Ádáz küzdelem folyik az EU első komoly élőhelyrehabilitációs tervezete körül

2023. június 14. – 18:46

Ádáz küzdelem folyik az EU első komoly élőhelyrehabilitációs tervezete körül
A Calinstea folyó medre Dél-Romániában 2022 júliusában, szárazság idején – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

Ajánlások helyett végre kötelező érvényű előírásokat hozhat az EU természet helyreállításról szóló jogszabálya. A mezőgazdaság és a halászat zöldítése azonban kiváltotta a multicégek haragját. A EP hozhat fontos döntést a napokban: az Európai Néppárt ellenzi a tervezetet, a zöldek és a szocialisták támogatják, a mérleg nyelve a Renew Europe lehet. A természetvédelmi szervezetek pedig kampányt indítottak, mert úgy gondolják, a lakosság már érzi a változások fontosságát, de a politikusok nem mernek lépni. Megkérdeztük az RMDSZ illetékeseit is, és úgy tűnt, lehet egy kis zavar az erőben, mert más-más álláspontot képviselt a környezetvédelmi miniszter illetve a párt EP-képviselői.

Jelentős előrelépést hozhat az Európai Bizottság természet helyreállítási tervezete, a restore nature nevű törvény ugyanis végre kötelező érvényű szabályokat írna elő a tagországok számára. Ez azonban érzékenyen érinti a mezőgazdasági és a halászati nagyberuházókat, a multicégek lobbiereje miatt pedig komoly feszültség alakult ki az unió döntéshozó testületeiben. Az EB javaslatát az Európai Parlament mezőgazdasági és a halászati bizottsága negatívan véleményezte, a legfontosabb döntés azonban június 15-én születhet meg a környezetvédelmi bizottságban. Végül pedig a plénum elé kerül a tervezet. Ha elfogadják, jövő évtől kötelező lesz betartani az ebben foglaltakat.

„Ma már nem elég megvédeni azt a keveset, ami a természeti értékeink közül megmaradt, szükség van arra is, hogy helyrehozzuk a tönkretett élőhelyket. Erről szól az élőhelyrehabilitációs törvény, amit az Európai Bizottság terjesztett elő” – fejtette ki a Transtelexnek Parragh Katalin biológus, a Milvus Egyesület munkatársa. Elmondta, a jogszabálytervezet lényegében azt írja elő, hogy 2030-ig az európai élőhelyek 20 százalékát jó természeti állapotba kell ismét hozni, 2050-ig pedig ezeket a természetvédelmi intézkedéseket ki kell terjeszteni a kontinens egészére.


Parragh Katalin szerint ez nem azt jelenti, hogy új természetvédelmi területeket jelölnek ki, lényegében arról szól, hogy változtatásokat ír elő a bevett gyakorlatokban:

jelentős mértékű település zöldítés, a folyókon épített akadályok, gátak eltávolítása, az erdőgazdálkodás átalakítása, vizes élőhelyek visszaállítása, valamint a halászati és a mezőgazdasági tevékenység jelentős mértékű zöldítése szerepel benne.

A két utóbbi pedig felbőszítette az ágazat nagy cégeit, mert valóban jelentős átalakításokat írna elő a tervezet, ha törvényerőre emelkedne.

Hozzátette: léteznek ugyanakkor számítások, melyekből kiderül, hogy az élőhelyrehabilitáció gazdasági előnyökkel is jár. Akár 38-szor nagyobb jövedelmet is hozhat egy jó természeti állapotban levő terület, mint egy leromlott állapotú, és ez nemcsak mezőgazdasági területekre értendő.

A szakértő kifejtette, régóta tudott dolog, hogy a legnagyobb veszélyt az élővilágra Európában az intenzív mezőgazdaság jelenti, a tervezet viszont számos fontos előírással zöldítené az ágazatot. Előírja, hogy a parcellák között mezsgyéket kell hagyni, amit nem szántanak, továbbá kötelezné a vetésforgót, illetve a termesztett növények diverzifikációját. Tiltaná azt az elterjedt gyakorlatot, hogy több száz hektáron alakítsanak ki monokultúrákat, lényegében agársivatagokat, ahol alig néhány faj tud megélni. A cél az, hogy javuljon a talajok vízmegtartó képesége és növekedjen a humusztartalom. Ezzel elejét lehetne venni azoknak az ijesztő jelenségeknek, melyeket pár éve már közvetlenül érzékelhetünk, például a súlyos aszályoknak.

