Meguntak a politikusokra várni, benyújtják a civilek a városi védett területekre vonatkozó javaslataikat

Tíz romániai városban tesznek javaslatot civil szervezetek városi védett területekre, még ebben a hónapban. Az erdélyi városok közül Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Besztercén és Temesváron nyújtják be a dokumentációt, a zöldek továbbá a lakosságot is igyekszenek bevonni a kezdeményezésbe. Kedden délután Szatmárnémetiben a helyi EKE szervezett egy eseményt, hogy bemutassa részletesen az érdeklődőknek a várost érintő projektet. Illetve hogy megteremtse/növelje a lakossági támogatást a kezdeményezés mögött, mivel ez lehet a fő hajtóereje a megvalósításnak.

Márk-Nagy János, a szatmári EKE elnöke szerint ők egy 215 hektáros terület védetté nyilvánítását javasolják a városi önkormányzatnak. Ez lényegében a Szamost és a Szamos árterét jelenti, ahol védett fajok is élnek, például vidrák, hódok, de ritka madarak, hüllők, kétéltűek is jelen vannak. A folyó városi szakasza nagyon fontos ökológiai folyosó, a városi védett területek azonban nemcsak a természeti értékek megőrzését célozzák, hanem az embereket is – pihenési, sportolási, tanulási lehetőséget nyújtanak.

„Óriási érték szerintem például a madárdal. Szatmárnémetiben, akár a város szívében, az újközpontnál ha lemegyünk a Szamos-partra, máris eltűnik az autók zaja és élvezhetjük a madarak énekét, főleg tavasszal. Sajnos, sokan vannak, akik nem tudják megengedni maguknak, hogy messzire utazzanak, számukra kitűnő lehetőség ez, hogy itt, a városban is élvezhetik a természetet, szinte érintetlen állapotában” –

fejtegette a Transtelexnek Márk-Nagy János. Az ökológus szerint a várost keresztülszelő folyó hatalmas víztömege, illetve a néhány száz méter széles ártér dús növényzete a városi mikroklímára is nagyon jó hatással van, képes temperálni az egyre melegebbé váló nyári napokon a fullasztó hőséget.

Bár az ötlet, hogy a zsúfolt településeken legalább foltokban megőrizzünk természetközeli állapotban levő területeket, elvileg mindenkinek tetszik, mégsem halad az ügy az elvárt ütemben.

Közel négy éve, hogy képviselők egy csoportja – Adrian Dohotaru kolozsvári zöld aktivista, korábbi parlamenti képviselő kezdeményezésére – benyújtott egy törvénytervezetet, mely előírta volna, hogy egy éven belül minden város el kell készítse a zöld startégiáját, illetve ez szabta volna meg a városi védett területek jogi kereteit is. A tervezet viszont azóta sem emelkedett törvényerőre, sőt parlamenti vitára sem bocsátották. Pedig hasznos lenne egy önálló jogszabály, ami meghatározná pontosan, mi módon jelölhetők ki ezek a területek, és ki, hogyan kell biztosítsa ezek megőrzését.

„A törvénytervezetet lényegében a környezetvédelmi minisztérium vétózta meg, azt mondták, nincs szükség külön jogszabályra, és mivel amúgy is módosítani kívánják a védett területek törvényét, beleveszik ebbe a városi védett területekre vonatkozó szabályzatot.

Tánczos Barna mandátuma arról szólt, hogy változtatják a védett területek törvényét, de ebből még nem láttunk semmit, csak beszéltek róla.

Olyan helyzet akakult ki, amelyben mi, civilek, nem tudunk semmit tenni. A jogszabály sorsa attól függ, mit lépnek a minisztériumban” – magyarázta Márk-Nagy János.

Hozzátette, a törvény eddig is lehetővé tette, hogy helyi vagy megyei önkormányzatok helyi érdekeltségű védett területeket jelöljenek ki, erre alapozva nyújtják be a javaslataikat. Úgy vélte azonban, sokkal jobb lenne, ha létezne egy önálló jogszabály, ami egyrészt segítené az önkormányzatokat, ugyanakkor keretet is szabna ennek a tevékenységnek.

A jelenlegi jogszabály ugyanis csak annyit szögez le, hogy az önkormányzat kijelölhet védett területet, de lényegében semmi egyebet nem mond. Márk-Nagy szerint májusban már tárgyaltak erről a szatmárnémeti önkormányzattal, tájékoztatták őket a kezdeményezésről, és reméli, a következő tanácsülésen pozitív elbírálásban részesül majd a javaslatuk.

Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője egyike volt a törvény kezdeményezőinek, így megkérdeztük, mit tud a jogszabály sorsáról. „Tudomásom szerint a szociáldemokratáknak van valami bajuk vele, ők akasztják az elfogadását. Nem tudom a pontos okát, össze-vissza beszélnek, nem kaptam egy koherens választ arra, hogy miért ellenzik” – mondta a képviselő.

Hozzátette: a liberálisok sem tartják prioritásnak. Sőt, mint mondta, az USR-sekkel is beszélt, akik szintén nem mutatnak túl nagy érdeklődést az ügy iránt. Úgy vélte, ennek az lehet az oka, hogy kicsit haragszanak Dohotarura, aki párttársuk volt, de kilépett az alakulatból.

„Politikai támogatás hiányában a döntő házban sokáig lehet húzni az időt. Én próbáltam többször is előmozdítani ezt az ügyet, de azt kellett tapasztalnom, hogy nincs meg hozzá a politikai akarat” – szögezte le Csoma Botond.
Reagáltattuk a képviselőt arra, amit Márk-Nagy János mondott a miniszteri vétóról, ezzel kapcsolatban Csoma elmondta, attól, hogy a miniszternek volt egy ilyen elgondolása, még el lehetett volna fogadni a törvénytervezetet a parlamentben.