldek és a szocialisták támogatták a jogszabályt, a legnagyobb frakciót adó Európai Néppárt ellenezte, a Renew Europe pedig ingadozott. A következő lépések vannak még hátra az RNL ügyében: februárban az Európai Parlament plénuma elé kerül a tervezet, végül pedig márciusban az Európai Tanács hoz ismét döntést a jogszabályról.

2. Az italcsomagolások betétdíjas rendszere

Románia 2023-as legnagyobb környezetvédelmi projektje nagy valószínűséggel az italcsomagolások betétdíjas rendszerének elindítása. Ennek célja, hogy jelentős mértékben visszaszorítsa az illegális szemetelést, hogy ne a réten vagy a folyók vizében kössön ki a pillepalackok, sörösdobozok nagy része, ahogy – sajnos – jelenleg történik.

A rendszer röviden arról szól, hogy vásárláskor kifizetünk pluszban 50 banit minden csomagolás után, a pénzt pedig visszakapjuk, ha leadjuk ezeket. A november 30-án indult betétdíjas rendszer az üvegből, műanyagból vagy alumíniumból készült, 0,1 liter és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolásokra vonatkozik. Ebbe beletartoznak az ásványvizes üvegek, üdítőitalok, sörösdobozok, bor és más alkoholos italok csomagolásai is. A vásárlóknak fontos tudniuk, hogy csak azok a palackok visszaválthatók, amelyeken rajta van a betétdíjas rendszer védjegye. A boltok polcain a következő egy évben még egyszerre lesznek jelen az 50 banis betétdíjas, valamint a korábban legyártott italcsomagolások is.

Az ördög ezúttal is a részletekben bújhat meg, a nagy kérdés az, hogy milyen mértékben sikerül kiépíteni és működtetni a szisztémát, mely kétségkívül komoly logisztikai feladatot jelent.

Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi miniszter szerint több mint 60 ezer kereskedővel készül szerződést kötni a RetuRO részvénytársaság. Amennyiben sikeresek lesznek, évente 7 milliárd italpalack, azaz az országban keletkező hulladék 90 százalékának begyűjtését teszi lehetővé a rendszer, mely méreteit tekintve a második legnagyobb lehet Európában.

3. Az agrárkörnyezetvédelmi rendszer átszervezése körüli bénázás

Eddig sem működött az elvárások szerint Romániában a természetbarát gazdálkodást folytatókat kompenzáló agrárkörnyezetvédelmi támogatási rendszer (agromediu), a szakértők szerint viszont az új program kifejezetten rontana az eddig elért eredményeken. Több tízezer olyan gazdálkodó család megélhetését veszélyezteti, akik belevágtak abba, hogy a káros intenzív mezőgazdasági gyakorlatok helyett természetbarát módszereket alkalmazzanak a területeiken.

Egyrészt oly módon készülnek változtatni a feltételeken, ami kérdésessé teszi, hogy megéri-e ezt a gazdálkodási formát folytatniuk a gazdálkodóknak (akik közül sokan jelentős befektetéseket eszközöltek), másrészt 270 községet kizár azok közül a térségek közül, ahonnan pályázni lehet a támogatásra. Egyebek között teljesen megszüntetnék azt a csomagot, mely elősegítené az ország egyetlen túzokpopulációjának a fennmaradását.

Több tízezer gazdálkodó család, illetve a természetvédelmi célok teljesülése érdekében ezért az új agrárkörnyezetvédelmi csomag halasztását kérik a mezőgazdasági minisztériumtól a legnagyobb hazai zöld- és kisgazda szervezetek. Mint rámutatnak, az eljárás abból a szempontból is inkorrekt a gazdálkodókkal szemben, hogy bár márciusban be kellene nyújtaniuk az igényléseket, mindeddig nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen feltételek mellett pályázhatnak 2024-ben az agromedius csomagokra.

4. A medvekérdés

Bár nagyságrendjét tekintve valószínűleg nem tartozik a top 3 legfontosabb természetvédelmi probléma közé a medvekérdés, a romániai magyar sajtóban azonban idén is az első helyen végzett a megjelent írások számát tekintve. Ezeknek a cikkeknek a zöme pedig – sajnálatos módon – a hisztériakeltés kategóriájába sorolható.