„Románia déli részén például, az említett ipari mezőgazdasági módszerek miatt már megindult a sivatagosodás, ezt lehetne megállítani és visszafordítani a mezőgazdaság zöldítésével. A Nyárád mentén, de újabban már a Küküllő mentén is panaszkodnak a gazdálkodók, hogy borzasztó szárazság van, kisülnek a növényeik. De nemcsak a gazdálkodókat érintik ezek a jelenségek, a Maros mentén már többször volt arra példa, hogy lakossági vízkorlátozást vezettek be. A vízhiányra pedig nem megoldás az öntözés, hiszen nem lesz miből öntözni, az egyedüli járható út a víz megtartása a tájban. Emlékezzünk arra, mi volt a helyzet a tavalyi aszály idején például a Dunán: a hajók napokig vesztegeltek, mert nem volt elég víz ahhoz, hogy haladhassanak” – vázolta a problémákat Parragh Katalin.

Hozzátette, a mezőgazdaságot érintő intézdekések azonban arra kényszerítenék a nagyberuházókat, hogy változtassanak a tecnológiáikon, az átmenet pedig erőfeszítésbe kerülne nekik, ezért ellenzik a jogszabályt. Rámutatott, a zöldítés ugyanakkor kedvezne a kis- és középvállalkozóknak, illetve mindannyiunknak, hiszen az agárszektor zöldítése az egyik legfontosabb lépés egy egészségesebb környezet irányába. A klímaválsággal kapcsolatos problémákra pedig a legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldást az élőhelyek egyensúlyának helyreállítása jelenti. Ráadásul ez biztosíthatja egyedül azt, hogy hosszabb távon is képesek legyünk megtermelni az élelmiszerünket, mert ha az ipari mezőgazdaság tönkreteszi a termőtalajt, azt kockáztatjuk, hogy saját magunkat sem leszünk képesek ellátni élelemmel.


„A lakosság túlnyomó többsége érzékeli, hogy lépni kellene a klímavédelem és a természetvédelem terén, számos felmérés szól arról, hogy sokan hajlandóak lennének tenni is ezért. Azonban nincsenek meg az eszközeik, a politikusok pedig nem merik megnyomni azt a bizonyos gombot”

– magyarázta Parragh Katalin. Elmondta, ezért döntött úgy számos zöld civil szervezet, hogy egy kampány keretében igyekszenek bevonni az embereket a döntéshozatalba. „Arra biztatunk mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel, és küldjön levelet az EP-képviselőknek, hogy adja a politikusok tudtára, mi a véleménye ebben a fontos kérdésben” – tette hozzá.

A civilek megteremtették a lehetőséget, hogy előre megírt emaileket küldjünk, a Milvus oldaláról például román nyelvű levelet lehet indítani, a CEEweb pedig angol nyelvű szöveget tett fel, a szervezet oldalán bármely ország EP-képviselőit, környezetvédelmi miniszterét kiválaszthatjuk. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagjai mellett érdemes írni minden képviselőnek, hiszen végül közös szavazással döntenek majd.

A tudóstársadalom is bekapcsolódott a jogalkotásba, több mint 3000 elismert szakértő írt alá egy nyílt levelet, melyben kifejtik, hogy az élelmezésbiztonságot leginkább az éghajlatváltozás és a természet pusztulása fenyegeti. Továbbá hogy a fenntartható élelmiszertermeléshez a természet helyreállítására és a mezőgazdasági vegyszerhasználat visszaszorítására irányuló intézkedésekre van szükség.


Furcsamód, az EU-s jogszabály ellenzői is az élelmiszerbiztonságot hozzák fel érvként.

Azt állítják, nem engedhetjük meg magunknak, hogy a termelési kapacitásainkat csökkentsük. Az EP mezőgazdasági és halászati bizottsága egyenesen azt kérte, hogy az EB vonja vissza a tervezetet.

