Több tízezer gazdálkodó család érdekében is kérik az új agrárkörnyezetvédelmi csomag halasztását

„A feje tetejére állítanák az egész rendszert. Az eddigi támogatási csomagok nagyon vegyesek voltak, kell rajtuk változtatni, de amit terveznek, az rosszabb lenne mind a gazdálkodóknak, mind a természetnek” – összegezte kifogásaikat Parragh Katalin, a Milvus Csoport biológusa. Elmondta, az utóbbi két évben közel húsz alkalommal fordultak a mezőgazdasági minisztériumhoz, szakmai szempontok szerint próbáltak segíteni abban, hogy hatékonyabbá tegyék az agrárkörnyezetvédelmi támogatási rendszert, a jelek szerint azonban figyelmen kívül hagyták a javaslataikat.

„Úgy kell meghatározni a feltételeket, hogy a természetvédelmi célok betartása mellett a gazdálkodók is jól járjanak” – fejtette ki. Hozzátette, amellett, hogy az új csomag szakmai szempontból problémás, az eljárás nem is korrekt a gazdálkodókkal szemben. December vége van, és márciusban kellene leadni az igényléseket, azonban a jogszabályhoz tartozó végrehajtási módszertant még mindig nem hozták nyilvánosságra, így a gazdálkodók azt sem tudhatják, milyen lehetőségekkel számolhatnak.

Parragh Katalin szerint amellett, hogy komoly gondok vannak a különböző támogatási formák feltételeivel, óriási probléma, hogy jelentősen megváltoztatták az úgynevezett eligibilitási feltételeket. Ami azt jelenti, hogy sok olyan térség gazdálkodói, akik eddig pályázhattak, idéntől nem igényelhetnének semmiféle támogatást. Holott, mint rámutatott, egy természetbarát gazdálkodási formára való áttérés befektetést igényel, például a speciális szabályok szerint kell beállítani az állatállományt.

Mint elmondta, a Székelyföld jelentős részén igényelhető, magas természeti értékű gyepek fenntartása után járó támogatásból kivennének 270 községet, összesen 673 ezer hektárnyi területet. Érthetetlennek tartják továbbá azt is, hogy teljesen megszüntetnék a túzokos csomagot. A nagytestű, ritka madárnak egyetlen populációja él Romániában, Szalonta környékén volt is agromedius program a faj megőrzése céljából. „Néhány gazdálkodó élt a lehetőséggel, és lényegében nekik köszönhetően már megvolt az első költés is. Szeretik a túzokot, de nem várható el tőlük, hogy kompenzáció hiányában is betartsák a korlátozásokat, hiszen ők ebből élnek” – magyarázta a biológus. Hasonló a helyzet a Berettyó menti területeken a kék vércsék megőrzése céljából folyósított támogatásokkal, ezeket is meg akarják szüntetni, szakmai indokok nélkül.

„Van egy község Marosvásárhelyhez közel, Hodos, ahol a közbirtokosságnak hatalmas legelője van. Itt többen vették igénybe eddig az agrárkörnyezetvédelmi programot, fiatalok tértek haza, hogy gazdálkodhassanak. Az új rendszer szerint viszont ez a település is kiesne azok sorából, ahonnan lehet pályázni, lényegében semmiféle agromedius támogatás nem lenne elérhető a számukra” – magyarázta Parragh Katalin.

Kérdésünkre kifejtette, az eddigi rendszer is vegyes képet mutatott, viszont voltak olyan csomagok is, melyek eléggé jól működtek. Hargita és Maros megyéből például eléggé sokan pályáztak a harisos támogatásra. Eleinte nem nagyon merték kérni, viszont idővel rájöttek, hogy megéri. Kaszálókra nem, legelőkre viszont egyre többen igényelték az utóbbi években. A csomag előír néhány korlátozást a legeltetés időszakára vonatkozóan, valamint azt is, hogy csak alacsony legeltetési nyomással lehet használni ezeket, ami azt jelenti, hogy másfél hektáron csak egy tehenet legeltethetnek. Viszont megérte a gazdálkodóknak, mert minden hektár után kaptak 270 euró kompenzációt évente.

Hozzátette, néhány olyan szigorítást is vinnének az új programba, mely természetvédelmi szempontból előnyös lenne ugyan, viszont nem értenek egyet vele, mert ellehetetleníti a gazdákat. Például lenne olyan verzió, hogy egyáltalán nem mehetnének rá a legelőre traktorral, ami kérdésessé teszi, hogy megéri-e részt venni benne. És akár azt is eredményezheti, hogy a gazdálkodó úgy dönt, hogy inkább felszántja a területét és intenzív mezőgazdaságot folytat.

„Problémásnak tartottuk azt is, hogy mindeddig egy település gazdálkodói csak egyféle támogatásra pályázhattak, holott a természeti adottságok alapján elérhetővé kellett volna tegyék egyszerre például a magas természeti értékű gyepekre, a békászó sasra és a harisra vonatkozó csomagot egyaránt. Mi azt javasoltuk, hogy engedjék a gazdákat dönteni, mert így ők is a számukra legelőnyösebb verziót választhatták volna, és a természetnek is jobb, ha változatos gazdálkodási formákat alkalmaznak. Azt az elképesztő magyarázatot kaptuk, így a 21. században, hogy a számítógépes programjuk nem alkalmas arra, hogy kezelje az egyazon községből érkező, különféle csomagokra vonatkozó igényléseket” – magyarázta a biológus.

Kérdésünkre Parragh Katalin elmondta, nem kaptak magyarázatot arra, hogy miért nem vették figyelembe a javaslataikat. Úgy vélte, valószínűleg az is szerepelhet az okok között, hogy az elmúlt két év alatt négyszer cserélték le a mezőgazdasági minisztert, az újak pedig lényegében minden alkalommal elölről kezdték az agrártámogatási rendszer átszervezését.

A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Románia, az Eco Ruralis, a Romapis és az ADEPT Transilvania Alapítvány közös petícióját magyar nyelven itt lehet olvasni és aláírni.