A kilövési kvóták 2016-os szigorítása óta, mely lényegében ellehetetlenítette a trófeavadászatot és megfosztotta a pénzes külföldi vadászok nyújtotta forrásoktól a vadásztársaságokat, szervezett hisztériakeltést folytatnak a magyar politikusok és a trófeavadászatból pénzt remélők.

A természetvédők jelentős része mára azon a véleményen van, hogy a fajt leginkább a riogató propaganda fenyegeti, mert ahhoz vezet, hogy a lakosság veszi kézbe az ügyet és hurkokkal, mérgekkel irtják a medvéket.

A kérdésről Transtelex Dialóg beszélgető sorozatunk részeként vitát is szerveztünk, egy asztalhoz ültetve minden érintett felet. Mint kiderült, ugyan a medvék viselkedésének megváltozása valóban problémát jelenthet és esetenként konfliktusokhoz vezet, nem valószínű, hogy pusztán a trófeavadászat újbóli engedélyezése megoldaná a gondokat.

Több szempontból kellene elemezni a kérdést, és olyan megoldásokat kellene kidolgozni, mely holisztikusan kezeli medve-ember együttélés ügyét. A beszélgetésről készült videót és podcastet itt lehet elérni.

5. Béla Csaba civil küzdelme a falopás ellen

Romániában sokszor szembesül az újságíró azzal, hogy a természet védelme lényegében lelkes civilek önkéntes munkáján múlik. Ide tartozik az illegális fakitermelés elleni harc is: elszánt természetvédők áldozzák a szabadidejüket a tolvajok lefülelésére, sokszor kockáztatva a testi épségüket is.

A Marosvásárhely közelében élő Béla Csaba tevékenységére a Szabad Európa egyik cikkében figyeltünk fel, a lap egy Szucsáva megyei civil társaságról írt, akik módszeresen buktatják le a fatolvajokat.

Elkobzott teherautók, lefoglalt faszállítmányok, büntetések az eddigi munkájuk eredménye. Feladat van bőven, az Országos Erdőleltár szerint évente 20 millió köbméter fát vágnak ki illegálisan Romániában. Napi szinten több mint ezer illegális szállítmány járja az ország útjait, de ezek közül alig tízet képesek kiszűrni a hatóságok.

Az említett szucsávai lelkes csapat körében tűnt fel a Béla Csaba, aki tapasztalatszerzés céljából fordult a moldvai társasághoz. Azóta pedig – több mint fél éve – ő is önkéntes munkában őrzi az erdőket, a vele készült interjúnkat itt lehet elolvasni.

6. A városi védett területekre vonatkozó civil javaslatok

Tíz romániai városban dolgozik azért számos civil szervezet, hogy városi védett zöld területeket jelöljenek ki, melyek a biodiverzitás megőrzése mellett azt a fontos szempontot is követik, hogy a zsúfolt településeken lakók is hozzáférhessenek azokhoz az élményekhez, melyeket csak a természet közelsége biztosíthat. Bár az ötlet, hogy a városokban legalább foltokban megőrizzünk természetközeli állapotban levő területeket, elvileg mindenkinek tetszik, mégsem halad az ügy az elvárt ütemben.

Közel négy éve, hogy képviselők egy csoportja benyújtott egy törvénytervezetet, mely előírta volna, hogy egy éven belül minden város el kell készítse a zöld startégiáját, illetve ez szabta volna meg a városi védett területek jogi kereteit is. A tervezet viszont azóta sem emelkedett törvényerőre, sőt parlamenti vitára sem bocsátották. Pedig hasznos lenne egy önálló jogszabály, ami meghatározná pontosan, mi módon jelölhetők ki ezek a területek, és ki, hogyan kell biztosítsa ezek megőrzését.