Az Európai Parlament szintjén komoly harc folyik a jogszabály körül: a jobbközép Európai Néppárt határozottan ellenzi a kezdeményezést, a zöldek támogatják, zömében a szocialisták is, a Renew Europe pedig nagyon megosztott a témában. Egyes sajtóhírek szerint a Renew is afelé hajlik inkább, hogy ne támogassa a tervezetet az eredeti formájában. Csütörtökön, június 15-én hoz várhatóan döntést az EP környezetvédelmi bizottsága, ami akár perdöntő is lehet a kérdésben, ha elutasítják, lehet hogy nem is kerül a plénum elé. Azonban várhatóan a végső döntést a parlamenti szavazás jelenti majd valamikor júliusban. Fontos fórumnak számít továbbá az Európai Tanács, ahol a tagállamok környezetvédelmi miniszterei vitatják meg a tervezetet. Emailben kértük ki az RMDSZ két EP-képviselőjének a véleményét, akik a tervezetet vehemensen ellenző Európai Néppárt soraiban ülnek.

Vincze Loránt egyebek mellett azt közölte, hogy „élelemre minden esetben szükség lesz, de ha kevesebbet állítanak elő Európában, akkor drágább lesz, külföldről kell behozni, és Európán kívül hozunk létre munkahelyeket. Ez nem lehet a célunk, a környezeti célok nem veszélyeztethetik az élelmiszerellátást. (...) Időt és lehetőséget kell adni a gazdáknak, hogy nyugodtan dolgozzanak, a már meglévő szabályozásokat gyakorlatba ültessék. Addig minden új szabályozást le kell állítani, és erről meg kell győzni azokat is, akik a fotelből harcolnak a környezetért, és soha nem találkoztak gazdákkal és mezőgazdasággal.”

Winkler Gyula hasonló álláspontot fogalmazott meg. „Az Európai Bizottság folytatja a túlszabályozást, ezúttal az európai mezőgazdászok elleni újabb támadással. (...)Meggyőződésem, hogy ez a javaslat nem eléggé megalapozott és veszélyes. Amennyiben életbe léptetik, az tönkreteheti az európai mezőgazdasági ágazatot, beleértve az élelmezésbiztonság veszélyeztetését, az árak emelkedését és az inflációt. Európa nehéz időszakon megy keresztül, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy kísérletezzünk, kötelességünk elutasítani mindenféle populista javaslatot, még akkor is, ha az magától az Európai Bizottságtól származik. (...) A természet helyreállításáról szóló törvény és a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendelet alkalmazása együttesen túlzott terhet eredményezne az európai mezőgazdasági termelők számára.”

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter ugyanakkor a Transtelexnek kijelentette, hogy

Románia támogatni fogja az Európai Tanácsban a természet helyreállításáról szóló tervezetet, viszont módosításokat akarnak.

Egyebek mellett a tagállami sajátosságokhoz kell igazítani a szabályokat, másrészt anyagi forrásokat kell biztosítani a megvalósításhoz, mivel az élőhelyrehabilitáció pénzbe kerül, nem is kevésbe. A tárcavezető kifejetette, a környezetvédelmi minisztériumnak vannak tapasztalatai ezen téren, mivel vannak ilyen jellegű projektjei, ezért tudják, hogy anyagi források nélkül az ambíciózus tervek nem valósíthatók meg.

Azt is megkérdeztük Tánczos Barnától, hogy mi a véleménye arról, hogy az EP-képviselő párttársai ellentétes véleményen vannak vele. A miniszter kifejtette, úgy véli, nem összeegyeztethetetlenek ezek az álláspontok, a tervezet vitája még folyamatban van. Például a hegyvidéki élőhelyeken kimondottan hasznos lehet az új szabályozás, és látja a lehetőségét annak, hogy Románia profitáljon a kezdeményezés nyomán. Hozzátette: a készülő törvény miatt elsősorban tőlünk nyugatabbra vannak komoly konfliktusok, Németországban és Hollandiában például, ahol markánsabban érződik a mezőgazdasági tevékenység nyoma.

Később az RMDSZ kiadott egy közleményt is arról, hogy Románia támogatja a tervezetet, majd a környezetvédelmi minisztérium is megjelentette az álláspontot. Reagáltattuk az RMDSZ EP-képviselőit, rákérdeztünk, miként magyarázzák a párton belüli eltérő álláspontokat? Winkler Gyula válaszolt, felhívva a figyelmünket arra az ún. trialógusra, ahogy az unióban a döntéshozatal történik, azaz az EB, az EP és az ET közötti egyezetetésekre, melyek még folynak. Illetve arra, hogy Tánczos Barna azt nyilatkozta, feltételekhez köti a támogatást, hozzátéve, hogy maga is annyit közölt mindössze, hogy a jelenlegi formájában nem támogatja a javaslatot, ami nem jelenti azt, hogy kizárt egy kompromisszumos megoldás a kérdésben.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!