A zöld szervezetek viszont közben elvégezték a feladatokat, felméréseket készítettek, kidolgozták a szükséges dokumentációt és a lakosság körében népszerűsítették ezeket a kezdeményezéseket. Mivel a törvényhozók nem léptek, helyi szinten tíz városban benyújtották az önkormányzatoknak a javaslataikat. Az erdélyi városok közül Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Besztercén és Temesváron terjesztették elő a dokumentációkat, a szatmári kezdeményezésről itt írtunk.

7. Románia ismét kihasználta a jogi kiskaput, így 2023-ban is lehetett használni az EU-ban betiltott mérgező növényvédő szereket

Bár az unió évekkel korábban betiltotta a rovarvilágra és a méhekre (és nem csak) veszélyes, súlyosan mérgező neonikotinoidok használatát, mint kiderült, a román kormány egy jogi kiskaput kihasználva ismét átmeneti mentességet kért és kapott a tiltás alól, hiába tiltakoztak a szakmai szervezetek.

A neonikotinoidokat az 1990-es években kezdték alkalmazni a mezőgazdaságban, majd egyre szélesebb körben használták, míg ki nem mutatták, hogy ezek a növényvédő szerek nagyon károsak a méhekre és más beporzó rovarokra, a populáció jelentős részének a pusztulásáért felelősek.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban részlegesen betiltották ezek használatát a méhek számára vonzó növények (repce, kukorica, napraforgó) esetén, 2018-ban pedig a tiltást kiterjesztették minden szabadföldi kultúrára, így jelenleg csakis üvegházakban használhatók az említett szerek.

Az Európai Bizottság elismerte, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy minden kérelmet „szisztematikusan ellenőrizzen”, és megerősítette, hogy Romániának a derogációt egy egyszerű kérelem alapján adják meg évről évre.

8. A korábban kihaltnak nyilvánított rákosi vipera populációinak feltárása az erdélyi Mezőségen

Az apró termetű, az ember szeme elé ritkán kerülő, nem erős mérgű kígyófajt a 90-es években Romániában kihaltnak nyilvánították, az erdélyi Mezőségen azonban a 2000-es évek elején ismét előkerült egy példány, amikor a gázvezetékekhez ástak a gépekkel. A herpetológusok ezt követően a nyakukba vették a környéket, és már nem kevesebb, mint hét populációját találták meg a fajnak.

Sos Tibor beszélt a Transtelexnek arról, hogyan vették el a kommunisták a rákosi vipera nevét, miért nyilvánították kihaltnak, és hogyan térképezték fel ismét az apró mérges kígyó populációit a Mezőségen.

9. Korlátozták a mérgező, ólomtartalmú lövedékek használatát

Február 15-től az Európai Unió mind a 27 tagországában, valamint Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben is betiltották az ólomtartalmú lövedékek használatát a vizes élőhelyeken. Ez azt jelenti, hogy a vizes élőhelyeken, illetve ezek 100 méteres körzetében tilos ólomlövedékkel, azaz ólomtartalmú söréttel vadászni.

Ezáltal mintegy egymillió, az EU-ban ólommérgezés miatt évente elpusztuló vízimadár menekülhet meg, és megszűnik a vizes élőhelyek folyamatos mérgezése. Az ólomnak való kitettség az emberekre, különösen a gyermekekre nézve is súlyos következményekkel jár.

10. Klímasemlegességi stratégiát fogadott el a román kormány

Igen, már annak is örülünk, hogy egyáltalán van egy keret, egy elképzelés és egy vállalás. Persze, ez is úgy született meg, hogy az Európai Bizottság sarokba szorította Romániát: november 16-án kéthónapos határidőt kapott a kormány a dokumentum kidolgozására, így a döntéshozók kénytelenek voltak leülni, és összeállítani Románia hosszú távú stratégiáját az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, amelynek célja a klímasemlegesség elérése 2050-re.

Az már csak hab a tortán, hogy a stratégiáért cserébe lezárulhat a Románia ellen indított kötelezettségszegési eljárás. Arról pedig, remélhetőleg az EB fog gondoskodni, hogy a stratégia életbe léptetését számon is kérje a román kormánytól.